C‑560/20. sz. ügy
CR és társai
kontra
Landeshauptmann von Wien
(a Verwaltungsgericht Wien [bécsi közigazgatási bíróság, Ausztria] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)
A Bíróság ítélete (nagytanács), 2024. január 30.
„Előzetes döntéshozatal – A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség – Bevándorlási politika – Családegyesítési jog – 2003/86/EK irányelv – A 10. cikk (3) bekezdésének a) pontja – Kísérő nélküli kiskorú első fokú egyenes ági felmenő rokonaival való családegyesítése – A 2. cikk f) pontja – A »kísérő nélküli kiskorú« fogalma – Családegyesítő, aki a kérelem benyújtásának időpontjában kiskorú, de a családegyesítési eljárás során nagykorúvá válik – A kiskorú minőség értékelése szempontjából releváns időpont – A családegyesítés iránti kérelem benyújtására vonatkozó határidő – A családegyesítő nagykorú lánytestvére, aki súlyos betegsége folytán állandó szülői gondozást igényel – A kísérő nélküli kiskorú családegyesítéshez való jogának hatékony érvényesülése – A 7. cikk (1) bekezdése – A 12. cikk (1) bekezdésének első és harmadik albekezdése – A családegyesítés további feltételekhez való kötésének lehetősége”
1. Határellenőrzések, menekültügy és bevándorlás – Bevándorlási politika – Családegyesítési jog – 2003/86 irányelv – Menekültek családegyesítése – A szülők kísérő nélküli kiskorú menekülttel való családegyesítés iránti kérelme – Családegyesítő, aki a kérelem benyújtásának időpontjában kiskorú, de a családegyesítési eljárás során nagykorúvá válik – A kérelemnek a kiskorú családegyesítő menekült jogállásának elismerését követő három hónapon belül történő benyújtására vonatkozó kötelezettség – Hiány
(2003/86 tanácsi irányelv, 10. cikk, (3) bekezdés, a) pont és 12. cikk, (1) bekezdés, harmadik albekezdés)
(lásd: 37., 39‑ 43. pont, és a rendelkező rész 1. pontja)
2. Határellenőrzések, menekültügy és bevándorlás – Bevándorlási politika – Családegyesítési jog – 2003/86 irányelv – Menekültek családegyesítése – A szülők kísérő nélküli kiskorú menekülttel való családegyesítés iránti kérelme – E jog hatékony érvényesülésének biztosítására vonatkozó kötelezettség – Arra vonatkozó kötelezettség, hogy a kísérő nélküli kiskorú menekült nagykorú lánytestvére számára, aki súlyos betegsége folytán állandó szülői gondozást igényel, tartózkodási engedélyt adjanak
(Az Európai Unió Alapjogi Chartája, 7. cikk, és 24. cikk, (2) és (3) bekezdés; 2003/86 tanácsi irányelv, 10. cikk, (3) bekezdés, a) pont)
(lásd: 54–58., 61. pont és a rendelkező rész 2. pontja)
3. Határellenőrzések, menekültügy és bevándorlás – Bevándorlási politika – Családegyesítési jog – 2003/86 irányelv – Menekültek családegyesítése – A szülők kísérő nélküli kiskorú menekülttel való családegyesítés iránti kérelme – Feltételek – A kísérő nélküli kiskorú menekültnek vagy szüleinek arra vonatkozó kötelezettsége, hogy szálláshellyel, betegségbiztosítással és elégséges anyagi forrással rendelkezzenek – Megengedhetetlenség
(Az Európai Unió Alapjogi Chartája, 7. cikk, és 24. cikk, (2) és (3) bekezdés; 2003/86 tanácsi irányelv, 4. cikk, (2) bekezdés, a) pont; 7. cikk, (1) bekezdés; 10. cikk, (3) bekezdés, a) pont, és 12. cikk (1) bekezdés)
(lásd: 72–80. pont és a rendelkező rész 3. pontja)
Összefoglalás
Az előzetes döntéshozatal tárgyában, nagytanácsban eljáró Bíróság pontosan meghatározza azokat a feltételeket, amelyek között a 2003/86 irányelv(1) értelmében elfogadható egy olyan, kísérő nélküli kiskorú menekült szüleinek és súlyosan beteg nagykorú lánytestvérének családegyesítése, aki a családegyesítési eljárás során nagykorúvá vált.
RI, aki kísérő nélküli kiskorúként 2015‑ben érkezett Ausztriába, 2017‑ben menekültstátuszt kapott. Három hónappal és egy nappal e határozat közlését követően, amikor RI még kiskorú volt, szülei, CR és GF, valamint cerebrális parézisben szenvedő nagykorú lánytestvére, TY először az Osztrák Köztársaság szíriai nagykövetségéhez nyújtottak be kérelmet az iránt, hogy az RI‑vel történő családegyesítés céljából beutazhassanak Ausztriába, és ott tartózkodhassanak. Az osztrák nagykövetség azzal az indokkal utasította el e kérelmeket jogerőssé vált határozatával, hogy RI a családegyesítési eljárás során nagykorúvá vált.
2018 júliusában CR, GF és TY az RI‑vel való családegyesítés céljából újból beutazási és tartózkodási engedély iránti kérelmet nyújtott be a Landeshauptmann von Wien (Bécs tartományfőnöke, Ausztria) előtt. E kérelmeket újból elutasították, mivel azokat nem a menekültstátusz RI nek való elismerését követő három hónapon belül nyújtották be.
A Verwaltungsgericht Wien (bécsi közigazgatási bíróság, Ausztria), amelyhez CR, GF és TY fordult, úgy határozott, hogy kérdéseket intéz a Bírósághoz a 2003/86 irányelv értelmezése tárgyában. Közelebbről a kérdést előterjesztő bíróság arra keres választ, hogy egy kísérő nélküli kiskorú menekülttel való családegyesítés iránti kérelem egy meghatározott határidőhöz köthető‑e, amennyiben a menekült a családegyesítési eljárás során nagykorúvá válik. E bíróság kérdést terjeszt elő a tagállamok azon, a 2003/86 irányelv(2) által előírt és az osztrák jog által átültetett lehetőségének hatályát illetően is, hogy megköveteljék, hogy a menekült saját maga és családtagjai számára szálláshellyel, egészségbiztosítással és elégséges forrásokkal rendelkezzen. E bíróság kiemeli továbbá, hogy az osztrák jog nem rendelkezik családegyesítési jogról a családegyesítő nagykorú lánytestvére tekintetében. Mindazonáltal, mivel TY teljes mértékben és állandó jelleggel szülei gondozására szorul, a szülők nem csatlakozhatnának fiukhoz Ausztriában anélkül, hogy lányukat magukkal vinnék.
A Bíróság álláspontja
Először is, az A és S ítéletben(3) megállapított azon követelménnyel kapcsolatban, hogy a kísérő nélküli kiskorú menekült szüleivel(4) való családegyesítés iránti kérelmet a 2003/86 irányelv 10. cikkének (3) bekezdése értelmében az azt követő három hónapos határidőn belül kell benyújtani, hogy e kiskorú menekült jogállást kapott, a Bíróság hangsúlyozza, hogy e határidő azon kockázat elkerülésére irányul, hogy a családegyesítési jogra bármilyen időbeli korlát nélkül lehessen hivatkozni olyan helyzetben, ha a menekült nagykorúvá vált már a menekültügyi eljárás során, tehát még a családegyesítés iránti kérelem benyújtását megelőzően.
Ugyanakkor ilyen kockázat nem áll fenn abban az esetben, ha a menekült a családegyesítési eljárás során válik nagykorúvá. Ezenkívül, tekintettel a 2003/86 irányelv 10. cikke (3) bekezdése a) pontjának céljára, amely kifejezetten a kísérő nélküli kiskorúak szüleikkel való családegyesítésének elősegítése annak érdekében, hogy különös kiszolgáltatottságuk miatt fokozott védelmet biztosítsanak számukra, az e rendelkezésen alapuló családegyesítés iránti kérelem nem tekinthető elkésettnek, ha azt akkor nyújtották be, amikor az érintett menekült még kiskorú volt. Így e célra tekintettel az ilyen kérelem benyújtásának határideje nem nyílhat meg azelőtt, hogy az érintett menekült nagykorúvá válna. Következésképpen amíg a menekült kiskorú, szülei családegyesítési célú beutazási és tartózkodási kérelmet nyújthatnak be anélkül, hogy tiszteletben kellene tartaniuk egy bizonyos határidőt.
Másodszor a Bíróság rámutat arra, hogy az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból kitűnik, hogy TY szülei teljes és állandó gondozására szorul, akik következésképpen nem hagyhatják őt magára Szíriában. E körülmények között, ha nem engedélyeznék szüleivel egyidejűleg TY számára is az RI vel való családegyesítést, RI ténylegesen meg lenne fosztva a szüleivel történő családegyesítéshez való jogától. Márpedig az ilyen eredmény összeegyeztethetetlen lenne e jog feltétlen jellegével, és veszélyeztetné annak hatékony érvényesülését, ami sértené mind a 2003/86 irányelv 10. cikke (3) bekezdése a) pontjának célját, mind pedig a Charta 7. cikkéből és 24. cikkének (2) és (3) bekezdéséből eredő követelményeket,(5) amelyek tiszteletben tartását ezen irányelvnek biztosítania kell.
Ebből az következik, hogy az alapügy kivételes körülményeire tekintettel RI szüleivel való családegyesítésre vonatkozó jogának hatékony érvényesülése és a Charta említett rendelkezéseinek tiszteletben tartása megköveteli, hogy RI nagykorú lánytestvére számára, aki súlyos betegsége folytán szülei állandó gondozására szorul, ugyancsak megadják az Ausztriába való beutazásra és az ott tartózkodásra vonatkozó engedélyt.
Végül, tekintettel a 2003/86 irányelvre és a fent hivatkozott alapvető jogokra, a Bíróság azt a következtetést vonja le, hogy a tagállam nem követelheti meg a 2003/86 irányelv 10. cikke (3) bekezdésének a) pontja alapján a kísérő nélküli kiskorú menekülttől vagy szüleitől, hogy rendelkezzenek szálláshellyel, betegségbiztostással, valamint állandó, rendszeres és elégséges forrásokkal, függetlenül attól, hogy a családegyesítés iránti kérelmet a menekültstátusz elismerését követő három hónapon belül nyújtották‑e be.(6)
Gyakorlatilag lehetetlen ugyanis, hogy egy kísérő nélküli kiskorú menekült teljesítse e feltételeket. Ugyancsak kifejezetten nehéz az ilyen kiskorú szülei számára e feltételek teljesítése még azt megelőzően, hogy gyermekükhöz az érintett tagállamban csatlakoztak volna. Így az, ha a kísérő nélküli kiskorú menekültek szüleikkel való családegyesítésének lehetőségét az említett feltételektől tennék függővé, valójában megfosztaná e kiskorúakat e családegyesítési joguktól.
Ezen túl, mivel az RI‑nek a szüleivel való családegyesítésre vonatkozó joga hatékony érvényesülésének biztosítása érdekében, TY helyzetére tekintettel, szükséges, hogy TY is beutazási és tartózkodási engedélyt kapjon, az érintett tagállam a kiskorú menekült súlyosan beteg lánytestvérére tekintettel azt sem követelheti meg, hogy RI vagy szülei megfeleljenek az ezen irányelv 7. cikkének (1) bekezdésében előírt feltételeknek.