T‑28/10. sz. ügy
Euro‑Information – Européenne de traitement de l’information
kontra
Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM)
„Közösségi védjegy – Az EURO AUTOMATIC PAYMENT közösségi szóvédjegy bejelentése – Feltétlen kizáró ok – Leíró jelleg – A 207/2009/EK rendelet 7. cikke (1) bekezdésének c) pontja”
Az ítélet összefoglalása
1. Közösségi védjegy – Fellebbezési eljárás – A közösségi bírósághoz benyújtott kereset – A Törvényszék hatásköre – Az OHIM határozatának megváltoztatása – A fellebbezési tanácsnak biztosított hatáskörökre tekintettel történő értékelés
(207/2009 tanácsi rendelet, 65. cikk, (3) bekezdés)
2. Közösségi védjegy – A közösségi védjegy meghatározása és megszerzése – Feltétlen kizáró okok – Kizárólag olyan jelekből vagy adatokból álló védjegyek, amelyek valamely áru jellemzőinek leírására szolgálhatnak – Szempontok
(207/2009 tanácsi rendelet, 7. cikk, (1) bekezdés, c) pont)
3. Közösségi védjegy – A közösségi védjegy meghatározása és megszerzése – Feltétlen kizáró okok – A kizáró okoknak a lajstromozás iránti kérelemmel érintett minden egyes áru vagy szolgáltatás tekintetében történő vizsgálata – A lajstromozás megtagadása indokolásának kötelezettsége – Terjedelem
(EK 253. cikk; 207/2009 tanácsi rendelet, 7. cikk, (1) bekezdés és 75. cikk)
4. Közösségi védjegy – A közösségi védjegy meghatározása és megszerzése – Feltétlen kizáró okok – Kizárólag olyan jelekből vagy adatokból álló védjegyek, amelyek valamely áru jellemzőinek leírására szolgálhatnak
(207/2009 tanácsi rendelet, 7. cikk, (1) bekezdés, c) pont)
1. Elfogadhatatlan az a kereseti kérelem, amely arra irányul, hogy a Törvényszék a közösségi védjegyről szóló 207/2009 rendelet 65. cikkének (3) bekezdése értelmében változtassa meg a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) valamely fellebbezési tanácsának határozatát oly módon, hogy elfogadja azt a határozatot, amelyet a fellebbezési tanácsnak a 40/94 rendelet rendelkezéseinek megfelelően meg kellett volna hoznia. Az OHIM‑nak az e tárgyban hatáskörrel rendelkező szervezeti egységei nem hoznak a valamely közösségi védjegy lajstromozásának megállapítására olyan formális határozatot, amely fellebbezés tárgya lehet. Következésképpen a fellebbezési tanács a közösségi védjegy lajstromozására irányuló kérelemre vonatkozóan nem rendelkezik hatáskörrel. Ilyen körülmények között a Törvényszéknek nem feladata, hogy megváltoztatási kérelemről határozzon, amely arra irányul, hogy ilyen értelemben módosítsa a fellebbezési tanács határozatát.
(vö. 13., 14. pont)
2. A közösségi védjegyről szóló 207/2009 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének c) pontja értelmében a megjelölés nem részesülhet védjegyoltalomban, ha kizárólag olyan jelekből vagy adatokból áll, amelyeket a forgalomban az áru vagy a szolgáltatás fajtája, minősége, mennyisége, rendeltetése, értéke, földrajzi származása, előállítási vagy teljesítési ideje, illetve egyéb jellemzője feltüntetésére használhatnak. E leíró jellegű megjelöléseket alkalmatlannak tartják az eredetmegjelölés funkcióját ellátó védjegy alapvető rendeltetésének betöltésére. E megközelítésben azok a jelek vagy adatok esnek az említett cikk hatálya alá, amelyek az érintett fogyasztói kör szempontjából általános használatban közvetlenül vagy egyik lényeges jellemzőjére utalással megjelölhetik azt az árut vagy szolgáltatást, amelynek tekintetében a lajstromozást kérték.
Ebből következik, hogy valamely megjelölés akkor esik a 207/2009 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének c) pontjában megállapított tilalom hatálya alá, ha olyan kellően közvetlen és konkrét kapcsolatban van a szóban forgó árukkal vagy szolgáltatásokkal, amely alapján az érintett vásárlóközönség azonnal és további gondolkodás nélkül a szóban forgó áruk és szolgáltatások, illetve egyik jellemzőjük leírását ismerheti fel benne. Ily módon valamely védjegy leíró jellegét egyrészt a bejelentéssel érintett áruk és szolgáltatások vonatkozásában kell megítélni, másrészt pedig az alapján, hogy milyen képet alkot róla a célzott vásárlóközönség, amely az ezen áruk és szolgáltatások fogyasztóiból áll.
Nem akadályozza meg a 207/2009 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének c) pontjában előírt feltétlen kizáró ok alkalmazását az, hogy a bejelentett védjegynek lehetnek más jelentései is. Az említett rendelkezés alapján valamely szómegjelölés lajstromozását akkor is el kell utasítani, ha legalább egy lehetséges jelentése az érintett áruk vagy szolgáltatások valamely jellemzőjét jelöli meg.
(vö. 38–41., 50. pont)
3. Az indokolási kötelezettség tekintetében a valamely közösségi védjegybejelentés vizsgálata során tiszteletben tartandó lényeges alakiságokat illetően, egyrészt a kizáró okok vizsgálatának a védjegybejelentésben szereplő valamennyi árura és szolgáltatásra vonatkoznia kell, másrészt pedig az illetékes hatóságnak a védjegy lajstromozását megtagadó bejelentést elutasító határozatát főszabály szerint valamennyi említett áru vagy szolgáltatás vonatkozásában meg kell indokolnia. Az említett indokolási kötelezettség abból a lényeges követelményből is ered, hogy valamely hatóságnak a közösségi jog által biztosított jogban való részesítést elutasító valamennyi határozata bírói felülvizsgálat tárgya lehessen, amely felülvizsgálatnak biztosítania kell az adott jog hatékony védelmét, és ebből adódóan az indokolás jogszerűségére kell irányulnia. Ha azonban valamely áru‑ vagy szolgáltatáscsoportra ugyanaz a kizáró ok vonatkozik, az illetékes hatóságnak elegendő valamennyi érintett árura és szolgáltatásra vonatkozóan átfogó indokolást adnia.
Mindemellett a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) azon lehetősége, hogy átfogó indokolást adjon valamely feltétlen kizáró oknak valamely áru‑ vagy szolgáltatáskategória, illetve ‑csoport esetében történő alkalmazásáról, nem hiúsíthatja meg az EK 253. cikk és a közösségi védjegyről szóló 207/2009 rendelet 75. cikkének első mondata szerinti indokolási kötelezettség által követett célt, amely abban áll, hogy lehetővé kell tenni a közösségi védjegy lajstromozását megtagadó határozat hatékony bírói ellenőrzését. Következésképpen meg kell követelni, hogy ezek az áruk és szolgáltatások egymással olyan kellően közvetlen és konkrét kapcsolatot mutassanak, hogy kellőképpen homogén áru‑ vagy szolgáltatáskategóriát, illetve ‑csoportot alkossanak ahhoz, hogy az az OHIM számára lehetővé tegye az átfogó indokolást. Márpedig önmagában az a tény, hogy az érintett áruk és szolgáltatások a Nizzai Megállapodás szerinti ugyanazon osztályba tartoznak, ehhez nem elegendő, mivel ezek az osztályok gyakran olyan áruk és szolgáltatások széles skáláját ölelik fel, amelyek nem szükségszerűen mutatnak egymással ilyen kellően közvetlen és konkrét kapcsolatot.
Valamely közösségi védjegybejelentés érdemi vizsgálatát illetően a 207/2009 rendelet alapján a OHIM‑nak valamely közösségi védjegybejelentést mindazon áruval és szolgáltatással kapcsolatban meg kell vizsgálnia, amelyek szerepelnek azon áruk és szolgáltatások jegyzékén, amelyekre a lajstromozást kérik, figyelemmel arra, hogy amennyiben az említett jegyzék egy vagy több áru‑ vagy szolgáltatáskategóriát foglal magában, az OHIM‑nak nem kell az egyes kategóriákba tartozó minden árut vagy szolgáltatást elemeznie, hanem vizsgálatát a szóban forgó kategóriára mint olyanra kell lefolytatnia.
Következésképpen, a valamely közösségi védjegybejelentés vizsgálatával kapcsolatos érdemi feltételeket illetően az OHIM csak abban az esetben végezhet áru‑, illetve szolgáltatáskategóriánkénti átfogó vizsgálatot, ha az érintett áruk, illetve szolgáltatások egymással olyan kellően közvetlen és konkrét kapcsolatot mutatnak, hogy kellőképpen homogén áru‑ vagy szolgáltatáskategóriát alkothatnak.
(vö. 54–57. pont)
4. A EURO AUTOMATIC PAYMENT szómegjelölés a közösségi védjegybejelentésben szereplő áruk tekintetében – a közösségi védjegyről szóló 207/2009 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének c) pontja értelmében – leíró jellegű a Közösség angol nyelvű – akár szakember, akár nem szakember – fogyasztói szempontjából, amely szómegjelölés lajstromozását a Nizzai Megállapodás szerinti 9., illetve 36. osztályba tartozó áruk és szolgáltatások tekintetében kérték.
A 9. osztályba tartozó és közös jellemzőket – köztük az euróalapú kifizetések teljesítésének lehetővé tételét – mutató „memóriakártyák, intelligens mikrokártyák, mágneskártyák, mágneses személyazonosító kártyák, mágneses vagy mikroprocesszorral ellátott fizetési, hitel‑ vagy terhelőkártyák, elektronikus fizetési kártyák” esetében az érintett vásárlóközönség azonnal és további gondolkodás nélkül azt fogja gondolni, hogy euróalapú automatikus fizetések teljesítésére szolgáló kártyákról van szó.
A 9. osztályba és az informatika területére tartozó „mágneses adathordozók, optikai adathordozók, adatfeldolgozó berendezések, belső, fedélzeti távbeszélő készülékek, interfészek (informatikai), olvasóegységek (informatika), szoftverek (rögzített programok), könyvelőszoftverek, monitorok (számítógépprogramok), számítógépek, számítógépperifériák, számítógépprogramok (rögzített), operációs rendszerek számítógépekhez (rögzített), processzorok (központi adatfeldolgozó egységek), teljes banki, pénzügyi és biztosítási szolgáltatások távollevők közötti nyújtását lehetővé tévő informatikai programok és berendezések – azaz informatikai készülékek és berendezések –, biztonságos fizetési szoftverek elektronikus online távközlési hálózat részére, készülékek és berendezések elektronikus fizetéshez – azaz informatikai készülékek és berendezések –, informatikai berendezés elektronikus fizetéshez, számítógépprogramok elektronikus fizetési műveletekhez, elektronikus fizetési kártyák, pénzügyi ügyletek kezelését szolgáló villamos‑ és elektronikus berendezések”, valamint a 9. osztályba és a távközlés területére tartozó „rádiótelefon készülékek, vevőkészülékek (audio‑, video‑), telefonkészülékek, hordozható telefonok, előzetes fizetést lehetővé tevő mechanizmusok televíziókészülékekhez, transzmitterek (távközlés)” esetében az érintett vásárlóközönség azonnal és további gondolkodás nélkül azt fogja gondolni, hogy távközlési hálózathoz kapcsolódó olyan áruról van szó, amely fizetések euróban történő közvetlen teljesítését az említett hálózat segítségével számára lehetővé tevő automatikus fizetési mechanizmussal rendelkezik.
A bejelentett védjegy a 9. osztályba tartozó „fizetési automaták” és „bankautomaták” rendeltetését illetően leíró jellegű, mivel az érintett vásárlóközönség részére ezen áruk egyik alapvető jellemzőjéről nyújt tájékoztatást, azaz arról, hogy euróalapú automatikus fizetések teljesítését lehetővé tevő mechanizmussal rendelkeznek vagy rendelkezhetnek.
A bejelentett védjegy a 9. osztályba tartozó „pénzvizsgáló berendezések”, az „automatikus elosztógépek”, a „jegyautomaták” és a „vonalkód‑leolvasók” rendeltetése tekintetében leíró jellegű, mivel ezek az áruk automatikus fizetési mechanizmussal rendelkeznek, illetve ilyen mechanizmus részei lehetnek.
A bejelentett védjegy a 9. osztályba tartozó „bankjegy‑automaták” rendeltetése tekintetében leíró jellegű. A bankjegy‑automaták ugyanis, a fizetések vagy átutalások teljesítéséhez hasonló puszta készpénzfelvételtől akár a számlaegyenleg kiadásáig, funkciók széles körét kínálhatják. Következésképpen az érintett vásárlóközönség leíró jellegűnek fogja érzékelni azokat a megjelöléseket, amelyek szerint valamely áru automatikus fizetések euróban történő teljesítését teheti lehetővé, amennyiben ez a jellemző releváns az érintett áruval kapcsolatban.
Az érintett vásárlóközönség leíró jellegűnek fogja érzékelni a bejelentett védjegyet a 9. osztályba tartozó „számlaegyenleg‑ és bankszámlakivonat‑automaták” egyik lényeges jellemzőjét, azaz azt illetően, hogy azok euróalapú automatikus fizetési mechanizmussal rendelkezhetnek. Egyrészről ugyanis az említett áruk, másrészről pedig a „bankjegy‑automaták” egyetlen gépbe is foglalhatók. Következésképpen – az utóbbiakhoz hasonlóan – az előbbiek is kínálhatnak egyéb funkciókat.
A 36. osztályba tartozó szolgáltatásokat illetően azok mindegyikét kereskedelmi és pénzügyi ügyletek teljesítése céljából kínálják, főként a banki, pénzügyi és informatikai szektorokban, valamint – ezen túlmenően – az említett szolgáltatások mindegyike fizetési művelet kártya segítségével, illetve adott esetben elektronikus úton történő teljesítését foglalja magában. Az érintett vásárlóközönség szemszögéből nézve kellően közvetlen és konkrét kapcsolat áll fenn egyrészről az EURO AUTOMATIC PAYMENT szómegjelölés, másrészről pedig a 36. osztályba tartozó valamennyi szolgáltatás adott jellemzője között, mivel e szolgáltatások lehetővé tehetik euróalapú automatikus fizetések adott esetben elektronikus úton történő teljesítését, illetve fogadását, amely a banki, pénzügyi és informatikai területhez tartozó kereskedelmi és pénzügyi ügyletekkel összefüggésben szorosan kapcsolódik az automatikus jelleg fogalmához.
(vö. 42., 62–64., 66., 71., 72., 76., 78., 79., 82., 83., 85., 88. pont)