A Közszolgálati Törvényszék F-17/05. sz., de Brito Sequeira Carvalho kontra Bizottság ügyben 2006. december 13-án hozott ítélete ellen José António de Brito Sequeira Carvalho által 2007. február 14-én benyújtott fellebbezés

(T-40/07. P. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Fellebbező: José António de Brito Sequeira Carvalho (Brüsszel, Belgium) (képviselő: O. Martins ügyvéd)

Másik fél az eljárásban: az Európai Közösségek Bizottsága

A fellebbező azt kéri, hogy az Elsőfokú Bíróság:

nyilvánítsa a jelen fellebbezést elfogadhatónak és megalapozottnak;

kötelezze a Bizottságot a fellebbező személyzeti anyagában található, a fellebbezőre vonatkozó valamennyi irat kiadására, beleértve a Bizottság Vizsgálati és Fegyelmi Hivatalával, az orvosi szolgálattal és bármely más szervezeti egységgel kapcsolatos anyagokat, a fellebbező terhére rótt rágalmazás állítólagos bizonyítékaival kapcsolatos, 2001. február 2-i eljárás irataival és jogi aktusaival kezdve;

kötelezze a Bizottságot, hogy ismertesse a jogalapját annak, hogy a Bizottság tisztviselője a fellebbező elmeállapotára vonatkozó orvosi eljárást indított közvetlenül az után, hogy e tisztviselőt a kinevezésre jogosult hatóság a rágalmazással kapcsolatos tényekre irányuló igazgatási vizsgálatra kijelölte, illetve kötelezze a Bizottságot az említett eredeti eljárás jogi aktusai listájának kiadására;

helyezze hatályon kívül az Európai Unió Közszolgálati Törvényszékének az F-17/05. sz. ügyben hozott ítéletét;

állapítsa meg a 2001 óta függőben levő igazgatási eljárás helyett folyó orvosi eljárás jogellenességét;

az említett, még mindig befejezetlen eljárással kapcsolatban állapítsa meg az ésszerű határidő elvének megsértését;

állapítsa meg a Bizottság tisztviselője által hozott 2004. június 18-i határozat - hatáskör és indokolás hiánya miatti - érvénytelenségét;

állapítsa meg a kinevezésre jogosult hatóság által 2004. június 28-án hozott jogi aktus jogi irrelevanciáját, valamint azt, hogy e jogi aktust a fellebbező nem vitathatta, mivel vele azt soha nem közölték;

állapítsa meg, hogy a Bizottságnál létezik a fellebbezőnek sérelmet okozó hamis személyes adatokat tartalmazó párhuzamos akta;

állapítsa meg a 2004. július 13-i orvosi intézkedés jogellenességét, amelyben megtiltották a fellebbező számára, hogy belépjen a Bizottság épületeibe, mivel az nem a kinevezésre jogosult hatóság által megfelelően indokolt határozat;

állapítsa meg a Bizottság tisztviselője által 2004. szeptember 22-én hozott határozat semmisségét, amelyben hivatalból hat hónappal meghosszabbítják a fellebbező állítólagos betegszabadságát, valamint minden, ezt követően hozott határozat semmisségét, amelyek a kinevezésre jogosult hatóság tisztviselője által korábban, 2004 júniusában hozott jogi aktusokra hivatkoznak;

a fellebbező további kérelmeit utalja vissza az első fokon eljáró bíróságnak;

a Bizottságot kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Fellebbezésében a fellebbező előadja, hogy a Közszolgálati Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor határozatát nem megfelelő jogalapra, vagyis a személyzeti szabályzatnak a hivatalból elrendelt betegszabadságra vonatkozó 59. cikkére alapította, mivel a fellebbező szerint a Bizottság megsértette a személyzeti szabályzat 86. cikkét és annak IX. mellékletét, valamint az igazgatási vizsgálatok lefolytatására és fegyelmi eljárásokra vonatkozó szövegeket. Egyebekben a fellebbező előadja, hogy a Közszolgálati Törvényszék megsértette védelemhez való jogát és az Emberi Jogok Európai Egyezményének 6. cikkét, valamint a tisztességes eljáráshoz való jog elvét, amikor hiányos iratok alapján és az állítólagos párhuzamos akta létéről való döntés nélkül hozta meg határozatát. A fellebbező azt is előadja, hogy a Közszolgálati Törvényszék megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményének 8. cikkét, amikor hamis bizonyítékok alapján hozott határozatot. A fellebbező egyebekben azt is kifogásolja, hogy a Közszolgálati Törvényszék nem foglalt állást a megtámadott ítéletben az eljárás újbóli megnyitásáról. A fellebbező azt is előadja, hogy az Elsőfokú Bíróság jogellenesen nem vont le jogkövetkeztetést az őt hivatalból betegszabadságra helyező hatóság hatáskörének állítólagos hiányára vonatkozóan, amely határozatot a felperes állítása szerint a Közszolgálati Törvényszéknek hatáskör és indokolás hiánya miatt nemlétezőnek kellett volna nyilvánítania

____________