T‑268/10. RENV. sz. ügy
Polyelectrolyte Producers Group GEIE (PPG)
és
SNF SAS
kontra
Európai Vegyianyag‑ügynökség (ECHA)
„REACH – Az akrilamid különösen veszélyes anyagkénti azonosítása – Intermedierek – Megsemmisítés iránti kereset – Közvetlen érintettség – Elfogadhatóság – Arányosság – Egyenlő bánásmód”
Összefoglaló – A Törvényszék ítélete (kibővített ötödik tanács), 2015. szeptember 25.
1. Megsemmisítés iránti kereset – Természetes vagy jogi személyek – Őket közvetlenül és személyükben érintő jogi aktusok – Európai gazdasági egyesülés által benyújtott kereset – Elfogadhatóság – Feltételek
(EUMSZ 263. cikk, negyedik bekezdés)
2. Megsemmisítés iránti kereset – Természetes vagy jogi személyek – Őket közvetlenül és személyükben érintő jogi aktusok – Közvetlen érintettség – Szempontok – Az Európai Vegyianyag‑ügynökség (ECHA) azon határozata, amely az akrilamidot különösen veszélyes anyagként azonosítja – Ezen anyagot előállító vagy importáló társaságok által indított kereset – Azonosítás, amely megalapozza az aktualizált biztonsági adatlapnak az anyag felhasználóival való közlésére vonatkozó kötelezettséget – Elfogadhatóság
(EUMSZ 263. cikk, negyedik bekezdés; 1907/2006 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 31. cikk, (9) bekezdés, a) pont, 57. cikk, a) és b) pont, és 59. cikk és II. melléklet; 453/2010 bizottsági rendelet, 1. cikk)
3. Jogszabályok közelítése – Vegyi anyagok regisztrálása, értékelése és engedélyezése – REACH‑rendelet – Különösen veszélyes anyagok – Azonosítási eljárás – Intermedierként használt anyagokra való alkalmazhatóság
(1907/2006 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 3. cikk, 15. pont, 57. és 59. cikk)
4. Jogszabályok közelítése – Vegyi anyagok regisztrálása, értékelése és engedélyezése – REACH‑rendelet – Különösen veszélyes anyagok – Azonosítási eljárás – Az uniós intézmények mérlegelési jogköre – Terjedelem – Bírósági felülvizsgálat – Korlátok
(1907/2006 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 57. és 59. cikk)
5. Jogszabályok közelítése – Vegyi anyagok regisztrálása, értékelése és engedélyezése – REACH‑rendelet – Különösen veszélyes anyagok – Azonosítási eljárás – Az Európai Vegyianyag‑ügynökség (ECHA) azon határozata, amely az akrilamidot különösen veszélyes anyagként azonosítja – Az arányosság elvének megsértése – Hiány
(EUMSZ 296. cikk; 1907/2006 európai parlamenti és tanácsi rendelet, (16) preambulumbekezdés, 1. cikk, (1) bekezdés, 2. cikk, (1) bekezdés, c) pont, 8. cikk, b) pont, 55. és 59. cikk és XVII. melléklet)
6. Jogszabályok közelítése – Vegyi anyagok regisztrálása, értékelése és engedélyezése – REACH‑rendelet – Különösen veszélyes anyagok – Azonosítási eljárás – Az Európai Vegyianyag‑ügynökség (ECHA) arra vonatkozó kötelezettsége, hogy indokolja az azonosítandó anyag megválasztását – Hiány
(1907/2006 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 57. és 59. cikk)
1. Az olyan egyesület, amelynek feladata tagjai közös érdekeinek védelme, az EUMSZ 263. cikk alapján megsemmisítés iránt főszabály szerint csak akkor indíthat elfogadható keresetet, ha az általa képviselt vállalkozások összessége vagy valamelyike maga is bír egyéni kereshetőségi joggal, vagy ha ezen egyesület saját érdekre hivatkozhat. Ez a megoldás vonatkozik arra az európai gazdasági egyesülésre is, amelyet vállalkozások egy csoportja érdekeinek képviseletére hoztak létre.
(vö. 32. pont)
2. Valamely természetes vagy jogi személy közvetlen érintettségének feltétele, mint az EUMSZ 263. cikk szerinti megsemmisítés iránti kereset elfogadhatóságának feltétele, megköveteli egyrészt, hogy a megtámadott jogi aktus közvetlen hatást gyakoroljon a jogalany jogi helyzetére, másrészt, hogy ne hagyjon mérlegelési lehetőséget a jogi aktus végrehajtásával megbízott címzettek számára, mert az ilyen végrehajtás tisztán automatikus jellegű, és köztes szabályok alkalmazása nélkül, egyedül az uniós szabályozás alapján történik.
E tekintetben az akrilamidnak a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH) szóló 1907/2006 rendelet 59. cikke szerinti eljárás eredményként különösen veszélyes anyagként való azonosítása keretében az Európai Vegyianyag‑ügynökség olyan határozata, amely az akrilamidot amiatt azonosítja ilyen anyagként, mert eleget tesz az e rendelet 57. cikkének a) és b) pontjában meghatározott kritériumoknak, közvetlen hatást gyakorolhat ezen anyag szállítóinak jogi helyzetére, amennyiben – mivel az anyag azonosítása az említett rendelet 31. cikke (9) bekezdésének a) pontja értelmében vett olyan új információnak minősül, amely hatással lehet a kockázatkezelési intézkedésekre, vagy új veszélyességi adatoknak – a szállítók e rendelet II. melléklete értelmében kötelesek a biztonsági adatlapot aktualizálni.
Ezt a következtetést nem vonja kétségbe az, hogy az 1907/2006 rendelet II. melléklete, a 453/2010 rendelet 1. cikke értelmében, csak a keresetlevél benyújtását követően módosult, mivel az a tény, hogy valamely jogi aktus joghatásait csak az abban meghatározott későbbi időpontban fejti ki, nem akadálya annak, hogy az adott jogi aktus, az abból eredő kötelezettségek folytán, közvetlenül érintsen valamely magánszemélyt.
(vö. 34., 42., 43., 47. pont)
3. Annak alapján, hogy valamely anyag lehet a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH) szóló 1907/2006 rendelet 3. cikkének 15. pontja értelmében vett intermedier helyzetű, nem mentesül az alól, hogy az említett 1907/2006 rendelet 59. cikke szerinti eljárás eredményeként különösen veszélyes anyagként azonosítsák. Míg ugyanis az 1907/2006 rendelet az anyagot annak benne rejlő jellemzői alapján határozza meg, addig az intermedier e rendelet által előírt fogalma nem valamely anyag benne rejlő jellemzőit érinti, és semmilyen módon nem módosítja e jellemzőket, hanem az anyag gyártása és felhasználása során követett céllal összefüggésben határozza meg az intermediert.
Következésképpen amennyiben főszabály szerint minden anyagról elmondható, hogy azt kémiai feldolgozás céljából gyártják, és annak során másik anyaggá való átalakítás céljából szintézis során használják fel, vagyis intermedier helyzetben lehet, azon tény alapján, hogy adott esetben egy anyag intermedier helyzetű, ezen anyag nem mentesülhet az 1907/2006 rendelet 59. cikke szerinti azonosítási eljárás alól.
(vö. 66., 67. pont)
4. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 73., 74. pont)
5. Az arányosság elve megvalósítási feltételeinek bírósági felülvizsgálatával kapcsolatban el kell ismerni, hogy az Európai Vegyianyag‑ügynökség (ECHA) széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik azon a területen, amely részéről politikai, gazdasági és szociális jellegű választást követel meg, és amelyen belül összetett értékelést kell elvégeznie. Csupán az e területen meghozott intézkedésnek a jogalkotó által elérni kívánt céllal kapcsolatos nyilvánvalóan alkalmatlan jellege lehet hatással az ilyen intézkedés jogszerűségére. A vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH) szóló 1907/2006 rendelet (16) preambulumbekezdésére tekintettel a jogalkotó legfontosabb célként az e rendelet 1. cikkének (1) bekezdése szerinti három célkitűzés közül az elsőt, vagyis az emberi egészség és a környezet magas szintű védelmét jelölte meg.
Nem sérti az arányosság elvét az ECHA olyan határozata, amely az akrilamidot az 1907/2006 rendelet 59. cikke szerinti eljárás eredményként különösen veszélyes anyagként azonosítja. Először is, egy ilyen határozat ugyanis alkalmas az 1907/2006 rendelet által követett célkitűzések megvalósítására, mivel valamely anyag különösen veszélyes anyagként történő azonosításának az a célja, hogy a nyilvánosság és szakemberek jobb tájékoztatást kapjanak a felmerülő kockázatokról és veszélyekről, ebből következően pedig az azonosítást e védelmet javító intézkedésnek kell tekinteni. Ezenkívül semmi nem enged arra következtetni, hogy az akrilamid nem intermedier felhasználásai ki vannak zárva, mivel ez az anyag az 1907/2006 rendelet 2. cikke (8) bekezdésének b) pontja értelmében nem mentesül az e rendelet VII. címében foglaltak alól.
Másodszor, az említett határozat nem lépi túl azt a mértéket, amely szükséges az 1907/2006 rendelttel elérni kívánt célok megvalósításához, mivel a tartózkodás lehetősége nem tekinthető ugyanannyira alkalmas intézkedésnek, mint ezen anyag különösen veszélyes anyagként való azonosítása. Ugyanez vonatkozik az akrilamid felhasználására vonatkozó korlátozó intézkedésekre, mivel amint az az 1907/2006 rendelet XVII. mellékletéből következik, az említett rendelet VIII. címében szereplő eljárással összhangban elfogadott, egyes veszélyes anyagok, keverékek és árucikkek gyártására, forgalomba hozatalára és felhasználására vonatkozó korlátozások valamely anyag gyártására vagy forgalomba hozatalára előírt különös feltételektől az anyag használatának teljes tilalmáig terjedhetnek. Feltételezve akár, hogy a korlátozó intézkedések is alkalmasak az e rendelet által kitűzött célok megvalósítására, önmagukban azonban nem minősülnek kevésbé kényszerítő intézkedésnek valamely anyag azonosításához képest, amely csak tájékoztatási kötelezettséget eredményez. Hasonlóképpen, a munkavállalók védelme tárgyában fennálló szabályozás nem tekinthető alkalmas, és az 1907/2006 rendelet különösen veszélyes anyagok kezelésére vonatkozó céljainak megvalósítása tekintetében kevésbé korlátozó eszköznek, amely célok sorában szerepel az, hogy a különösen veszélyes anyagokat fokozatosan megfelelő alternatív anyagokkal vagy technológiákkal helyettesítsék, amennyiben az gazdaságilag vagy műszakilag megvalósítható. Végül, az akrilamid különösen veszélyes anyagként kizárólag azon mennyiség tekintetében történő azonosítása, amelyet nem intermedierként használnak, szintén nem minősül megfelelő intézkedésnek, amennyiben a jogalkotó az intermedierekre vonatkozóan különös szabályokat vezetett be az 1907/2006 rendelet 2. cikke (1) bekezdésének c) pontjában és (8) bekezdésének b) pontjában.
(vö. 82–86., 88–93. pont)
6. Amennyiben valamely anyag – a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH) szóló 1907/2006 rendelet 59. cikke alapján történő – különösen veszélyes anyagként való azonosításának eljárása nem biztosít az Európai Vegyianyag‑ügynökség (ECHA) számára semmilyen jogkört az azonosítandó anyagok megválasztása tekintetében, mivel ez a jogkör az 1907/2006 rendelet 59. cikke értelmében kizárólag a Bizottságot és a tagállamokat illeti meg, nem róható fel az ECHA‑nak, hogy megsértette az egyenlő bánásmód elvét azáltal, hogy az akrilamidot és nem az állítólagosan hasonló anyagokat azonosította különösen veszélyes anyagként. Hasonlóképpen, amennyiben az 1907/2006 rendelet 59. cikkének (3) bekezdése értelmében bármely tagállam készíthet dokumentációt e rendelet XV. mellékletével összhangban azon anyagok vonatkozásában, amelyek a véleménye szerint teljesítik az említett rendelet 57. cikkében meghatározott kritériumokat, nem róható fel az ECHA‑nak, hogy semmilyen indokolást nem nyújtott a tekintetben, hogy valamely tagállam miért az akrilamidot, és nem más, azonos jellemzőkkel bíró anyagokat választott.
(vö. 99–101. pont)