T‑12/17. sz. ügy
Mellifera eV, Vereinigung für wesensgemäße Bienenhaltung
kontra
Európai Bizottság
„Fogyasztóvédelem – (EU) 2016/1056 végrehajtási rendelet – A glifozát hatóanyag jóváhagyása érvényességének meghosszabbítására vonatkozó végrehajtási rendelet – 1367/2006/EK rendelet – Belső felülvizsgálat iránti kérelem – Az 1367/2006/EK rendelet 2. cikke (1) bekezdésének g) pontja és 10. cikkének (1) bekezdése – Egyedi hatályú intézkedés – Aarhusi Egyezmény”
Összefoglaló – A Törvényszék ítélete (ötödik tanács), 2018. szeptember 27.
1. Megsemmisítés iránti kereset – Természetes vagy jogi személyek – Az eljáráshoz fűződő érdek – A környezetvédelmi jog alapján elfogadott igazgatási aktus belső felülvizsgálatát megtagadó határozat elleni kereset – Uniós intézmény vagy szerv aktusa jogellenessége jövőbeli megismétlődésének elkerülésére irányuló kereset – Az eljáráshoz fűződő érdek fennmaradása – Elfogadhatóság
(EUMSZ 266. cikk, első bekezdés; 1367/2006 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 2. cikk, (1) bekezdés, g) pont, és 10. cikk, (1) bekezdés)
2. Megsemmisítés iránti kereset – Az uniós bíróság hatásköre – Valamely intézmény elleni meghagyás iránti kérelem – Elfogadhatatlanság – A Bírósághoz fordulás az 1367/2006 rendelet alapján – Hatás hiánya
(EUMSZ 266. cikk; 1367/2006 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 12. cikk)
3. Intézmények jogi aktusai – A glifozát hatóanyag jóváhagyása érvényességének meghosszabbítására vonatkozó végrehajtási rendelet – Általános hatályú aktus – Olyan igazgatási aktus hiánya, amely az 1367/2006 rendelet értelmében belső felülvizsgálat iránti kérelem tárgyát képezheti
(1367/2006 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 2. cikk, (1) bekezdés, g) pont, és 10. cikk, és 1107/2009 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 13. cikk, (2) bekezdés, 17. cikk, első bekezdés, és 20. cikk; 2016/1056 bizottsági rendelet)
4. Nemzetközi megállapodások – Az Unió megállapodásai – Környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló egyezmény (Aarhusi Egyezmény) – Joghatások – A másodlagos uniós jogi aktusokkal szembeni elsőbbség – Valamely másodlagos uniós jogi aktus jogszerűségének az említett egyezmény rendelkezéseire tekintettel történő vizsgálata – Feltételek
(Aarhusi Egyezmény, 9. cikk, (3) bekezdés)
5. Nemzetközi megállapodások – Az Unió megállapodásai – Környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló egyezmény (Aarhusi Egyezmény) – Joghatások – A másodlagos uniós jogi aktusokkal szembeni elsőbbség – A másodlagos jognak az Unió által kötött nemzetközi megállapodásokra tekintettel történő értelmezése – Az összhangban álló értelmezés kötelezettsége – Korlátok
(1107/2009 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 17. cikk, és 1367/2006 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 2. cikk, (1) bekezdés, g) pont, és 10. cikk, (1) bekezdés)
1. A felperesnek fennmarad a valamely uniós intézmény által hozott jogi aktus megsemmisítéséhez fűződő érdeke azért, hogy azon jogsértés, amely e jogi aktust állítólag érinti, a jövőben ne ismétlődhessék meg. Ez az eljáráshoz fűződő érdek ugyanakkor csak akkor áll fenn, ha a feltételezett jogellenesség a felperes által benyújtott kereset alapjául szolgáló ügyben szereplő körülményektől függetlenül a jövőben is megismétlődhet. Ez az eset áll fenn akkor, ha a környezetvédelmi jog alapján elfogadott valamely igazgatási aktus belső felülvizsgálatát megtagadó határozat elleni kereset esetén a hivatkozott jogellenesség a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló Aarhusi Egyezmény rendelkezéseinek a közösségi intézményekre és szervekre való alkalmazásáról szóló 1367/2006 rendelet 10. cikkének az említett rendelet 2. cikke (1) bekezdésének g) pontjával összefüggésben értelmezett (1) bekezdésének értelmezéséből fakad, amelyet a Bizottság újabb kérelem esetén megismételhet.
(lásd: 28., 29. pont)
2. Az uniós bíróság hatásköre a megsemmisítés iránti kereset keretében arra terjed ki, hogy a megtámadott jogi aktus jogszerűségét vizsgálja, és a Törvényszéknek nincs hatásköre arra, hogy meghagyásban kötelezze az uniós intézményeket. Ez vonatkozik a környezetvédelmi jog alapján elfogadott valamely igazgatási aktus belső felülvizsgálatát megtagadó határozat elleni keresetre is. A környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló Aarhusi Egyezmény rendelkezéseinek a közösségi intézményekre és szervekre való alkalmazásáról szóló 1367/2006 rendelet 12. cikke ugyanis, amely a kérelmező számára biztosítja az Európai Unió Bíróságához fordulás jogát, csakis a belső felülvizsgálat iránti kérelemre válaszképpen elfogadott bizottsági határozatra vonatkozik. Bár a valamely igazgatási aktus belső felülvizsgálata iránti kérelem velejárója az, hogy a kérelmező vitatja az érintett jogi aktus jogszerűségét vagy megalapozottságát, ez nem jelenti azt, hogy a felperes a felülvizsgálat megtagadása ellen benyújtott megsemmisítés iránti kereset keretében jogosult lenne olyan érveket felhozni, amelyek közvetlenül az érintett jogi aktus jogszerűségét vagy megalapozottságát vitatják.
(lásd: 33., 35. pont)
3. A valamely hatóanyag jóváhagyását a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló 1107/2009 rendelet 17. cikke alapján meghosszabbító olyan végrehajtási rendeletet, mint az 540/2011 végrehajtási rendeletnek a glifozát hatóanyag jóváhagyása érvényességének meghosszabbítása tekintetében történő módosításáról szóló 2016/1056 végrehajtási rendelet, általános hatályú intézkedésnek kell tekinteni, és az következésképpen nem minősül a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló Aarhusi Egyezmény rendelkezéseinek a közösségi intézményekre és szervekre való alkalmazásáról szóló 1367/2006 rendelet 2. cikke (1) bekezdésének g) pontja és 10. cikkének (1) bekezdése értelmében vett igazgatási aktusnak.
Az 1107/2009 rendelet 17. cikkének első bekezdésében meghatározott intézkedés célja és tartalma nem korlátozódik arra, hogy a hatóanyag jóváhagyásának meghosszabbítását kérelmező számára védelmet biztosítson azzal a veszéllyel szemben, hogy a szóban forgó meghosszabbításra irányuló eljárás a kérelmezőn kívül álló okokból elhúzódik. Az 1107/2009 rendelet 17. cikkének első bekezdése alapján elfogadott végrehajtási rendelet ugyanis a szóban forgó hatóanyag jóváhagyásának érvényességét egy bizonyos időre hosszabbítja meg. Ez az intézkedés tehát ugyanazzal a következménnyel jár, mint a hatóanyagnak az említett rendelet 13. cikkének (2) bekezdése alapján történő első jóváhagyásáról szóló végrehajtási rendelet, vagy a jóváhagyásnak az e rendelet 20. cikke alapján történő meghosszabbításáról szóló rendelet.
(lásd: 57., 58., 65. pont)
4. Lásd a határozat szövegét.
(lásd: 85. pont)
5. Lásd a határozat szövegét.
(lásd: 87. pont)