A Közszolgálati Törvényszék F-55/10. sz., AS kontra Bizottság ügyben 2011. június 28-án hozott ítélete ellen az Európai Bizottság által 2011. szeptember 8-án benyújtott fellebbezés
(T-476/11. P. sz. ügy)
Az eljárás nyelve: francia
Felek
Fellebbező: Európai Bizottság (képviselők: J. Currall és B. Eggers meghatalmazottak)
A másik fél az eljárásban: AS (Brüsszel, Belgium)
A fellebbező kérelmei
A fellebbező azt kéri, hogy a Törvényszék:
helyezze hatályon kívül a Közszolgálati Törvényszék F-55/10. sz., [AS] kontra Bizottság ügyben 2011. június 28-án hozott ítéletét;
a jognak megfelelően határozzon a költségek viseléséről.
Jogalapok és fontosabb érvek
Fellebbezésének alátámasztása érdekében a Bizottság négy jogalapra hivatkozik.
Első jogalap: a Közszolgálati Törvényszék a pályázatot elutasító határozat megsemmisítéséhez fűződő érdek elismerésével tévesen alkalmazta a jogot. A Bizottság azt állítja, hogy:
első rész: a Közszolgálati Törvényszék megsértette az uniós jogot, amikor nem vette figyelembe a Törvényszék T-526/08. P. sz., Bizottság kontra Strack ügyben 2010. december 9-én hozott ítéletét, amennyiben annak ellenére elismerte az érdekelt személynek a vitatott álláshelyre benyújtott pályázatát elutasító határozat megsemmisítésének kérelmezéséhez fűződő érdekét, hogy az érdekelt személy nem kérte a kinevezésről szóló határozat megsemmisítését, pedig e két határozat egymástól elválaszthatatlan;
második rész: a Közszolgálati Törvényszék jogilag tévesen minősítette a tényállást, amikor absztrakt módon elismerte az eljáráshoz fűződő érdek fennállását, anélkül hogy a bizonyítékok összességét konkrétan megvizsgálta volna;
harmadik rész: a Közszolgálati Törvényszék tévedett, amikor nem volt hajlandó figyelembe venni az orvosi iratokból következő bizonyos információkat, amelyek bizonyítják, hogy a felperesnek jelen esetben nem állt fenn az eljáráshoz fűződő érdeke.
Második jogalap: egyrészt, a Közszolgálati Törvényszék a panasz és a kereset összhangjára vonatkozó szabály értelmezése és alkalmazása során megsértette az uniós jogot, amikor a Közszolgálati Törvényszék F-45/07. sz., Mandt kontra Parlament ügyben 2010. július 1-jén hozott ítéletére utalt, továbbá úgy ítélte meg, hogy az Európai Unió tisztviselői személyzeti szabályzatának megsértésére alapított új jogalap annak ellenére elfogadható volt, hogy azt a panaszban nem hozták fel, és az "lényegesen eltért" az álláshirdetés megsértésére alapított, a panaszban előadott egyetlen jogalaptól; másrészt, a Közszolgálati Törvényszék megsértette a személyzeti szabályzat 91. cikkének (2) bekezdését, amikor megállapította, hogy a "jogvita jogcíme" alatt helyesen "a megtámadott aktus belső jogszerűségének felperes általi vitatását, illetve - másodlagosan - az aktus külső jogszerűségének vitatását" kell érteni, ami a pert megelőző eljárást teljes mértékben megfosztja az értelmétől, és a továbbiakban nem szolgálja ezen eljárás célját, ami nem más, mint az érintett személy és a kinevezésre jogosult hatóság közötti egyezségkötés elősegítése.
Harmadik jogalap: a tisztviselők személyzeti szabályzata 7. cikke (1) bekezdésének megsértése, valamint indokolásbeli hiba, amennyiben a Közszolgálati Törvényszék a személyzeti szabályzat 7. cikkének (1) bekezdését akként értelmezte, hogy az minden tisztviselőnek alanyi jogot biztosít ahhoz, hogy a besorolási fokozatának megfelelő valamennyi álláshelyhez hozzáférjen. A Közszolgálati Törvényszék ezáltal tévesen ítélte meg a személyzeti szabályzat 7. cikke (1) bekezdésének, valamint a személyzeti szabályzat XIII. melléklete 10. cikkének tartalmát, továbbá a Bizottság által a szolgálati érdekkel kapcsolatban nyújtott magyarázatokat.
Negyedik jogalap: a Közszolgálati Törvényszék megsértette az uniós jogot, amikor nem vagyoni kártérítés címén 3 000 euró összeget ítélt meg, miközben a tisztviselők személyzeti szabályzata 7. cikkének megsértésére alapított jogalap nem csak hogy elfogadhatatlan, hanem megalapozatlan is.
____________