T‑479/11. és T‑157/12. sz. egyesített ügyek
Francia Köztársaság
és
IFP Énergies nouvelles
kontra
Európai Bizottság
„Állami támogatás – Kőolajipari kutatás – Az Institut français du pétrole (IFP) részére az ipari és kereskedelmi jellegű közintézményi (établissement public à caractère industriel et commercial, EPIC) jogállás biztosítása révén nyújtott hallgatólagos és korlátlan állami kezességvállalás – Előny – Az előny vélelme”
Összefoglaló – A Törvényszék ítélete (nyolcadik tanács), 2016. május 26.
1. Államok által nyújtott támogatások – Fogalom – Előny nyújtása a kedvezményezetteknek – A fizetésképtelenségi és csődeljárások általános szabályainak hatálya alá nem tartozó vállalkozás javára történő állami kezességvállalás – Az előny fennállásának a Bizottságra háruló bizonyítása – Valamennyi releváns körülményre tekintettel végzett értékelés – Az e kezességvállalással kedvezményezett vállalkozás és a hitelezői közötti viszonyokban megnyilvánuló előny
(EUMSZ 107. cikk, (1) bekezdés)
2. Államok által nyújtott támogatások – Fogalom – Előny nyújtása a kedvezményezetteknek – A fizetésképtelenségi és csődeljárások általános szabályainak hatálya alá nem tartozó vállalkozás javára történő állami kezességvállalás – Az előny fennállásának a Bizottságra háruló bizonyítása – Tisztán hipotetikus érvelés – A bizonyítási tehernek eleget nem tévő érvelés
(EUMSZ 107. cikk, (1) bekezdés)
3. Államok által nyújtott támogatások – Közigazgatási eljárás – A Bizottság kötelezettségei – Alapos és pártatlan vizsgálat – A lehető legteljesebb és legmegbízhatóbb információk figyelembevétele – A kötelezettség terjedelme
(EUMSZ 108. cikk, (2) bekezdés)
4. Államok által nyújtott támogatások – Fogalom – Jogi jelleg – Objektív elemekre alapított értelmezés – Bírósági felülvizsgálat – Terjedelem
(EUMSZ 107. cikk, (1) bekezdés)
5. Intézmények jogi aktusai – Indokolás – Kötelezettség – Terjedelem – Az indokolási kötelezettség megsértésének a peres eljárás során való helyrehozatala – Megengedhetetlenség
(EUMSZ 296. cikk)
6. Államok által nyújtott támogatások – Fogalom – Előny nyújtása a kedvezményezetteknek – Az intézkedés hatásai figyelembevételének szükségessége a kedvezményezett által kapott előny meghatározásához
(EUMSZ 107. cikk, (1) bekezdés)
7. Államok által nyújtott támogatások – Fogalom – Előny nyújtása a kedvezményezetteknek – A fizetésképtelenségi és csődeljárások általános szabályainak hatálya alá nem tartozó vállalkozás javára történő állami kezességvállalás – Előny fennállásának e vállalkozás pénzügyi helyzetének javulására vonatkozó vélelem útján történő bizonyítása – Korlátok
(EUMSZ 107. cikk, (1) bekezdés)
8. Államok által nyújtott támogatások – A Bizottság által végzett vizsgálat – A támogatási program teljes körű vizsgálata – Megengedhetőség – Támogatási program alapján nyújtott, bejelentési kötelezettség alá eső támogatás általános jellemzőinek vizsgálata – Megengedhetetlenség
(EUMSZ 108. cikk)
9. Államok által nyújtott támogatások – Fogalom – Előny nyújtása a kedvezményezetteknek – A fizetésképtelenségi és csődeljárások általános szabályainak hatálya alá nem tartozó vállalkozás javára történő állami kezességvállalás – Előny fennállásának e vállalkozás pénzügyi helyzetének javulására vonatkozó vélelem útján történő bizonyítása – E vélelem megdöntése
(EUMSZ 107. cikk, (1) bekezdés)
1. Az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdése értelmében vett támogatás fogalma nem csak a pozitív juttatásokat foglalja magába, hanem az olyan juttatásokat is, amelyek különböző formában enyhítik a vállalkozás költségvetésének általános terheit, és amelyek ezáltal, anélkül hogy a szó szoros értelmében támogatások lennének, azokkal azonos természetűek és hatásúak. Formájától függetlenül ekképpen támogatásnak minősül minden olyan állami beavatkozás is, amely közvetlenül vagy közvetve alkalmas vállalkozások előnyben részesítésére, illetve amely olyan gazdasági előnynek tekinthető, amelyben a kedvezményezett vállalkozás rendes piaci feltételek között nem részesülhetett volna.
Annak ellenőrzése érdekében, hogy a vállalkozás részesült‑e olyan gazdasági előnyben, amelyhez piaci feltételek mellett nem juthatott volna hozzá, a Bizottság köteles a vitatott művelet és annak összefüggései valamennyi releváns elemére vonatkozó teljes körű vizsgálatot lefolytatni, beleértve a kedvezményezett vállalkozás és az érintett piac helyzetét.
E tekintetben egy kutatási közintézmény által az ipari és kereskedelmi jellegű közintézményi jogállásának – hallgatólagos és korlátlan állami kezességvállalásban való részesüléssel járó – elismeréséből fakadóan szerzett gazdasági előny fennállásának meghatározása céljából a Bizottság által választott azon módszer, amely az ezen intézmény és a hitelezői közötti viszonyokban keletkező előnyök vizsgálatát feltételezi, nem valósít meg téves jogalkalmazást.
Az az előny ugyanis, amely a kedvezményezett vállalkozás jogállásához tartozó állami kezességvállalásból fakad, az e vállalkozásnak a hitelezőihez fűződő viszonyában érvényesül. Valamely konkrét ügyben az előny fennállásának megállapításához még az is szükséges, hogy – a vitatott művelet valamennyi releváns elemének, így a kedvezményezett vállalkozás helyzetének és az érintett piacnak a figyelembevételével – meg lehessen határozni a hitelezők által a kezességvállalással kedvezményezett vállalkozással szemben gyakorolt kedvezőbb bánásmódot, valamint e vállalkozás terheinek és eredményének e bánásmód általi csökkenését vagy növekedését.
(vö. 70., 71., 82., 83., 87., 88. pont)
2. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 71., 94–108., 114., 115. pont)
3. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 72. pont)
4. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 73–75. pont)
5. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 126., 130. pont)
6. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 129. pont)
7. A Bíróság a 2014. április 3‑i Franciaország kontra Bizottság ítéletben (C‑559/12 P) megerősítette azon egyszerű vélelem létezését, mely szerint az olyan vállalkozás javára nyújtott hallgatólagos és korlátlan állami kezességvállalás következtében, amely nem tartozik a fizetésképtelenségi és csődeljárások általános szabályainak hatálya alá, javul e vállalkozás pénzügyi helyzete azon terhek könnyítése révén, amelyek rendes körülmények között a költségvetésére hárulnak, ám valamely vélelem bizonyítékként történő felhasználásának lehetősége azon feltételezések hihetőségétől függ, amelyeken e vélelem nyugszik.
E tekintetben az említett ítéletben felállított vélelem azon a Bíróság által hihetőként elfogadott kettős előfeltevésen alapul, amely szerint egyrészt egy tagállam közhatalmi szervei által nyújtott biztosítéknak kedvező hatása van az e kezességvállalás kedvezményezettje nemteljesítésének kockázata hitelezők általi értékelésére, másrészt, hogy ez a kedvező hatás a hitel költségének csökkenésében nyilvánul meg. Ezzel szemben a Bizottság azon feltételezésének hihetősége, miszerint valamely tagállam közhatalmi szervei által nyújtott biztosíték kedvező hatása az e kezességvállalás kedvezményezettje nemteljesítése kockázatának hitelezők általi értékelésére a beszállítói által az említett kedvezményezett számára biztosított árak csökkentésében nyilvánul meg, nem magától értetődő.
A Bizottság nem hivatkozhat ezen egyszerű vélelemre az egyrészt a hallgatólagos és korlátlan állami kezességvállalásban részesülő kutatási közintézmény, másrészt a beszállítói és az ügyfelei közötti kapcsolatokban fennálló előny bizonyítása érdekében, mivel ez a vélelem az ilyen közintézmény hitelezője részéről kölcsönt, vagy tágabb értelemben hitelt érintő finanszírozási műveletet is magában foglaló, az e közintézmény hitelezői, különösen a bankok és pénzintézetek közötti kapcsolatokra korlátozódik.
(vö. 136–139., 142., 160. pont)
8. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 165–173. pont)
9. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 187–195. pont)