A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (ötödik tanács)
2019. március 14.(*)
„Előzetes döntéshozatal – Európai uniós védjegy – A »forma« fogalma – Olyan forma, amely lényeges értéket ad az áruhoz – Síkbeli védjegy – Szerzői jogi műnek is minősülő ábrás védjegy – 207/2009/EK rendelet – A 7. cikk (1) bekezdése e) pontjának iii. alpontja – (EU) 2015/2424 rendelet”
A C‑21/18. sz. ügyben,
az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Svea hovrätt, Patent- och marknadsöverdomstolen (stockholmi szabadalmi és kereskedelmi fellebbviteli bíróság, Svédország) a Bírósághoz 2018. január 11‑én érkezett, 2017. december 14‑i határozatával terjesztett elő
a Textilis Ltd,
Ozgur Keskin
és
a Svenskt Tenn AB
között folyamatban lévő eljárásban,
A BÍRÓSÁG (ötödik tanács),
tagjai: E. Regan tanácselnök, C. Lycourgos, Juhász E. (előadó), M. Ilešič és I. Jarukaitis bírák,
főtanácsnok: G. Pitruzzella,
hivatalvezető: A. Calot Escobar,
tekintettel az írásbeli szakaszra,
figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:
– a Svenskt Tenn AB képviseletében B. Eliasson és M. Jerner jur. kand.,
– az Európai Bizottság képviseletében É. Gippini Fournier, K. Simonsson, E. Ljung Rasmussen, J. Samnadda és G. Tolstoy, meghatalmazotti minőségben,
tekintettel a főtanácsnok meghallgatását követően hozott határozatra, miszerint az ügy elbírálására a főtanácsnok indítványa nélkül kerül sor,
meghozta a következő
Ítéletet
1 Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem [az európai uniós védjegyről] szóló, 2009. február 26‑i 207/2009/EK tanácsi rendelet (HL 2009. L 78., 1. o.; helyesbítés: HL 2017. L 142., 104. o.) 7. cikke (1) bekezdése e) pontja iii. alpontjának, valamint a 2015. december 16‑i (EU) 2015/2424 parlamenti és tanácsi rendelettel (HL 2015. L 341., 21. o.; helyesbítés: HL 2017. L 142., 104. o.) módosított 207/2009 rendelet (a továbbiakban: módosított 207/2009 rendelet) ugyanezen rendelkezésének értelmezésére vonatkozik.
2 E kérelmet a Textilis Ltd és Ozgur Keskin, valamint a Svenskt Tenn AB között, lakberendezési termékeknek az alapeljárás felperesei által, a Svenskt Tenn védjegyének állítólagos bitorlásával történő forgalmazása tárgyában folyamatban lévő jogvita keretében terjesztették elő.
Jogi háttér
A 207/2009 rendelet
3 A 207/2009 rendeletnek „A[z európai uniós] védjegyoltalom tárgyát képező megjelölés” című 4. cikke a következőképpen rendelkezik:
„[Európai uniós] védjegyoltalom tárgya lehet minden grafikailag ábrázolható megjelölés, így különösen szó – beleértve a személyneveket –, ábra, kép, alakzat, betű, szám, továbbá az áru vagy a csomagolás formája, ha e megjelölés alkalmas arra, hogy valamely vállalkozás áruit vagy szolgáltatásait megkülönböztesse más vállalkozások áruitól vagy szolgáltatásaitól.”
4 E rendelet „Feltétlen kizáró okok” című 7. cikke az (1) bekezdésének e) pontjában a következőket írja elő:
„A megjelölés nem részesülhet védjegyoltalomban, ha
[…]
e) kizárólag olyan formából áll, amely
i. az áru jellegéből következik; vagy
ii. a célzott műszaki hatás eléréséhez szükséges; vagy
iii. az áru értékének a lényegét hordozza [helyesen: lényeges értéket ad az áruhoz]”.
A módosított 207/2009 rendelet
5 A 207/2009 rendeletet módosító 2015/2424 rendelet (12) preambulumbekezdése a következőket tartalmazza:
„A jogbiztonság megteremtése érdekében és az elsőbbség elvével (amely szerint a lajstromozott korábbi védjegy elsőbbséget élvez a lajstromozott későbbi védjegyekkel szemben) való teljes összhang biztosítása érdekében elő kell írni, hogy az európai uniós védjegyoltalomból eredő jogok érvényesítése nem érintheti a jogosultaknak az európai uniós védjegy bejelentési napját vagy elsőbbségi napját megelőzően szerzett jogait. […].”
6 A módosított 207/2009 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének e) pontja a következőképpen rendelkezik:
„A megjelölés nem részesülhet védjegyoltalomban, ha
[…]
e) kizárólag
i. olyan formából vagy egyéb jellemzőből áll, amely az áru jellegéből következik;
ii. az árunak olyan formájából vagy egyéb jellemzőjéből áll, amely a célzott műszaki hatás eléréséhez szükséges; vagy
iii. olyan formából vagy egyéb jellemzőből áll, amely lényeges értéket ad az áruhoz”.
7 A 2015/2424 rendelet 4. cikkéből kitűnik, hogy a rendelet 2016. március 23‑án lépett hatályba.
Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések
8 A Svenskt Tenn bútorok, bútorszövetek és egyéb lakberendezési kiegészítők forgalmazásával foglalkozik.
9 Az 1930‑as években a Svenskt Tenn együttműködést kezdett Joseph Frank építésszel, aki több bútorszövetmintát is tervezett a cég számára, így például a MANHATTAN néven ismert mintát, amelyet a Svenskt Tenn forgalmaz, és amely tekintetében a szerzői jog jogosultjának vallja magát.
10 2012. január 4‑én a Svenskt Tenn európai uniós védjegybejelentést nyújtott be az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalához (EUIPO). Ezt a MANHATTAN ábrás védjegyet 010540268. számon lajstromozták.
11 A védjegyet a védjegyekkel ellátható termékek és szolgáltatások nemzetközi osztályozására vonatkozó, felülvizsgált és módosított, 1957. június 15‑i Nizzai Megállapodás szerinti 11., 16., 20., 21., 24., 27. és 35. osztályba tartozó áruk és szolgáltatások vonatkozásában lajstromozták, többek között lámpaernyők (11. osztály), terítők, papírszalvéták, papírból készült poháralátétek, csomagolópapírok, jegyzet‑ vagy vázlatfüzetek, poszterek (16. osztály), bútorok (20. osztály), háztartási és konyhai célokra szolgáló eszközök, edények és tartályok, kefék, más osztályokba nem tartozó üveg‑, porcelán‑ és fajanszáruk (21. osztály), más osztályokba nem tartozó textíliák és textiláruk, ágytakarók és asztalterítők (24. osztály), szőnyegek, nem textil falikárpitok, tapéták (27. osztály), bútorok, párnák, tükrök, tapéták, szőnyegek, lámpák, szövetek, textiltermékek, luxuscikkek, háztartási és konyhai eszközök és tárolók, étkészletek, üvegáruk, porcelán, fajanszáruk, gyertyatartók, papírszalvéták, táskák, ékszerek, könyvek és magazinok kiskereskedelmére irányuló szolgáltatások (35. osztály) vonatkozásában.
12 A MANHATTAN ábrás védjegy ábrázolása:
13 A Textilis angol jog szerint bejegyzett, O. Keskin tulajdonában álló társaság, amely online kereskedelmi tevékenységét 2013‑ban kezdte meg. A társaság a MANHATTAN ábrás védjegy mintájához hasonló mintájú szöveteket és lakberendezési termékeket forgalmaz.
14 A Svenskt Tenn eljárást indított a Textilis és O. Keskin ellen a Stockholms tingsrätt (stockholmi körzeti bíróság, Svédország) előtt a tulajdonában álló MANHATTAN védjeggyel kapcsolatos védjegybitorlás, valamint szerzői jogainak megsértése miatt. A Svenskt Tenn azt is kérte, hogy a bíróság szankció terhe mellett tiltsa meg a Textilisnek és O. Keskinnek, hogy egyes, a védjeggyel jelölt árukat Svédországban forgalmazzon vagy bármely más módon terjesszen, valamint hogy ezt a védjegyet Svédországban szövetek, párnák és bútorok vonatkozásában használja.
15 E keresetekre válaszul a Textilis és O. Keskin viszontkeresetet indított e bíróság előtt a MANHATTAN védjegy törlése iránt, amennyiben az egyrészt nem rendelkezik megkülönböztető képességgel, másrészt pedig használatának módjára tekintettel olyan formából áll, amely a 207/2009 rendelet 7. cikke (1) bekezdése e) pontjának iii. alpontja értelmében lényeges értéket ad az áruhoz.
16 A Stockholms tingsrätt (stockholmi körzeti bíróság) többek között azzal az indokolással utasította el a viszontkeresetet, hogy egyrészt a 207/2009 rendelet 4. cikke alapján minden grafikailag ábrázolható megjelölés – különösen az ábrák, a képek és az alakzatok – európai uniós védjegyoltalom tárgyai lehetnek, amennyiben rendelkeznek megkülönböztető képességgel, másrészt a MANHATTAN védjegy nem minősül e rendelet 7. cikke (1) bekezdése e) pontja iii. alpontja értelmében formának.
17 A Stockholms tingsrätt (stockholmi körzeti bíróság) úgy ítélte meg, hogy a Textilis és O. Keskin bitorolta a MANHATTAN védjegyet, és ezenkívül megsértette a Svenskt Tenn szerzői jogait is.
18 A Textilis és O. Keskin az ítélettel szemben fellebbezést nyújtott be a Svea hovrätt, Patent- och marknadsöverdomstolen (stockholmi szabadalmi és kereskedelmi fellebbviteli bíróság) elé, többek között a MANHATTAN védjegynek a 207/2009 rendelet 7. cikke (1) bekezdése e) pontjának iii. alpontja alapján történő törlése iránt.
19 Fellebbezésük alátámasztásául arra hivatkoznak, hogy egy szövetmintából álló megjelölés nem, illetve csak a szerzői jogi védelem időbeli korlátozására vonatkozó elv megkerülésével lajstromozható védjegyként. Úgy vélik, hogy a 207/2009 rendelet 7. cikke (1) bekezdése e) pontjának iii. alpontja ezért képezi akadályát a kizárólag olyan formából álló megjelölések védjegyként történő lajstromozásának, amely lényeges értéket ad az áruhoz.
20 A Svenskt Tenn ezzel szemben azt hozza fel, hogy a minták formájából álló megjelölések európai uniós védjegyként lajstromozhatók, mint amilyen például a MANHATTAN ábrás védjegy is.
21 A Svea hovrätt, Patent- och marknadsöverdomstolen (stockholmi szabadalmi és kereskedelmi fellebbviteli bíróság) arra keresi a választ, hogy az olyan ábrás védjegy, mint amilyen a MANHATTAN védjegy, amely egy síkbeli áru – például szövet – síkbeli ábrázolásából áll, e rendelkezés értelmében formának minősíthető‑e. E tekintetben kiemeli, hogy a 207/2009 rendelet 7. cikke (1) bekezdése e) pontjának iii. alpontjából egyértelműen kitűnik, hogy az e rendelkezésben foglalt törlési ok térbeli védjegyekre és olyan síkbeli védjegyekre vonatkozik, amelyek térbeli formákat – például szobrot vagy vázát – ábrázolnak, ahogyan ezt az EFTA‑Bíróság 2017. április 6‑i Norwegian Board of Appeal for Industrial Property Rights – appeal from the municipality of Oslo ítéletének (E‑05/16) 110–115. pontjában kimondta, illetve ahogyan a Bíróság 2002. június 18‑i Philips ítéletében (C‑299/99, EU:C:2002:377) megállapította.
22 Felteszi azonban azt a kérdést, hogy ez a törlési ok alkalmazható‑e olyan síkbeli védjegyekre is, amelyek síkbeli árut, például szövetre nyomott mintát vagy festményt ábrázolnak. E tekintetben rámutat arra, hogy ellentmondásos lenne, ha ilyen esetekben nem vennénk figyelembe ezt a törlési okot, mivel semmivel nem indokolható, hogy eltérően kezeljük a – jellegüknél fogva térbeli – szobrokat és a –jellegüknél fogva síkbeli – festményeket.
23 Kifejti, hogy a 2018. június 12‑i Louboutin és Christian Louboutin ítélet (C‑163/16, EU:C:2018:423) alapjául szolgáló ügy tárgyát képező, cipőtalpon elhelyezett színből álló védjegytől eltérően az előtte folyamatban lévő ügyben tárgyalt MANHATTAN ábrás védjegy szerzői jogi oltalom alatt álló mű.
24 Azt a kérdést teszi fel, hogy a 207/2009 rendelet 7. cikke (1) bekezdése e) pontja iii. alpontjának a 2015/2424 rendelettel történt módosítása, amelynek értelmében nemcsak az áru „olyan formá[já]ból”, hanem az olyan „egyéb jellemző[jé]ből” álló megjelölések sem részesülhetnek védjegyoltalomban, amely lényeges értéket ad az áruhoz, változtathat‑e az ezen törlési ok alapján elvégzendő értékelésen. Erre vonatkozóan azt szeretné megtudni, hogy az előtte folyamatban levő ügyben a 207/2009 rendeletet vagy a módosított 207/2009 rendeletet kell‑e alkalmazni, figyelembe véve azt a tényt, hogy a MANHATTAN védjegy lajstromozására, a törlési kérelemre, valamint a fellebbezéssel megtámadott elsőfokú ítélet meghozatalára 2016. március 23. előtt, azaz a 2015/2424 rendelet hatálybalépésének napját megelőzően került sor.
25 Úgy érvel, hogy mindenesetre függetlenül attól, hogy a 7. cikk (1) bekezdése e) pontja iii. alpontjának mely változatát kell alkalmazni, abban az esetben, ha a Bíróság kimondja, hogy ez a rendelkezés a síkbeli árut ábrázoló síkbeli védjegyekre is alkalmazandó, az a kérdés merül fel, hogy milyen szempontok alapján kell megítélni azt, hogy egy olyan megjelölés, mint amilyen az alapeljárásban szerepel, úgy tekinthető-e, mint amely „kizárólag olyan formából áll, amely lényeges értéket ad az áruhoz”, amennyiben e megjelölés védjegyként való lajstromozása több áruosztályra is kiterjed, és a védjegyet úgy alkották meg, hogy az áru egészén vagy lényeges részén elhelyezhető, vagy akár logóként is használható.
26 E tekintetben hangsúlyozza, hogy nehéz az ilyen törlési okot megítélni abban az esetben, ha a védjegybejelentő csak azt köteles megadni, hogy milyen áruk tekintetében kívánja használni a védjegyet, a lajstromoztatni kívánt megjelölés használatára vonatkozó gyakorlati feltételeket viszont nem kell pontosan meghatároznia.
27 Egy védjegy tehát adott esettől függően elhelyezhető az áru egészén, például bútorszöveten, papíron vagy akár tálcán oly módon, hogy jellegzetes elemévé válik magának az árunak, és ilyenkor gyakran azonosság áll fenn a védjegy és az áru között, vagy pedig elfoglalhat kisebb helyet az árun, például abban az esetben, amikor a védjegyet logóként használják.
28 Ezekre a körülményekre tekintettel a Svea hovrätt, Patent- och marknadsöverdomstolen (stockholmi szabadalmi és kereskedelmi fellebbviteli bíróság) úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság elé:
„1) Úgy kell értelmezni a 2015/2424 rendelet 4. cikkét, hogy a módosított 207/2009 rendelet 7. cikke (1) bekezdése e) pontjának iii. alpontja alkalmazandó abban az esetben, ha a bíróságnak [a 207/2009 rendelet 52. cikke (1) bekezdésének a) pontja alapján benyújtott] törlési kérelmet a módosítás hatálybalépését, azaz 2016. március 23‑át követően kell vizsgálnia, de a törlés iránti keresetet ezen időpontot megelőzően indították, és az ennélfogva egy korábban lajstromozott védjegyet érint?
2) Úgy kell értelmezni a 207/2009 rendelet 7. cikke (1) bekezdése e) pontja iii. alpontjának az alapügyre alkalmazandó változatát, hogy annak hatálya kiterjed az olyan megjelölésre, amely egy síkbeli áru síkbeli ábrázolásából áll, például a jelen ügyben szereplő megjelöléssel díszített bútorszövetre?
3) Amennyiben a második kérdésre igenlő választ kell adni, akkor milyen elvek alapján kell értelmezni a [módosított 207/2009] rendelet 7. cikke (1) bekezdése e) pontjának iii. alpontjában szereplő, »kizárólag olyan formából vagy egyéb jellemzőből [álló megjelölés], amely lényeges értéket ad az áruhoz« szövegezést abban az esetben, amikor a lajstromozás számos áruosztályt és árut érint, és a megjelölés különböző módokon helyezhető el az árukon? Az értékelést inkább objektív, általános szempontok alapján kell végezni, például abból kiindulva, hogy miként jelenik meg a védjegy, és hogy miként lehet azt a különböző árukon elhelyezni, vagyis anélkül, hogy figyelembe vennék, hogy a védjegyjogosult ténylegesen milyen módon helyezi el a megjelölést különböző árukon?”
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekről
Az első kérdésről
29 A kérdést előterjesztő bíróság első kérdése lényegében arra irányul, hogy úgy kell‑e értelmezni a módosított 207/2009 rendelet 7. cikke (1) bekezdése e) pontjának iii. alpontját, mint amely a módosított rendelet hatálybalépése előtt lajstromozott védjegyekre is alkalmazandó.
30 A Bíróság állandó ítélkezési gyakorlatából az következik, hogy az uniós jog anyagi szabályait a jogbiztonság és a bizalomvédelem elveinek biztosítása érdekében úgy kell értelmezni, hogy azok csak akkor vonatkoznak a hatálybalépésüket megelőzően felmerült helyzetekre, ha szövegükből, céljukból vagy rendszerükből egyértelműen az következik, hogy ilyen visszaható hatályt kell tulajdonítani nekik (lásd ebben az értelemben: 2011. július 14‑i Bureau national interprofessionnel du Cognac ítélet, C‑4/10 és C‑27/10, EU:C:2011:484, 26. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
31 A jelen esetben nem vitatott, hogy a 2015/2424 rendelet, amely 2016. március 23‑án lépett hatályba, nem tartalmaz kifejezetten azt előíró rendelkezést, hogy a 207/2009 rendelet 7. cikke (1) bekezdése e) pontjának iii. alpontját az ezen időpont előtt lajstromozott európai uniós védjegyekre is alkalmazni kellene.
32 Ezenkívül sem a 2015/2424 rendelet céljából, sem annak rendszeréből nem következik, hogy az uniós jogalkotó visszaható hatályt kívánt volna biztosítani a módosított 207/2009 rendelet 7. cikke (1) bekezdése e) pontja iii. alpontjának. Szintén ez az értelmezés következik a 2015/2424 rendelet (12) preambulumbekezdéséből, amely az uniós jogalkotónak a jogbiztonság elve melletti elköteleződésére utal.
33 Következésképpen az első kérdésre azt a választ kell adni, hogy a módosított 207/2009 rendelet 7. cikke (1) bekezdése e) pontjának iii. alpontját úgy kell értelmezni, hogy az nem alkalmazható a módosított rendelet hatálybalépése előtt lajstromozott védjegyekre.
A második kérdésről
34 A kérdést előterjesztő bíróság második kérdése lényegében arra irányul, hogy a 207/2009 rendelet 7. cikke (1) bekezdése e) pontjának iii. alpontját úgy kell‑e értelmezni, hogy az alapügyben szereplőhöz hasonló, bizonyos árukon – például szöveten vagy papíron – elhelyezett, síkbeli díszítőmintából álló megjelölés e rendelkezés értelmében „kizárólag […] formából áll”.
35 Ezzel összefüggésben – mivel a 207/2009 irányelvben nem szerepel a „forma” fogalmának meghatározása – a Bíróság állandó ítélkezési gyakorlata értelmében e kifejezés jelentését és tartalmát az általános nyelvhasználatban elfogadott szokásos jelentésének megfelelően, azon szövegkörnyezetet figyelembe véve kell megállapítani, amelyben e kifejezést használják, és azon szabályozás célkitűzéseire tekintettel, amelynek e kifejezés részét képezi (lásd ebben az értelemben: a védjegyekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 2008. október 22‑i 2008/95/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv [HL 2008. L 299., 25. o.]; 2018. június 12‑i Louboutin és Christian Louboutin ítélet, C‑163/16, EU:C:2018:423, 20. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
36 Védjegyjogi kontextusban a „forma” fogalmán általában az érintett árut térben körülhatároló vonalak vagy körvonalak összességét értjük (2018. június 12‑i Louboutin és Christian Louboutin ítélet, C‑163/16, EU:C:2018:423, 21. pont).
37 E megfontolások alapján a Bíróság kimondta, hogy egy adott színnek az áru sajátos helyén történő alkalmazása nem jelenti azt, hogy a szóban forgó megjelölés a 2008/95 irányelv 3. cikke (1) bekezdése e) pontjának – a 207/2009 rendelet 7. cikke (1) bekezdése e) pontjának iii. alpontjáéhoz hasonló szövegű – iii. alpontja értelmében vett „formából” áll, amennyiben a védjegy tekintetében igényelt oltalom nem az áru, illetve az áru egy részének formájára, hanem csupán az adott színnek ezen a sajátos helyen történő alkalmazására vonatkozik (2018. június 12‑i Louboutin és Christian Louboutin ítélet, C‑163/16, EU:C:2018:423, 24. pont).
38 Valóban – amint ezt az Európai Bizottság észrevételeiben is hangsúlyozta – nem vitatott, hogy az önmagában a színre vonatkozó megjelölésektől eltérően az alapügyben szereplő, árukon – például szöveten vagy papíron – elhelyezett, síkbeli díszítőmintából álló megjelölés vonalakkal és körvonalakkal rendelkezik.
39 E megjelölés azonban nem minősíthető a 207/2009 rendelet 7. cikke (1) bekezdése e) pontjának iii. alpontja értelmében „kizárólag […] formából áll[ónak]”.
40 Bár igaz ugyanis, hogy az alapügyben tárgyalt megjelölés olyan formákból áll, amelyek térképrészleteket stilizált formában ábrázoló rajzok külső körvonalaiból állnak, a megjelölés azonban ezeken a formákon kívül olyan díszítőelemeket is tartalmaz, amelyek a körvonalakon kívül és azokon belül is láthatók.
41 Ezenfelül az említett megjelölés bizonyos szavakat is feltüntet, például a Manhattan szót.
42 Nem lehet mindazonáltal azt állítani, hogy a síkbeli díszítőmintákból álló megjelölések egybeolvadnak az áru formájával, ha a megjelölést olyan árukon – például szöveten vagy papíron – helyezik el, amelyek formája különbözik az említett díszítőmintáktól.
43 Ezért nem állapítható meg, hogy az olyan megjelölés, mint amilyenről az alapeljárásban szó van, a 207/2009 rendelet 7. cikke (1) bekezdése e) pontjának iii. alpontja értelmében kizárólag formából áll.
44 Következésképpen a 207/2009 rendelet 7. cikke (1) bekezdése e) pontjának iii. alpontjában foglalt kizárás nem alkalmazható az ilyen megjelölésre.
45 E tekintetben hangsúlyozni kell, hogy az a körülmény, hogy az alapügy tárgyát képező megjelölés szerzői jogi oltalom alatt is áll, nincs kihatással arra, hogy a megjelölés a 207/2009 rendelet 7. cikke (1) bekezdése e) pontjának iii. alpontja értelmében kizárólag „formából” áll‑e.
46 Következésképpen a második kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 207/2009 rendelet 7. cikke (1) bekezdése e) pontjának iii. alpontját úgy kell értelmezni, hogy az alapügyben szereplőhöz hasonló, bizonyos árukon – például szöveten vagy papíron – elhelyezett, síkbeli díszítőmintákból álló megjelölés e rendelkezés értelmében nem „kizárólag […] formából áll”.
47 A második kérdésre adott válaszra tekintettel nem szükséges válaszolni a harmadik kérdésre.
A költségekről
48 Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.
A fenti indokok alapján a Bíróság (ötödik tanács) a következőképpen határozott:
1) A 2015. december 16‑i (EU) 2015/2424 parlamenti és tanácsi rendelettel módosított, [az európai uniós védjegyről] szóló, 2009. február 26‑i 207/2009/EK tanácsi rendelet 7. cikke (1) bekezdése e) pontjának iii. alpontját úgy kell értelmezni, hogy az nem alkalmazható a 2015/2424 rendelettel módosított 207/2009 rendelet hatálybalépése előtt lajstromozott védjegyekre.
2) A 207/2009 rendelet 7. cikke (1) bekezdése e) pontjának iii. alpontját úgy kell értelmezni, hogy az alapügyben szereplőhöz hasonló, bizonyos árukon – például szöveten vagy papíron – elhelyezett, síkbeli díszítőmintákból álló megjelölés e rendelkezés értelmében nem „kizárólag […] formából áll”.
Aláírások