A Cour d’appel de Bruxelles (Belgium) által 2021 április 26-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – AB, AB-CD kontra Z EF

(C-265/21. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: francia

A kérdést előterjesztő bíróság

Cour d’appel de Bruxelles

Az alapeljárás felei

Fellebbezők: AB, AB-CD

Ellenérdekű fél: Z EF

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

A polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2000. december 22-i 44/2001 rendelet¹ (a továbbiakban: „Brüsszel I” rendelet) 5. cikkének 1. pontja értelmében vett „szerződéssel vagy szerződéses igénnyel kapcsolatos ügy” fogalmát:

a)    úgy kell-e értelmezni, hogy az a felperes keresetének alapjául szolgáló, az egyik fél által a másik felé szabadon vállalt jogi kötelezettség megállapítását írja elő, még akkor is, ha a kötelezettséget az alperes és/vagy a felperes nem szabadon vállalta?

b)    igenlő válasz esetén, milyen mértékű kapcsolatnak kell lennie a szabadon vállalt jogi kötelezettség és a felperes és/vagy az alperes között?

Az „igény” fogalma, amelyre a felperes „keresetét alapítja”, magában foglalja-e – a „Brüsszel I” rendelet 5. cikkének 1. pontja értelmében vett szerződéssel vagy szerződéses igénnyel kapcsolatos ügynek az ugyanezen rendelet 5. cikke 3. pontja szerinti jogellenes károkozással, jogellenes károkozással egy tekintet alá eső cselekménnyel vagy ilyen cselekményből fakadó igénnyel kapcsolatos ügytől történő megkülönböztetéséhez használt kritériumhoz (C-59/19, 32. pont) hasonlóan – annak vizsgálatát, hogy a szabadon vállalt jogi kötelezettség értelmezése a kereset megalapozása céljából elengedhetetlennek tűnik-e?

A „Brüsszel I” rendelet 5. cikkének 1. pontja értelmében vett szerződéssel vagy szerződéses igénnyel kapcsolatos ügynek minősül-e az a kereset, amellyel a felperes azt kívánja megtudni, hogy ki a tulajdonosa azon általa birtokolt dolognak, amelynek birtoklása kettős adásvételi szerződésen alapul, amely közül az elsőt e dolog eredeti társtulajdonosa (az alperes házastársa, szintén eredeti társtulajdonos) azzal a személlyel kötötte, aki e dolgot a felperesnek eladta, míg a második szerződést e két utóbbi személy?

a)    Eltérő választ kell-e adni, ha az alperes arra hivatkozik, hogy az első szerződés nem adásvételi szerződés, hanem letéti szerződés?

b)    Amennyiben ezen esetek egyike a szerződéssel vagy szerződéses igénnyel kapcsolatos ügyek körébe tartozik, melyik szerződést kell figyelembe venni a vitatott kötelezettség teljesítési helyének meghatározásakor?

Úgy kell-e értelmezni a szerződéses kötelmi viszonyokra alkalmazandó jogról szóló, 2008. június 17-i 593/2008/EK rendelet² („Róma I”) 4. cikkét, hogy az alkalmazandó az előzetes döntéshozatalra előterjesztett harmadik kérdésben említett esetre, és ha igen, mely szerződést kell figyelembe venni?

____________

¹ HL 2001. L 12., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 19. fejezet, 4. kötet, 42. o.; helyesbítések: HL 2006. L 242., 6. o., HL 2011. L 124., 47. o.

² HL 2008. L 177., 6. o.; helyesbítés: HL 2009. L 309., 87. o.