2021. július 10-én benyújtott kereset – Ferriere Nord kontra Bizottság

(T-414/21. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: olasz

Felek

Felperes: Ferriere Nord SpA (Osoppo, Olaszország) (képviselők: W. Viscardini, G. Donà és B. Comparini, ügyvédek)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

1. a) (az EUMSZ 266. cikk (2) bekezdése, valamint az EUMSZ 268. cikk és EUMSZ 340. cikk alapján) az Európai Bizottság által képviselt Európai Uniót kötelezze 1.096.814,68 EUR megfizetésére (vagy pusztán másodlagosan, a Törvényszék által esetlegesen meghatározott eltérő összeg megfizetésére, amennyiben az alább megjelölttől eltérő kamatláb kerül alkalmazásra) – amely összeg az Európai Központi Bank (EKB) 2010. március 19-én hatályos refinanszírozási kamatlábából (1%) ered, 3,5 százalékponttal megnövelve, a 2010. március 9. és 2017. október 25. közötti időszakra vonatkozóan (a „fizetendő” kamatok jogcímén már megfizetett 129.847,10 EUR összeget levonva – a Ferriere Nord S.p.A. által elszenvedett azon károk megtérítése céljából, amelyet azon okból szenvedett el, hogy (az EUMSZ 266. cikk (1) bekezdésének megsértésével) nem fizették meg számára a (2009. szeptember 30-i C(2009) 7492 def. és a 2009. december 8-i C(2009) 9912 def. bizottsági határozatokban kiszabott) bírságot terhelő késedelmi kamatokat, amely összeget a felperes 2010. március 9-én megfizetett, az Európai Bizottság pedig 2017. október 25-én visszatérített a 2017. szeptember 21-i C-88/15 P. sz. ügyben hozott ítélet alapján;

ezért

1. b) az Európai Bizottság által képviselt Európai Uniót kötelezze egy további összeg megfizetésére, a fenti a) pont szerinti kártérítési összeg tőkésítésének jogcímén, 2017. október 25-től (vagy más, a Törvényszék által esetlegesen meghatározandó időponttól) kezdődően a teljes tényleges kifizetésig, az Európai Központi Bank által az elsődleges refinanszírozási ügyleteire vonatkozóan rögzített kamatlábakkal, 3,5 százalékponttal (vagy másodlagosan, a Törvényszék által esetlegesen meghatározandó más kamatlábbal) számítva;

2. (az EUMSZ 263. cikk alapján) semmisítse meg az Európai Bizottság (Költségvetési Főigazgatóság) 2021. április 30-i Ares(2021)2904048 levelét;

3. az Európai Bizottságot minden esetben kötelezze az eljárás költségeinek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes két jogalapra hivatkozik, az egyik a kártérítésre (1), a másik pedig a megtámadott levél megsemmisítésére vonatkozik (2).

Az első, a Bizottság jogellenes magatartására alapított jogalap, mivel megsértette az EUMSZ 266. cikk (1) bekezdését (valamint az 1268/2012 rendelet¹ 83. cikkét és/vagy, a teljesség kedvéért a 2342/2002 rendelet² 86. cikkét).

A felperes e tekintetben arra hivatkozik, hogy ahhoz, hogy (az EUMSZ 266. cikk (1) bekezdése értelmében) teljes egészében végrehajtsa a Bíróság C-88/15 P sz. ügyben 2017. szeptember 21-én hozott ítéletét (amely egy 2009-ben hozott, megállapítási határozatot semmisített meg az EUMSZ 101. cikk alapján), a Bizottságnak a Ferriere Nord számára nem csak a 2010-ben ideiglenesen megfizetett bírság összegét kellett volna visszatérítenie, hanem az 1268/2012 rendelet 83. cikke (2) bekezdésének b) pontja szerinti, vagyis az EKB által az elsődleges refinanszírozási ügyletek tekintetében rögzített, a lejárat hónapjának első naptári napján hatályban lévő kamatlábbal, 3,5 százalékponttal megnövelve azt. A Bizottság azonban 2017. október 25-én –kamatok jogcímén – kizárólag az 1268/2012 rendelet 90. cikkének (4) bekezdése értelmében „keletkezett” kamatokat fizette meg mint az azon bankszámlán keletkezett nyereséget, amelyen ideiglenesen elhelyezte a bírság összegét. A késedelmi kamatok megfizetésének elmulasztása az elsődleges uniós jog (EUMSZ 266. cikk (1) bekezdés) megsértésének minősül, a Bizottság szerződésen kívüli felelősségnek beállása mellett. A fenti történések alapján fizetendő kártérítési összeg tőkésítés tárgyát kell, hogy képezze a továbbiakban, azon időponttól kezdődően, amelyen kizárólag a „keletkezett” kamatok kerültek megfizetésre, a tényleges kifizetés időpontjáig.

A második, az alapokmány 46. cikkének, következésképpen az EUMSZ 266. cikk 81) bekezdésének, (valamint az 1268/2012 rendelet 83. cikkének, és a teljesség kedvéért a 2342/2002 rendelet 86. cikkének) megsértésére alapított jogalap

A felperes e tekintetben arra hivatkozik, hogy 2021. április 30-i levelében a Bizottság kinyilvánította, hogy nem tud/nem akar helyt adni a Ferriere Nord által a Bíróság alapokmánya 46. cikkének értelmében benyújtott, kártérítés iránti előzetes döntéshozatali kérelemnek, mivel az abban előírt öt éves elévülési határidő már eltelt, tekintettel arra, hogy ezen intézmény véleménye szerint a saját szerződésen kívüli felelősségét keletkeztető tényezőt (tehát az elévülési időszak kezdő időpontját) a bírság 2010-ben történt ideiglenes megfizetésének időpontjában állapította meg. A Ferriere Nord ezzel szemben azt állítja, hogy a felelősséget keletkeztető esemény az a tény, hogy 2017. október 35-én – amikor a bírságot a 2017. évi ítéletnek megfelelően visszatérítették – a Bizottság nem fizette meg az 1268/2012 rendelet 83. cikkében előírt késedelmi kamatokat, hanem csak az ugyanezen rendelet 90. cikkének értelmében vett „keletkezett” kamatok megfizetésére szorítkozott. Az EUMSZ 266. cikk (1) bekezdésének ilyen jellegű megsértése a Bizottság jogellenes magatartásának minősül, és meghatározza szerződésen kívüli felelősségét, tehát az alapokmány 46. cikkében előírt elévülési idő e jogsértés időpontjától kezdődik.

____________

¹ Az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályairól szóló, 2012. október 29-i 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (HL 2012, L 362., 1. o.)

² Az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2002. december 23-i 2342/2002/EK, Euratom bizottsági rendelet (HL 2002, L 357., 1. o.; (HL 2002, L 357., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 1. fejezet, 4. kötet, 145. o.).