T‑262/15. sz. ügy

Dmitrii Konstantinovich Kiselev

kontra

az Európai Unió Tanácsa

„Közös kül‑ és biztonságpolitika – Az Ukrajnát veszélyeztető vagy fenyegető intézkedések miatti korlátozó intézkedések – A pénzeszközök befagyasztása – A tagállamok területére való belépésre vonatkozó korlátozások – Az Ukrajnát veszélyeztető vagy fenyegető intézkedéseket vagy politikákat aktívan támogató természetes személy – Indokolási kötelezettség – Nyilvánvaló értékelési hiba – Véleménynyilvánítás szabadsága – Arányosság – Védelemhez való jog”

Összefoglaló – A Törvényszék ítélete (kilencedik tanács), 2017. június 15.

1.      Nemzetközi megállapodások – Közösségek–Oroszország partnerségi megállapodás – Egy párt alapvető biztonsági érdekeinek védelmében szükséges intézkedések – Háború vagy háborúval fenyegető súlyos nemzetközi feszültség – Fogalom – Az Oroszországi Föderáció cselekményei a 2015‑ös és 2016‑os ukrajnai helyzetet illetően – Bennfoglaltság – Előzetes tájékoztatási vagy konzultációs kötelezettség – Hiány

(Közösségek–Oroszország partnerségi megállapodás, 99. cikk, (1) bekezdés, d) pont)

2.      Intézmények jogi aktusai – Indokolás – Kötelezettség – Terjedelem – Az ukrajnai helyzetre tekintettel egyes személyekkel és szervezetekkel szemben hozott korlátozó intézkedések – Beutazási és átutazási tilalom, valamint a pénzeszközök befagyasztása – Az indokolásnak az érdekelttel a számára sérelmet okozó jogi aktus elfogadásával egyidejűleg, vagy azt követően azonnal történő közlésére vonatkozó kötelezettség – Korlátok – Az Unió és tagállamai biztonsága vagy nemzetközi kapcsolataik irányítása – Az érintett előtt ismert olyan összefüggésben meghozott határozat, amely lehetővé teszi számára a vele szemben hozott intézkedés jelentőségének megértését – Rövidített indokolás megengedhetősége

(EUMSZ 296. cikk, második albekezdés; az Európai Unió Alapjogi Chartája, 41. cikk, (2) bekezdés; (KKPB) 2015/432, (KKBP) 2015/1524 és (KKBP) 2016/359 tanácsi határozat; 2015/427, 2015/1514 és 2016/353 tanácsi rendelet)

3.      Közös kül‑ és biztonságpolitika – Az ukrajnai helyzetre tekintettel egyes személyekkel és szervezetekkel szembeni korlátozó intézkedések – Beutazási és átutazási tilalom, valamint a pénzeszközök befagyasztása – Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető intézkedések vagy politikák aktív támogatása – Fogalom – Az orosz állam „egységre törekvő vállalkozásaként” minősített hírügynökség elnöke által nyújtott médiatámogatás – Bennfoglaltság

(KKBP) 2014/145 tanácsi határozat, 1. cikke (1) bekezdésének a) pontja és 2. cikke (1) bekezdésének a) pontja, (KKPB) 2015/432, (KKBP) 2015/1524 és (KKBP) 2016/359 tanácsi határozat; 269/2014 tanácsi rendelet, 3. cikk, (1) bekezdés, a) pont, 2015/427, 2015/1514 és 2016/353 tanácsi rendelet)

4.      Megsemmisítés iránti kereset – Jogalapok – Az indokolás hiánya vagy elégtelensége – Az érdemi jogszerűségre vonatkozó jogalaptól elkülönülő jogalap

(EUMSZ 263. cikk és EUMSZ 296. cikk)

5.      Európai Unió – Az intézmények jogi aktusai jogszerűségének bírósági felülvizsgálata – Az ukrajnai helyzetre tekintettel hozott korlátozó intézkedések – A felülvizsgálat terjedelme – Az intézkedés megalapozottságára vonatkozó bizonyíték – Az Unió illetékes hatóságának azon kötelezettsége, hogy vitatás esetén bizonyítsa az érintett személyekkel vagy szervezetekkel szemben figyelembe vett indokok megalapozottságát

(Az Európai Unió Alapjogi Chartája, 47. cikk, (2) bekezdés; (KKPB) 2015/432, (KKBP) 2015/1524 és (KKBP) 2016/359 tanácsi határozat; 2015/427, 2015/1514 és 2016/353 tanácsi rendelet)

6.      Közös kül‑ és biztonságpolitika – Az ukrajnai helyzetre tekintettel egyes személyekkel és szervezetekkel szembeni korlátozó intézkedések – Az Ukrajnát veszélyeztető vagy fenyegető intézkedéseket vagy politikákat aktívan támogató természetes személy pénzeszközeinek befagyasztása – A véleménynyilvánítás szabadságához való jog korlátozása – Az arányosság elvének megsértése – Hiány

(Az Európai Unió Alapjogi Chartája, 11. cikk és 52. cikk, (1) bekezdés; (KKPB) 2015/432, (KKBP) 2015/1524 és (KKBP) 2016/359 tanácsi határozat; 2015/427, 2015/1514 és 2016/353 tanácsi rendelet)

7.      Bírósági eljárás – Keresetlevél – Alaki követelmények – A jogvita tárgyának megjelölése – A felhozott jogalapok rövid ismertetése – A jogalap alátámasztására felhozott kifogásokra vonatkozó hasonló követelmények – Eljárásgátló jelleg – Az uniós bíróság által hivatalból végzett vizsgálat

(A Törvényszék eljárási szabályzata, 76. cikk, d) pont)

8.      Közös kül‑ és biztonságpolitika – Az ukrajnai helyzetre tekintettel hozott korlátozó intézkedések – A pénzeszközök befagyasztása – Védelemhez való jog – Terhelő bizonyítékok közlése – A felperes nevét az ezen intézkedésekkel érintett személyek jegyzékében fenntartó későbbi határozat – Új indokok hiánya – A meghallgatáshoz való jog megsértése – Hiány

(Az Európai Unió Alapjogi Chartája, 41. cikk, (2) bekezdés, a) pont; (KKBP) 2015/432 tanácsi határozat; 2015/427 tanácsi rendelet)

9.      Európai uniós jog – Elvek – Védelemhez való jog – Az ukrajnai helyzetre tekintettel egyes személyekkel és szervezetekkel szemben hozott korlátozó intézkedések – A pénzeszközök befagyasztása – A dokumentumokhoz való hozzáférés joga – A Tanácsnál erre vonatkozóan előterjesztett kérelemtől függő jogok

(Az Európai Unió Alapjogi Chartája, 41. cikk, (2) bekezdés, a) pont; (KKBP) 2015/432 tanácsi határozat; 2015/427 tanácsi rendelet)

1.      Ami a 2015 márciusi és szeptemberi, valamint 2016 márciusi ukrajnai helyzetet illeti, úgy tekinthető, hogy az Oroszországi Föderáció cselekményei az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről az Orosz Föderáció közötti partnerség létrehozásáról szóló Partnerségi és együttműködési megállapodás 99. cikke 1. pontjának d) alpontja szerinti „háború[…] vagy háborúval fenyegető súlyos nemzetközi feszültség esetén[ek]” minősülnek. Az Uniónak és tagállamainak szomszédos országként egy stabil Ukrajnához fűződő érdekére figyelemmel szükségesnek lehetett ítélni korlátozó intézkedések bevezetését az Oroszországi Föderációra annak érdekében történő nyomásgyakorlás céljából, hogy abbahagyja az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető tevékenységeit. E tekintetben meg kell jegyezni, hogy a partnerségi megállapodás nem írja elő annak a félnek, aki az említett rendelkezés alapján intézkedéseket kíván hozni, hogy előzetesen tájékoztassa a másik felet, és azt sem, hogy e másik féllel konzultáljon, vagy utóbbinak indokolással szolgáljon.

(vö. 32., 33. pont)

2.      Lásd a határozat szövegét.

(vö. 39–41., 45., 50. pont)

3.      A média – különösen az audiovizuális média – jelenkori társadalomban betöltött szerepének jelentőségére tekintettel előrelátható volt, hogy a Putyin elnök rendeletével egy az orosz állam „egységre törekvő vállalkozásaként” minősített hírügynökség elnökévé kinevezett személy által különösen a nagyon népszerű adások során nyújtott, az orosz kormány Ukrajnát destabilizáló intézkedéseinek és politikáinak széleskörű médiatámogatását érintheti az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető intézkedéseket vagy politikákat aktívan támogató természetes személyekre vonatkozó kritérium.

Ugyanis az „aktív támogatás” fogalmát csak úgy lehet érteni, hogy olyan személyeket érint, akik anélkül hogy maguk felelősek lennének az orosz kormány Ukrajnát destabilizáló intézkedéseiért és politikáiért, és anélkül hogy ezek a személyek maguk hajtanák végre ezeket az intézkedéseket vagy politikákat, ezen politikákhoz és intézkedésekhez támogatást nyújtanak. A kritérium nem az orosz kormány támogatásának valamennyi formájára, hanem a támogatás azon formáira vonatkozik, amelyek mennyiségi vagy minőségi jelentőségüknél fogva hozzájárulnak az orosz kormány Ukrajnát destabilizáló intézkedéseinek és politikáinak folytatásához. Az orosz kormánnyal szembeni nyomásgyakorlás céljára tekintettel – hogy utóbbit arra kényszerítsék, hogy megszüntesse az említett intézkedéseket és ne folytassa az említett politikákat – az uniós bíróság felülvizsgálata mellett értelmezett releváns kritérium ezért objektív módon meghatározza azon személyek és szervezetek körülhatárolt kategóriáját, akikre, illetve amelyekre a pénzeszközök befagyasztására vonatkozó intézkedések vonatkozhatnak. Ezen kritérium értelmezése során figyelembe kell vennie az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélkezési gyakorlatát, amely elismeri, hogy lehetetlen a törvények megfogalmazása során abszolút pontosságot elérni különösen azokon a területeken, ahol a helyzet a társadalomban uralkodó vélemények alapján változik, és amely ítélkezési gyakorlat elfogadja azt, hogy a merevség elkerülésének, valamint a változó helyzetekhez való alkalmazkodásnak a szükségessége miatt számos törvény többé‑kevésbé homályos kifejezéseket használ, amelynek értelmezése és alkalmazása a gyakorlattól függ. Az a feltétel, miszerint a törvénynek egyértelműen meg kell határoznia a jogsértéseket, akkor teljesül, ha a jogalany – a szóban forgó rendelkezés megfogalmazásából, szükség esetén a bíróságok által nyújtott értelmezés segítségével – megtudhatja, hogy mely cselekmények és mulasztások vonják maguk után a felelősségét.

(vö. 43., 73–76. pont)

4.      Lásd a határozat szövegét.

(vö. 52. pont)

5.      Lásd a határozat szövegét.

(vö. 61–63. pont)

6.      Lásd a határozat szövegét.

(vö. 66., 67., 69–72., 80–82., 84–88., 122–125. pont)

7.      Lásd a határozat szövegét.

(vö. 137., 138. pont)

8.      Lásd a határozat szövegét.

(vö. 139., 145., 146. pont)

9.      Lásd a határozat szövegét.

(vö. 139., 151. pont)