Ideiglenes változat
MANUEL CAMPOS SÁNCHEZ‑BORDONA
FŐTANÁCSNOK INDÍTVÁNYA
Az ismertetés napja: 2024. január 25.(1)
C‑622/22. sz. ügy
Európai Bizottság
kontra
Málta (Légiforgalmi adatszolgáltatás)
„Tagállami kötelezettségszegés – Légi közlekedés – 29/2009/EK rendelet – Annak biztosításához szükséges intézkedések megtételének kötelezettsége, hogy a Málta által kinevezett léginavigációs szolgáltató megfeleljen az e rendelet 3. cikke (1) bekezdésének – Léginavigációs szolgáltatások szervezetei – Adatkapcsolat‑szolgáltatások nyújtása és működtetése – A késedelem igazolásának elmulasztása”
1. A Bizottság azt rója fel Máltának, hogy nem teljesítette a 29/2009/EK rendelet(2) 3. cikkének (1) bekezdéséből eredő kötelezettségeit, mivel nem tette meg az annak biztosításához szükséges intézkedéseket, hogy az e tagállam által kinevezett légiforgalmi szolgáltató (a továbbiakban: ATS‑szolgáltató)(3) rendelkezzen az említett rendelet II. mellékletében meghatározott adatkapcsolat‑szolgáltatások nyújtásához és működtetéséhez szükséges feltételekkel.
2. Málta álláspontja szerint a rendszer kiépítésének késedelmét előre nem látható körülmények igazolják, és ezért elutasítja a Bizottság keresetét.
I. Jogi háttér. A 29/2009 rendelet
3. A 3. cikk („Adatkapcsolat‑szolgáltatások”) így rendelkezik:
„(1) Az ATS‑szolgáltatók biztosítják, hogy az 1. cikk (3) bekezdésében említett légtéren belül légiforgalmi szolgáltatásokat nyújtó ATS‑egységek rendelkeznek a II. mellékletben meghatározott adatkapcsolat‑szolgáltatások nyújtásához és működtetéséhez szükséges feltételekkel.
[…]”.
4. A 15. cikk („Hatálybalépés és alkalmazás”) értelmében:(4)
„Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ezt a rendeletet 2018. február 5‑től kell alkalmazni.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.”
5. A II. melléklet meghatározza az egyebek mellett a 3. cikkben említett adatkapcsolat‑szolgáltatásokat.
II. A pert megelőző eljárás
6. A Bizottság 2018. október 11‑én levelet küldött a máltai polgári légiközlekedési hatóságnak, amelyben aggodalmát fejezte ki a 29/2009 rendeletben előírt adatkapcsolat‑szolgáltatások nyújtásának késedelme miatt, és felkérte Máltát azok kiépítésének felgyorsítására.
7. A SESAR(5) szervezet által 2019 decemberében szolgáltatott naprakész adatok szerint a Málta által kinevezett ATS‑szolgáltató(6) továbbra sem nyújtott adatkapcsolat‑szolgáltatásokat.
8. A Bizottság 2020. május 15‑én kelt felszólító levelében felhívta Máltát, hogy tegye meg észrevételeit a 29/2009 rendelet 3. cikke (1) bekezdésének feltételezett megsértésével kapcsolatban. A jogsértés abban áll, hogy Málta nem nyújtotta és működtette az említett rendelet II. mellékletében meghatározott valamennyi adatkapcsolat‑szolgáltatást mindazon légijármű‑üzemeltetők számára, amelyek a máltai légtérben az ugyanezen rendelet 6. cikke értelmében adatkapcsolaton keresztül megvalósuló kommunikáció lehetőségével ellátott járatokat üzemeltetnek.
9. Málta a Bizottság felszólító levelére 2020. október 5‑én adott válaszában kifejtette, hogy az ATS‑szolgáltatójának nehézséget okozott a 29/2009 rendelet alkalmazási időpontjának betartása, különösen a légiforgalmi szolgáltatási rendszer cseréjének szükségessége miatt.
10. Málta a Bizottság felszólító levelére adott e válaszában:
– jelezte, hogy a rendszer beszerzése, telepítése és üzembe helyezése 2019‑ben befejeződött, és az adatkapcsolat‑szolgáltatások működésbe helyezésének tervezett időpontja 2020 februárja volt, ám a Covid19‑világjárvány miatt félbeszakadt;
– kifejtette, hogy amennyiben a szerződő fél a tevékenységét 2020‑ban újraindíthatja, az adatkapcsolat‑projekt prioritást kap a 2022 első felében történő teljes körű megvalósítás érdekében.
11. Málta egy újabb, 2020. december 15‑i levelében tájékoztatást adott az adatkapcsolat‑szolgáltatásoknak az ATS‑szolgáltatók általi nyújtása és működtetése érdekében hozott legújabb intézkedésekről, és kötelezettséget vállalt arra, hogy negyedévente tájékoztatja a Bizottságot az elért eredményekről.
12. A Bizottság 2021. február 18‑án kiegészítő felszólító levelet küldött, amelyben felhívta Máltát észrevételeinek benyújtására az EUSZ 4. cikk (3) bekezdésének és a 29/2009 rendelet 3. cikke (1) bekezdésének feltételezett együttes megsértésével kapcsolatban.
13. Málta 2021. március 18‑án a következőképpen válaszolt:
– Az adatkapcsolat‑szolgáltatások működésbe helyezése előtt szükséges volt a légiforgalmi szolgáltatási rendszer megújítása (ez 2019‑ben befejeződött). Málta kifejtette, hogy a Covid19‑világjárvány miatt bevezetett korlátozások akadályozták az adatkapcsolat‑szolgáltatásokért felelős szerződő fél tevékenységét.
– Málta e korlátozások ellenére 2021 januárjától további intézkedéseket tett, és legkésőbb 2022 júniusára képes megfelelni a követelményeknek.
– Málta teljes mértékben nyitott és átlátható volt a Bizottsággal szemben a 29/2009 rendelet alkalmazása terén elért eredményeket illetően, ami bizonyítja, hogy tiszteletben tartotta a lojális együttműködés elvét, valamint az EUSZ 4. cikk (3) bekezdésében foglalt követelményeket.
14. A Bizottság 2021. július 15‑én indokolással ellátott véleményt küldött Máltának, amelyben jelezte, hogy mivel Málta nem tette meg az annak biztosításához szükséges intézkedéseket, hogy a kinevezett ATS‑szolgáltató megfeleljen a 29/2009 rendelet 3. cikke (1) bekezdésének, nem teljesítette az EUSZ 4. cikk (3) bekezdéséből eredő kötelezettségeit. A Bizottság ezen indokolással ellátott véleményben az annak kézhezvételétől számított két hónapos határidőt adott Máltának a megfelelésre.
15. A Bizottság indokolással ellátott véleményére Málta 2021. szeptember 20‑án, 2021. november 25‑én és 2022. január 27‑én kelt leveleiben válaszolt. E levelekben a 2017 óta tartó késedelem fő okaira emlékeztetett, áttekintést adott az elért eredményekről, és megerősítette a már közölt 2022. júniusi megfelelési határidőt.
16. A Bizottság által 2022. február 7‑én küldött emlékeztetőre válaszul Málta hét alkalommal nyújtott be naprakész tájékoztatást, amelyekben lényegében a következőket jelezte:
– A következőkre tekintettel megállapodás született a megfelelés időpontjának 2022. december 28‑ig való elhalasztásáról: az adatkapcsolat‑szolgáltatási berendezések telepítéséhez szükséges erdősítési projekt megvalósítása; az elektronikus alkatrészek globális ellátási hiánya; előre nem látható szoftverfrissítések; valamint a légiforgalmi irányítók beosztása a képzési szakaszban.
– A 29/2009 rendeletnek való megfeleléshez szükséges alapképzést 2022. szeptember 30‑ig kellett volna teljesíteni. E képzés 2023. november 30‑ig nem fejeződik be.
– Egyes közbenső célok elérésére csak 2023‑ban kerül sor (átjárhatósági vizsgálatok, valamint a biztonsággal, minőséggel és megfeleléssel kapcsolatos egyes feladatok).
III. A Bíróság előtti eljárás
17. A Bizottság 2022. szeptember 29‑én az EUMSZ 258. cikk alapján kötelezettségszegés megállapítása iránti keresetet nyújtott be. E keresetben azt kérte, hogy a Bíróság állapítsa meg, hogy „a Máltai Köztársaság – mivel nem tette meg az annak biztosításához szükséges intézkedéseket, hogy az általa kinevezett ATS‑szolgáltató megfeleljen a 29/2009/EK bizottsági rendelet 3. cikke (1) bekezdésének – nem teljesítette az [EUSZ 4. cikknek] a 29/2009/EK bizottsági rendelet 3. cikke (1) bekezdésével összefüggésben olvasott (3) bekezdéséből eredő kötelezettségeit”. Azt kérte továbbá, hogy a Bíróság az alperest kötelezze a költségek viselésére.
18. Málta 2022. december 15‑én ellenkérelmet terjesztett elő a Bizottság keresetével szemben.
19. A Bizottság 2023. január 25‑én választ, Málta pedig 2023. március 8‑án viszonválaszt nyújtott be.
20. A Bíróság úgy határozott, hogy nem tart tárgyalást.
IV. A felek által előadott érvek a Bíróság előtti eljárásban
21. A Bizottság keresetében az előzetes közigazgatási szakasz elemzését követően nem találta elfogadhatónak a Málta által a pert megelőző eljárás során a késedelem okainak magyarázatára előadott érveket, amelyek a projektek megvalósításának belső nehézségeire, illetve közbeszerzési problémákra és a Covid19‑világjárványra összpontosítottak.
22. A Bizottság azzal érvelt, hogy a Bíróság általa hivatkozott ítélkezési gyakorlata szerint(7) az ilyen körülmények nem képeznek érvényes indokot az uniós jog megszegésének igazolására.
23. Málta kifogásolta a Bizottság keresetét, lényegében a 29/2009 rendeletben meghatározott alkalmazás kezdő időpontja (2018. február 5.) előtt és után felmerült nehézségekre hivatkozással:
– Málta 2013‑ban szembesült a csatlakozási szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások hiányával, ami miatt az említett piacon duopóliumban lévő szolgáltatók egyikével, a SITA‑val volt kénytelen megkísérelni a szerződéskötést (ám nem járt sikerrel).
– Málta 2017‑ben a külső cégektől való függéstől a Leonardo SpA olasz vállalattal és az olasz ATS‑szolgáltatóval(8) való szerződéskötés útján igyekezett megszabadulni, ami lehetővé tette volna, hogy önállóan járhasson el.
– Miközben a MATS a Leonardo Spa vállalkozás általi projektfejlesztésre várt, két előre nem látható esemény következett be: három villámcsapás sújtotta a máltai légiforgalmi irányító központot (2017. október 2.), továbbá a fő üzemeltetési irányítóteremben megrepedt egy légkondicionáló vezeték (2019. június 9.). Mindkét esemény megkövetelte, hogy a figyelmet és a rendelkezésre álló erőforrásokat arra fordítsák, hogy biztosítani lehessen a légiforgalmi irányítási szolgáltatásokat.
– 2020‑ban a Covid19‑világjárvány szintén elkerülhetetlen késedelmekhez vezetett a projektben.
24. A keresettel szemben benyújtott ellenkérelem előterjesztésével Málta elismerte, hogy az adatkapcsolat‑szolgáltatások nyújtását és működtetését célzó projekt az előterjesztés időpontjában (2022. december 15.) még nem lépett működésbe.
25. Válaszában a Bizottság megjegyzi, hogy a Málta által hivatkozott, 2018 előtti körülmények egyike sem volt „előre nem látható”. A „meglévő piaci hiányosságok” ténylegesen „meglévőek”, vagyis ismertek és „előre láthatóak” voltak. A „rendelet végrehajtásával kapcsolatos, általánosan ismert technikai problémák” szintén ismertek és előre láthatóak voltak. A hivatkozott állítólagos vis maior esetek (villámcsapás, légkondicionáló vezeték megrepedése, a Covid19‑világjárvány és a szerződő fél miatti késedelem) a 29/2009 rendelet alkalmazásának időpontja után következtek be, ezért nem relevánsak. A Bizottság továbbá azt kifogásolja, hogy Málta nem bizonyította az említett tények közül egyesek valóságtartalmát, valamint nem igazolta azoknak a késedelemre gyakorolt hatását.
26. Viszonválaszában Málta dokumentumokat szolgáltat mind a három villámcsapás, mind a légkondicionáló vezeték megrepedésének bizonyítékaként, valamint kijelenti, hogy az ajánlatkérésekre a SITA részéről elmaradt választ lehetetlen bizonyítani. Málta azzal érvel, hogy a szolgáltatás kiépítése különösen bonyolult volt egy olyan régióban, amelyben az adatkapcsolati hozzáférés mindaddig nem létezett, és nehézségek merültek fel az ENAV rendszerével kapcsolatban.
V. Értékelés
A. Előzetes értékelés: a léginavigációs adatkapcsolat‑szolgáltatások nyújtásának kötelezettsége
27. A 29/2009 rendelet (1) preambulumbekezdése szerint „[a] légi forgalom eddig tapasztalt, illetve várható növekedése Európában a légiforgalmi irányítási kapacitás ezzel párhuzamos bővítését teszi szükségessé. Ez megköveteli az üzemeltetési megoldások fejlesztését, ideértve különösen a légiforgalmi irányítók és a pilóták közötti kommunikáció hatékonyságának javítását. A hangkommunikációs csatornák egyre erőteljesebben telítődnek, ezért ezeket levegő‑föld adatkapcsolaton alapuló kommunikációval szükséges kiegészíteni.”
28. E rendelkezés tükröződik a 29/2009 rendelet 3. cikkének (1) bekezdésében, amely szerint „[a]z ATS‑szolgáltatók biztosítják, hogy az 1. cikk (3) bekezdésében említett légtéren belül légiforgalmi szolgáltatásokat nyújtó ATS‑egységek rendelkeznek a II. mellékletben meghatározott adatkapcsolat‑szolgáltatások nyújtásához és működtetéséhez szükséges feltételekkel.”
29. A 29/2009 rendelet alkalmazásának időpontja 2018. február 5. Ezen időpont a rendelet eredeti változatában előirányzott korábbi időpont (2013. február 7.) helyébe lép.(9)
B. A 29/2009 rendelet 3. cikke (1) bekezdéséből eredő kötelezettségek teljesítésének Málta általi elmulasztása
30. Mint ismeretes, az EUMSZ 258. cikk szerinti eljárás a Szerződésből vagy valamely másodlagos jogi aktusból származó kötelezettségek tagállamok általi megszegésének objektív megállapításán alapszik.
31. A máltai kormány sem a pert megelőző eljárás során, sem a Bíróság előtt nem vitatta a Bizottság által vele szemben felrótt, objektív értelemben vett kötelezettségszegést.
32. E tagállam szerint azonban figyelembe kell venni az adatkapcsolat‑szolgáltatások nyújtása és működtetése terén felmerült nehézségeit.
33. A benyújtott bizonyítékok fényében három időszakot lehet megkülönböztetni az állítólagos jogsértéssel kapcsolatban, amely tovább folytatódott (és folytatódik):
– Kezdeti időszak. Ezen időszak a 29/2009 rendelet kihirdetésétől 2018. február 5‑ig, e rendelet alkalmazása kezdetének időpontjáig tart. E kezdeti időszak végéig Málta nem teljesítette az említett rendelet által előírt kötelezettségeket.
– Közbenső időszak. 2018. február 5. és 2021. szeptember 15. között, amely utóbbi időpont a Bizottság által a 2021. július 15‑én küldött indokolással ellátott véleménynek való megfelelésre Málta számára biztosított két hónapos határidő lejárta. 2021. szeptember 15‑én Málta továbbra sem tett eleget a 29/2009 rendelet által előírt kötelezettségeknek.
– Utolsó időszak. 2021. szeptember 15‑től a Bíróság előtt a jelen keresettel kapcsolatban folytatott írásbeli eljárás lezárásáig Málta továbbra sem ültette át a 29/2009 rendelet 3. cikkének (1) bekezdésében előírt rendszert.
34. Mivel a kifogásolt kötelezettségszegés objektív ténye a máltai kormány által nem tagadható, késedelmét számos olyan okra hivatkozva próbálja igazolni, amelyek álláspontja szerint magyarázattal szolgálnak arra, hogy léginavigációs szolgáltatásai miért nem felelnek meg a 29/2009 rendelet 3. cikke (1) bekezdésében foglaltaknak.
35. Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint „a kötelezettségszegés fennállását a tagállamban az indokolással ellátott véleményben előírt határidő lejártakor fennálló helyzet alapján kell megítélni, a későbbi változásokat pedig a Bíróság nem veheti figyelembe”.(10)
36. Még ha a Bizottság láthatóan arra helyezi a hangsúlyt, hogy a Málta által felhozott körülmények (amelyek a kötelezettségszegés magyarázatául szolgálnának) nem igazolták a 29/2009 rendelet alkalmazásának időpontjában (2018. február 5.) fennálló kötelezettségszegést, valójában a Bizottság eljárási iratainak tartalma – legalábbis hallgatólagosan – arra utal, hogy az indokolással ellátott véleményben előírt határidő lejártának időpontjában (2021. szeptember 15.) nem létezett érvényes indok a 29/2009 rendelet 3. cikke (1) bekezdése végrehajtásának elmulasztására.
37. Málta maga is elismerte, hogy a Bizottság indokolással ellátott véleményében előírt határidő lejártakor továbbra is fennállt a 29/2009 rendeletben előírt adatkapcsolat‑szolgáltatás nyújtására és működtetésére vonatkozó kötelezettség megsértése.
38. A következőkben a Málta által a kötelezettségszegés indokolására felhozott érveket fogom elemezni a fent említett három időszak mindegyike tekintetében, és kifejtem értékelésemet. Ezen értékelést azon előfeltevésre alapítom, hogy miután a Bizottság megállapította az uniós jogból eredő tagállami kötelezettségek objektív megsértését, a tagállam feladata bizonyítani a kötelezettségszegés igazolására felhozott indokokat.
C. A kötelezettségszegés Málta által felhozott indokai és azok értékelése
1. Kezdeti időszak (2018. február 5‑ig)
39. A máltai kormány a következőkkel érvel a kötelezettségei teljesítésének ezen időszakban való késedelme magyarázataként:
– A MATS által tapasztalt nehézségeket az ATN‑csatlakozási szolgáltatások(11) nyújtása terén fennálló duopólium‑szerkezetből fakadó piaci hiányosságok okozták. Málta 2013‑ban felvette a kapcsolatot a SITA üzemeltetővel, de az nem adott ajánlatot, megfosztva ezzel Máltát a kötelezettségei teljesítéséhez szükséges eszközöktől, ami így teljes mértékben kívül került az ellenőrzésén.
– 2017. október 2‑án a légiforgalmi irányító központot három villámcsapás sújtotta és ezért megszűnt az áramellátás.
– A MATS 2017‑ben értesült arról, hogy az olasz ATS‑szolgáltató ENAV a Leonardo SpA vállalkozással alternatív megoldást talált a szolgáltatások harmadik fél igénybevétele nélküli nyújtására. A MATS 2017. december 18‑án szerződést kötött az ENAV‑val és a Leonardo Spa‑val. Az Eurocontrol ugyanakkor (a máltaihoz hasonló) ATN‑routerekről olyan tanulmányt bocsátott a MATS rendelkezésére, miszerint e routerek veszélyeztetik az ATN‑hálózatot, így a MATS kénytelen volt visszatérni a külső szolgáltatókon alapuló eredeti megoldáshoz. Ez az adatkapcsolat‑szolgáltatás kiépítésének késedelméhez vezetett.
40. Ha a kötelezettségszegés értékelésére elfogadott kulcsdátum 2021. szeptember 15., akkor ugyan szükségtelennek tűnik számomra elmerülni a 2018. február 5. előtti tényeken alapuló igazolás kutatásában, ám nincs kifogásom e tények figyelembevétele ellen.
41. A külső üzemeltető 2013‑ban történő szerződtetésével kapcsolatos problémák – azon túlmenően, hogy nem magyarázzák a 2018‑ban fennálló késedelmet – a műszaki, illetve strukturális nehézségek körébe tartoznak, amelyek a Bíróság szerint az ilyen típusú keresetek esetében nem bírnak relevanciával.(12)
42. Ugyanez vonatkozik a kereset ellen benyújtott ellenkérelem 3. mellékletében megjelölt, az Eurocontrolnak tulajdonított tájékoztatásra is. E melléklet valójában a „Fehér könyv az ATN A/G routerek elterjedéséről” című dokumentum, amelyet 2009. március 10‑én tettek közzé, így ezen időpont óta a máltai hatóságok rendelkezésére állt, illetve állhatott. Mindenesetre Málta nem hivatkozhat arra, hogy nem tudott az általa elfogadott műszaki megoldások megvalósíthatatlanságáról.
43. Ami a máltai repülőteret ért villámcsapásokat illeti (amelyek írásbeli bizonyítékait a viszonválasz tartalmazza), nem világos, hogy az az áramellátást érintő ezen egyszeri esemény milyen hatással lehetett arra, hogy Málta továbbra sem teljesítette az adatkapcsolat‑szolgáltatás kiépítésével kapcsolatos kötelezettségeit.
2. Közbenső időszak (2018. február 5‑től 2021. szeptember 15‑ig)
44. Málta a következő olyan tényekre hivatkozik, amelyek ezen időszakban negatív hatást gyakorolhattak kötelezettségei teljesítésére:
– A MATS székhelyén 2019. június 9‑én megrepedt egy légkondicionáló vezeték, és a műszaki szakemberek kénytelen voltak a figyelmüket és erőforrásaikat ezen előre nem látható probléma kezelésének szentelni.
– A Covid19‑világjárvány további elkerülhetetlen késedelmeket okozott: (i) A Leonardo SpA vis maiorra hivatkozott a világjárványra tekintettel elrendelt utazási tilalom miatt, és 2020 márciusa és szeptembere között nem tudott előrelépést elérni az adatkapcsolat‑szolgáltatásokra vonatkozó projektben, ami további késedelemmel járt annak végrehajtásában; (ii) a MATS számos biztonsági intézkedést kényszerült alkalmazni a világjárványból eredő egészségügyi kockázatok mérséklése céljából, különösen a szolgálati személyzet létszámának csökkentése, a fertőtlenítés, valamint a személyzet rotációja révén a fertőzésveszély csökkentése érdekében, valamint minden lehetséges óvintézkedés elfogadásával az utazóközönség számára biztonságos szolgáltatásnyújtás érdekében; iii) a világjárvány következtében bevezetett súlyos korlátozások miatt sürgetővé vált a vészhelyzeti üzemeltetési irányítóterem létrehozásának szükségessége, és a MATS a legtöbb erőfeszítést e projektnek szentelte, amelynek gyakorlati és biztonsági okokból elsőbbséget adott.
45. Ezen érveket sem tartom meggyőzőnek a kifogásolt kötelezettségszegés igazolására.
46. Ami a légkondicionáló rendszer vezetékének megrepedését illeti, elegendő Málta viszonválaszának R.6. mellékletét elolvasni, amely szerint az esemény körülbelül 25 percig tartott, majd végül megoldódott. Mindenesetre az ilyen repedés nem minősíthető vis maiornak, mivel nem olyan körülményről van szó, amely az adott tevékenységtől idegen, rendellenes és előre nem látható.
47. A Covid19‑világjárvány hatásait illetően a máltai kormány elismeri, hogy azok a Leonardo SpA‑val fennálló kapcsolatát mindössze hat hónapon át érintették, és nincs bizonyíték arra, hogy mindez folytatódott volna. Málta azt sem magyarázza meg kellőképpen, hogy az egészségügyi okokból hozott óvintézkedések milyen konkrét hatással voltak az adatkapcsolati rendszer kiépítésének késedelmére. Úgy tűnik, hogy Málta állításai inkább belső szervezeti problémákhoz (korlátozottan rendelkezésre álló erőforrások) kapcsolódnak, amelyek arra késztették, hogy más tevékenységi területeket részesítsen előnyben.
48. Mindenesetre Málta nem bizonyította – ezen időszak tekintetében sem – kötelezettségei teljesítésének abszolút lehetetlenségét.(13)
3. Utolsó időszak (2021. szeptember 15‑től)
49. A máltai kormány legutolsó eljárási beadványában (2023. március 8‑i viszonválasz) elismeri, hogy bár a MATS a projektet kiemelt prioritásként kezelte, nem fejezte be az adatkapcsolat‑szolgáltatások kiépítését. E kormány megerősíti, hogy az ATS‑üzemeltető új vezetést választott, a projekt folyamatban van, és figyelemre méltóan előre haladt. A máltai kormány kifejti, hogy továbbra is mindent megtesz a 29/2009 rendelet szerinti kötelezettségeinek teljesítése érdekében, egyúttal teljes mértékben elkötelezi magát a szolgáltatás biztonságos megvalósítása mellett.
50. Bár az indokolással ellátott véleményben meghatározott határidő lejárta (2021. szeptember 15.) utáni események nem vehetők figyelembe,(14) véleményem szerint a valóság felett nem lehet szemet hunyni: a máltai kormány maga is elismeri, hogy az adatkapcsolat‑szolgáltatások megvalósítása még 2023‑ban sem történt meg, és a késedelmet okozó állítólagos nehézségek (a korábbi időszakokhoz hasonlóan) továbbra is műszaki, illetve strukturális jellegűek, és az említett tagállamnak róhatók fel.
51. Összességében, álláspontom szerint a máltai kormány nem tudta bizonyítani, hogy a 29/2009 rendelet 3. cikke (1) bekezdésében foglaltak teljesítésének késedelme az annak magyarázataként felhozott tényekkel igazolható.
VI. Végkövetkeztések
52. A fent kifejtett okok alapján azt javaslom, hogy a Bíróság adjon helyt a Bizottság keresetének, és
– állapítsa meg, hogy a Máltai Köztársaság nem teljesítette az egységes európai égbolt keretében megvalósuló adatkapcsolat‑szolgáltatásokra vonatkozó követelmények megállapításáról szóló, 2009. január 16‑i 29/2009/EK bizottsági rendelet 3. cikkének (1) bekezdéséből eredő kötelezettségeit.
– Máltát kötelezze a jelen eljárás költségeinek viselésére.