A tribunal de commerce de Paris (Franciaország) által 2021. június 2-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – AA, BB, AA felesége, Groupe AA SNC, SI, AM, RH, RT, OE, MD, CJ, MI, Brouard-Daude SCP, Xavier Brouard ügyvéd személyében, mint a Groupe AA SNC csoport felszámolója kontra Allianz Bank SA, Allianz France SA, mint a Métropole SA jogutódja, Abitbol & Rousselet SCP, Frédéric Abitbol ügyvéd személyében, mint a Groupe AA SNC vagyonfelügyelője, BDR & Associés, Xavier Brouard ügyvéd személyében, mint a Groupe AA SNC bírósági felszámolója, SELAFA MJA, Jérôme Pierrel ügyvéd személyében, mint AA társ-felszámolója, SELARL Axym, Didier Courtoux ügyvéd személyében, mint AA társ-felszámolója, Bibus SA, korábban Matinvest, Allianz I.A.R.D. SA, a Métropole SA jogutódja

(C-344/21. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: francia

A kérdést előterjesztő bíróság

Tribunal de commerce de Paris

Az alapeljárás felei

Felperesek: AA, BB, AA felesége, Groupe AA SNC, SI, AM, RH, RT, OE, MD, CJ, MI, Brouard-Daude SCP, Xavier Brouard ügyvéd személyében, mint a Groupe AA SNC csoport felszámolója

Alperesek: Allianz Bank SA, Allianz France SA, mint a Métropole SA jogutódja, Abitbol & Rousselet SCP, Frédéric Abitbol ügyvéd személyében, mint a Groupe AA SNC vagyonfelügyelője, BDR & Associés, Xavier Brouard ügyvéd személyében, mint a Groupe AA SNC bírósági felszámolója, SELAFA MJA, Jérôme Pierrel ügyvéd személyében, mint AA társ-felszámolója, SELARL Axym, Didier Courtoux ügyvéd személyében, mint AA társ-felszámolója, Bibus SA, korábban Matinvest, Allianz I.A.R.D. SA, a Métropole SA jogutódja

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Úgy kell-e értelmezni a 4064/89 rendeletben¹ és a 139/2004 rendeletben² foglalt, az összefonódások ellenőrzésére vonatkozó szabályokat, hogy az előzetes bejelentéssel és a felfüggesztéssel kapcsolatos kötelezettségek megsértésével végrehajtott összefonódást be nem jelentett összefonódásnak kell minősíteni, és ha igen, a bejelentés hiánya milyen jogi következményekkel jár ezen első összefonódás alapján utólag elfogadott jogi aktusokra? Különösen a be nem jelentett összefonódást a 4064/89 rendelet és a 139/2004 rendelet értelmében véve „összeegyeztethetetlennek” kell-e tekinteni?

Úgy kell-e értelmezni a 4064/89 rendelet és a 139/2004 rendelet 3. cikke (5) bekezdésének a) pontját, hogy az értékpapíroknak valamely pénzügyi intézmény, hitelintézet vagy biztosítótársaság általi, több, mint egy évig tartó és a Bizottság engedélyezése nélküli birtoklása összeegyeztethetetlen összefonódást eredményez?

A 4064/89 rendelet és a 139/2004 rendelet 3. cikke (5) bekezdésének a) pontja milyen jogi következményeket fűz az arra vonatkozó kötelezettség megsértéséhez, amely szerint a Bizottságtól kérni kell a részvények hitelintézetek, más pénzügyi intézmények vagy biztosítótársaságok általi birtoklására előírt egy éves időszak kiterjesztését?

Úgy kell-e értelmezni a jogbiztonság általános elvének tiszteletben tartását, hogy az korlátozza az uniós jog szerint jogellenes ügyletek vitatását, ha a jogsértés rendkívül távoli időpontra nyúlik vissza, és ha a természetes és jogi személyek a jogellenes ügylet alapján alanyi jogokat alapítottak? Adott esetben az uniós jog megállapított megsértései keletkeztetnek-e jogot kártérítési keresetek benyújtására a jogsértések felelőseivel szemben?

Úgy kell-e értelmezni az Európai Unió Bíróságának a tagállamok szerződésen kívüli felelősségével kapcsolatos ítélkezési gyakorlatát, hogy az uniós jognak valamely, az állam részének minősülő pénzügyi intézmény által okozott megsértése miatt ezen állam számára kötelezettséget ír elő a jogsértés károsultjai részére történő kártérítésre az uniós jog által előírt szokásos feltételek mellett?

Úgy kell-e értelmezni az EUMSZ 108. cikk (3) bekezdését, hogy a Stardust Marine ítéletet megelőzően valamely kedvező kamatozású, szelektív jellegű és a szokásos piaci feltételekhez képest előnyt eredményező kölcsönt olyannak lehet tekinteni, mint amely – amiatt, hogy valamely közvállalkozás nyújtotta – szervezetileg „állami forrásokból” ered, anélkül, hogy vizsgálni kellene, hogy funkcionális szempontból betudható-e az államnak?

A tagállamok EUSZ 4. cikk (3) bekezdése szerinti lojális együttműködésének kötelezettsége, valamint a[z EK-szerződés] 88. cikk[e] (3) bekezdésének [jelenleg az EUMSZ 108. cikk (3) bekezdése] hatékony érvényesülése és közvetlen hatálya alapján köteles-e arra az ügy érdeméről döntő bíróság, hogy hivatalból vizsgáljon és adott esetben jogellenesnek nyilvánítson bármely, a Bizottságnak be nem jelentett állami támogatást?

Melyek az abból eredő jogi következmények – többek között az említett állami támogatással végrehajtott értékesítések érvényességével kapcsolatban –, hogy valamely állami támogatást az EUMSZ 108. cikk (3) bekezdését megsértve elmulasztottak bejelenteni az Európai Bizottságnak?

Úgy kell-e értelmezni az EUMSZ 108. cikk (3) bekezdését, hogy állami támogatásnak minősül az, ha egy állami hitelintézet jelentős mértékben mobilizálja tőkéjét egy másik bank szelektív előnyére?

Úgy kell-e értelmezni az Európai Unió Bírósága által az ALLIANZ HUNGARIÁ-ra vonatkozó ítélkezési gyakorlatában értelmezett EUMSZ 101. cikket, hogy egy megbízott által más vállalkozásokkal megkötött megállapodás, ami jogi kötelezettség megsértését vonja maga után, cél általi versenykorlátozásnak minősül, ha a francia nemzeti jog tiltja, hogy a megbízott annak a terméknek a vevőjeként jelenjen meg, amelynek értékesítésével meg van bízva, és ha együttműködési, valamint tájékoztatási kötelezettséget ír elő számára a megbízójával vagy megbízóival szemben?

Sérül-e az EUMSZ 101. cikk, ha vállalkozások állapodtak meg abban, hogy a piaci értékénél sokkal alacsonyabb áron szereznek meg egy harmadik vállalkozást, ha egy ilyen értékesítés azt feltételezi, hogy a megállapodásban részes egyik vállalkozás sérti az együttműködési kötelezettséget, a tájékoztatási kötelezettséget vagy pedig a francia nemzeti jog által a megbízott számára előírt azon tilalmat, hogy a termék vevőjeként jelenjen meg?

Sérül-e az EUMSZ 101. cikk, ha valamely vállalkozások közötti megállapodás hozzájárult a vállalkozásoknak vagy azok egy részének az összefonódással kapcsolatos (különösen bejelentési) kötelezettségeire vonatkozó információknak az Európai Bizottság előli elrejtéséhez?

Sérül-e az EUMSZ 101. cikk, ha valamely vállalkozások közötti megállapodás célja vagy hatása különösen az volt, hogy valamely állami támogatás ne legyen megfelelően bejelentve az Európai Bizottságnak?

Úgy kell-e értelmezni a 2014/104/EU irányelv³ 3. cikkét, hogy az abban előírt „teljes kártérítés” a jelen ügyben megfelel az ADIDAS jelenlegi tőzsdei értékének?

Figyelembe véve a jelen ügyre vonatkozó valamennyi releváns tényt, úgy kell-e értelmezni a tagállamok és az Európai Unió versenyjogi rendelkezéseinek megsértésén alapuló, nemzeti jog szerinti kártérítési keresetekre irányadó egyes szabályokról szóló, 2014. november 26-i 2014/104/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 10. cikkét vagy az abban foglalt tényleges érvényesülés elvét, hogy azt kell megállapítani, hogy az EUMSZ 101. és EUMSZ 102. cikknek a felperesek által kifogásolt megsértéséből eredő kár megtérítéséhez való jog elévült vagy nem évült el?

Amennyiben ezen irányelv nem alkalmazható az összefonódásra és az állami támogatásra vonatkozó uniós jogi rendelkezések megsértésére, mely uniós jogi szabályokat kell alkalmazni a kártérítéshez való jog esetleges elévülésével kapcsolatban, és a jelen ügyre vonatkozó releváns tényekre tekintettel hogyan kell azokat értelmezni?

____________

¹     A vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló, 1989. december 21-i 4064/89/EGK tanácsi rendelet (HL 1989. L 395, 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 8. fejezet, 1. kötet, 31. o.; helyesbítés: HL 8. fejezet, 4. kötet, 137. o.).

²     A vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló, 2004. január 20-i 139/2004/EK tanácsi rendelet (HL 2004. L 24., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 8. fejezet, 3. kötet, 40. o.).

³     A tagállamok és az Európai Unió versenyjogi rendelkezéseinek megsértésén alapuló, nemzeti jog szerinti kártérítési keresetekre irányadó egyes szabályokról szóló, 2014. november 26-i 2014/104/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2014. L 349., 1. o.).