Az Okresný súd Prešov (Szlovákia) által 2022. január 6-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – UR kontra 365.bank a.s.

(C-12/22. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: szlovák

A kérdést előterjesztő bíróság

Okresný súd Prešov

Az alapeljárás felei

Felperes: UR

Alperes: 365.bank a.s.

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Megfelelnek-e a 2016. december 21-én kötött fogyasztói hitelmegállapodásban foglalt, a jelen végzésben említett adatok a hitel típusára vonatkozó, 2008/48/EK irányelv¹ 10. cikke (2) bekezdésének a) pontjában előírtak szerinti világos és egyértelmű meghatározásnak?

Megfelelnek-e a 2016. december 21-én kötött fogyasztói hitelmegállapodásban foglalt, a jelen végzésben említett adatok a hitelmegállapodás időtartamára vonatkozó, a 2008/48/EK irányelv 10. cikke (2) bekezdésének c) pontjában előírtak szerinti világos és egyértelmű meghatározásnak?

Megfelelnek-e a 2016. december 21-én kötött fogyasztói hitelmegállapodásban foglalt, a jelen végzésben említett adatok a hitel típusára vonatkozó, a 2008/48/EK irányelv 10. cikke (2) bekezdésének g) pontjában előírtak szerinti világos és egyértelmű meghatározásnak, és

a fogyasztói hitelmegállapodásnak tartalmaznia kell-e a THM kiszámításának matematikai képletét, az alapul vett változó elemekkel együtt, valamint magát a számítást,

elegendő-e, ha a fogyasztói hitelmegállapodás tartalmazza a THM kiszámításához szükséges változó elemeket, vagy ezeket a változó elemeket újra fel kell tüntetni, világosan megjelölve, hogy a THM kiszámításával kapcsolatos feltevésekről van szó?

Úgy értelmezhető-e a 93/13/EGK irányelv,¹ hogy az előírja, hogy a nemzeti szabályozás vagy gyakorlat kötelezi a bíróságot arra, hogy a szerződési feltételt a szerződéses jogviszony megszűnését követően is tisztességtelennek minősítse, mint ahogyan ez a jelen ügyben történt?

Ellentétes-e a 93/13/EGK tanácsi irányelv egészével, és különösen annak ötödik preambulumbekezdésével (mivel általában a fogyasztók nem ismerik azokat a jogszabályokat, amelyek saját országukon kívüli tagállamokban az áruk értékesítésére és szolgáltatások nyújtására vonatkozó szerződéseket szabályozzák; mivel ezen ismeretek hiánya visszatarthatja a fogyasztókat attól, hogy közvetlenül egy másik tagállamban szerezzenek be árukat és vegyenek igénybe szolgáltatásokat) az olyan bírói gyakorlat, amely a fogyasztói hitelmegállapodás valamely kötelező elemének állítólagos hiánya esetén azt feltételezi, hogy ez a körülmény már a hitelmegállapodás aláírásakor ismert volt a fogyasztó előtt, különösen akkor, ha a fogyasztó a további kapcsolódó hiteldokumentum (pl. általános fogyasztói hiteltájékoztató formanyomtatvány, kapott dokumentumok jegyzéke stb.) aláírásával külön megerősítette, hogy megismerte a hitelmegállapodást?

Ellentétes-e a fogyasztóvédelem és a tényleges érvényesülés elvével, ha a nemzeti jog a szolgáltató által a fogyasztó rovására szerzett jogalap nélküli gazdagodás visszatérítése iránti követelés érvényesítésére szubjektív, egyben azonban objektív, semleges kritériumon (a jogalap nélküli gazdagodás bekövetkeztén) alapuló elévülési időt ír elő annak érdekében, hogy az elévülési idő kezdő időpontjának meghatározása ne kizárólag a fogyasztó mérlegelésére legyen bízva, és így a szolgáltatónak ne legyen tényleges lehetősége arra, hogy az elévülési kifogásra hivatkozva védekezzen?

Összeegyeztethető-e a fogyasztóvédelem és a tényleges érvényesülés elvével, ha a szolgáltató által kötött fogyasztói hitelmegállapodásban szereplő bármely hiányosságot feltétlenül a szolgáltató szándékos magatartása következményének kell tekinteni?

Úgy kell-e értelmezni az Európai Unió Bíróságának alább hivatkozott ítéleteiben említett tényleges érvényesülés elvét, hogy a hitel kamat- és díjmentes jellegének jogcímén szerzett jogalap nélküli gazdagodás elévülési ideje a hiba miatt csak attól az időponttól kezdődik, amikor a bíróság e hiba tárgyában határoz (például a hitel kamat- és díjmentes jellegének megállapításával)?

Melyik időponttól kezdődik az elévülési idő a Bíróság alább hivatkozott ítéleteiben alkalmazott tényleges érvényesülés elve alapján?

____________

¹ A fogyasztói hitelmegállapodásokról és a 87/102/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. április 23-i 2008/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2008. L 133., 66. o.; helyesbítések: HL 2009. L 207., 14. o.; HL 2010. L 199., 40. o.; HL 2011. L 234., 46. o.).

¹ A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5-i 93/13/EGK tanácsi irányelv (HL 1993. L 95.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 2. kötet, 288. o.).