A KÖZSZOLGÁLATI TÖRVÉNYSZÉK ELNÖKÉNEK VÉGZÉSE

2010. február 23.

F‑99/09. R. sz. ügy

Elisavet Papathanasiou

kontra

Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM)

„Közszolgálat – Ideiglenes intézkedés iránti eljárás – Ideiglenes alkalmazottak – Szerződésmegszüntető klauzulát tartalmazó, határozatlan idejű szerződés – Ideiglenes alkalmazotti szerződést megszüntető határozat végrehajtásának felfüggesztése iránti kérelem – Sürgősség – Hiány”

Tárgy: Az EUMSZ 278. cikk és az EA 157. cikk, valamint az EAK‑Szerződésre annak 106a. cikke alapján alkalmazandó EUMSZ 279. cikk alapján benyújtott kereset, amelyben E. Papathanasiou egyrészt az ideiglenes alkalmazotti szerződését 2009. november 15‑i hatállyal megszüntető 2009. március 12‑i OHIM‑határozat, másrészt a 2009. március 12‑i határozattal eredetileg 2009. november 15‑ig terjedően megállapított felmentési időt 2010. február 15‑ig meghosszabbító 2009. augusztus 3‑i OHIM‑határozat végrehajtásának felfüggesztését kéri.

Határozat: A Közszolgálati Törvényszék az ideiglenes intézkedés iránti kérelmet elutasítja. A Közszolgálati Törvényszék a költségekről jelenleg nem határoz.

Összefoglaló

1.      Ideiglenes intézkedés iránti kérelem – A végrehajtás felfüggesztése – Ideiglenes intézkedések – Az elrendelés feltételei – Sürgősség – Fumus boni iuris – Kumulatív jelleg – A vizsgálat sorrendje és módja – Az ideiglenes intézkedésről határozó bíró mérlegelési jogköre

(EUMSZ 278. cikk és EUMSZ 279. cikk; a Bíróság alapokmánya 39. cikk és I. melléklet, 7. cikk, (1) bekezdés; a Közszolgálati Törvényszék eljárási szabályzata, 102. cikk, 2. §)

2.      Ideiglenes intézkedés iránti kérelem – A végrehajtás felfüggesztése – Ideiglenes intézkedések – Az elrendelés feltételei – Súlyos és helyrehozhatatlan kár – Bizonyítási teher

(EUMSZ 278. cikk és EUMSZ 279. cikk; a Közszolgálati Törvényszék eljárási szabályzata, 102. cikk, 2. §)

3.      Tisztviselők – Képviselet – A személyi állomány képviselőinek védelme

(Személyzeti szabályzat, II. melléklet, 1. cikk, hatodik bekezdés)

1.      A Közszolgálati Törvényszék eljárási szabályzata 102. cikkének 2. §‑a alapján az ideiglenes intézkedés iránti kérelemben meg kell jelölni többek között a sürgősségre okot adó körülményeket, valamint azokat a ténybeli és jogi alapokat, amelyek valószínűsítik (fumus boni iuris) a kért ideiglenes intézkedés szükségességét.

A sürgősségre és a fumus boni iuris elvre vonatkozó feltételek kumulatívak, aminek következtében el kell utasítani az ideiglenes intézkedés iránti kérelmet, ha ezen feltételek valamelyike nem teljesül. Ezenfelül az ideiglenes intézkedésről határozó bírónak adott esetben mérlegelnie kell a szóban forgó érdekeket.

Ezen átfogó vizsgálat keretében az ideiglenes intézkedésről határozó bíró széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik, és az ügy sajátosságaira tekintettel szabadon meghatározhatja az e különböző feltételekre vonatkozó vizsgálat módját és sorrendjét, mivel nincs olyan jogi szabály, amely az ideiglenes határozathozatal szükségességének értékelése tekintetében előre meghatározott vizsgálati módszert írna elő számára.

(lásd a 33–35. pontot)

Hivatkozás:

az Elsőfokú Bíróság T‑173/99. R. sz., Elkaïm és Mazuel kontra Bizottság ügyben 1999. szeptember 10‑én hozott végzésének (EBHT‑KSZ 1999., I‑A‑155. o. és II‑811. o.) 18. pontja; T‑120/01. R. sz., De Nicola kontra EBB ügyben 2001. augusztus 9‑én hozott végzésének (EBHT‑KSZ 2001., I‑A‑171. o. és II‑783. o.) 12. és 13. pontja;

a Közszolgálati Törvényszék F‑38/06. R. sz., Bianchi kontra ETF ügyben 2006. május 31‑én hozott végzésének (EBHT‑KSZ 2006., I‑A‑1‑27. o. és II‑A‑1‑93. o.) 20. és 22. pontja.

2.      Az ideiglenes intézkedés iránti eljárás célja nem kártérítés biztosítása, hanem az ügy érdemében hozott ítélet teljes hatékonyságának garantálása. Ez utóbbi cél eléréséhez a kért intézkedéseknek abban az értelemben kell sürgősnek lenniük, hogy a felperes érdekeinek súlyos és helyrehozhatatlan sérelme megakadályozása érdekében, még az ügy érdemében való döntést megelőzően kell őket meghozni és hatályba léptetni. Egyébiránt az ideiglenes intézkedést kérő félre hárul a bizonyítási teher a tekintetben, hogy az ügy érdemi eldöntésére irányuló eljárást nem tudja kivárni anélkül, hogy ne érné őt ilyen sérelem.

Egyszerűen annak szükségessége, hogy valaki külföldön találjon munkát, főszabály szerint önmagában nem minősülhet súlyos és helyrehozhatatlan sérelemnek.

(lásd a 41. és 42. pontot)

Hivatkozás:

a Bíróság C‑65/99. P. (R). sz., Willeme kontra Bizottság ügyben 1999. március 25‑én hozott végzésének (EBHT 1999., I‑1857. o.) 62. pontja;

az Elsőfokú Bíróság fent hivatkozott Elkaïm és Mazuel kontra Bizottság ügyben hozott végzésének 25. pontja ; T‑320/02. R. sz., Esch‑Leonhardt és társai kontra EKB ügyben 2002. december 19‑én hozott végzésének (EBHT‑KSZ 2002., I‑A‑325. o. és II‑1555. o.) 27. pontja;

a Közszolgálati Törvényszék F‑19/08 R. sz., Bennett és társai kontra OHIM ügyben 2008. április 25‑én hozott végzésének (EBHT‑KSZ 2008., I‑A‑1‑131. o. és II‑A‑1‑713. o.) 28. pontja.

3.      A személyzeti szabályzat II. melléklete 1. cikkének hatodik bekezdése értelmében a személyzeti bizottság tagját semmilyen hátrány nem érheti az említett bizottságon belüli feladatai ellátása miatt.

A személyzeti bizottságon belüli feladatok ellátásához a személyi állomány tagjának kell lenni, és e feladatok nem láthatók el az alkalmazott és az intézmény vagy ügynökség közötti szerződéstől függetlenül, ha a személyzeti bizottság alkalmazott tagjának szerződése megszűnik, ebből következően a személyi állomány képviselőjeként betöltött megbízatása is automatikusan megszűnik. A személyzeti szabályzat II. melléklete 1. cikkének hatodik bekezdését csak azzal sértik meg, ha az alkalmazottat hátrány éri, például a személyzeti bizottságon belüli feladatai ellátása „miatt” elbocsátják.

(lásd az 50–52. pontot)