(T‑278/10. RENV. sz. ügy)
riha WeserGold Getränke GmbH & Co. KG (korábban: Wesergold Getränkeindustrie GmbH & Co. KG)
kontra
Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM)
„Közösségi védjegy – Felszólalási eljárás – A WESTERN GOLD közösségi védjegy bejelentése – WeserGold, Wesergold és WESERGOLD korábbi nemzeti, közösségi és nemzetközi szóvédjegyek – Viszonylagos kizáró ok – A 207/2009/EK rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja – A fellebbezésről hozott határozat – A 207/2009 rendelet 64. cikkének (1) bekezdése – Indokolási kötelezettség – A meghallgatáshoz való jog – A 207/2009 rendelet 75. cikke”
Összefoglaló – A Törvényszék ítélete (második tanács), 2015. november 24.
1. Közösségi védjegy – A közösségi védjegy meghatározása és megszerzése – Viszonylagos kizáró okok – Azonos vagy hasonló áruk, illetve szolgáltatások vonatkozásában lajstromozott azonos vagy hasonló korábbi védjegy jogosultja általi felszólalás – A korábbi védjeggyel való összetéveszthetőség – A korábbi védjegy fokozott megkülönböztető képessége – Hatás hiánya az érintett védjegyek hasonlósága hiányában
(207/2009 tanácsi rendelet, 8. cikk, (1) bekezdés, b) pont)
2. Megsemmisítés iránti kereset – Megsemmisítést kimondó ítélet – Joghatások – Végrehajtási intézkedések hozatalára vonatkozó kötelezettség – Terjedelem – Az ítélet indokolásának, valamint rendelkező részének figyelembevétele
(EUMSZ 266. cikk)
3. Közösségi védjegy – Jogorvoslati eljárás – Az uniós bírósághoz benyújtott kereset – A Törvényszék által hozott, a 207/2009 rendelet 8. cikke (1) bekezdése b) pontjának értelmezését illetően téves jogalkalmazáson alapuló ítélet hatályon kívül helyezése – A Törvényszék által tett hibátlan ténybeli megállapítások megkérdőjelezése – Hiány
(207/2009 tanácsi rendelet, 8. cikk, (1) bekezdés, b) pont)
4. Közösségi védjegy – Jogorvoslati eljárás – Az OHIM első fokon eljáró fórumának határozata ellen a fellebbezési tanács elé benyújtott fellebbezés – E két fórum közötti funkcionális folyamatosság – A fellebbezésnek a fellebbezési tanács általi vizsgálata – Terjedelem
(207/2009 tanácsi rendelet, 64. cikk, (1) bekezdés)
5. Közösségi védjegy – Jogorvoslati eljárás – Az OHIM felszólalási osztályának határozatával szemben benyújtott fellebbezés – A fellebbezési tanács által végzett vizsgálat – Terjedelem – A védelemhez való jog tiszteletben tartása
(207/2009 tanácsi rendelet, 64. cikk, (1) bekezdés és 76. cikk, (1) bekezdés)
6. Közösségi védjegy – Eljárási rendelkezések – A határozatok indokolása – A 207/2009 rendelet 75. cikkének első mondata – Az EUMSZ 296. cikkével azonos hatály – A fellebbezési tanács hallgatólagos indokolása – Megengedhetőség – Feltételek
(EUMSZ 296. cikk, második bekezdés; 207/2009 tanácsi rendelet, 75. cikk, első mondat)
1. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 32. és 34. pont)
2. Habár a fellebbezés tárgyában hozott ítélet rendelkező része a Törvényszék ítéletének hatályon kívül helyezését anélkül mondja ki, hogy annak terjedelmét meghatározná, ennek ellenére a fellebbezés tárgyában hozott ítélet rendelkező részét az említett ítéletben szereplő indokokkal együttesen kell értelmezni. Az intézmény az ítéletnek való megfelelés és az ítélet teljes végrehajtása érdekében ugyanis nem csupán az ítélet rendelkező részét köteles tiszteletben tartani, hanem indokolásának azon részét is, amely a rendelkező részt szükségképpen alátámasztva elengedhetetlen a rendelkező rész pontos értelmének meghatározásához. Az indokolás ugyanis egyrészt pontosan azonosítja a jogellenesnek minősített rendelkezést, másrészt megjelöli a rendelkező részben megállapított jogellenesség pontos indokait, amelyeket az érintett intézménynek a megsemmisített aktus felváltásakor figyelembe kell vennie.
(vö. 36. és 37. pont)
3. Mivel a fellebbezés tárgyában hozott ítéletben a Bíróság rámutatott arra, hogy a megtámadott ítéletet hatályon kívül kell helyezni, amennyiben abban a Törvényszék azt állapította meg, hogy a fellebbezési tanácsnak meg kellett volna vizsgálnia a korábbi védjegyek használat révén szerzett fokozott megkülönböztető képességét, és ezért a vitatott határozatot hatályon kívül helyezte annak ellenére, hogy a fellebbezési tanács előzőleg azt állapította meg, hogy az ütköző védjegyek nem hasonlók, a Bíróság nem kívánta megkérdőjelezni a Törvényszék által az ütköző megjelölések hasonlóságának elemzésére vonatkozóan tett ténybeli megállapításokat, amelyek a Bíróság érvelésének kiindulópontját képezték.
E megsemmisítési ok nem érintette az említett ténybeli megállapításokat, és így a felhozott jogalap vizsgálatát azon megállapítás határolta le, mely szerint a korábbi védjegyek használat révén szerzett fokozott megkülönböztető képességének vizsgálata hatástalan, mivel az ütköző megjelölések eltérők.
Ezt megerősíti az, hogy a Bíróság kifejtette, hogy minthogy a Törvényszék előzőleg azt állapította meg, hogy az ütköző védjegyek összességükben különbözők, az összetéveszthetőség nem állhat fenn, és a korábbi védjegyek használat révén szerzett fokozott megkülönböztető képessége nem ellensúlyozhatja az említett védjegyek hasonlóságának hiányát.
Továbbá az ütköző megjelölések hasonlóságára vonatkozó elemzésnek a Törvényszék által anélkül történő kétségbe vonása, hogy a Bíróság bármilyen, a Törvényszék által ezzel kapcsolatban elkövetett hibát említett volna, egyrészt fellebbezési jogkört biztosítana a Törvényszék második tanácsa számára annak első tanácsa felett, másrészt részben megfosztaná a fellebbezés tárgyában hozott ítéletet a kötelező erejétől, amennyiben a hatályon kívül helyezés nem terjedhet túl a Bíróság által megállapított hatályon kívül helyezésen, és nem teheti lehetővé a tények olyan vitatását, amelyek ezáltal hatástalanná teszik azokat az indokokat, amelyeken a fellebbezés tárgyában hozott ítélet alapul.
(vö. 38–40., 43. pont)
4. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 57–59. pont)
5. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 61. és 62. pont)
6. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 68. és 69. pont)