Language of document : ECLI:EU:F:2016:64

AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZSZOLGÁLATI TÖRVÉNYSZÉKÉNEK ÍTÉLETE (második tanács)

2016. március 17.

F‑2/15. sz. ügy

Pasqualetti Gergő

kontra

Európai Bizottság

„Közszolgálat – Az EKSZ által felvett ideiglenes alkalmazott – Letelepedési támogatás – Napidíj – Származási hely – A felvétel helye – A lakóhely megváltoztatása – Megsemmisítés iránti kereset – Kártérítési kereset – Korlátlan felülvizsgálati jogkör”

Tárgy:      Az EAK‑Szerződésre annak 106a. cikke alapján alkalmazandó EUMSZ 270. cikk alapján benyújtott kereset, amelyben Pasqualetti G. az Európai Külügyi Szolgálathoz (EKSZ) 2014. február 16‑én történt szolgálatba lépése alkalmával felmerült letelepedési támogatást és napidíjat megtagadó, 2014. március 4‑i európai bizottsági határozat megsemmisítését kéri.

Határozat:      A Közszolgálati Törvényszék megsemmisíti a Bizottság 2014. március 4‑i határozatát, amely megtagadja Pasqualetti G.‑től az Európai Unió tisztviselői személyzeti szabályzata VII. melléklete 5. cikkének (1) bekezdésében és 10. cikkének (1) bekezdésében előírt letelepedési támogatás és napidíj nyújtását. A Közszolgálati Törvényszék kötelezi az Európai Bizottságot, hogy a személyzeti szabályzat hatályos rendelkezései alapján fizesse meg Pasqualetti G. számára a rendelkező rész 1) pontja szerinti támogatások összegét azok esedékességének időpontjától a tényleges kifizetésük időpontjáig járó kamatokkal együtt, amelyek mértéke megfelel az Európai Központi Bank által a főbb refinanszírozási műveletekre megállapított és az érintett időszakban alkalmazott kamatlábat két százalékponttal meghaladó mértéknek. Az Európai Bizottság maga viseli saját költségeit és köteles viselni a Pasqualetti G. részéről felmerült költségeket.

Összefoglaló

1.      Tisztviselők – A költségek megtérítése – Letelepedési támogatás – Napidíj – A lakóhely fogalma – A tisztviselő érdekeltségeinek központja

(Személyzeti szabályzat, VII. melléklet, 5. és 10. cikk; Az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek, 22. cikk)

2.      Tisztviselői kereset – Tárgy – Az adminisztrációval szembeni meghagyás – Korlátlan felülvizsgálati jogkör – Kifizetés iránti kérelem – Letelepedési támogatás és napidíj címén járó összegek – A felperes általi kiszámítás hiánya – Közvetlenül és objektív módon meghatározható összegek – Elfogadhatóság

(Személyzeti szabályzat, 91. cikk, (1) bekezdés; VII. melléklet, 5. és 10. cikk)

1.      A személyzeti szabályzat VII. melléklete 5. és 10. cikke értelmében azon tisztviselőnek, aki bizonyítja, hogy lakóhelyet kellett változtatnia annak érdekében, hogy megfeleljen a személyzeti szabályzat 20. cikkének, letelepedési támogatás fizetendő.

Ebben az esetben a szokásos lakóhely az a hely, amelyet az érintett érdekeltségeinek állandó vagy szokásos központjaként, a tartósság igényével kijelölt. A lakóhely fogalma – amely nem pusztán a személy által valamely területen töltött idő mennyiségén alapul – mindazonáltal az adott helyen történő fizikai tartózkodáson kívül magában foglalja az életvitelből és a rendes társadalmi kapcsolatok kialakításából következő, a tartózkodás folyamatosságára irányuló szándékot.

Következésképpen ha a tisztviselő bizonyítja, hogy lakóhelyet kellett változtatnia annak érdekében, hogy megfeleljen a személyzeti szabályzat 20. cikkében foglalt kötelezettségnek, az a tény, hogy a felvétele időpontjában már a leendő alkalmazási helyén tartózkodott, nem érinti a napidíj és a letelepedési támogatás nyújtását.

(lásd a 31., 32. és 58. pontot)

Hivatkozás:

Bíróság: 1987. február 5‑i Mouzourakis kontra Parlament ítélet, 280/85, EU:C:1987:66;

Elsőfokú Bíróság: 1992. július 10‑i Benzler kontra Bizottság ítélet, T‑63/91, EU:T:1992:88;

Közszolgálati Törvényszék: 2007. január 16‑i Borbély kontra Bizottság ítélet, F‑126/05, EU:F:2007:12, 33. és 49. pont; 2013. március 19‑i Infante Garcia‑Consuegra kontra Bizottság ítélet, F‑10/12, EU:F:2013:38, 29. pont.

2.      Az uniós bíróság az adminisztráció hatósága hatásköreinek megsértése nélkül nem bocsáthat ki meghagyást az uniós intézményekkel szemben, arra kötelezve azokat, hogy hozzák meg a valamely határozatot megsemmisítő ítélet végrehajtásához szükséges intézkedéseket. Mindazonáltal az uniós bíróság a személyzeti szabályzat 91. cikke (1) bekezdése második mondatának megfelelően korlátlan felülvizsgálati jogkörrel rendelkezik az anyagi természetű jogvitákban, ami lehetővé teszi a számára, hogy meghatározott, és adott esetben késedelmi kamattal növelt összegek megfizetésére kötelezze az alperes intézményt.

A felperes részére letelepedési támogatás és napidíj biztosítását megtagadó határozat megsemmisítése iránti keresetben szereplő azon kérelem, amely arra irányul, hogy a bíróság az e támogatások címén járó, késedelmi kamattal növelt összegek fizetésére kötelezze az adminisztrációt, kellően pontosan megfogalmazott, és elfogadhatónak kell nyilvánítani még akkor is, ha a felperes nem nyújtott be a követelt összegekre vonatkozó számításokat, mivel ezen összegeket közvetlenül és objektív módon meg lehet határozni két világos és vitathatatlan paraméter, nevezetesen a felperes alapilletménye és – amennyiben azt elismerték – a háztartási támogatásra vonatkozó, az említett támogatásokról szóló rendelkezések szempontjából releváns időpontban és időtartam alatt fennálló jogosultsága alkalmazásával.

(lásd a 66–68. pontot)

Hivatkozás:

Közszolgálati Törvényszék: 2007. január 16‑i Borbély kontra Bizottság ítélet, F‑126/05, EU:F:2007:12, 71–73. pont.