T‑494/08–T‑500/08. és T‑509/08. sz. ügyek

Ryanair Ltd

kontra

Európai Bizottság

„Dokumentumokhoz való hozzáférés – 1049/2001/EK rendelet – Az állami támogatásokra vonatkozó vizsgálati eljárásokkal kapcsolatos dokumentumok – A hozzáférés hallgatólagos megtagadása – A hozzáférés kifejezett megtagadása – Az ellenőrzések, vizsgálatok és könyvvizsgálatok céljainak védelmével kapcsolatos kivétel – Konkrét és egyenkénti vizsgálat lefolytatásának kötelezettsége”

Az ítélet összefoglalása

1.      Európai Unió – Intézmények – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001 rendelet – A hozzáférés iránti kérelem megválaszolására előírt határidő – Meghosszabbítás – Feltételek

(1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 8. cikk)

2.      Megsemmisítés iránti kereset – Az eljáráshoz fűződő érdek – Dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelmet hallgatólagosan elutasító bizottsági határozat ellen irányuló kereset – Határozat, amelyet a Bizottság az általa később hozott kifejezett határozattal vont vissza – Ez utóbbi határozat ellen másodlagosan keresetet benyújtó felperes – Az eljáráshoz fűződő érdek megszűnése

(EK 230. cikk; 1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet)

3.      Intézmények jogi aktusai – Az érvényesség vélelme – Nem létező aktus – Fogalom

4.      Európai Unió – Intézmények – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001 rendelet – A dokumentumokhoz való hozzáférés joga alóli kivételek – Az ellenőrzések, vizsgálatok és könyvvizsgálatok céljainak védelme – Terjedelem

(1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 4. cikk, (2) bekezdés, harmadik francia bekezdés)

5.      Intézmények jogi aktusai – Indokolás – Kötelezettség – Terjedelem – Az indokolási kötelezettség megsértésére alapított jogalap – Az indokolás pontatlanságára alapított jogalap – Különbségtétel

(EK 253. cikk)

1.      Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001 rendelet 8. cikkének (1) bekezdésében előírt határidő kötelező jellegű, és azt nem lehet az e rendelet 8. cikkének (2) bekezdésében előírt körülményeken kívül meghosszabbítani, különben e cikk hatékony érvényesülését hiúsítanák meg, mivel a kérelmező nem tudná pontosan, hogy mely időponttól kezdve nyújthatja be az említett rendelet 8. cikkének (3) bekezdésében foglalt keresetét vagy panaszát.

(vö. 39. pont)

2.      Valamely természetes vagy jogi személy által megsemmisítés iránt indított kereset csupán abban az esetben elfogadható, ha a felperesnek érdeke fűződik a megtámadott jogi aktus megsemmisítéséhez. Ezen eljáráshoz fűződő érdeknek – a kereset tárgyára tekintettel – a kereset benyújtásakor kell fennállnia, ellenkező esetben a kereset elfogadhatatlannak minősül. Ezenkívül az eljáráshoz fűződő érdeknek a bírósági határozat kihirdetéséig ki kell tartania, ellenkező esetben a kereset okafogyottá válik; ez tehát feltételezi, hogy a kereset az eredményén keresztül alkalmas arra, hogy az azt kezdeményező fél számára előnnyel járjon. Amennyiben a felperes eljáráshoz fűződő érdeke az eljárás során megszűnik, a Törvényszék által az ügy érdemében hozott határozat számára semmilyen előnnyel nem jár.

Elfogadhatatlan az a kereset, amely az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001 rendeletben szabályozott bizottsági dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésre vonatkozó eljárás keretében létrejött olyan hallgatólagos elutasító határozatok megsemmisítésére irányul, amelyeket a Bizottság az általa később hozott kifejezett határozatokkal valójában visszavont, mivel a felperesnek nem fűződik érdeke az említett hallgatólagos határozatokkal szembeni eljáráshoz amiatt, hogy az említett kereset benyújtását megelőzően elfogadásra kerültek azok a kifejezett határozatok, amelyek megsemmisítését a felperes másodlagosan kéri. Ugyanis a hallgatólagos határozatok alaki hiba miatti esetleges megsemmisítésével csak a kifejezett határozatokkal érdemben azonos új határozatok meghozatalára kerülhetne sor. Ezenkívül az e hallgatólagos határozatokkal szemben benyújtott kereset vizsgálatát nem indokolhatja sem az a cél, amely szerint el kell kerülni, hogy a kifogásolt jogellenesség megismétlődjön, sem pedig az esetleges kártérítési keresetek megkönnyítésére irányuló cél, mivel az említett célok elérhetők a kifejezett határozatok ellen irányuló kereset vizsgálatával is.

(vö. 41–48. pont)

3.      Kizárólag azok az aktusok minősíthetők nem létezőnek, amelyek különösen súlyos és nyilvánvaló hibákat tartalmaznak. Az intézmények által hozott jogi aktusok nem létező jellegének megállapításához fűződő következmények súlyossága a jogbiztonság igényéből fakadóan megköveteli, hogy erre kizárólag szélsőséges körülmények között kerülhessen sor.

(vö. 49. pont)

4.      Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001 rendelet 4. cikke (2) bekezdésének harmadik francia bekezdésében foglalt kivétel értelmezése céljából figyelembe kell venni azt a körülményt, hogy az állami támogatásokra vonatkozó vizsgálati eljárásokban érintett tagállamon kívüli érdekeltek nem rendelkeznek a Bizottság igazgatási aktájában meglévő dokumentumokba való betekintési joggal, ennélfogva pedig el kell ismerni azt az általános vélelmet, amely szerint az igazgatási aktában meglévő dokumentumok hozzáférhetővé tétele főszabály szerint sérti a vizsgálati célok védelmét.

Így a Bizottság az 1049/2001 rendelet 4. cikke (2) bekezdésének harmadik francia bekezdése alapján megtagadhatja az állami támogatásokra vonatkozó vizsgálati eljárásokkal kapcsolatos valamennyi dokumentumhoz való hozzáférést, és teheti ezt e dokumentumok konkrét és egyenkénti vizsgálatának előzetes elvégzése nélkül.

Ez az általános vélelem nem zárja ki az említett érdekeltek azon jogát, hogy bizonyítsák azt, hogy az említett vélelem nem vonatkozik valamely olyan dokumentumra, amelynek hozzáférhetővé tételét kérik, illetve azt, hogy az 1049/2001 rendelet 4. cikkének (2) bekezdése értelmében fűződik‑e a dokumentum hozzáférhetővé tételéhez nyomós közérdek.

(vö. 70–72. pont)

5.      Az EK 253. cikkben előírt indokolásból világosan és egyértelműen ki kell tűnnie a jogi aktust kibocsátó intézmény érvelésének oly módon, hogy az érdekeltek megismerhessék a meghozott intézkedés indokait, megvédhessék jogaikat, a hatáskörrel rendelkező bíróság pedig gyakorolhassa felülvizsgálati jogkörét. Az indokolásnak nem kell megjelölnie az összes vonatkozó ténybeli és jogi elemet. Ugyanis azt, hogy egy jogi aktus indokolása megfelel‑e ezen követelményeknek, nemcsak a szövege, hanem a háttere, valamint az érintett tárgykörre vonatkozó jogszabályok összessége alapján kell megítélni.

Ezenkívül az indokolási kötelezettség megsértése a lényeges eljárási szabályok megsértésére vonatkozó jogalapot képez, amely eltér a határozat indokolásának pontatlanságára vonatkozó jogalaptól, amely a határozat megalapozottságának vizsgálata keretébe illeszkedik.

(vö. 96–97. pont)