T‑321/10. sz. ügy

SA.PAR. Srl

kontra

Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM)

„Közösségi védjegy – Törlési eljárás – A GRUPPO SALINI közösségi szóvédjegy – Rosszhiszeműség – A 207/2009/EK rendelet 52. cikke (1) bekezdésének b) pontja”

Összefoglaló – A Törvényszék ítélete (hatodik tanács), 2013. július 11.

1.      Közösségi védjegy – A védjegyoltalomról való lemondás, a védjegyoltalom megszűnése és a védjegy törlése – Feltétlen törlési okok – A bejelentőnek a védjegybejelentés során tanúsított rosszhiszeműsége – Értékelési szempontok – Minden, a lajstromozás iránti kérelem benyújtásakor létező releváns tényező figyelembevétele – A bejelentő tudomása harmadik fél által történő azonos vagy hasonló megjelölés használatáról – A bejelentő szándéka – A szóban forgó megjelölések jogi oltalmának szintje – Azon üzleti logika, amelybe a vitatott megjelölés közösségi védjegyként történő lajstromozása illeszkedik – A bejelentést övező események időbeli sorrendje – Közismertség foka

(207/2009 tanácsi rendelet, 52. cikk, (1) bekezdés, b) pont)

2.      Közösségi védjegy – A védjegyoltalomról való lemondás, a védjegyoltalom megszűnése és a védjegy törlése – Feltétlen törlési okok – A bejelentőnek a védjegybejelentés során tanúsított rosszhiszeműsége – GRUPPO SALINI szóvédjegy

(207/2009 tanácsi rendelet, 52. cikk, (1) bekezdés, b) pont)

3.      Közösségi védjegy – Eljárási rendelkezések – A határozatok indokolása – Célkitűzés

(EUMSZ 296. cikk, 207/2009 tanácsi rendelet, 75. cikk, első mondat)

1.      A közösségi védjegyről szóló 207/2009 rendelet 52. cikke (1) bekezdésének b) pontja alapján közösségi védjegyet a Belső Piaci Harmonizációs Hivatalhoz (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) benyújtott kérelem vagy a védjegybitorlási perben előterjesztett viszontkereset alapján törölni kell, ha a megjelölést rosszhiszeműen jelentették be lajstromozásra. Az erre az indokra hivatkozni kívánó törlést kérelmező személyre hárul azon körülmények bizonyítása, amelyek alapján megállapítható, hogy a közösségi védjegy jogosultja a közösségi védjegybejelentési kérelem benyújtásakor rosszhiszemű volt.

A bejelentőnek az e rendelkezés értelmében vett rosszhiszeműsége megítélése céljából az esetre jellemző valamennyi – a megjelölés közösségi védjegyként történő lajstromozása iránti kérelem benyújtása időpontjában fennálló – releváns tényezőt figyelembe kell venni, először is különösen azt a körülményt, hogy a bejelentő tudja vagy tudnia kell, hogy valamely harmadik fél legalább egy tagállamban megtévesztésre alkalmas módon használ azonos vagy hasonló megjelölést a lajstromoztatni kért megjelöléssel azonos vagy ahhoz hasonló áru vagy szolgáltatás vonatkozásában; másodszor, a bejelentő azon szándékát, hogy e harmadik felet megakadályozza e megjelölés további használatában, valamint harmadszor, a harmadik fél megjelölése által élvezett jogi védelem szintjét és a lajstromoztatni kért megjelölést.

Ennek alapján az ott felsorolt tényezők csupán példaértékűek azon elemek összességét illetően, amelyek figyelembe vehetők a védjegybejelentőnek a védjegybejelentés benyújtásakor fennálló esetleges rosszhiszeműségének megítélésénél. Úgy kell tehát tekinteni, hogy a 207/2009 rendelet 52. cikke (1) bekezdésének b) pontja alapján elvégzett átfogó elemzés keretében ugyancsak számításba lehet venni azt az üzleti logikát, amelybe a megjelölés közösségi védjegyként történő bejelentése illeszkedik, valamint az említett bejelentést övező események időbeli sorrendjét.

A megjelölés által a lajstromozása iránt előterjesztett kérelem benyújtása időpontjában élvezett közismertség foka is figyelembe vehető, a közismertség e foka ugyanis éppen a bejelentő azon érdekét igazolhatja, hogy megjelölésének kiterjedtebb jogi védelmet biztosítson.

A védjegybejelentő szándékait illetően, azokat kell megvizsgálni, amelyekre az objektív körülmények és a bejelentő konkrét tettei alapján, a bejelentő szerepéből vagy pozíciójából, azokból az ismeretekből, amelyekkel a korábbi megjelölés használatát illetően rendelkezett, a törlést kérelmező féllel fennálló szerződéses, szerződéskötést megelőző vagy azt követő kapcsolatai alapján, az egymással szemben támasztott elvárásokból és fennálló kötelezettségekből – ideértve a társasági megbízatásokból vagy a cégen belüli korábbi vagy jelenlegi vezetői szerepből eredő, a céggel szembeni lojális és tisztességes eljárásra vonatkozó elvárásokat is –, általánosabb jelleggel pedig valamennyi olyan érdekütközéssel járó objektív helyzet alapján lehet következtetni, amelyben a védjegybejelentő eljárt.

(vö. 18., 21–23., 28., 33. pont)

2.      Lásd a határozat szövegét.

(vö. 26–35., 45. pont)

3.      Lásd a határozat szövegét.

(vö. 41. pont)