Error! Reference source not found.

2010. szeptember 14-én benyújtott kereset - Magyarország kontra Bizottság

(T-407/10. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: magyar

Felek

Felperes: Magyar Köztársaság (képviselők: Fehér M., Szíjjártó K., meghatalmazottak)

Alperes: Európai Bizottság

Kereseti kérelmek

A Törvényszék helyezze hatályon kívül az Európai Regionális Fejlesztési Alapból és a Kohéziós Alapból származó strukturális támogatásra vonatkozó "Közlekedés" operatív program részét képező "Budapest-Kelenföld Székesfehérvár-Boba vasútvonal átépítése, I. szakasz, 1. ütem" nagyprojektről szóló, 2010. július 8-i bizottsági határozat 1. cikkének 3-4. pontját, illetve II. mellékletét annyiban, amennyiben e rendelkezések úgy állapítják meg azt a maximális összeget, amelyre a társfinanszírozási ráta alkalmazandó, hogy kizárják a támogatható kiadások köréből az általános forgalmi adó kifizetésekkel kapcsolatos kiadásokat;

kötelezze a Bizottságot az eljárás költségeinek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A felperes a konvergencia célkitűzés keretében az Európai Regionális Fejlesztési Alapból és a Kohéziós Alapból nyújtható strukturális támogatásra vonatkozó "Közlekedés" operatív program részét képező "Budapest-Kelenföld Székesfehérvár-Boba vasútvonal átépítése, I. szakasz, 1. ütem" című nagyprojektről szóló, 2010. július 8-án hozott C (2010) 4593 bizottsági határozatot részlegesen támadja. E határozatban a Bizottság jóváhagyta az Európai Regionális Fejlesztési Alapból és a Kohéziós Alapból az érintett nagyprojektnek nyújtott pénzügyi hozzájárulást. Továbbá a Bizottság úgy vélte, hogy a Bizottság szerint megtérülő általános forgalmi adó összege nem foglalható bele a maximális összeg kiszámításába, amelyre a szóban forgó nagyprojekt esetében az operatív program prioritási társfinanszírozási rátája alkalmazandó.

A kereset indokolásában a felperes azt állítja, hogy a Bizottság a vonatkozó uniós jogi rendelkezések, így különösen az 1083/2006 rendelet¹ 56. cikke (4) bekezdésének és az 1084/2006/EK rendelet² 3. cikkének megsértésével hozta meg a megtámadott határozatot.

A felperes úgy véli, hogy a 1084/2006 rendelet 3. cikkének e) pontja ugyanis egyértelműen rögzíti, hogy nem jogosult a Kohéziós Alapból való hozzájárulás formájában támogatásra a visszaigényelhető hozzáadottérték-adó. A felperes szerint e rendelkezésből egyértelműen következik, hogy a nem visszaigényelhető hozzáadottérték-adó viszont jogosult a támogatásra. Következésképpen, tekintettel arra, hogy a megtámadott határozattal érintett nagyprojekt kedvezményezettje (a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.) a hozzáadottérték-adóra vonatkozó uniós, illetve nemzeti szabályokkal összhangban nem minősül adóalanynak, így nem igényelheti vissza a rá áthárított előzetesen felszámított adót, a megtámadott határozatban a Bizottság nem zárhatta volna ki a támogatásból az ezen adóval kapcsolatos kiadásokat.

Továbbá, a felperes kifogásolja, hogy, tekintettel arra, hogy a Bizottság olyan kiadást is el nem számolhatónak tekintett, melyet az 1084/2006/EK rendelet az el nem számolható költségek között nem tartalmaz, míg a vonatkozó nemzeti szabályozás kifejezetten elszámolható költségként nevesít, a Bizottság a megtámadott határozattal elvonta a tagállamnak az 1083/2006/EK rendelet 56. cikkének (4) bekezdése értelmében fennálló jogkörét.

A felperes azt is előadja, hogy a Bizottság azon állítása, mely szerint a kedvezményezettre áthárított általános forgalmi adó "visszaigényelhető" lesz a kedvezményezett által megépített infrastruktúra üzemeltetői által szedett díjban felszámított általános forgalmi adó révén, az 1084/2006 rendelet 3. cikkének e) pontjában szereplő "visszaigényelhető hozzáadottérték-adó" fogalmának olyan kiterjesztő értelmezését jelenti, amelyet a rendelkezés szövege nem támaszt alá, továbbá az ellentmond az uniós hozzáadottérték-adó szabályozásnak is. A felperes szerint az építtetést végző kedvezményezett és a megépített infrastruktúra üzemeltetését végző szervezetek egymástól függetlenek, egymással csak a vonatkozó jogszabályi rendelkezések folytán, áttételesen - tehát nem gazdasági jellegű ügylet révén - állnak kapcsolatban. Erre vonatkozóan a felperes arra hivatkozik, hogy a kedvezményezett a rá áthárított előzetesen felszámított hozzáadottérték-adót ténylegesen és végérvényesen viselni kénytelen.

Végül a felperes azt állítja, hogy sem az 1083/2006 rendelet, sem az 1084/2006 rendelet nem alapoz meg olyan értelmezést, amely szerint a Bizottság a támogatható költségek, ezen belül a támogatható hozzáadottérték-adó elbírálása során arra alapozhatná döntését, hogy a tagállam választhatott volna más szabályozási megoldást a projektek lebonyolítására és az infrastruktúra üzemeltetésére vonatkozóan. Erre vonatkozóan a felperes arra hivatkozik, hogy a tagállami infrastruktúra igazgatásának, illetve a kapcsolódó közszolgáltatásoknak a megszervezése alapvetően tagállami hatáskör. Továbbá, a felperes úgy véli, hogy amennyiben az uniós jogszabályokban előírt feltételek teljesülnek, úgy a Bizottságnak a tagállam által választott megoldást el kell fogadnia, mégpedig azon következményekkel együtt, amelyek a kedvezményezett hozzáadottérték-adó szerinti adóalanyiságából vagy annak hiányából adódnak a támogatható kiadások megítélésére vonatkozóan.

____________

¹ - Az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1260/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2006. július 11-i 1083/2006/EK tanácsi rendelet (HL L 210., 25. o.).

² - A Kohéziós Alap létrehozásáról és az 1164/94/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2006. július 11-i 1084/2006/EK tanácsi rendelet (HL L 210., 79. o.).