Language of document : ECLI:EU:T:2021:851

T700/20. sz. ügy

Gabriele Schmid

kontra

az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO)

 A Törvényszék (tizedik tanács) 2021. december 1jei ítélete

„Európai uniós védjegy – Törlési eljárás – Steirisches Kürbiskernöl g. g. A GESCHÜTZTE GEOGRAFISCHE ANGABE európai uniós ábrás védjegy – Feltétlen kizáró ok – Jelképet, emblémát vagy címert tartalmazó védjegy – Az Unió egyik tevékenységi területének emblémája – Oltalom alatt álló földrajzi árujelzők – A 207/2009/EK rendelet 7. cikke (1) bekezdésének i) pontja (jelenleg az (EU) 2017/1001 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének i) pontja)”

1.      Európai uniós védjegy – A védjegyoltalomról való lemondás, a védjegyoltalom megszűnése és a védjegy törlése – Feltétlen törlési okok – A Párizsi Uniós Egyezmény 6. ter cikkében említettektől eltérő jelképet, emblémát vagy címert tartalmazó védjegyek – Oltalmi feltételek – Értékelési szempontok

(207/2009 tanácsi rendelet, 7. cikk, (1) bekezdés, h) és i) pont)

(lásd: 21–28., 40–42. pont)

2.      Európai uniós védjegy – A védjegyoltalomról való lemondás, a védjegyoltalom megszűnése és a védjegy törlése – Feltétlen törlési okok – A Párizsi Uniós Egyezmény 6. ter cikkében említettektől eltérő jelképet, emblémát vagy címert tartalmazó védjegyek – Az oltalom terjedelme – Az oltalom alatt álló földrajzi árujelzők szimbóluma

(207/2009 tanácsi rendelet, 7. cikk, (1) bekezdés, i) pont)

(lásd: 38., 39., 43., 45. pont)

Összefoglalás

G. Schmid „a »stájerországi tökmagolaj« megnevezésű, oltalom alatt álló földrajzi jelzésnek megfelelő tökmagolaj” megnevezésű áru tekintetében lajstromozott európai uniós védjegy jogosultja. Ez az ábrás védjegy tartalmazza az „oltalom alatt álló földrajzi jelzések” tekintetében használt európai uniós szimbólumot (a továbbiakban: OFJ szimbólum). Emiatt a Landeskammer für Land‑ und Forstwirtschaft in Steiermark (a stájerországi régió mezőgazdasági és erdészeti kamarája, Ausztria) törlési kérelmet nyújtott be az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalához (EUIPO).

Az EUIPO törlési osztálya törölte a vitatott védjegyet. Az EUIPO fellebbezési tanácsa helybenhagyta e törlést, azzal az indokkal, hogy a vitatott védjegy teljes egészében tartalmazta az OFJ szimbólumot, és hogy sem az e szimbólum használatára vonatkozó jog, sem az annak használatára vonatkozó kötelezettség nem foglalja magában azt a jogot, hogy azt valamely védjegy elemeként oltalomban részesítsék.

A Törvényszék hatályon kívül helyezi a fellebbezési tanács határozatát. Úgy ítéli meg, hogy a fellebbezési tanácsnak meg kellett volna vizsgálnia, hogy a 207/2009 rendelet(1) 7. cikke (1) bekezdésének i) pontja által védett emblémát tartalmazó védjegy egészében véve alkalmas volt‑e arra, hogy megtévessze a közönséget az egyrészt az annak jogosultja vagy használója, másrészt azon hatóság között fennálló kapcsolat tekintetében, amelyre a szóban forgó embléma utal. Pontosítja, hogy az ilyen védjegyet alkotó különböző elemeket ezen értékelés keretében figyelembe kell venni.

A Törvényszék álláspontja

A Törvényszék mindenekelőtt rámutat arra, hogy a 207/2009 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének i) pontjában előírt tilalom akkor alkalmazható, ha három együttes feltétel teljesül:

–      a szóban forgó jelképhez, emblémához vagy címerhez különleges közérdek fűződik, és az Unió valamely tevékenységével fennálló kapcsolat elegendő annak bizonyításához, hogy annak védelméhez közérdek fűződik;

–      az illetékes hatóság nem engedélyezte a lajstromozást;

–      a szóban forgó jelképet, emblémát vagy címert tartalmazó védjegy megtévesztheti a közönséget az egyrészt annak jogosultja vagy felhasználója, másrészt azon hatóság között fennálló kapcsolat tekintetében, amelyre a szóban forgó elem utal.

Ami e harmadik feltételt illeti, az abból a tényből ered, hogy a 207/2009 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének i) pontja által biztosított védelem szintje nem lehet magasabb a Párizsi Uniós Egyezményben részes államokkal rendszeresen közölt nemzetközi kormányközi szervezetek emblémáinak biztosított védelem szintjénél.(2) Márpedig, ezen emblémák csak akkor élveznek védelmet, ha az ilyen emblémát tartalmazó védjegy egészében véve alkalmas arra, hogy a közönség képzetében kapcsolatot hozzon létre egyrészt a védjegy jogosultja vagy annak használója, másrészt a szóban forgó nemzetközi kormányközi szervezet között fennálló kapcsolatot illetően.(3)

Így a 207/2009 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének i) pontja akkor alkalmazható, ha a közönség azt hiheti, hogy a jelölt áruk vagy szolgáltatások attól a hatóságtól származnak, amelyre a védjegyben szereplő embléma utal, vagy hogy azok e hatóságnak a hozzájárulását vagy garanciáját élvezik, vagy más módon köthetők hozzá.

Ezt követően a Törvényszék megállapítja, hogy a fellebbezési tanács nem vizsgálta meg a harmadik feltételt, és ezért tévesen alkalmazta a jogot. A fellebbezési tanács ugyanis nem értékelte sem azt, hogy a közönség egészében véve miként fogja fel ezt a szimbólumot mint az említett védjegy alkotóelemét, sem pedig azt a kérdést, hogy ez a felfogás nem jár‑e azzal a veszéllyel, hogy a közönség azt hiheti, hogy az ilyen védjeggyel jelölt áruk az Unió garanciáját élvezik.

Végül a Törvényszék pontosítja, hogy az EUIPO‑nak nem csak azt kell megvizsgálnia, hogy az érintett emblémát teljes egészében vagy csak részben veszi át az a védjegy, amelynek az a részét képezi. Az ilyen védjegyet alkotó különböző elemeket is figyelembe kell venni ezen értékelés keretében. A konkrét és átfogó vizsgálat elvégzésére vonatkozó ezen kötelezettséget nem kérdőjelezi meg az a tény, hogy egy OFJ szimbólumnak a védjegyjogon alapuló oltalomban részesítése főszabály szerint sértheti az oltalom alatt álló földrajzi jelzéseknek az Unió által létrehozott rendszerét.


1      Az európai uniós védjegyről szóló, 2009. február 26‑i 207/2009/EK tanácsi rendelet (HL 2009. L 78., 1. o.; helyesbítés: HL 2017. L 142., 104. o.) 7. cikke (1) bekezdésének i) pontja tiltja azoknak a védjegyeknek a lajstromozását, amelyek az ugyanezen rendelet 7. cikke (1) bekezdésének h) pontjában felsoroltaktól eltérő jelképeket, emblémákat vagy címereket tartalmaznak, vagyis az ipari tulajdon oltalmára létesült, 1883. március 20‑án Párizsban aláírt, legutóbb 1967. július 14‑én Stockholmban felülvizsgált és 1979. szeptember 28‑án módosított Párizsi Uniós Egyezményben (Recueil des traités des Nations unies, 828. kötet, 11851. szám, 305. o., kihirdette az 1970. évi 18. törvényerejű rendelet; a továbbiakban: Párizsi Uniós Egyezmény) részes államokkal rendszeresen közölt állami vagy nemzetközi kormányközi szervezetek jelképeitől, emblémáitól vagy címereitől eltérő jelképeket, emblémákat vagy címereket.


2      A 207/2009 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének h) pontja értelmében.


3      E feltétel a Párizsi Uniós Egyezmény 6. ter cikke (1) bekezdésének c) pontjából következik.