Language of document : ECLI:EU:F:2014:264

AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZSZOLGÁLATI TÖRVÉNYSZÉKÉNEK ÍTÉLETE

(második tanács)

2014. december 11.

F‑31/14. sz. ügy

Philippe Colart és társai

kontra

Európai Parlament

„Közszolgálat – A személyi állomány képviselete – Személyzeti bizottság – A személyzeti bizottság választása – Az Európai Parlament személyi állományának képviseletére vonatkozó szabályozás – A szavazatszámláló bizottság hatásköre – A szavazatszámláló bizottság előtti panaszeljárás – A választási eredmények közzététele – A szavazatszámláló bizottsághoz benyújtott panasz – A személyzeti szabályzat 90. cikkének (2) bekezdése – A kinevezésre jogosult hatóság előtti előzetes panasz hiánya – Közvetlen keresetindítás a Közszolgálati Törvényszék előtt – Elfogadhatatlanság”

Tárgy:      Az EAK‑Szerződésre annak 106a. cikke alapján alkalmazandó EUMSZ 270. cikk alapján benyújtott kereset, amellyel Ph. Colart és az ítélet mellékletében szereplő többi felperes azt kéri, hogy a Közszolgálati Törvényszék semmisítse meg az Európai Parlament személyzeti bizottsági választásának a szavazatszámláló bizottság által 2013. november 28‑án közzétett és közölt, majd panaszukat követően jóváhagyott eredményeit.

Határozat:      A Közszolgálati Törvényszék a keresetet mint elfogadhatatlant elutasítja. Ph. Colart és a többi felperes, akiknek neveit a melléklet tartalmazza, maguk viselik saját költségeik felét. Az Európai Parlament maga viseli saját költségeit, valamint köteles viselni a felperesek részéről felmerült költségek felét.

Összefoglaló

1.      Tisztviselői kereset – Személyzeti bizottság – Választások – Az uniós bíróság hatásköre – Korlátok

(EUMSZ 270. cikk; Személyzeti szabályzat, 90. és 91. cikk)

2.      Tisztviselők – Képviselet – Személyzeti bizottság – Választások – Szabályszerűség – Az intézményeknek a választási eljárás szabályszerűségének biztosítására vonatkozó kötelezettsége – Terjedelem

(Személyzeti szabályzat, 9. cikk, (2) bekezdés, 90. és 91. cikk)

3.      Tisztviselői kereset – Sérelmet okozó aktus – Fogalom – A kinevezésre jogosult hatóságnak a választások és az intézmény személyzeti képviseleti szervei választások nyomán kialakuló összetétele szabályszerűségének biztosítására vonatkozó határozata – Bennfoglaltság – Feltételek

(EUMSZ 270. cikk; Személyzeti szabályzat, 90. és 91. cikk)

4.      Tisztviselői kereset – Személyzeti bizottság – Választások – A szavazatszámláló bizottság határozata – Az érintett intézménnyel szemben a személyzeti szabályzatnak megfelelő pert megelőző eljárás hiányában indított kereset – Elfogadhatatlanság

(EUMSZ 270. cikk; Személyzeti szabályzat, 90. cikk, (2) bekezdés és II. melléklet, 1. cikk, második bekezdés)

5.      Bírósági eljárás – Költségek – Teher – A méltányossági követelmények figyelembevétele – A pernyertes fél részleges kötelezése a költségek viselésére

(Az Európai Unió Közszolgálati Törvényszékének eljárási szabályzata, 101. és 102. cikk, 2 §)

1.      A személyzeti szabályzatnak a tisztviselők keresetére vonatkozó, az EUMSZ 270. cikk alapján megállapított rendelkezései szerint az uniós bíróságok hatáskörrel rendelkeznek a választási peres eljárásokra, többek között a személyzeti bizottsági választást illetően. Ez a bírósági felülvizsgálat az érintett intézménnyel szembeni, a kinevezésre jogosult hatóság aktusai vagy mulasztása vonatkozásában előterjesztett keresetek keretében gyakorolható, amelyek megalapozzák az általa e vonatkozásban biztosított közigazgatási felülvizsgálat gyakorlását.

Az uniós bíróság azonban csak az említett hatóságtól származó, sérelmet okozó aktusok tekintetében rendelkezik hatáskörrel. Közelebbről, a személyzeti bizottságok kijelölésére vonatkozó választási peres eljárásokban az olyan szervek által elfogadott aktusok esetében, amelyek függetlenül attól, hogy szerepelnek‑e a személyzeti szabályzatban, nem a kinevezésre jogosult hatóság átruházott hatásköreit gyakorolják, így például a személyzeti bizottságok, a választási bizottságok, illetve a szavazatszámláló bizottságok, főszabály szerint nem beszélhetünk a szó szoros értelmében a kinevezésre jogosult hatóságtól származó aktusokról, amelyeket ezen az alapon önálló keresettel lehetne megtámadni az uniós bíróság előtt.

Az uniós bíróság a kinevezésre jogosult hatóság cselekményeinek vagy mulasztásainak a választás szabályszerűségének biztosítására vonatkozó kötelezettségével összefüggő bírósági felülvizsgálata keretében esetleg csak járulékosan vizsgálhatja ugyanis a választási cselekményeket alkotó, egymást követő aktusok összefüggésére és az aktusokat átfogó összetett eljárásra tekintettel azt, hogy a szavazatszámláló bizottság által elfogadott, a kinevezésre jogosult hatóságtól származó határozathoz szorosan kapcsolódó aktusok adott esetben jogellenesek‑e. Az ilyen bírósági felülvizsgálatnak azonban előfeltétele a kinevezésre jogosult hatóság határozatának megléte.

(lásd a 41., 46. és 47. pontot)

Hivatkozás:

Bíróság: Dapper és társai kontra Parlament ítélet, 54/75, EU:C:1976:127, 8. és 24. pont; Venus és Obert kontra Bizottság és Tanács ítélet, 783/79 és 786/79, EU:C:1981:245, 22. pont; Diezler és társai kontra EGSZB ítélet, 146/85 és 431/85, EU:C:1987:457, 5. pont;

Elsőfokú Bíróság: Grynberg és Hall kontra Bizottság ítélet, T‑534/93, EU:T:1994:86, 20. pont; Marx Esser és del Amo Martinez kontra Parlament ítélet, T‑182/94, EU:T:1996:130, 37. pont; Chew kontra Bizottság ítélet, T‑28/96, EU:T:1997:97, 20. pont;

Közszolgálati Törvényszék: Milella és Campanella kontra Bizottság ítélet, F‑71/05, EU:F:2007:184, 42. és 43. pont.

2.      Az uniós intézmények kötelesek biztosítani a tisztviselőik számára annak lehetőségét, hogy teljesen szabadon, a megállapított szabályok tiszteletben tartása mellett jelölhessék ki képviselőiket. Következésképpen meg kell előzniük, illetve el kell ítélniük a választásért felelős szervek – mint például a személyzeti bizottság vagy a jelen ügyben a szavazatszámláló bizottság – részéről megmutatkozó nyilvánvaló szabálytalanságokat.

Az adminisztráció e tekintetben egyrészt köteles lehet kötelező jellegű határozatokat meghozni, másrészt pedig továbbra is köteles elbírálni azokat a panaszokat, amelyeket e tárgyban a személyzeti szabályzat 90. és 91. cikkében meghatározott eljárás keretében hozzá címeztek.

Az adminisztráció által a választásokkal kapcsolatos ügyekben gyakorolt felülvizsgálat nem korlátozódik az olyan helyzetekbe történő beavatkozás jogára, ahol a választás megszervezéséért felelős, a személyzeti szabályzatban meghatározott, illetve közigazgatási szervek már megsértették a választási szabályokat, vagy fennáll annak konkrét veszélye, hogy nem fogják betartani azokat. Ellenkezőleg, az intézményeknek joguk van hivatalból – akár megelőző jelleggel – beavatkozni abban az esetben, ha kétséget támasztanak a választások szabályszerűségével kapcsolatban.

(lásd a 42–44. pontot)

Hivatkozás:

Bíróság: de Dapper és társai kontra Parlament ítélet, EU:C:1976:127, 22. és 23. pont;

Elsőfokú Bíróság: Maindiaux és társai kontra EGSZB ítélet, T‑28/89, EU:T:1990:18, 32. és 71. pont;

Közszolgálati Törvényszék: Milella és Campanella kontra Bizottság ítélet, EU:F:2007:184, 71. pont.

3.      A valamennyi uniós intézményt terhelő azon kötelezettséggel összefüggésben hozott aktusok, hogy a személyzeti képviseleti szervek megválasztásának és ennek nyomán kialakuló összetételének szabályszerűségét biztosítsák, az intézmény olyan különleges határozatainak minősülnek, amelyek megléte esetén a tisztviselők és az alkalmazottak közvetlenül panasszal fordulhatnak a kinevezésre jogosult hatósághoz, és nem kell betartaniuk a személyzeti szabályzat 90. cikkének (1) bekezdésében foglalt eljárást, valamint nem kötelesek előzetesen felkérni az említett hatóságot, hogy rájuk vonatkozóan hozzon határozatot.

Az uniós bíróság a személyzeti szabályzat 90. cikkének (2) bekezdése szerinti közvetlen panasz lehetőségét abban az esetben is elismeri, ha a kinevezésre jogosult hatóság még nem hozott – kifejezett vagy hallgatólagos – határozatot arról, hogy nem vizsgálja felül a választások szervezéséért felelős szerv határozatát, feltéve hogy az érdekelt a panaszban pontosan meghatározza a személyzeti szabályzat által előírt és a kinevezésre jogosult hatóság által szerinte elmulasztott intézkedéseket.

Az uniós intézmények személyzeti bizottságainak kijelölésére vonatkozó választási peres eljárásokkal összefüggésben a személyzeti szabályzat 91. cikke alapján benyújtott keresetek esetében előzőleg mindenképpen be kell nyújtani a személyzeti szabályzat 90. cikkének (2) bekezdése szerinti panaszt.

(lásd a 49–51. pontot)

Hivatkozás:

Bíróság: de Dapper és társai kontra Parlament ítélet, EU:C:1976:127, 23. pont; Diezler és társai kontra EGSZB ítélet, EU:C:1987:457, 7. pont;

Elsőfokú Bíróság: White kontra Bizottság ítélet, T‑65/91, EU:T:1994:3, 91. és 92. pont;

Közszolgálati Törvényszék: Milella és Campanella kontra Bizottság ítélet, EU:F:2007:184, 54. pont; Klar és Fernandez Fernandez kontra Bizottság végzés, F‑114/13, EU:F:2014:192, 58. és 59. pont, a végzéssel szemben T‑665/14. P. ügyszám alatt fellebbezés van folyamatban az Európai Unió Törvényszéke előtt.

4.      Elfogadhatatlan a valamelyik uniós intézmény ellen irányuló, de a szavazatszámláló bizottság által kihirdetett és személyzeti bizottsági választási eredmények jogszerűségére, és nem a kinevezésre jogosult hatóság határozatára irányuló kereset.

Abban az esetben ugyanis, ha az említett bizottság a saját szabályai alapján elutasítja a felperes panaszát, a felperes a kinevezésre jogosult hatósághoz fordulhat annak érdekében, hogy a választások szabályszerűségére vonatkozó állásfoglalás tárgyában határozatot hozzon, sőt semmisítse meg a választási eredményeket, és kifejezett vagy hallgatólagos elutasítás esetén a személyzeti szabályzat 90. cikkének (2) bekezdése alapján panaszt nyújthat be. A felperes a személyzeti szabályzat 90. cikkének (2) bekezdése értelmében közvetlen panaszt is benyújthat a kinevezésre jogosult hatósághoz.

Az arra irányuló kötelezettség, hogy a választással kapcsolatos ügyekben is be kell nyújtani panaszt azt megelőzően, hogy a kinevezésre jogosult hatóságnak a személyzeti bizottsági választás szabályszerűségének felülvizsgálatára irányuló kötelezettségével összefüggésben véghezvitt aktusával, illetve mulasztásával szemben az EUMSZ 270. cikk alapján történő keresetet indítanak, nem szűnhet meg amiatt, hogy egy szerv – a jelen esetben a szavazatszámláló bizottság – a személyzeti bizottság és az intézmény személyi állománya által elfogadott szabályzat alapján hatáskörrel rendelkezik a választások lebonyolításával és a választási eredményekkel kapcsolatos óvások elbírálására.

Egyrészt ugyanis a tisztviselők általános ülése és a személyzeti szabályzatban meghatározott szervek – így például személyzeti bizottság – nem rendelkeznek hatáskörrel a személyzeti bizottság megválasztási feltételeivel összefüggésben, amelyeket a személyzeti szabályzatban kifejezetten rögzített szabálytól – a jelen esetben a személyzeti szabályzat 90. cikkének (2) bekezdésétől – eltérően kell elfogadniuk.

Másrészt a szavazatszámláló bizottság határozata végső soron csupán a választási eredményeket megerősítő vagy adott esetben megsemmisítő határozat. Ebben az esetben a Közszolgálati Törvényszék nem rendelkezik hatáskörrel arra, hogy közvetlenül, az alperes intézmény kinevezésre jogosult hatósága által hozott határozat hiányában elbírálja a szavazatszámláló bizottság határozatának jogszerűségét.

Ami azonban a kinevezésre jogosult hatóságnak a személyzeti szabályzat 90. cikkének (2) bekezdése alapján választással kapcsolatos ügyben benyújtott panaszt elbíráló határozatát illeti, az ilyen határozat az említett hatóság számára – a választási eredményekre tekintettel, és arra a kötelességére figyelemmel, hogy biztosítsa a tisztviselők és alkalmazottak számára annak lehetőségét, hogy teljesen szabadon, a megállapított szabályok tiszteletben tartása mellett jelölhessék ki képviselőiket – abból áll, hogy választania kell, fellépjen–e, vagy sem, a választási eljárásban. A Közszolgálati Törvényszék ilyen helyzetben, választással kapcsolatos ügyekben hatáskörrel rendelkezik a kinevezésre jogosult hatóság által hozott határozatok jogszerűségének felülvizsgálatára, hogy megállapítsa többek között azt, hogy a személyzeti szabályzat 90. cikke (2) bekezdésének első albekezdése értelmében e hatóság elmulasztotta‑e a személyzeti szabályzatban előírt intézkedés elfogadását.

(lásd a 54., 57. és 60–63. pontot)

Hivatkozás:

Bíróság: de Dapper és társai kontra Parlament ítélet, EU:C:1976:127, 28. és 29. pont;

Elsőfokú Bíróság: Maindiaux és társai kontra EGSZB ítélet, EU:T:1990:18, 45. pont; Grynberg és Hall kontra Bizottság ítélet, EU:T:1994:86, 23. pont; Schneider kontra Bizottság ítélet, T‑54/92, EU:T:1994:283, 19. pont; Marx Esser és del Amo Martinez kontra Parlament ítélet, EU:T:1996:130, 17–22. és 33. pont;

Közszolgálati Törvényszék: Loukakis és társai kontra Parlament ítélet, F‑82/11, EU:F:2013:139, 25., 29. és 46. pont.

5.      A Közszolgálati Törvényszék eljárási szabályzata 102. cikke (2) bekezdése alkalmazásának van helye, amely alapján Közszolgálati Törvényszék a pernyertes felet kötelezheti arra, hogy viselje saját költségeit és a másik fél részéről felmerült költségeket abban az esetben, ha a vitatott belső rendelkezések alapján azt lehet gondolni, hogy az uniós bíróság előtti kereset elfogadható, és az érintett intézmény elismeri ugyan, hogy a szöveg nem egyértelmű, ám nem lép fel a szöveg módosítása érdekében.

(lásd a 67. és 68. pontot)