T‑316/04. R. sz. ügy

Wam SpA

kontra

az Európai Közösségek Bizottsága

„Állami támogatás – Vállalkozás részére nyújtott, a bizonyos harmadik országokban történő letelepedést lehetővé tévő, kedvezményes kamatozású kölcsönök – Visszatéríttetési kötelezettség – Ideiglenes intézkedés iránti kérelem – Végrehajtás felfüggesztése – Sürgősség – Hiány”

A végzés összefoglalása

Ideiglenes intézkedés iránti kérelem – A végrehajtás felfüggesztése – Az elrendelés feltételei – Sürgősség – Súlyos és helyrehozhatatlan kár – Bizonyítási teher – A felperes által elszenvedett súlyos és helyrehozhatatlan kár – Vagyoni kár – A felperes társaság létét veszélyeztetni képes vagy piaci helyzetét helyrehozhatatlanul megváltoztató helyzet – Állami támogatás visszatéríttetését elrendelő bizottsági határozat

(EK 242. cikk; az Elsőfokú Bíróság eljárási szabályzata, 104. cikk, 2. §)

Valamely ideiglenes intézkedés iránti kérelem sürgősségét annak a fényében kell megítélni, hogy mennyiben szükséges ideiglenesen határozni ahhoz, hogy az ideiglenes intézkedést kérő felet súlyos és helyrehozhatatlan kár ne érje. Ez utóbbi felet terheli annak bizonyítása, hogy az alapeljárás befejeződését nem tudná kivárni anélkül, hogy ilyen jellegű kár ne érné. A kár közvetlenségét nem kell teljes bizonyossággal megállapítani, elegendő – különösen, ha a kár több tényező együttes bekövetkezésétől függ –, ha megfelelő valószínűséggel előrelátható. A felperest terheli azonban azoknak a tényeknek a bizonyítása, amelyek megalapozzák a súlyos és helyrehozhatatlan kár bekövetkezésének valószínűségét.

Ezenkívül a sürgősség fennállásának bizonyításához a felperesnek bizonyítania kell, hogy a végrehajtás felfüggesztése vagy a többi kérelmezett ideiglenes intézkedés a saját érdekeinek védelme miatt szükséges. Ezzel szemben a sürgősség megállapításához a felperes nem hivatkozhat valamely nem személyes érdek sérelmére, mint például valamely közérdeknek vagy valamely harmadik személy jogainak a sérelmére, függetlenül attól, hogy ez utóbbi magánszemély‑e, vagy állam. Ilyen érdekeket adott esetben csak a fennálló érdekek mérlegelésekor lehet figyelembe venni.

Végül, bár az ítélkezési gyakorlat szerint vagyoni kár csak kivételes körülmények között tekinthető helyrehozhatatlannak vagy akár csak nehezen helyrehozhatónak, mivel e kár későbbi pénzbeli kártérítés tárgya lehet, az is kialakult, hogy valamely ideiglenes intézkedés akkor indokolt, ha látszik, hogy az intézkedés nélkül a felperes olyan helyzetbe kerülne, amely az alapeljárást lezáró határozat meghozatala előtt veszélyeztetheti a létét, vagy helyrehozhatatlanul megváltoztathatja a piaci helyzetét.

A közös piaccal összeegyeztethetetlen állami támogatások kedvezményezettjeinek tekinthető személyek érdekeinek sérelme az ilyen támogatások visszatéríttetését elrendelő bizottsági határozatok szükségszerű velejárója, és önmagában – az állítólagos sérelem súlyának és helyrehozhatatlanságának az egyedi esetekben történő konkrét megítélésétől függetlenül – nem lehet súlyos és helyrehozhatatlan kárnak tekinteni.

(vö. 26–29., 33. pont)