T‑462/12. sz. ügy
Pilkington Group Ltd
kontra
Európai Bizottság
„Verseny – Közigazgatási eljárás – A járműipari üveg európai piaca – Az EK 81. cikk megsértését megállapító határozat közzététele – Az állítólag az üzleti titok körébe tartozó adatok bizalmas kezelése iránti kérelem elutasítása – Indokolási kötelezettség – Bizalmas jelleg – Szakmai titok – Jogos bizalom”
Összefoglaló – A Törvényszék ítélete (harmadik tanács), 2015. július 15.
1. Intézmények jogi aktusai – Indokolás – Kötelezettség – Terjedelem – A versenyjogi szabályok alkalmazására irányuló eljárásban hozott, bizalmas információkezelés iránti kérelmet elutasító meghallgatási tisztviselői határozat
(EUMSZ 101. cikk, EUMSZ 102. cikk és EUMSZ 296. cikk; 1/2003 tanácsi rendelet, 28. cikk, (2) bekezdés; 2011/695 bizottsági határozat, 8. cikk)
2. Verseny – Közigazgatási eljárás – Szolgálati titok – Meghallgatási tisztviselő – Az érintett vállalkozás kérelme által körülhatárolt hatáskör – E kérelemnek a Bizottság által történő helyt adás – Joghatások – A meghallgatási tisztviselő kötött hatásköre – A bizalmasnak minősített információ felfedésének lehetetlensége
(EUMSZ 101. cikk és EUMSZ 102. cikk; 1/2003 tanácsi rendelet, 28. cikk, (2) bekezdés; 2011/695 bizottsági határozat, 8. cikk)
3. Verseny – Uniós szabályok – Jogsértések – Jogsértést megállapító vagy bírságot kiszabó bizottsági határozat – Közzétételi kötelezettség – Terjedelem
(EUMSZ 101. cikk, EUMSZ 102. cikk és EUMSZ 339. cikk; 1/2003 tanácsi rendelet, 28. cikk, és 30. cikk, (1) és (2) bekezdés)
4. Verseny – Közigazgatási eljárás – Szolgálati titok – A szolgálati titok körébe tartozó információk meghatározása – Szempontok
(EUMSZ 101. cikk, EUMSZ 102. cikk és EUMSZ 339. cikk; 1/2003 tanácsi rendelet, 28. cikk és 30. cikk)
5. Verseny – Közigazgatási eljárás – Szolgálati titok – A szolgálati titok körébe tartozó információk meghatározása – Szempontok – A dokumentumokhoz való hozzáférés joga alóli kivétel útján védett egyes információk bizalmas voltának figyelembe vétele – Korlátok
(EUMSZ 101. cikk, EUMSZ 102. cikk és EUMSZ 339. cikk; 1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 4. cikk; 1/2003 tanácsi rendelet, 27. cikk, (2) bekezdés, 28. cikk és 30. cikk; 773/2004 bizottsági rendelet, 6. cikk, 8. cikk, 15. cikk és 16. cikk)
6. Verseny – Közigazgatási eljárás – Szolgálati titok – A szolgálati titok körébe tartozó információk meghatározása – Múltbeli információk – Kizártság – Korlátok
(EUMSZ 101. cikk, EUMSZ 102. cikk és EUMSZ 339. cikk; 1/2003 tanácsi rendelet, 30. cikk, (2) bekezdés)
7. Verseny – Közigazgatási eljárás – Szolgálati titok – A szolgálati titok körébe tartozó információk meghatározása – A versenytársakkal a jogellenes megállapodásért cserében közölt információk közzétételéhez való jog – A jogsértés folytán károsult személyek érdekeinek a kártérítési követeléseik érvényesítésének megkönnyítése útján történő figyelembe vétele
(EUMSZ 101. cikk, EUMSZ 102. cikk és EUMSZ 339. cikk; 1/2003 tanácsi rendelet, 30. cikk, (2) bekezdés)
8. Verseny – Uniós szabályok – Jogsértések – Jogsértést megállapító vagy bírságot kiszabó bizottsági határozat – Közzétételi kötelezettség – Terjedelem – A megkövetelt minimumnál teljesebb változat közzétételéhez való jog – A közzétett információk részletességi szintjére vonatkozó bizottsági megközelítés változása – Az egyenlő bánásmód és a bizalomvédelem elvének megsértése – Hiány
(EUMSZ 101. cikk, EUMSZ 102. cikk és EUMSZ 339. cikk; 1/2003 tanácsi rendelet, 30. cikk, (2) bekezdés)
1. A meghallgatási tisztviselő egyes versenyjogi eljárásokban meglévő feladatáról és megbízatásáról szóló 2011/695 határozat 8. cikkének (2) bekezdése szerint a meghallgatási tisztviselő megállapíthatja, hogy valamely információ nyilvánosságra hozható, mivel vagy nem minősül üzleti titoknak vagy egyéb bizalmas információnak, vagy mert megítélése szerint nyomós érdek fűződik a nyilvánosságra hozatalhoz. Következésképpen a meghallgatási tisztviselőnek indokolnia kell azt a megállapítását, hogy a vitatott információ nyilvánosságra hozható, hivatkozva azokra a megfontolásokra, amelyek alapján arra az álláspontra jutott, hogy az információ nem minősül üzleti titoknak vagy más bizalmas információnak, illetve még ha ez is a helyzet, a nyilvánosságra hozatalához nyomós érdek fűződik.
Ebben az összefüggésben az, hogy a meghallgatási tisztviselő a bizalmas jelleg elismerésének megtagadása során több, álláspontja szerint közös jellemzőkkel rendelkező információ kapcsán az elutasítást alátámasztó egy vagy több indokra hivatkozik‑e, nincs hatással az indokolás teljességére, amennyiben a megtámadott határozat lehetővé teszi annak megértését, hogy mi képezte a meghallgatási tisztviselő megállapításainak alapját. Ha a kérdéses indokok egy vagy több információ tekintetében nem érvényesek, az az indokolás megalapozottságát teszi kérdésessé, nem pedig az indokolás mint alapvető formai követelmény elégséges voltát.
Az a körülmény pedig, hogy a meghallgatási tisztviselő nem fogalmazott meg az adott határozat minden egyes kérelemmel érintett preambulumbekezdésével kapcsolatban külön értékelést, nem vonja maga után azt, hogy a megtámadott határozatot az indokolási kötelezettség megsértésével hozták, ha az érintett fél abba a helyzetbe került, hogy hasznosan vitathatta a meghallgatási tisztviselő elemzésének jogszerűségét, és ha az uniós bíróságnak rendelkezésére állnak az ahhoz szükséges információk, hogy e tekintetben megfogalmazza saját értékelését.
(vö. 22., 23., 27. pont)
2. A meghallgatási tisztviselő egyes versenyjogi eljárásokban meglévő feladatáról és megbízatásáról szóló 2011/695 határozat 8. cikkének (1) és (2) bekezdéséből kitűnik, hogy a meghallgatási tisztviselő, amennyiben az uniós versenyszabályok megsértésével kapcsolatos információk nyilvánosságra hozatalát ellenző vállalkozás fordult hozzá, a hozzá benyújtott kérelem korlátai között gyakorolja a hatáskörét, és nem bírálhatja felül a bizalmas kezelés iránti kérelemnek helyt adó bizottsági határozatokat.
(vö. 31., 34. pont)
3. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 42., 43. pont)
4. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 44., 45. pont)
5. Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001 rendelet 4. cikke, az 1/2003 rendelet 27. cikkének (2) bekezdése és 28. cikkének (2) bekezdése, valamint a Bizottság által az EK 81. és EK 82. cikk alapján folytatott eljárásokról szóló 773/2004 rendelet 6., 8., 15. és 16. cikke együttesen értelmezett rendelkezései összefüggésében az 1/2003 rendelet 30. cikkét a lényegétől fosztaná meg az 1049/2001 rendelet 4. cikkének oly módon történő figyelembevétele, amely megtiltaná a Bizottságnak bármely olyan információ közzétételét, amelynek tekintetében ez utóbbi rendelkezés alapján, általános vélelemre hivatkozva ezen intézmény jogosult lenne megtagadni a hozzáférést azokhoz a dokumentumokhoz, amelyek ezt az információt tartalmazzák. Az ilyen megközelítésnek egyrészt az lenne a hatása, hogy még a határozata fő tartalma közzétételének lehetőségétől is megfosztaná a Bizottságot, mivel e fő tartalomnak szükségképpen a vizsgálat iratanyagából kell következnie. Másrészt az ilyen megközelítés azzal a gyakorlati következménnyel is járna, hogy a bizalmas kezelést illetően az ilyen kezelést kérelmező vállalkozásra háruló bizonyítási terhet megfordítaná, mivel elegendő lenne, hogy e kérelmező arra az általános vélelemre hivatkozzék, amelyre az intézmények hivatkozhatnak, továbbá ez az értelmezés ténylegesen annak bizonyítására kötelezné a Bizottságot, hogy a vitatott információ belefoglalható a határozatának közzétett változatába.
Következésképpen semmilyen módon nem határozza meg előre a Bizottság által az 1/2003 rendelet 30. cikkének keretei között végezhető közzététel terjedelmét az a körülmény, hogy amennyiben ezen intézményhez a versenyszabályok megsértésére vonatkozó vizsgálat iratanyagában szereplő, átfogó módon megjelölt dokumentumok összességéhez való hozzáférés iránti kérelmet nyújtanak be, az hivatkozhat az 1049/2001 rendelet 4. cikkében felsorolt érdekek egyikének védelmén alapuló általános vélelemre.
(vö. 46., 47., 89. pont)
6. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 58. pont)
7. Ha az a vállalkozás, amely ellen a versenyszabályok megsértése miatt vizsgálatot indítottak, olyan módon mondott le bizonyos információk titkosságáról, hogy azokat versenytársaival közvetlenül közölte az e versenytársak jövőbeli magatartására irányuló jogellenes megállapodás fejében, amely megállapodás célja, hogy eloszlassa a versenykörnyezettől elválaszthatatlan, éppen az ilyen típusú információknak főként a versenytársak szempontjából fennálló titkosságából adódó bizonytalanságot, akkor e vállalkozás nem állíthatja megalapozottan, hogy a szóban forgó tényeknek az e jogsértést megállapító határozatban történő közzététele azzal a hatással fog járni, hogy jogtalanul bővíti az ezen információk birtokában lévő személyek körét, mivel a legfőbb versenytársaival ő maga osztotta meg közvetlenül azokat. Ebben az összefüggésben az a kockázat, hogy a kérdéses információk e vállalkozás versenytársainak tudomására jutnak, e vállalkozás saját cselekményei folytán vált tárgytalanná. Mivel a széles nyilvánosságnak önmagában egyébként nincsenek eszközei arra, hogy e vállalkozás üzleti érdekeiben kárt okozzon, jogilag közömbös az a tény, hogy a szóban forgó információk nyilvánosan hozzáférhetők lesznek. Következésképpen a Bizottság az ilyen információkat akkor is belefoglalhatja a határozata nyilvános változatába, ha nem bizonyított, hogy az információk feltüntetése feltétlenül szükséges a jogsértés folytán károsult személyek bírói jogvédelme érdekében.
(vö. 59., 60., 66., 71., 81–84., 88. pont)
8. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 77., 78. pont)