A BÍRÓSÁG ELNÖKÉNEK VÉGZÉSE
2021. szeptember 17.(*)
„Fellebbezés – Beavatkozás – Az Európai Unió Bírósága alapokmányának 40. cikke – Valamely európai uniós ügynökség által előterjesztett kérelem – Tagállamok és az Unió intézményei közötti jogvitába való beavatkozás joga – A jogvita kimeneteléhez fűződő érdek – Engedélyezés”
A C‑6/21. P. és C‑16/21. P. sz. egyesített ügyekben,
a Németországi Szövetségi Köztársaság (képviselik: S. Heimerl és J. Möller, meghatalmazotti minőségben)
fellebbezőnek a C‑6/21. P. sz. ügyben
az Európai Unió Bírósága alapokmányának 56. cikke alapján 2021. január 7‑én benyújtott fellebbezése tárgyában,
támogatja:
a Holland Királyság (képviselik: M. K. Bulterman és J. Langer, meghatalmazotti minőségben)
beavatkozó fél a fellebbezési eljárásban,
a többi fél az eljárásban:
a Pharma Mar SA (székhelye: Colmenar Viejo [Spanyolország], képviselik: M. Merola és V. Salvatore avvocati)
felperes az elsőfokú eljárásban,
az Európai Bizottság (képviselik: L. Haasbeek és Sipos A., meghatalmazotti minőségben)
alperes az elsőfokú eljárásban,
valamint
az Észt Köztársaság (képviseli: N. Grünberg, meghatalmazotti minőségben)
fellebbezőnek a C‑16/21. P. sz. ügyben)
az Európai Unió Bírósága alapokmányának 56. cikke alapján 2021. január 7‑én benyújtott fellebbezése tárgyában,
támogatják:
a Németországi Szövetségi Köztársaság (képviselik: S. Heimerl és J. Möller, meghatalmazotti minőségben),
a Holland Királyság (képviselik: M. K. Bulterman és J. Langer, meghatalmazotti minőségben)
beavatkozó felek a fellebbezési eljárásban,
a többi fél az eljárásban:
a Pharma Mar SA (székhelye: Colmenar Viejo, képviselik: M. Merola és V. Salvatore avvocati)
felperes az elsőfokú eljárásban,
az Európai Bizottság (képviselik: L. Haasbeek és Sipos A., meghatalmazotti minőségben)
alperes az elsőfokú eljárásban,
A BÍRÓSÁG ELNÖKE,
tekintettel D. Šváby előadó bíró javaslatára,
J. Richard de la Tour főtanácsnok meghallgatását követően,
meghozta a következő
Végzést
1 Fellebbezéseikben a Németországi Szövetségi Köztársaság és az Észt Köztársaság az Európai Unió Törvényszéke 2020. október 28‑i Pharma Mar kontra Bizottság ítéletének (T‑594/18, nem tették közzé, EU:T:2020:512) hatályon kívül helyezését kérik, amellyel a Törvényszék megsemmisítette az emberi felhasználásra szánt Aplidin‑plitidepszin gyógyszer forgalombahozatali engedélyének az emberi, illetve állatgyógyászati felhasználásra szánt gyógyszerek engedélyezésére és felügyeletére vonatkozó közösségi eljárások meghatározásáról és az Európai Gyógyszerügynökség létrehozásáról szóló, 2004. március 31‑i 726/2004/EK rendelet (HL 2004. L 136., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 34. kötet, 229. o.) alapján történő megtagadásáról szóló, 2018. július 17‑i C(2018) 4831 final bizottsági végrehajtási határozatot (a továbbiakban: vitatott határozat).
2 A Bíróság Hivatalához 2021. április 29‑én és május 20‑án benyújtott beadványaiban az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) az Európai Unió Bírósága alapokmánya 40. cikkének második bekezdése, valamint a Bíróság eljárási szabályzatának 130. cikke alapján – amely e szabályzat 190. cikkének (1) bekezdése értelmében a fellebbezési eljárásban is alkalmazandó – kérte, hogy a C‑6/21 P. sz., illetve a C‑16/21 P. sz. ügyekbe a Németországi Szövetségi Köztársaság, illetve az Észt Köztársaság kérelmeinek támogatása végett beavatkozhasson. Az EMA egyrészt arra hivatkozik, hogy közvetlen érdeke fűződik a 2020. október 28‑i Pharma Mar kontra Bizottság ítélet (T‑594/18, nem tették közzé, EU:T:2020:512) hatályon kívül helyezéséhez, amennyiben a Törvényszék a vitatott határozat megsemmisítését az Apidin – plitidepsine forgalombahozatali engedélye iránti kérelem értékelési eljárásának szabálytalanságára alapította, amellyel a 726/2004 rendeletnek megfelelően megbízták. Másrészt az EMA azt állítja, hogy a jelen ügy kimenetele hatással lehet az általa a jövőben tudományos bizottságain keresztül adott véleményekre.
3 A Hivatalhoz 2021. június 1‑jén és 17‑én benyújtott beadványaiban a Pharma Mar e beavatkozási kérelmek elutasítását kérte. Elsődlegesen azt állítja, hogy az EMA nem bizonyította, hogy érdekei függetlennek tekinthetők az Európai Bizottság érdekeitől.
4 A Hivatalhoz 2021. május 26‑án benyújtott beadványában a Bizottság jelezte, hogy nincs kifogása az EMA beavatkozási kérelmeivel szemben.
A beavatkozási kérelmekről
5 Az Európai Unió Bírósága alapokmánya 40. cikkének első bekezdése úgy rendelkezik, hogy a tagállamok és az Unió intézményei a Bíróság előtt folyamatban lévő eljárásokba beavatkozhatnak. E cikk második bekezdésének első mondata értelmében ugyanez a jog az Unió szerveit és hivatalait, továbbá minden olyan egyéb személyt is megillet, aki valószínűsíteni tudja, hogy a Bíróság elé vitt jogvita kimeneteléhez jogos érdeke fűződik.
6 Az említett cikk második bekezdésének második mondata azonban kizárja a természetes és jogi személyeknek a tagállamok közötti, az Unió intézményei közötti, illetve a tagállamok és az Unió intézményei közötti jogvitákba való beavatkozását.
7 Így az említett rendelkezés szövegéből és rendszeréből az következik, hogy az általa előírt kizárás nem alkalmazandó az „Unió szerveire” és „hivatalaira”.
8 Következésképpen az Európai Unió Bírósága alapokmánya 40. cikkének második bekezdése értelmében az Unió olyan szervei vagy hivatalai, mint az EMA, beavatkozhatnak a Bíróság előtt a tagállamok között, az Unió intézményei között, illetve a tagállamok és az Unió intézményei között folyamatban lévő eljárásokba, feltéve hogy igazolják „a jogvita kimeneteléhez fűződő érdeküket”.
9 A Bíróság állandó ítélkezési gyakorlata szerint a „jogvita kimeneteléhez fűződő érdek” e rendelkezés értelmében vett fogalmát a jogvita tárgyára tekintettel kell meghatározni, és úgy kell érteni, mint maguknak a kérelmeknek az elbírálásához fűződő közvetlen és fennálló érdeket, nem pedig a felhozott jogalapokhoz vagy érvekhez fűződő érdeket. A jogvita „kimenetelén” ugyanis a végleges határozatot kell érteni, amelyet a meghozandó ítélet rendelkező része tartalmaz (lásd többek között: a Bíróság elnökének 2018. július 5‑i Uniwersytet Wrocławski és Lengyelország kontra REA végzése, C‑515/17 P és C‑561/17 P, nem tették közzé, EU:C:2018:553, 7. pont). Főszabály szerint a jogvita kimeneteléhez fűződő érdek csak akkor tekinthető kellően közvetlennek, ha e megoldás alkalmas arra, hogy módosítsa a beavatkozást kérelmező jogi helyzetét (a Bíróság elnökének 2020. április 30‑i Bizottság kontra HSBC Holdings és társai végzése, C‑806/19 P, nem tették közzé, EU:C:2020:364, 8. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
10 Mindazonáltal meg kell állapítani, hogy az Unió szervei és hivatalai a természetes és jogi személyektől eltérően kérhetik, hogy a Bíróság elé terjesztett jogvitába nem magánjellegű érdekek vagy – mint például az egyesületek esetében – a társadalmi céljukhoz, például a környezetvédelemhez kapcsolódó érdekek védelme érdekében beavatkozhassanak, hanem akkor is, ha – mint a jelen ügyben – a jogvita alapját képező jogi aktus elfogadására olyan eljárás keretében került sor, amelyben a szóban forgó szervnek vagy hivatalnak szerepet kellett játszania az általa adott vélemények vagy az ezen eljárás során elvégzett értékelések védelme érdekében.
11 Ennélfogva az Unió szervei és hivatalai beavatkozási kérelmeit illetően a jogvita kimeneteléhez fűződő közvetlen és fennálló érdek meglétére vonatkozó feltételt oly módon kell alkalmazni, amely tükrözi e sajátosságot.
12 Így a valamely uniós jogi aktus megsemmisítésére vagy akár a Törvényszék ilyen aktust megsemmisítő határozatának hatályon kívül helyezésére irányuló jogvitába való, az Unió szervei és hivatalai által előterjesztett beavatkozás iránti kérelmeket illetően e szerv vagy hivatal részéről az ilyen jogvita kimeneteléhez fűződő közvetlen és fennálló érdek követelményét különösen akkor kell teljesítettnek tekinteni, ha e szerv vagy hivatal bizonyítani tudja, hogy a szóban forgó uniós jogi aktust olyan eljárás keretében fogadták el, amelyben az uniós jognak megfelelően biztosították a részvételét, adott esetben vélemények adása vagy értékelések elvégzése révén.
13 Márpedig a jelen esetben ez a helyzet áll fenn. Nem kétséges ugyanis, hogy a vitatott határozat elfogadására irányuló eljárás keretében az EMA emberi felhasználásra szánt gyógyszerek bizottsága a 726/2004 rendelet 5. cikke (2) bekezdésének megfelelően kialakította ezen ügynökség véleményét az Aplidin – plitiespsine emberi felhasználásra szánt gyógyszer forgalombahozatali engedélye iránti kérelemről, amely véleményt a Bizottság figyelembe vett.
14 Következésképpen az Európai Unió Bírósága alapokmánya 40. cikkének második bekezdése és az eljárási szabályzat 131. cikkének (3) bekezdése alapján meg kell engedni, hogy az EMA a Németországi Szövetségi Köztársaság és az Észt Köztársaság kérelmeinek támogatása végett az eljárásba beavatkozzon.
A beavatkozó fél eljárási jogairól
15 Mivel a Bíróság elnöke a beavatkozási kérelmeknek helyt adott, az eljárási szabályzat 190. cikkének (1) bekezdésével összefüggésben értelmezett 131. cikkének (3) bekezdése alapján az EMA‑nak meg kell küldeni a felek részére kézbesített valamennyi eljárási iratot.
16 Mivel e kérelmeket az eljárási szabályzat 190. cikkének (2) bekezdésében előírt egy hónapos határidőn belül terjesztették elő, az EMA – e szabályzat 132. cikke (1) bekezdésének megfelelően, amely e szabályzat 190. cikkének (1) bekezdése értelmében a fellebbezési eljárásra is alkalmazandó – az előző pontban említett közléstől számított egy hónapon belül nyújthat be beavatkozási beadványt.
17 Végül az EMA szóbeli észrevételeket terjeszthet elő, ha tárgyalás tartására kerül sor.
A költségekről
18 Az eljárási szabályzat 137. cikke értelmében, amely e szabályzat 184. cikkének (1) bekezdése értelmében a fellebbezésekre is alkalmazandó, a költségekről az eljárást befejező ítéletben vagy végzésben kell határozni.
19 Mivel a jelen ügyben a Bíróság elnöke helyt adott az EMA beavatkozási kérelmének, a beavatkozásával kapcsolatos költségekről jelenleg nem kell határozni.
A fenti indokok alapján a Bíróság elnöke a következőképpen határozott:
1) A Bíróság elnöke az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) számára megengedi, hogy a C‑6/21 P. és C‑16/21 P. sz. egyesített ügyekbe a Németországi Szövetségi Köztársaság és az Észt Köztársaság kérelmeinek támogatása végett beavatkozzék.
2) A hivatalvezető gondoskodik arról, hogy minden eljárási irat másolatát kézbesítsék az Európai Gyógyszerügynökségnek (EMA).
3) A Bíróság elnöke határidőt állapít meg az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) számára a beavatkozási beadvány benyújtására.
4) Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) beavatkozásával összefüggő költségekről jelenleg nem kell határozni.
Aláírások