Language of document :

A Krajowa Izba Odwoławcza (Lengyelország) által 2021. január 29-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Konsorcjum: ANTEA POLSKA S. A., „Pectore-Eco” sp. z o.o., Instytut Ochrony Środowiska – Państwowy Instytut Badawczy kontra Państwowe Gospodarstwo Wodne Wody Polskie

(C-54/21. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: lengyel

A kérdést előterjesztő bíróság

Krajowa Izba Odwoławcza

Az alapeljárás felei

Felperesek: Konsorcjum: ANTEA POLSKA S. A., „Pectore-Eco” sp. z o.o., Instytut Ochrony Środowiska – Państwowy Instytut Badawczy

Alperes: Państwowe Gospodarstwo Wodne Wody Polskie

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

A gazdasági szereplőkkel való egyenlő és megkülönböztetés-mentes bánásmódnak a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. február 26-i 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv1 (a továbbiakban: 2014/24/EU irányelv) 18. cikkének (1) bekezdésében szereplő elve, valamint az átláthatóság elve lehetővé teszi-e a 2014/24/EU irányelv 21. cikke (1) bekezdésének és a nem nyilvános know-how és üzleti információk (üzleti titkok) jogosulatlan megszerzésével, hasznosításával és felfedésével szembeni védelemről szóló, 2016. június 8-i (EU) 2016/943 európai parlamenti és tanácsi irányelv2 (a továbbiakban: (2016/943 irányelv) 2. cikke 1. pontjának, különösen az e rendelkezésekben foglalt, „– mint egységes egész vagy mint elemeinek egy adott pontos konfigurációban összeállított összessége – általánosan nem ismert, illetve nem könnyen hozzáférhető” és „titkossága folytán kereskedelmi értékkel bír” meghatározások, valamint „az ajánlatkérő szerv nem hozhat nyilvánosságra […] a gazdasági szereplők által […] bizalmasnak minősített[…] [adatokat]” előírás olyan értelmezését, amelynek következtében a gazdasági szereplő üzleti titokként bármely információt visszatarthat azon az alapon, hogy ezt az információt nem akarja felfedni a versenytárs gazdasági szereplők előtt?

A gazdasági szereplőkkel való egyenlő és megkülönböztetés-mentes bánásmódnak a 2014/24/EU irányelv 18. cikkének (1) bekezdésében szereplő elve, valamint az átláthatóság elve lehetővé teszi-e a 2014/24/EU irányelv 21. cikke (1) bekezdésének és a 2016/943 irányelv 2. cikke 1. pontjának olyan értelmezését, amelynek következtében az ajánlattevő gazdasági szereplők a 2014/24/EU irányelv 59. és 60. cikkében, valamint XII. mellékletében foglalt dokumentumokat részben vagy egészben üzleti titokként visszatarthatják, különösen a megszerzett tapasztalatok, referenciák, a szerződés teljesítésére javasolt személyek jegyzéke, szakmai képzettsége és neve, valamint azon szervezetek kapacitása tekintetében, amelyeknek a kapacitására támaszkodnak, valamint az alvállalkozók kapacitása tekintetében, ha e dokumentumokat az eljárásban való részvétel feltételei teljesítésének igazolása céljából, vagy az ajánlatok értékelési szempontjai szerinti értékelés vagy annak megállapítása érdekében írják elő, hogy az ajánlat megfelel-e az ajánlatkérő szerv eljárás dokumentációjában (eljárást megindító hirdetményben, az ajánlattételhez szükséges dokumentációban) foglalt egyéb követelményeinek?

A gazdasági szereplőkkel való egyenlő és megkülönböztetés-mentes bánásmódnak a 2014/24/EU irányelv 18. cikkének (1) bekezdésében szereplő elve és az átláthatóság elve – a 2014/24/EU irányelv 58. cikkének (1) bekezdésével, 63. cikkének (1) bekezdésével és 67. cikke (2) bekezdésének b) pontjával összefüggésben értelmezve – lehetővé teszi-e azt, hogy az ajánlatkérő szerv egyszerre fogadja el a gazdasági szereplő azon nyilatkozatát, miszerint rendelkezik az ajánlatkérő szerv által megkövetelt és bejelentett önálló humán forrásokkal, szervezetekkel, amelyekre támaszkodni kíván, illetve alvállalkozókkal, amit az előírásoknak megfelelően az ajánlatkérő szerv számára bizonyítania kell, és azt a nyilatkozatot, miszerint az e személyekre vagy szervezetekre vonatkozó adatoknak (neveknek, cégneveknek, tapasztalatnak és képesítésnek) a versenytárs gazdasági szereplőkkel való puszta közlése azt eredményezi, hogy e személyeket, illetve szervezeteket e gazdasági szereplők „átcsábítják”, ami miatt szükséges ezen információk üzleti titoknak való minősítése? Következésképpen a gazdasági szereplő és e személyek, illetve szervezetek között fennálló ilyen nem tartós kapcsolat tekinthető-e ezen erőforrással való rendelkezés igazolásának, és különösen az ajánlatok értékelési szempontjai alapján megítélhetők-e többletpontok e gazdasági szereplő részére?

A gazdasági szereplőkkel való egyenlő és megkülönböztetés-mentes bánásmódnak a 2014/24/EU irányelv 18. cikkének (1) bekezdésében szereplő elve, valamint az átláthatóság elve lehetővé teszi-e a 2014/24/EU irányelv 21. cikke (1) bekezdésének és a 2016/943 irányelv 2. cikke 1. pontjának olyan értelmezését, amelynek következtében az ajánlattevő gazdasági szereplők üzleti titokként visszatartanak olyan dokumentumokat, amelyek az ajánlatok ajánlatkérő által kiadott, az ajánlattételhez szükséges dokumentációban (így a szerződés tárgyának leírásában) foglalt követelményeinek való megfelelésének vizsgálatához vagy ajánlatok értékelési szempontjai keretében történő értékeléséhez szükségesek, különösen ha e dokumentumok az ajánlatkérő szerv ajánlattételhez szükséges dokumentációban, jogszabályokban vagy nyilvánosság vagy az érdekeltek számára hozzáférhető más dokumentumokból foglalt követelményeinek teljesítésére vonatkoznak, különösen ha ezen értékelésre nem objektíve összehasonlítható minták, valamint mérhető és matematikai, illetve fizikai alapon összehasonlítható mutatók, hanem az ajánlatkérő szerv egyéni értékelése alapján kerül sor? Következésképpen, értelmezhető-e a 2014/24/EU irányelv 21. cikkének (1) bekezdése és a 2016/943 irányelv 2. cikkének 1. pontja úgy, hogy adott gazdasági szereplő üzleti titkának tekinthető az ajánlat keretében általa benyújtott, arra vonatkozó nyilatkozat, hogy adott szerződés tárgyát az ajánlatkérő szerv által az ajánlattételhez szükséges dokumentációban foglalt azon utasításainak megfelelően hajtja végre, amelyeket az ajánlatkérő szerv e követelményeknek való megfelelés tekintetében ellenőriz és értékel, még akkor is, ha az ajánlatkérő szerv által előírt hatás (a szerződés tárgya) elérését célzó módszerek kiválasztása a gazdasági szereplő feladata?

A gazdasági szereplőkkel való egyenlő és megkülönböztetés-mentes bánásmódnak a 2014/24/EU irányelv 18. cikkének (1) bekezdésében szereplő elve, valamint az átláthatóság elve – a 2014/24/EU irányelv 67. cikkének (4) bekezdésével összefüggésben értelmezve, amely előírja, hogy az odaítélési szempontok megválasztása nem eredményezheti azt, hogy az ajánlatkérő szerv korlátlan választási szabadsággal rendelkezzen, az említett szempontoknak biztosítaniuk kell a tényleges verseny lehetőségét, és azok lehetővé teszik az ajánlattevők által benyújtott információk tényleges ellenőrzését annak megállapítása érdekében, hogy az ajánlat mennyiben felel meg az odaítélési szempontoknak – lehetővé teszi-e az ajánlatkérő szerv számára az ajánlatok egy bizonyos értékelési szempontjának – nevezetesen az ajánlatkérő szerv egyéni értékelése alapján történő értékelés szempontjának – megállapítását, noha már ezen szempont megállapításának időpontjában nyilvánvaló, hogy a gazdasági szereplő ajánlatának e szempontot érintő részét üzleti titokká fogja nyilvánítani, amit az ajánlatkérő szerv nem fog kifogásolni, emiatt pedig a gazdasági szereplő versenytársai számára, mivel nem tudják a versenytársak ajánlatait ellenőrizni és saját ajánlatukkal összehasonlítani, úgy fog tűnni, hogy az ajánlatkérő szerv az ajánlatokat teljes mértékben önkényesen vizsgálja és értékeli?

A gazdasági szereplőkkel való egyenlő és megkülönböztetés-mentes bánásmódnak a 2014/24/EU irányelv 18. cikkének (1) bekezdésében szereplő elve, valamint az átláthatóság elve – a 2014/24/EU irányelv 67. cikkének (4) bekezdésével összefüggésben értelmezve, amely előírja, hogy az odaítélési szempontok megválasztása nem eredményezheti azt, hogy az ajánlatkérő szerv korlátlan választási szabadsággal rendelkezzen, az említett szempontoknak biztosítaniuk kell a tényleges verseny lehetőségét, és azok lehetővé teszik az ajánlattevők által benyújtott információk tényleges ellenőrzését annak megállapítása érdekében, hogy az ajánlat mennyiben felel meg az odaítélési szempontoknak – értelmezhető-e úgy, hogy lehetővé teszi az ajánlatkérő számára az ajánlatok olyan értékelési szempontjának megállapítását, mint a jelen eljárásban a „megvalósítási koncepció” és a „szerződés teljesítési módjának leírása”?

Úgy kell-e értelmezni a 89/665/EGK és a 92/13/EGK tanácsi irányelvnek a közbeszerzési szerződések odaítélésére vonatkozó jogorvoslati eljárások hatékonyságának javítása tekintetében történő módosításáról szóló, 2007. december 11-i 2007/66/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv3 (a továbbiakban: jogorvoslati irányelv) 1. cikkének (1) és (3) bekezdését, amely előírja a tagállamoknak, hogy biztosítsák a gazdasági szereplők számára, hogy az ajánlatkérő által hozott döntésekkel szemben jogorvoslat hatékonyan legyen igénybe vehető, valamint azt, hogy azon személyeknek álljon jogorvoslati eljárás a rendelkezésére, akiknek érdekükben áll vagy állt egy adott szerződés elnyerése, és akiknek az állítólagos jogsértés érdeksérelmet okozott vagy ennek kockázata fennáll, hogy a döntéshozó hatóság azon megállapítása, miszerint a gazdasági szereplők által az adott eljárásban visszatartott dokumentumok nem minősülnek üzleti titoknak, aminek következtében az ajánlatkérő e dokumentumok hozzáférhetővé tételét és versenytárs gazdasági szereplőkkel való közlését rendeli el, – amennyiben e következmény nem ered közvetlenül a jogszabályi rendelkezésekből – a döntéshozó hatóság számára azt eredményezi, hogy köteles olyan határozatot hozni, amely e gazdasági szereplő számára azon dokumentumok tartalmával kapcsolatban, amelyet korábban nem ismert, és ami miatt nem tudta a jogorvoslatot eredményesen igénybe venni, a jogorvoslat ismételt benyújtását teszi lehetővé, olyan cselekménnyel szemben, amely tekintetében fellebbezésre az annak benyújtására nyitva álló határidő lejárta miatt – például olyan ajánlatok vizsgálatának és értékelésének érvénytelenítése révén, amelyeket az üzleti titokként visszatartott dokumentumok érintenek – nem lenne lehetőség?

____________

1 HL 2014. L 94., 65. o.

2 HL 2016. L 157., 1. o.

3 HL 2007. L 335., 31. o.