T‑301/01. sz. ügy

Alitalia – Linee aeree italiane SpA

kontra

az Európai Közösségek Bizottsága

„Állami támogatások – Az Alitalia olasz hatóságok általi tőkeemelése – A támogatást a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánító határozat – Az Elsőfokú Bíróság korábbi határozatot megsemmisítő ítélete nyomán hozott határozat – Elfogadhatóság – Az EK 233. cikk megsértése – Az EK 87. cikk és az EK 88. cikk megsértése – A támogatás engedélyezésének feltételei – Indokolási kötelezettség”

Az ítélet összefoglalása

1.      Megsemmisítés iránti kereset – Az eljáráshoz fűződő érdek

(EK 230. cikk, negyedik bekezdés)

2.      Intézmények jogi aktusai – Indokolás – Kötelezettség – Terjedelem

(EK 253. cikk)

3.      Megsemmisítés iránti kereset – Megsemmisítést kimondó ítélet – Terjedelem – Újabb aktus elfogadása a korábbi érvényes előkészítő aktusok alapján – Megengedhetőség

(EK 88. cikk, (2) bekezdés; 659/1999 tanácsi rendelet, 7. cikk, (2) és (3) bekezdés)

4.      Megsemmisítés iránti kereset – Megsemmisítést kimondó ítélet – Joghatások – Az ítéletben foglaltak teljesítéséhez szükséges intézkedések elfogadása – Ésszerű határidő

(EK 233. cikk)

5.      Államok által nyújtott támogatások – Közigazgatási eljárás – Az érdekelteknek az észrevételeik megtételéhez fűződő joga

(EK 88. cikk, (2) bekezdés; 659/1999 tanácsi rendelet)

6.      Államok által nyújtott támogatások – Fogalom – A magánbefektető kritériuma

EK 87. cikk, (1) bekezdés)

7.      Megsemmisítés iránti kereset – Jogalapok – Nyilvánvaló mérlegelési hiba – Az ügy kimenetelére döntő kihatással nem járó hiba – Hatástalan jogalap

8.      Megsemmisítés iránti kereset – Jogalapok – Az állami támogatások területén hozott bizottsági határozat ellen felhozható jogalapok

(EK 230. cikk, negyedik bekezdés)

9.      Államok által nyújtott támogatások – Tilalom – Eltérések – A Bizottság mérlegelési jogköre – Értékelési szempontok – A Bizottság által elfogadott iránymutatások hatása

(EK 87. cikk, (3) bekezdés; 94/C 350/07 bizottsági közlemény)

10.    Államok által nyújtott támogatások – Tilalom – Eltérések – A közös piaccal összeegyeztethetőnek tekinthető támogatások – A támogatásban részesülő vállalkozás által tervezett szerkezetátalakítási intézkedések vizsgálata

(EK 87. cikk, (3) bekezdés)

1.      Ahhoz, hogy a felperes a határozat megsemmisítése iránti keresetet fenntarthassa, szükséges, hogy a határozat megsemmisítéséhez fűződő személyes érdeke fennmaradjon. Ez a helyzet áll fenn az olyan vállalkozás esetében, amely jóllehet felvette a szerkezetátalakítási célú állami támogatás teljes összegét, az említett támogatás közös piaccal való összeegyeztethetőségét megállapító azon bizottsági határozat megsemmisítését kéri, amely a támogatás utolsó részletének folyósítását engedélyező, utóbb meghozott bizottsági határozat jogi alapját képezi. Ha ugyanis az Elsőfokú Bíróság megsemmisítené a megtámadott határozatot abban a részében, amelyben az a szóban forgó intézkedést állami támogatásnak minősíti, a megsemmisítés jogi következményekkel járna az utóbb meghozott határozatra nézve, hiszen az elveszítené jogi alapját.

(vö. 37., 40–42. pont)

2.      Annak a kérdésnek az eldöntéséhez, hogy valamely közösségi aktus megfelel‑e az EK 253. cikkben lefektetett indokolási kötelezettségnek, figyelembe kell venni az aktus természetét és meghozatalának körülményeit. Ha tehát a felperes tevékenyen közreműködött a megtámadott határozat előkészítésében, és így jól ismeri azokat az okokat, amelyek miatt az adott intézmény úgy ítélte meg, hogy nem ad helyt a kérelmének, az indokolási kötelezettség terjedelme az eljárásban való részvétel révén ily módon létrejött körülményekhez igazodik. Ilyen esetben a vonatkozó ítélkezési gyakorlat által felállított követelmények jelentősen lazulnak.

Amennyiben a megtámadott határozat elfogadása a megsemmisítést kimondó olyan ítélet tárgyát képező első határozatot követően történt, amely ismerteti a tényállást, a közigazgatási eljárást és a megsemmisített határozat tartalmát, figyelembe kell venni azt a tényt, hogy a megtámadott határozatot a felperes által jól ismert körülmények között fogadták el.

(vö. 57., 69. pont)

3.      A több szakaszból álló eljárás végén hozott közösségi jogi aktus megsemmisítése nem vonja szükségszerűen magával, függetlenül a megsemmisítést kimondó ítélet érdemi vagy eljárási kérdéseket illető indokolásától, a megtámadott aktus meghozatalát megelőző teljes eljárás semmisségét.

Abban az esetben, ha a támogatás közös piaccal való összeegyeztethetőségének teljes körű elemzését lehetővé tevő vizsgálati cselekmények elvégzése ellenére a Bizottság által lefolytatott elemzés hiányos, emiatt pedig a támogatás közös piaccal való összeegyeztethetőségét megállapító határozat jogellenes, a határozat felváltására irányuló eljárást elég ettől a ponttól kezdve újból lefolytatni, a vizsgálati cselekmények elemzésének újbóli elvégzésével. Másfelől az a lehetőség, hogy a másik aktus felváltása céljából elfogadott valamely aktus meghozatalát megelőző eljárást ne kelljen teljes egészében megismételni, nem függ attól a feltételtől, hogy a felváltandó aktus megsemmisítése eljárási hiba miatt történjék.

Ezenkívül nem áll fenn semmilyen kötelezettség arra, hogy a Hivatalos Lapban újabb közleményt kelljen közzétenni, valamint a hivatalos vizsgálati eljárást a pénzügyi befektetőket és a szakértőket bevonó újabb konzultáció lefolytatása érdekében újból meg kelljen indítani, mivel az EK 88. cikk alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 659/1999 rendelet egyetlen rendelkezése sem írja elő az eljárás újbóli megindítását arra az esetre, ha a hivatalos vizsgálati eljárás során módosítják az eredeti szerkezetátalakítási tervet, még ha az ilyen módosításokról a 659/1999 rendelet 7. cikkének (2) és (3) bekezdése kifejezetten rendelkezik is.

(vö. 100–101., 103., 142–143. pont)

4.      A közösségi intézmény azon kötelezettsége, hogy a közösségi bíróság által hozott, megsemmisítést kimondó ítéletet végrehajtsa, az EK 233. cikkből következik. A végrehajtáshoz bizonyos számú közigazgatási intézkedés meghozatala szükséges, és ezért általában nem történhet azonnal meg. Az érintett intézménynek ésszerű időn belül kell teljesítenie a határozatát megsemmisítő ítéletben foglaltakat. Annak a kérdésnek az eldöntése, hogy az új aktus meghozatalához szükséges idő ésszerű volt‑e, a meghozandó intézkedések természetén és az adott esethez kötődő egyéb körülményeken múlik.

A Bizottság határozatát megsemmisítő, a bejelentett állami támogatási projektet a közös piaccal bizonyos feltételek mellett összeegyeztethetőnek nyilvánító ítélet kihirdetése és a Bizottság újabb határozatának meghozatala közötti hét hónap időtartam nem tekinthető túlzottan hosszúnak, mivel a megsemmisítést kimondó ítéletből le kellett vonni a gyakorlati következtetéseket, nevezetesen a rendelkezésére álló információk alapján újból el kellett végezni a piacgazdasági magánbefektető kritériumához kapcsolódó értékelést, ami részletes pénzügyi elemzést igényel.

A kedvezményezett vállalkozás nem következtethet a bizalomvédelem elvének megsértésére abból az egyszerű tényből, hogy a Bizottság nem nyújtott be fellebbezést a megsemmisítést kimondó ítélet ellen, mivel az említett ítélet nem zárta ki a megsemmisített határozat átdolgozásának lehetőségét, továbbá a Bizottság számára a gyakorlati következtetések ezen ítéletből való levonására nyitva álló határidő hosszabb volt, mint az a két hónapos határidő, amelyen belül be kell nyújtania a fellebbezését.

(vö. 155–156., 162. pont)

5.      Az EK 88. cikk alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 659/1999 rendelet egyetlen rendelkezése sem írja elő a Bizottsággal szemben, hogy azon érdekelt harmadik személyek számára, akiknek az észrevételek tételéhez való jogát már biztosította azáltal, hogy a hivatalos vizsgálati eljárás megindításáról szóló határozatáról közleményt tett közzé a Hivatalos Lapban, és akik tevékenyen részt vettek a vitatott támogatás azon vizsgálatában, amely a második határozattal megsemmisített és felváltott első határozat meghozatalához vezetett, a második határozat meghozatalát megelőző vizsgálat keretében ismét felkínálja e lehetőséget, mivel a Bizottság köteles volt kizárólag azokra az információkra alapozni az újabb értékelést, amelyek az első határozat meghozatalának időpontjában a rendelkezésére álltak, vagyis azokra az információkra, amelyekről a harmadik személyek már kifejtették álláspontjukat, így nem volt szükség arra, hogy újból felkérjék őket a véleménynyilvánításra.

(vö. 174. pont)

6.      A Bizottság részéről összetett gazdasági értékelést igényel annak megítélése, hogy valamely befektetés megfelel‑e a magánbefektető kritériumának. Márpedig a Bizottság az ilyen, összetett gazdasági értékelést igénylő aktus meghozatalakor széles mérlegelési jogkört élvez, és az aktus bírósági felülvizsgálata – jóllehet főszabály szerint teljes körű annak a kérdésnek a megítélését illetően, hogy az adott intézkedés az EK 87. cikk (1) bekezdésének hatálya alá tartozik‑e – ezen mérlegelési jogkör tekintetében az eljárási szabályok és az indokolásra vonatkozó szabályok betartásának, a megtámadott határozat meghozatalakor elfogadott tények anyagi pontosságának, az e tények értékelése során elkövetett nyilvánvaló hiba hiányának és a hatáskörrel való visszaélés hiányának ellenőrzésére korlátozódik. Különösen, az Elsőfokú Bíróság a határozat megalkotójának gazdasági értékelését nem helyettesítheti a saját értékelésével.

(vö. 185. pont)

7.      A megsemmisítés iránti kereset esetében a nyilvánvaló mérlegelési hibára történő hivatkozás hatástalan, következésképpen nem elég a vitatott határozat megsemmisítésének igazolásához, ha az adott eset körülményei között a hibának nem lehetett döntő kihatása az ügy kimenetelére.

(vö. 307. pont)

8.      Az állami támogatásban részesülő vállalkozás által azon határozattal szemben benyújtott megsemmisítés iránti kereset kapcsán, amely a támogatást a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánítja, és amelynek meghozatalára bizonyos feltételektől függően került sor, a szóban forgó támogatás összeegyeztethetőségének elismeréséhez szükséges feltételek ellen irányuló jogalap nem nyilvánítható elfogadhatatlannak azon a címen, hogy e feltételek nem tudhatók be a Bizottságnak, amely kizárólagos hatáskörrel rendelkezik arra, hogy megállapítsa valamely támogatásnak a közös piaccal való esetleges összeegyeztethetetlenségét.

Nem kizárt, hogy a támogatásban részesülő vállalkozás a közösségi bíróságok előtt vitathassa azokat a feltételeket, amelyekre tekintettel a számára sérelmes határozatot elfogadták, abban az esetben, ha e feltételek a Bizottság és a nemzeti hatóságok által folytatott tárgyalások révén kerültek kidolgozásra, és ez utóbbiak kötelezettséget is vállaltak a betartásukra.

(vö. 380–381., 383. pont)

9.      A Bizottság a mérlegelési jogkörének gyakorlása során irányadónak tekinthet olyan aktusokat, mint az iránymutatások, amennyiben ezek az intézmény által követett irányvonal elveit tartalmazzák, és nem térnek el a Szerződés rendelkezéseitől. Márpedig a légiközlekedési közlemény megköveteli, hogy a szerkezetátalakítási támogatásokat olyan terv keretébe foglalják, amelynek célja a légitársaság szanálása, oly módon, hogy az ésszerű határidőn belül újra életképessé váljon. E közlemény 38. pontjának 1) és 2) alpontja, valamint 41. pontja értelmében a Bizottság csak kivételes esetben és szigorú feltételek mellett engedélyezhet szerkezetátalakítási támogatást. Ebből az következik, hogy az EK 87. cikk (3) bekezdésének c) pontja alapján elfogadott határozat esetében a Bizottság bármely olyan feltételt megállapíthat, amely megítélése szerint elengedhetetlen annak érdekében, hogy a támogatás kedvezményezettje a szerkezetátalakítás után életképes legyen. Ezzel szemben e rendelkezések egyike sem követeli meg azt, hogy az e tekintetben megállapított valamennyi feltétel a vállalat életképességének biztosításához legyen szükséges. Épp ellenkezőleg, az említett közleményből az tűnik ki, hogy a Bizottságnak arra is törekednie kell, hogy amennyire lehetséges, korlátozza a verseny torzulását, és gondoskodnia kell arról, hogy a kormány tartózkodjék attól, hogy a tulajdonjogából eredő okokon kívüli okokból beavatkozzék a társaság vezetésébe, valamint hogy a támogatást kizárólag a szerkezetátalakítási tervben foglalt célokra használják fel, és hogy az ne legyen a szükségletekhez képest aránytalan mértékű.

(vö. 405–408. pont)

10.    Az állami támogatásokkal kapcsolatban nem zárható ki, hogy a Bizottság összehasonlítsa a kedvezményezett vállalkozás által tervezett szerkezetátalakítási intézkedéseket az ugyanezen gazdasági ágazathoz tartozó egyéb vállalkozások által foganatosítottakkal. Mindazonáltal a vállalat szerkezetátalakításának a saját specifikus belső problémáinak megoldására kell irányulnia, és emiatt a különböző vállalatokkal kapcsolatban megszerzett, más és más gazdasági és politikai kontextusra és időszakra vonatkozó tapasztalat irreleváns lehet.

(vö. 478. pont)