Language of document : ECLI:EU:F:2013:42

AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZSZOLGÁLATI TÖRVÉNYSZÉKÉNEK ÍTÉLETE (harmadik tanács)

2013. március 21.

F‑111/11. sz. ügy

Chris van der Aat

kontra

Európai Bizottság

„Közszolgálat – Díjazás – A tisztviselők és egyéb alkalmazottak díjazásának és nyugdíjának éves kiigazítása – A személyzeti szabályzat 64., 65. és 65a. cikke – A személyzeti szabályzat XI. melléklete – 1239/2010/EU rendelet – Korrekciós együtthatók – Isprában alkalmazott tisztviselők”

Tárgy:      Az EAK‑Szerződésre annak 106a. cikke értelmében alkalmazandó EUMSZ 270. cikk alapján benyújtott kereset, amelyben a felperesek lényegében az Európai Unió tisztviselői és egyéb alkalmazottai díjazásának és nyugdíjának, valamint az azokra alkalmazott korrekciós együtthatóknak 2010. július 1‑jétől kezdődő hatállyal történő kiigazításáról szóló 2010. december 20‑i 1239/2010/EU tanácsi rendeletet (HL L 338., 1. o.) rájuk alkalmazó európai bizottsági határozatok azon részének megsemmisítését kéri, amely a Varese megyében (Olaszország) foglalkoztatott személyi állomány díjazására alkalmazandó korrekciós együtthatót (a továbbiakban: varesei korrekciós együttható) 92,3%‑os szinten állapítja meg.

Határozat: A Közszolgálati Törvényszék a keresetet elutasítja. A felperesek viselik saját költségeiket és a Bizottság részéről felmerült költségeket. Az Európai Unió Tanácsa mint beavatkozó maga viseli saját költségeit.

Összefoglaló

1.      Tisztviselők – Díjazás – Korrekciós együtthatók – A személyzeti szabályzat végrehajtási rendeletei – Indokolás – Kötelezettség – Terjedelem

(Személyzeti szabályzat, 64. és 65. cikk, XI. melléklet; 1239/2010 tanácsi rendelet)

2.      Tisztviselők – Díjazás – Korrekciós együtthatók – Megállapítás – Bírósági felülvizsgálat – Korlátok

(Személyzeti szabályzat, 64. és 65. cikk, XI. melléklet)

3.      Bírósági eljárás – Keresetlevél – Alaki követelmények – A felhozott jogalapok rövid ismertetése – Internetes honlapra vezető link – Elfogadhatatlanság

(A Közszolgálati Törvényszék eljárási szabályzata, 34. cikk, 4. §)

1.      A tisztviselők díjazására alkalmazandó korrekciós együtthatók meghatározásáról szóló rendelet indokolása szorítkozhat egyfelől az aktus elfogadásához vezető általános helyzet, másfelől pedig az általa elérni kívánt általános célok megjelölésére, és annak nem kell kiterjednie a számítási módok technikai részleteire. E tekintetben az Unió tisztviselői és egyéb alkalmazottai díjazásának és nyugdíjának 2010. július 1‑jétől kezdődő hatállyal történő kiigazításáról szóló és a személyzeti szabályzat 64. és 65. cikkére, valamint XI. mellékletére – amely rendelkezések azokat a feltételeket határozzák meg, amelyek alapján a korrekciós együtthatókat évente kiigazítják – vonatkozó 1239/2010 rendelet e megfontolásokra tekintettel tömörsége ellenére elegendő.

(lásd a 23. és 24. pontot)

Hivatkozás:

az Elsőfokú Bíróság T‑544/93. és T‑566/93. sz., Abello és társai kontra Bizottság egyesített ügyekben 1995. december 7‑én hozott ítéletének 89. pontja; T‑175/97. sz., Bareyt és társai kontra Bizottság ügyben 2000. november 8‑án hozott ítéletének 75. pontja.

2.      A korrekciós együtthatók megállapítása, illetve felülvizsgálata tárgyában a személyzeti szabályzat XI. melléklete az Európai Unió Statisztikai Hivatala (Eurostat) feladatává teszi, hogy a tagállamok statisztikai szolgálataival egyetértésben kiszámítsa a gazdasági paritásokat, és ellenőrizze, hogy a korrekciós együtthatók közötti arányok helyesen tükrözik–e a vásárlóerő‑egyenértékeket. E tekintetben a személyzeti szabályzat 64. és 65. cikke rendelkezéseinek, és a személyzeti szabályzat XI. mellékletének megfogalmazása, valamint a terület összetettségének foka széles mérlegelési jogkört feltételez a korrekciós együtthatók megállapításánál és felülvizsgálatánál figyelembe veendő tényezők és bizonyítékok tekintetében.

Ennélfogva a korrekciós együtthatókra vonatkozó javaslatok kialakításánál az Eurostat által használt alapadatok és statisztikai módszerek meghatározását és kiválasztását illetően az uniós bíróság értékelésének annak felülvizsgálatára kell korlátozódnia, hogy betartották‑e a személyzeti szabályzat rendelkezéseiben megfogalmazott elveket, elkövettek e nyilvánvaló hibát a korrekciós együtthatók meghatározásának alapul szolgáló tények értékelése során, és történt e hatáskörrel való visszaélés.

Ezenfelül annak kell szolgáltatnia a nyilvánvaló hiba elkövetésének bizonyítására alkalmas tényeket, aki a korrekciós együtthatók meghatározása érdekében használt tényeket és módszert vitatni kívánja.

E tekintetben olyan területen, ahol csak közelítő számításokat lehet végezni, nem lehet elegendő a nyilvánvaló mérlegelési hibára vonatkozó következtetés levonásához azon eltérés egyszerű megállapítása, amely egyrészről a brüsszeli árak és valamely másik alkalmazási hely árainak változásai közötti különbség, másrészről az utóbbi alkalmazási helyen alkalmazott korrekciós együttható változása között áll fenn. Ennek megállapíthatóságához a szóban forgó eltérésnek különösen jelentősnek kell lennie.

Mindenesetre, még ha feltételezzük is, hogy sikerül a szolgáltatások brüsszeli és valamely másik alkalmazási hely árai közötti, az Eurostat jelentésében megjelenő arányszámot érintő hibák fennállását bizonyítani, azt is bizonyítania kellene, hogy e hibák halmozott hatásának jelentőségére tekintettel ez utóbbi alkalmazási helyre vonatkozó korrekciós együttható teljes egészében nyilvánvalóan hibás.

(lásd a 43–46., 54. és 77. pontot)

Hivatkozás:

az Elsőfokú Bíróság fent hivatkozott Abello és társai kontra Bizottság egyesített ügyekben hozott ítéletének 53., 55., 56. és 79. pontja; T‑201/00 és T‑384/00. sz., Ajour és társai kontra Bizottság egyesített ügyekben 2002. szeptember 25‑én hozott ítéletének 46–49. pontja.

3.      A Közszolgálati Törvényszék eljárási szabályzata 34. cikkének 4. §‑a értelmében a Közszolgálati Törvényszéknek nem feladata az eljárási iratokhoz nem csatolt mellékleteknek az interneten való felkutatása.

(lásd a 73. pontot)