Language of document : ECLI:EU:T:2018:718

T286/15. sz. ügy

KF

kontra

az Európai Unió Műholdközpontja (Satcen)

„Megsemmisítés iránti és kártérítési kereset – A Satcen személyi állománya – Szerződéses alkalmazottak – Az uniós bíróságok joghatósága – Közös kül‑ és biztonságpolitika – EUSZ 24. cikk – EUMSZ 263., EUMSZ 268., EUMSZ 270. és EUMSZ 275. cikk – Az Alapjogi Charta 47. cikke – Egyenlő bánásmód – 2014/401/KKBP és 2009/747/KKBP határozat – A Satcen fellebbezési tanácsa – Jogellenességi kifogás – Segítségnyújtás iránti kérelem – Az igazgatási vizsgálat eszközei – Felfüggesztés – Fegyelmi eljárás – Hivatalvesztés – A megfelelő ügyintézés elve – A pártatlanság követelménye – A meghallgatáshoz való jog – Iratbetekintés – Szerződésen kívüli felelősség – Idő előtti kártérítési kérelmek– Nem vagyoni kár”

Összefoglaló – A Törvényszék ítélete (kibővített kilencedik tanács), 2018. október 25.

1.      Közös kül‑ és biztonságpolitika – Az uniós bíróság hatásköre – Az Európai Unió Műholdközpontja által elfogadott, valamely alkalmazottja szerződésének megszüntetését eredményező aktusok – Bennfoglaltság

(EUSZ 19. cikk, (1) bekezdés és EUSZ 24. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés; EUMSZ 263., EUMSZ 268., EUMSZ 270. cikk, EUMSZ 275. cikk, első bekezdés és EUMSZ 340. cikk, második bekezdés; az Európai Unió Alapjogi Chartája, 47. cikk; 2009/747/KKBP tanácsi határozat, VII. fejezet és IX. melléklet; a tisztviselők személyzeti szabályzata, 91. cikk és IX. melléklet)

2.      Az Európai Unió ügynökségei – Az Európai Unió Műholdközpontja (Satcen) – Személyzeti szabályzat – Jogorvoslati eljárás – A Tanács azon lehetősége, hogy a Satcen és az alkalmazottai közötti jogviták eldöntését kizárja a Törvényszék hatásköréből – Hiány

(EUSZ 19. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés; EUMSZ 256. cikk és EUMSZ 263. cikk, ötödik bekezdés; 2009/747/KKBP tanácsi határozat, 28. cikk, (6) bekezdés)

3.      Az Európai Unió ügynökségei – Az Európai Unió Műholdközpontja (Satcen) – Személyzeti szabályzat – Jogorvoslati eljárás – Az uniós bírósághoz benyújtott kereset – A panaszt elutasító határozat elleni kereset – Elfogadhatóság

(2009/747/KKBP tanácsi határozat, 28. cikk, (1)–(3) bekezdés; a tisztviselők személyzeti szabályzata, 90. cikk)

4.      Az Európai Unió ügynökségei – Az Európai Unió Műholdközpontja (Satcen) – Személyzeti szabályzat – Jogorvoslati eljárás – Az uniós bírósághoz benyújtott kereset – Jogalap

(EUMSZ 263., EUMSZ 268. és EUMSZ 270. cikk; 2009/747/KKBP és 2014/401/KKBP tanácsi határozat; a tisztviselők személyzeti szabályzata, 1. cikk és 1a. cikk, (2) bekezdés; az egyéb alkalmazottak alkalmazási feltételei, 3a. cikk, (1) bekezdés, b) pont)

5.      Megsemmisítés iránti kereset – Valójában szerződéses jellegű jogvitára vonatkozó kereset – Szerződéses jogviszony keretében hozott aktus megsemmisítése – Az uniós bíróság hatáskörének hiánya – Elfogadhatatlanság

(EUMSZ 263. és EUMSZ 288. cikk)

6.      Az Európai Unió ügynökségei – Az Európai Unió Műholdközpontja (Satcen) – Személyzeti szabályzat – Jogorvoslati eljárás – Az uniós bírósághoz benyújtott kereset – Sérelmet okozó aktus – Fogalom – Fegyelmi eljárás megindítása – Előkészítő aktus – Kizártság – Valamely megtámadható határozat elleni keresetben való vitatásra vonatkozó lehetőség

(EUMSZ 263. cikk; 2009/747/KKBP tanácsi határozat)

7.      Jogellenességi kifogás – Terjedelem – Jogi aktusok, amelyek jogellenességére hivatkozni lehet – A megtámadott határozat alapját képező általános jellegű aktus – A megtámadott jogi aktus és a vitatott általános aktus közötti jogi kapcsolat szükségessége – Az általános hatályú aktus jogellenességének hatása

(EUMSZ 277. cikk)

8.      Megsemmisítés iránti kereset – Megtámadott jogi aktus – A jogszerűségnek a jogi aktus elfogadásának időpontjában rendelkezésre álló információk alapján történő vizsgálata – Az uniós bíróság által később megsemmisített rendelkezés alapján elfogadott határozatot vitató kereset – Elutasítás – A hatékony jogorvoslathoz való jog megsértése – Hiány

(EUMSZ 263. cikk; az Európai Unió Alapjogi Chartája, 47. cikk; 2009/747/KKBP tanácsi határozat, 28. cikk, (6) bekezdés)

9.      Az Európai Unió ügynökségei – Az Európai Unió Műholdközpontja (Satcen) – Személyzeti szabályzat – Fegyelmi felelősségi rendszer – Eljárás – Az érintettnek a Satcen igazgatója általi meghallgatása – Az igazgató fegyelmi tanácshoz fordulásról hozott határozatát megelőző meghallgatás – Tárgy

(2009/747/KKBP tanácsi határozat, IX. melléklet, 10. cikk)

10.    Az Európai Unió ügynökségei – Az Európai Unió Műholdközpontja (Satcen) – Személyzeti szabályzat – Fegyelmi felelősségi rendszer – A fegyelmi eljárás megindítását megelőző vizsgálat – A Satcen igazgatójának mérlegelési jogköre

(2009/747/KKBP tanácsi határozat, IX. melléklet, 10. cikk)

11.    Alapvető jogok – Az Európai Unió Alapjogi Chartája – A megfelelő ügyintézéshez való jog – A pártatlanság követelménye – Fogalom

(Az Európai Unió Alapjogi Chartája, 41. cikk)

12.    Alapvető jogok – Az Európai Unió Alapjogi Chartája – A megfelelő ügyintézéshez való jog – A meghallgatáshoz és az iratbetekintéshez való jog

(Az Európai Unió Alapjogi Chartája, 41. cikk, (2) bekezdés, a) pont)

13.    Az Európai Unió ügynökségei – Az Európai Unió Műholdközpontja (Satcen) – Személyzeti szabályzat – Fegyelmi felelősségi rendszer – A fegyelmi eljárás megindítását megelőző vizsgálat – Tárgy – Állítólagos lelki zaklatásra vonatkozó vizsgálat – Olyan kérdőívnek a panaszosok részére a vizsgáló által történő megküldése, amelyben a vizsgálattal érintett alkalmazottnál megfigyelt magatartások kategóriáinak azonosítására kéri őket – Megengedhetetlenség

(2009/747/KKBP tanácsi határozat, IX. melléklet, 10. cikk)

14.    Az Európai Unió ügynökségei – Az Európai Unió Műholdközpontja (Satcen) – Személyzeti szabályzat – Fegyelmi felelősségi rendszer – A fegyelmi eljárás megindítását megelőző vizsgálat – Az adminisztráció titoktartási kötelezettsége – Korlátok – A vizsgálat befejezése utáni fenntartásra vonatkozó kötelezettség annak megakadályozása érdekében, hogy a vizsgálattal érintett alkalmazott betekinthessen az iratokba – Hiány

(2009/747/KKBP tanácsi határozat, IX. melléklet, 10. cikk)

15.    Az Európai Unió ügynökségei – Az Európai Unió Műholdközpontja (Satcen) – Személyzeti szabályzat – Fegyelmi felelősségi rendszer – A fegyelmi eljárás megindítását megelőző vizsgálat – Eljárási szabálytalanságokkal érintett vizsgálat – Következmények

(Az Európai Unió Alapjogi Chartája, 41. cikk, (2) bekezdés, a) és b) pont; 2009/747/KKBP tanácsi határozat, IX. melléklet, 10. cikk)

16.    Az Európai Unió ügynökségei – Az Európai Unió Műholdközpontja (Satcen) – Személyzeti szabályzat – Fegyelmi felelősségi rendszer – Valamely alkalmazott felfüggesztése – Az érintett előzetes meghallgatására vonatkozó kötelezettség – Terjedelem – A felfüggesztést elrendelő határozat anélkül történő meghozatala, hogy az érintett alkalmazottal közölnék a magatartására vonatkozó vizsgálat végkövetkeztetéseit megalapozó iratokat – Megengedhetetlenség

(Az Európai Unió Alapjogi Chartája, 41. cikk, (2) bekezdés, a) és b) pont; 2009/747/KKBP tanácsi határozat, IX. melléklet, 18. cikk)

17.    Az Európai Unió ügynökségei – Az Európai Unió Műholdközpontja (Satcen) – Szerződésen kívüli felelősség – Az alkalmazottnak okozott kár megtérítése – Az adminisztráció gondoskodási kötelezettsége

(EUMSZ 270. cikk; 2009/747/KKBP tanácsi határozat; a tisztviselők személyzeti szabályzata, 90. és 91. cikk)

18.    Az Európai Unió ügynökségei – Az Európai Unió Műholdközpontja (Satcen) – Személyzeti szabályzat – Jogorvoslati eljárás – Az uniós bírósághoz benyújtott kereset – Megsemmisítést kimondó ítélet – Joghatások – Végrehajtási intézkedések hozatalára vonatkozó kötelezettség – Valamely alkalmazott szerződését fegyelmi eljárás nyomán megszüntető határozatot megsemmisítő ítélet – A felperesnek az őt ért vagyoni kár megtérítése iránti kérelme – A kérelem idő előtti jellege

(EUMSZ 266. cikk; 2009/747/KKBP tanácsi határozat)

19.    Az Európai Unió ügynökségei – Az Európai Unió Műholdközpontja (Satcen) – Személyzeti szabályzat – Jogorvoslati eljárás – Az uniós bírósághoz benyújtott kereset – Kártérítési kereset – A megtámadott jogellenes aktusnak a nem vagyoni kár megfelelő jóvátételét nem biztosító megsemmisítése – Valamely alkalmazott felfüggesztését elrendelő és hivatalvesztését kimondó, szabálytalanságokkal érintett igazgatási vizsgálat nyomán hozott határozatok

(2009/747/KKBP tanácsi határozat)

20.    Az Európai Unió ügynökségei – Az Európai Unió Műholdközpontja (Satcen) – Személyzeti szabályzat – Jogorvoslati eljárás – Az uniós bírósághoz benyújtott kereset – Megsemmisítés iránti kérelemhez kapcsolódó kártérítési kérelem – A megsemmisítés iránti kérelemnek a kártérítési kérelem elutasítását maga után vonó elutasítása

(2009/747/KKBP tanácsi határozat)

1.      Az uniós bíróság rendelkezik hatáskörrel az Európai Unió Műholdközpontja (Satcen) és egy volt szerződéses alkalmazott közötti olyan jogvita eldöntésére, amelyben e volt szerződéses alkalmazott a vele szemben hozott több határozat – így többek között felfüggesztést elrendelő, fegyelmi eljárás megindításáról szóló és hivatalvesztést kimondó határozatok – megsemmisítését kéri, valamint kártérítést követel. Ez a hatáskör az említett jogi aktusok jogszerűségének felülvizsgálatát illetően az EUMSZ 263. cikkből, illetve az Unió szerződésen kívüli felelősségére alapított kereseti kérelmeket illetően az EUMSZ 340. cikk második bekezdésével összefüggésben értelmezett EUMSZ 268. cikkből következik, figyelembe véve az EUSZ 19. cikk (1) bekezdését és az Európai Unió Alapjogi Chartájának 47. cikkét.

Az a körülmény, hogy a megtámadott határozatok olyan hivatal működésének körébe tartoznak, amely a közös kül‑ és biztonságpolitika (KKBP) területén végzi tevékenységét, önmagában nem jár azzal, hogy az uniós bíróságok nem rendelkeznek hatáskörrel a jelen jogvita eldöntésére. E tekintetben az EUSZ 24. cikk (1) bekezdése második albekezdésének utolsó mondata, valamint az EUMSZ 275. cikk első bekezdése az Európai Unió Bíróságának az EUSZ 19. cikk értelmében biztosított általános hatáskörre vonatkozó szabálytól való eltérést vezet be a célból, hogy biztosítani lehessen a Szerződések alkalmazása és értelmezése során a jog tiszteletben tartását, következésképpen e rendelkezéseket megszorítóan kell értelmezni. Hasonlóképpen, noha a Charta 47. cikke nem hozhat létre hatáskört az Európai Unió Bírósága részére, amennyiben a Szerződések azt kizárják, a hatékony bírói jogvédelem elve magában foglalja, hogy a KKBP‑t illetően az uniós bíróságok hatáskörének kizárását megszorítóan kell értelmezni. Továbbá a felfüggesztést elrendelő, fegyelmi eljárás megindításáról szóló és hivatalvesztést kimondó határozatok tisztán a személyi állomány igazgatásának körébe tartozó jogi aktusoknak minősülnek, amelyek indokaikra és céljaikra, valamint elfogadásuk körülményeire tekintettel nem irányultak arra, hogy az EUSZ 24. cikkének (2) bekezdése értelmében hozzájáruljanak a KKBP megvalósításához, meghatározásához vagy végrehajtásához, sem különösebben arra, hogy a Satcennek a KKBP körébe tartozó feladatait ellássák. E tekintetben a Satcen személyzeti szabályzatáról szóló 2009/747 határozat a VII. fejezetében és IX. mellékletében a tisztviselők személyzeti szabályzatának VI. címében és IX. mellékletében meghatározotthoz hasonló fegyelmi szabályozást tartalmaz.

Meg kell tehát állapítani, hogy a jelen jogvita hasonló a KKBP körébe nem tartozó valamely uniós intézmény, szerv vagy hivatal és annak valamely tisztviselője vagy alkalmazottja közötti olyan jogvitákhoz, amelyek az Európai Unió Bíróságának azon hatásköréről rendelkező EUMSZ 270. cikk alapján az uniós bíróságok elé vihetők. Márpedig nem állapítható meg, hogy az Európai Unió Bíróságának hatáskörétől való, az EUSZ 24. cikk (1) bekezdése második albekezdésének utolsó mondatában és az EUMSZ 275. cikk első bekezdésében szereplő eltérés, amelyet megszorítóan kell értelmezni, addig terjed, hogy kizárja az uniós bíróság arra vonatkozó hatáskörét, hogy felülvizsgálja a jelen ügyben szóban forgókhoz hasonló olyan jogi aktusok jogszerűségét, amelyek valamely uniós szervtől származnak, míg az uniós bíróság hatáskörrel rendelkezik a tartalmuk, az általuk követett cél, az elfogadásukhoz vezető eljárás és az említett elfogadást övező körülmények tekintetében azonos jogi aktusok jogszerűségének felülvizsgálatára, amennyiben az ilyen jogi aktusok olyan uniós intézményt, szervet vagy hivatalt érintenek, amelynek a feladata nem kapcsolódik a KKBP‑hez. Bármely más értelmezés azzal jár, hogy a KKBP körébe tartozó valamely uniós szervezet alkalmazottját az egyenlő bánásmód elvének megsértésével kizárja az uniós alkalmazottak részére kínált bírói jogvédelem rendszeréből.

(lásd: 83–85., 91., 93., 95–97., 99. pont)

2.      Az EUMSZ 263. cikk ötödik bekezdése értelmében az Unió szerveit és hivatalait létrehozó jogi aktusok meghatározhatják azokat a külön feltételeket, amelyek alapján egy természetes vagy jogi személy az e szervek és hivatalok által elfogadott, rá nézve joghatás kiváltására irányuló jogi aktusokkal szemben keresettel élhet.

A Európai Unió Műholdközpontjának (Satcen) személyzeti szabályzatáról szóló 2009/747/EKBP határozatról szólva: e rendelkezés nem értelmezhető úgy, mint amely jogot biztosít a Tanács részére arra, hogy a Satcen személyzeti szabályzatáról szóló határozatában kivonja az uniós bíróságok által végzett bírósági felülvizsgálat alól a Satcen igazgatója által elfogadott, és arra irányuló jogi aktusokat, hogy a Satcen belső működése keretében joghatásokat váltsanak ki, azzal, hogy a fellebbezési tanács részére biztosít kizárólagos hatáskört arra, hogy jogorvoslat lehetősége nélkül döntsön a Satcen és az alkalmazottai közötti jogvitákban, ahogyan az a Satcen személyzeti szabályzata 28. cikkének (6) bekezdésében szerepel. Ilyen értelmezés elfogadása sértené az uniós bíróság azon hatáskörét, hogy a Szerződések alkalmazása és értelmezése során biztosítja a jog tiszteletben tartását, ahogyan azt az EUSZ 19. cikk (1) bekezdésének első albekezdése megköveteli. Márpedig az EUMSZ 263. cikk ötödik bekezdése értelmében vett „külön feltételeket” úgy kell értelmezni, hogy azok olyan, valamely uniós szerv vagy hivatal által létrehozott, a bírósági keresetet megelőző tisztán belső feltételekre és részletes szabályokra utalnak, amelyek többek között a saját hatáskörben végzett felülvizsgálati mechanizmusok működését, illetve a békés vitarendezés lefolytatását szabályozzák az uniós bíróságok előtti jogvita elkerülése érdekében.

Ebből következik, hogy a Satcen személyzeti szabályzata 28. cikkének (6) bekezdése összeegyeztethetetlen a Szerződésekkel, és különösen az EUSZ 19. cikkel, valamint az EUMSZ 256. cikkel, amennyiben úgy rendelkezik, hogy a fellebbezési tanács kötelező és kizárólagos hatáskörrel rendelkezik a Satcen és az alkalmazottai közötti jogviták elbírálására, jóllehet e keresettípusok tekintetében első fokon a Törvényszék rendelkezik hatáskörrel.

(lásd: 106., 107., 109. pont)

3.      Lásd a határozat szövegét.

(lásd: 115. pont)

4.      Az EUMSZ 270. cikk nem alkalmazható az Európai Unió Műholdközpontja (Satcen) és az alkalmazottai közötti jogvitákra. E rendelkezés értelmében ugyanis az Európai Unió Bírósága hatáskörrel rendelkezik arra, hogy az Unió és alkalmazottai között felmerülő minden vitás ügyekre vonatkozó kereset ügyében eljárjon a személyzeti szabályzatban megállapított vagy az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételekből eredő keretek között és feltételek mellett. E vonatkozásban, a személyzeti szabályzat 1. cikkének és 1a. cikke (2) bekezdésének, valamint az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 3a. cikke (1) bekezdése b) pontjának együttes olvasatából kitűnik, hogy e szabályozások kizárólag akkor alkalmazandók valamely uniós szerv vagy hivatal szerződéses alkalmazottaira, ha az említett szervet vagy hivatalt létrehozó jogi aktus így rendelkezik. Márpedig a Satcen szerződéses alkalmazottait illetően sem a Satcenről szóló 2014/401 határozat, sem a Satcen személyzeti szabályzatáról szóló 2009/747 határozat nem rendelkezik a személyzeti szabályzat és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek alkalmazhatóságáról. Ebből következik, hogy a Satcen alkalmazottjának megsemmisítés iránti keresete az EUMSZ 263. cikk hatálya alá, az Unió szerződésen kívüli felelősségének megállapítására vonatkozó kérelme pedig az EUMSZ 268. cikk hatálya alá tartozik.

(lásd: 122., 123. pont)

5.      Lásd a határozat szövegét.

(lásd: 125. pont)

6.      Lásd a határozat szövegét.

(lásd: 141., 143. pont)

7.      Lásd a határozat szövegét.

(lásd: 155–157. pont)

8.      Lásd a határozat szövegét.

(lásd: 164–166. pont)

9.      Lásd a határozat szövegét.

(lásd: 173. pont)

10.    Lásd a határozat szövegét.

(lásd: 175. pont)

11.    Lásd a határozat szövegét.

(lásd: 176. pont)

12.    Lásd a határozat szövegét.

(lásd: 177. pont)

13.    A szakmai kötelezettségek megszegésére vonatkozó, az Európai Unió Műholdközpontja (Satcen) alkalmazottjával kapcsolatos állításokat követően indult igazgatási vizsgálat célja az utóbbinak felrótt tények valóságtartalmának megállapítása, és ezért annak az ügyre vonatkozó valamennyi pontos és releváns információ gondos és pártatlan kutatásából kell állnia. E tekintetben a Satcen igazgatója részére benyújtott panasz esetén, amely egy alkalmazott általános hozzáállását kifogásolja azzal, hogy azt zaklatásnak minősíti, a vizsgálónak fel kell hívnia panaszosokat az állított tények alátámasztására, értékelnie kell azok részletességét és egybehangzóságát azt megelőzően, hogy adott esetben elvégezné azok jogi minősítését.

Ezért ha a vizsgáló a panaszosokhoz és a Satcen egyéb alkalmazottaihoz egy zaklatásról szóló kérdőívet címez, amely feleletválasztós elemekből áll, mely utóbbiak lényegében olyan magatartások általános kategóriáinak felelnek meg, amelyek a lelki zaklatás jellemzői lehetnek, az ilyen kezdeményezés célja nem az állított pontos tények valóságtartalmának megállapítása, hanem a kérdőív címzettjeinek arra való felkérése, hogy általánosan és absztrakt módon osszák meg az azon magatartáskategóriákkal kapcsolatos érzéseiket, amelyek tekintetében úgy vélik, hogy azokat a vizsgálattal érintett alkalmazott esetében tapasztalták. Kétségtelen, hogy a Satcen széles mérlegelési mozgástérrel rendelkezik a vizsgálat megindítása és gyakorlati eszközeinek meghatározása tekintetében. Mindazonáltal azzal, hogy a napi szinten az érintett alkalmazottal dolgozó személyekhez a felperest személyesen említő és megjelölő feleletválasztós kérdőívet intézett, a Satcen nem járt el a valamely uniós hivatal és annak alkalmazottjai közötti jogvitában szükséges elővigyázatossággal és gondossággal.

(lásd: 198–201. pont)

14.    Valamely panasz miatt lefolytatott igazgatási vizsgálat során az adminisztráció köteles egymással szemben mérlegelni két, egymásnak esetleg ellentmondó jogot, azaz a bepanaszolt személy védelemhez való jogának gyakorlásához való jog, és a panaszos ahhoz való joga között, hogy panaszát megfelelően kivizsgálják, ahol a panaszos e joga az adminisztrációt terhelő azon bizalmas kezelésre vonatkozó kötelezettségben nyilvánul meg, amelynek alapján az köteles tartózkodni minden olyan intézkedéstől, amely veszélyeztetheti a vizsgálat eredményeit.

Mindazonáltal az ellentmondó jogok egymással szembeni mérlegelését nem kell elvégezni, ha az igazgatási vizsgálat eredményei már ismertek, és ezért e vizsgálat lefolytatását a tanúvallomásoknak a felperes részére történő hozzáférhetővé tétele nem veszélyeztetheti.

(lásd: 221., 222. pont)

15.    Lásd a határozat szövegét.

(lásd: 225., 229., 230. pont)

16.    Az Európai Unió Műholdközpontja (Satcen) valamely alkalmazottjának felfüggesztését a Satcen személyzeti szabályzatáról szóló 2009/747 határozat IX. mellékletének 18. cikke alapján elrendelő határozat, amelyet súlyos kötelezettségszegés állítása alapján hoznak meg, olyan egyedi, őt hátrányosan érintő határozat elfogadásának minősül, amelyet ennek következtében a védelemhez való jog, és különösen a meghallgatáshoz való jog tiszteletben tartása mellett kell meghozni. Következésképpen megfelelően alátámasztott különleges körülmények hiányában a felfüggesztő határozatot csak azt követően lehet elfogadni, hogy az alkalmazott számára biztosították, hogy megfelelően ismertethesse a vele szemben felhozott azon terhelő bizonyítékokkal kapcsolatos álláspontját, amelyekre az illetékes hatóság e határozatát alapítani szándékozik.

E tekintetben egyrészről az Európai Unió Alapjogi Chartája 41. cikke (2) bekezdésének b) pontjából következik, hogy mindenkinek joga van ahhoz, hogy a személyére vonatkozó iratokba a bizalmas adatkezeléshez, illetőleg a szakmai és üzleti titokhoz fűződő jogos érdekek tiszteletben tartása mellett betekintsen. Ebből következik, hogy a Satcen alkalmazottja jogosult hozzáférni a munkáltatójának birtokában lévő olyan információkhoz, amelyek segíthetik abban, hogy a felfüggesztését igazoló állítások tartalmát megismerje, annak érdekében, hogy bizonyítani tudja különösen azt, hogy az érintett cselekmények nem tartoznak a felelősségi körébe, nem olyan súlyúak, hogy felfüggesztő határozat meghozatalát indokolnák, nem kellően valószínűek, vagy nyilvánvalóan minden alapot nélkülöznek, és ily módon a szóban forgó alkalmazott felfüggesztése jogellenes. Másrészről, a Charta 41. cikke (2) bekezdésének a) pontjában biztosított, meghallgatáshoz való jog tiszteletben tartása érdekében az is szükséges, hogy az adminisztráció abban a szakaszban, amikor az érdekeltet felhívják észrevételeinek megtételére, kellő pontossággal tájékoztassa az érintett alkalmazottat az általa a szóban forgó információkból levonható következtetésekről.

A releváns információknak az érintett alkalmazott előtti felfedésének megtagadását ilyen esetben nem igazolhatja az ezen alkalmazott terhére róható tényekre vonatkozó igazgatási vizsgálat hatékonysága védelmének szükségessége, amennyiben a felfüggesztést elrendelő határozat elfogadásának időpontjában a vizsgálat már befejeződött, és a vizsgálati jelentést a Satcen igazgatója már megkapta.

(lásd: 235–237. pont)

17.    Amikor az Unió munkáltatóként jár el, megnövekedett felelősség terheli, amely azon kötelezettségben nyilvánul meg, hogy meg kell térítenie az általa munkáltatóként elkövetett bármely jogsértéssel a személyi állományának okozott kárt. Más magánszemélyekkel ellentétben ugyanis az Unió tisztviselője vagy alkalmazottja az őt alkalmazó intézményhez sajátos kölcsönös jogok és kötelezettségek egyensúlyát tartalmazó munkajogi jogviszony útján kapcsolódik, amely alapvetően azon bizalmi viszony megőrzésére irányul, amelynek az intézmények és azok tisztviselői, valamint alkalmazottai között fenn kell állnia annak érdekében, hogy az uniós polgárok számára biztosítva legyen az uniós intézményekre, szervekre és hivatalokra ruházott közérdekű feladatok megfelelő ellátása. Noha ezen elveket az EUMSZ 270. cikk és a személyzeti szabályzat 90. és 91. cikke alapján benyújtott keresetek összefüggésében alakították ki, azokat az Európai Unió Műholdközpontja (Satcen) és annak személyi állománya közötti jogvitákban is megfelelően alkalmazni kell.

(lásd: 245., 246. pont)

18.    Lásd a határozat szövegét.

(lásd: 250–254. pont)

19.    Lásd a határozat szövegét.

(lásd: 256., 258., 259., 261. pont)

20.    Lásd a határozat szövegét.

(lásd: 260. pont)