AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZSZOLGÁLATI TÖRVÉNYSZÉKÉNEK ÍTÉLETE

(második tanács)

2015. június 30.

F‑64/13. sz. ügy

Z

kontra

az Európai Unió Bírósága

„Közszolgálat – Tisztviselők – Értékelő jelentés – Az értékelő jelentés késedelmes elkészítése – Megsemmisítés iránti kereset – Kártérítési kereset”

Tárgy:      Az EAK‑Szerződésre annak 106a. cikke értelmében alkalmazandó EUMSZ 270. cikk alapján benyújtott kereset, amelyben Z egyrészt a 2008. január 1‑je és december 31. közötti időszakra vonatkozó értékelő jelentés, valamint az említett értékelő jelentéssel szemben benyújtott panaszt elutasító határozat megsemmisítését kéri, másrészt pedig azt, hogy a Bíróság az Európai Unió Bíróságát kötelezze az általa állítólag elszenvedett nem vagyoni kár megtérítésére.

Határozat:      A Közszolgálati Törvényszék a keresetet elutasítja. Z viseli saját költségeit, valamint köteles viselni az Európai Unió Bírósága részéről felmerült költségeket.

Összefoglaló

1.      Tisztviselők – Értékelés – A tisztviselő és a felettese közötti nézeteltérések fennállása – A felettes azon képességére való kihatás hiánya, hogy az érdekelt érdemeit értékelje

(Személyzeti szabályzat, 11a. cikk és 43. cikk)

2.      Tisztviselők – Jogok és kötelezettségek – A véleménynyilvánítás szabadsága – A jogellenes tevékenység vagy súlyos kötelezettségszegés fennállásának feltételezésére okot adó tények nyilvánosságra hozatala – Az ilyen tényeket közlő tisztviselő védelme – Terjedelem

(Személyzeti szabályzat, 22a. cikk, (3) bekezdés)

3.      Tisztviselők – Értékelés – Értékelő jelentés – Elkészítés – Az értékelő és az értékelt közötti párbeszéd – Közvetlen kapcsolat szükségessége

(Személyzeti szabályzat, 43. cikk)

4.      Az Európai Unió Bírósága– Az uniós bírák függetlenségének kötelezettsége – Terjedelem – Az intézmény belső igazgatásával kapcsolatos tisztségek gyakorlása – Megengedhetőség

(EUMSZ 257. cikk, negyedik bekezdés; a Bíróság alapokmánya, 4. cikk, első bekezdés)

1.      Még ha nem is zárható ki, hogy a tisztviselő és a felettese közötti nézeteltérések a felettesnél bizonyos ingerültséget keletkeztethetnek, önmagában ez a lehetőség nem foglalja magában, hogy a felettes már nem képes tárgyilagosan értékelni az érintett személy érdemeit. Továbbá még az sem vonhatja kétségbe a lelki zaklatás miatt az alkalmazott által benyújtott panaszban megjelölt személy pártatlanságát, ha azt azon tisztviselő ellen nyújtotta be, akinek értékelnie kell a szakmai teljesítményét.

(lásd a 71. és 77. pontot)

Hivatkozás:

Törvényszék: Combescot kontra Bizottság ítélet, T‑249/04, EU:T:2007:261, 71. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.

Közszolgálati Törvényszék: Bogusz kontra Frontex ítélet, F‑5/12, EU:F:2013:75, 76. pont; BY kontra AESA ítélet, T‑81/11, EU:F:2013:82, 72. pont.

2.      A személyzeti szabályzat 22a. cikkének (3) bekezdése értelmében az a tisztviselő, aki a feletteseit olyan tényekről tájékoztatja, amelyek a feladatai ellátása során vagy azokkal összefüggésben a tudomására jutott esetleges törvényellenes tevékenység feltételezésére adnak okot, az intézmény részéről nem érheti sérelmes hatás ennek következtében feltéve, hogy a tisztviselő jóhiszeműen járt el. E rendelkezés mindazonáltal nem minden, az érintett alkalmazott számára esetlegesen sérelmet okozó határozattal, hanem csak az általa eszközölt információközléssel kapcsolatos határozatokkal szemben biztosít védelmet a számára.

(lásd a 74. pontot)

Hivatkozás:

Közszolgálati Törvényszék: Menghi kontra ENISA ítélet, F‑2/09, EU:F:2010:12, 139. pont.

3.      Az értékelt és az értékelő közötti közvetlen kapcsolat előmozdítja az őszinte és mély párbeszédet, lehetővé téve az érdekelteknek egyrészről az esetleges véleménykülönbségek jellegének, okainak és terjedelmének pontos megállapítását, másrészről egymás kölcsönös megértését, különösen abban a helyzetben, ahol a súlyosan megromlott személyes helyzet helyreállítása szükséges.

(lásd a 93. pontot)

Hivatkozás:

Törvényszék: Ferrer de Moncada kontra Bizottság ítélet, T‑16/03, EU:T:2004:283, 45. pont; Lo Giudice kontra Bizottság ítélet, F‑27/05, EU:T:2007:321, 49. pont.

4.      A Bíróság alapokmánya 4. cikkének célja az, hogy biztosítsa a bírák függetlenségét mind tisztségük gyakorlása alatt, mind azt követően, többek között a tagállamokkal és az Unió más intézményével szemben. Azonban nem tulajdonítható e rendelkezésnek olyan tartalom, amely kizárja az intézmény belső igazgatásával kapcsolatos tisztségek gyakorlását. Az ugyanis, hogy a bírák ellátnak ilyen tisztségeket, nem veszélyezteti a függetlenségüket, és lehetővé teszi az intézmény igazgatási önállóságának biztosítását.

Végezetül, amikor e bíróság tagjai a Közszolgálati Törvényszék előtt kezdeményezett jogvita tárgyában döntenek, bírói minőségükben és a tisztségeiket a Szerződések, különösen az EUMSZ 257. cikk negyedik bekezdése, és a Bíróság alapokmánya által biztosított teljes függetlenséggel gyakorolva járnak el.

(lásd a 120. és 122. pontot)