2019. július 19-én benyújtott kereset – Homoki kontra Bizottság
(T-517/19. sz. ügy)
Az eljárás nyelve: magyar
Felek
Felperes: Homoki Andrea (Gyál, Magyarország) (képviselő: Hüttl T. ügyvéd)
Alperesek: Európai Bizottság
Kérelmek
A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:
az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Unió működéséről szóló szerződés – egységes szerkezetbe foglalt változata1 264. cikke alapján semmisítse meg az Európai Csalás Elleni Hivatal (továbbiakban: OLAF) 2019. április 4. napján OF/2015/0034/B4. ügyszám alatt született OCM(2019)7991.– 04/04/2019. (olaf.c.4(2019)8720) számú határozatot, illetve a 2019. május 22. napján OF/2015/0034/B4. ügyszám alatt született OCM(2019)11506 – 22/05/2019. (olaf.c.4(2019)12610) számú határozatot azzal, hogy a 264. cikk második mondatára tekintettel hagyja helyben a határozatoknak azokat a részeit, amelyek az informátorok kilétének védelmét, illetve az OLAF belső feljegyzéseit és közbülső munkadokumentumainak a bizalmasságát célozzák;
kötelezze az alperest a Törvényszék eljárási szabályzatának 134. cikke alapján a felperesi költségek viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
Az OLAF az első megtámadott határozatban megtagadta a felperessel szemben az Elios Innovatív Zrt. közvilágítási beruházásáról szóló OLAF-jelentéshez (az OF/2015/0034/B4 számú OLAF-ügy iratanyaga) való hozzáférést, a második megtámadott határozatban pedig elutasította a felperes által előterjesztett megerősítő kérelmet.
A megtámadott határozatok megsemmisítése iránti keresetének alátámasztása érdekében a felperes nyolc jogalapra hivatkozik.
Az első, az alapvető jogok védelmére alapított jogalap
A kért dokumentum megismerése a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságához való, a felperest az Alapjogi Charta 11. cikke alapján megillető jog körébe tartozik. A felperes szerint az alperes a kért dokumentum hozzáférhetővé tételének megtagadása során nem végezte el az Alapjogi Chartában lefektetett alapjogi tesztet, továbbá nem végzett alapjogi mérlegelést, ezáltal pedig aránytalanul korlátozta a felperesnek a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságához való jogát.
A második, a hozzáférés tilalma általános vélelmének megdöntésére alapított jogalap
A felperes szerint az OLAF dokumentumai kapcsán a hozzáférés tilalmának általános vélelme jogellenes. A felperes szerint a dokumentumokhoz való hozzáférés alapvető joga nem üresíthető ki úgy, hogy a jogalkalmazó az intézmények valamelyike (a jelen esetben az OLAF) által készített összes dokumentumot anélkül elvonja a nyilvánosság főszabálya alól, hogy elvégezné a kért adatok tartalmi vizsgálatát.
A harmadik, a titoktartási kötelezettség megtámadására alapított jogalap
A felperes sérelmezi, hogy az OLAF a titoktartási kötelezettségére hivatkozva megtagadja a dokumentumhoz való teljes hozzáférést. Nem arányos az a korlátozás, amely lehetővé teszi, hogy a titoktartási kötelezettségre hivatkozással az OLAF vizsgálatainak teljes iratanyaga el legyen zárva a nyilvánosság elől, teljes mértékben kiüresítve ezáltal az uniós polgároknak az európai uniós intézmények dokumentumaihoz való hozzáférési jogát.
A negyedik, a hozzáférés jogára alapított jogalap
A felperes szerint nem egyeztethető össze a nyilvánosság főszabályával, hogy a jogalkalmazó csak akkor engedi meg a hozzáférést bizonyos dokumentumokhoz, ha a kérelmező igazolja a hozzáférés tilalmának vélelmével szemben a nyomós közérdeket. A felperes szerint az adatot kezelő szervnek kellene igazolnia, hogy fennáll a nyilvánosság korlátozását engedő kivétel.
Az ötödik, a külső nyomással és a döntéshozatali eljárás védelmével kapcsolatos indokolás hiányára alapított jogalap
A felperes szerint az alperes a hozzáférés jogának gyakorlása szempontjából nem végzett egyedi mérlegelést, és nem indokolta meg érdemben, hogy a kért adat pontosan milyen folyamatban lévő döntés meghozatalát szolgálja.
A hatodik, a kereskedelmi érdekek védelmével kapcsolatos indokolás hiányára alapított jogalap
A felperes szerint az alperes nem igazolta, hogy a hozzáférés megadása természetes vagy jogi személyek kereskedelmi érdekeinek veszélyeztetésével járna. Egy feltételezett és meg nem indokolt veszély nem üresítheti ki az adatigénylőnek a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való alapjogát.
A hetedik, a személyes adatok meghatározott közérdekű célból történő továbbításának igazolására alapított jogalap
A felperes szerint jogellenes az alperesnek a személyes adatok védelmére vonatkozó érve, mivel a közfeladat ellátása és közpénz felhasználása során korlátozottan érvényesül a személyes adatok védelme. A felperes emellett sérelmezi, hogy az alperes nem tájékoztatta a felperest arról, hogy a személyes adatok közérdekből történő megismerhetőségét igazolnia kellett volna.
A nyolcadik, a kért dokumentumok hozzáférhetővé tételéhez fűződő nyomós közérdekre alapított jogalap
A felperes azt állítja, hogy a kért dokumentum hozzáférhetővé tételéhez nyomós közérdek fűződik. A felperes a nyomós közérdeket arra alapítja, hogy a magyar hatóságoktól nem várható, hogy az OLAF által feltárt súlyos visszaélésekkel kapcsolatban érdemi vizsgálatot folytassanak. A felperes szerint e szempontból egyedül a nyilvánosság lehet hatékony eszköz.
____________
1 HL 2010. C 83., 1. o.