T‑82/13. sz. ügy

(kivonatos közzététel)

Panasonic Corp.

és

MT Picture Display Co. Ltd

kontra

Európai Bizottság

„Verseny – Kartellek – A televízió‑ és számítógépmonitor‑képcsövek világpiaca – Az EUMSZ 101. cikk és az EGT‑Megállapodás 53. cikkének megsértését megállapító határozat – Az árakkal, a piacok felosztásával, a kapacitásokkal és a termeléssel kapcsolatos megállapodások és összehangolt magatartások – Védelemhez való jog – A kartellben való részvétel bizonyítása – Egységes és folyamatos jogsértés – A 2006. évi bírságkiszabási iránymutatás – Arányosság – Bírságok – Korlátlan felülvizsgálat”

Összefoglaló – A Törvényszék (harmadik tanács) 2015. szeptember 9‑i ítélete

1.      Verseny – Bírságok – Összeg – Bírósági felülvizsgálat – Korlátlan felülvizsgálati jogkör – Terjedelem – Korlát – A hátrányos megkülönböztetés tilalma elvének tiszteletben tartása

(EUMSZ 101. és EUMSZ 261. cikk)

2.      Verseny – Bírságok – Összeg – Meghatározás – Az alapösszeg megállapítása – Az eladások értékének meghatározása – A rendelkezésre álló legalkalmasabb adatok felhasználása – Az iránymutatásokban meghatározott számítási módszer – A Bizottság azon kötelezettsége, hogy az iránymutatásokat az egyenlő bánásmód elvének és a bizalomvédelem elvének tiszteletben tartásával alkalmazza – A bizalomvédelem elve, amely az uniós bíróságokat korlátlan felülvizsgálati jogkörük gyakorlása során nem ugyanolyan értelemben köti

(EUMSZ 101. cikk és EUMSZ 261. cikk; 1/2003 tanácsi rendelet, 23. cikk, (2) bekezdés; 2006/C 210/02 bizottsági közlemény, 13. és 15. pont)

1.      Az uniós bíróság által a versenyjogi tárgyú bizottsági határozatok tekintetében gyakorolt felülvizsgálatot illetően a korlátlan felülvizsgálati jogkör feljogosítja e bíróságot a megtámadott aktus megváltoztatására, még akkor is, ha megsemmisítésre nem kerül sor, figyelembe véve valamennyi ténybeli körülményt, például a bírság összegének módosítása érdekében.

A korlátlan felülvizsgálati jogkör gyakorlása a bírságok összegének meghatározása során azonban nem eredményezhet hátrányos megkülönböztetést azon vállalkozások között, amelyek az EUMSZ 101. cikk (1) bekezdésével ellentétes megállapodásban vettek részt. Ha az uniós bíróság e vállalkozások valamelyike esetében kimondottan el kíván térni a Bizottság által követett számítási módszertől, amelyet nem kérdőjeleztek meg, az uniós bíróságnak az ítéletében magyarázatot kell adnia az eltérésre.

(vö. 155., 156. pont)

2.      Az 1/2003 rendelet 23. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján kiszabott bírságok megállapításáról szóló iránymutatás 13. pontja értelmében a versenyszabályok megsértése miatt kiszabandó bírság alapösszegének meghatározásához a Bizottság a jogsértés által közvetlenül vagy közvetve érintett, a vállalkozás által az Európai Gazdasági Térségen belül, az érintett földrajzi területen értékesített áruk és szolgáltatások eladásának értékét alkalmazza. Ennek keretében az iránymutatás 15. pontja kimondja, hogy a Bizottság a vállalkozások esetében az eladások értékének megállapításához az adott vállalkozás rendelkezésre álló legalkalmasabb adatait fogja felhasználni.

Az iránymutatások a követendő gyakorlatot érintő, tájékoztató jellegű olyan magatartási szabályokat tartalmaznak, amelyektől a Bizottság egyes esetekre nézve nem térhet el anélkül, hogy olyan magyarázatot ne adna, amely összeegyeztethető az egyenlő bánásmód elvével. Azáltal ugyanis, hogy a kérdéses intézmény ilyen magatartási szabályokat fogad el, és azok közzétételével kijelenti, hogy a továbbiakban e szabályokat fogja alkalmazni az azok által érintett esetekre, korlátozza magát mérlegelési jogköre gyakorlásában, és nem térhet el e szabályoktól, ellenkező esetben ugyanis adott esetben az általános jogelvek – mint az egyenlő bánásmód vagy a bizalomvédelem elve – megsértése címén felelősségre vonható.

Ugyanakkor, jóllehet a Bizottság a saját maga számára előírt, tájékoztató jellegű szabályok alkalmazása során köteles tiszteletben tartani a bizalomvédelem elvét, ezen elv nem kötheti ugyanolyan értelemben az uniós bíróságokat, amennyiben ez utóbbiak korlátlan felülvizsgálati jogkörükben eljárva nem kívánják a bírságok összegének valamely konkrét számítási módszerét alkalmazni, hanem esetenként megvizsgálják az eléjük tárt helyzeteket, figyelembe véve e helyzetek valamennyi ténybeli és jogi körülményét.

(vö. 157., 167., 168. pont)