T‑182/10. sz. ügy

Associazione italiana delle società concessionarie per la costruzione e l’esercizio di autostrade e trafori stradali (Aiscat)

kontra

Európai Bizottság

„Állami támogatások – Egy autópálya‑szakasz építési munkálataira és későbbi üzemeltetésére vonatkozó közvetlen koncesszió – A panasz vizsgálatát lezáró határozat – Megsemmisítés iránti kereset – Keresettel megtámadható jogi aktus – Kereshetőségi jog – Személyében való érintettség – Elfogadhatóság – A támogatás fogalma – Állami források”

Összefoglaló – A Törvényszék ítélete (negyedik tanács), 2013. január 15.

1.      Megsemmisítés iránti kereset – Keresettel megtámadható aktusok – Az állami támogatást bejelentő panaszos által megtámadható aktusok – A panaszost arról tájékoztató bizottsági levél, hogy nincs elegendő indok az ügy eldöntésére – A 659/1999 rendelet 4. cikke értelmében vett határozat – Megtámadható aktus

(EUMSZ 108. cikk, (2) és (3) bekezdés, és EUMSZ 263. cikk; 659/1999 tanácsi rendelet, 4. cikk, 13. cikk, és 20. cikk, (2) bekezdés)

2.      Megsemmisítés iránti kereset – Természetes vagy jogi személyek – Őket közvetlenül és személyükben érintő jogi aktusok – A Bizottság határozata, amely a hivatalos vizsgálati eljárás megindítása nélkül állapítja meg, hogy adott nemzeti intézkedés nem minősül állami támogatásnak – Az EUMSZ 108. cikk (2) bekezdése értelmében vett érintett felek keresete – Elfogadhatóság – Feltételek – Az eljárási jogok védelmére irányuló keresetek és a Bizottság határozatának megalapozottságát kétségbe vonó keresetek közötti különbségtétel

(EUMSZ 108. cikk, (2) és (3) bekezdés, és EUMSZ 263. cikk, negyedik bekezdés)

3.      Megsemmisítés iránti kereset – Természetes vagy jogi személyek – Őket közvetlenül és személyükben érintő jogi aktusok – Állami támogatásokkal kapcsolatos határozat – Vállalkozások közös érdekeinek védelmével megbízott egyesület keresete – Elfogadhatóság – Feltételek

(EUMSZ 108. cikk, (2) és (3) bekezdés, és EUMSZ 263. cikk, negyedik bekezdés)

4.      Megsemmisítés iránti kereset – Természetes vagy jogi személyek – Őket közvetlenül és személyükben érintő jogi aktusok – Állami támogatásokkal kapcsolatos határozat – Vállalkozások közös érdekeinek védelmével megbízott egyesület keresete – Elfogadhatóság – A tagvállalkozások által adott konkrét megbízás szükségessége – Hiány

(EUMSZ 108. cikk, (2) és (3) bekezdés, és EUMSZ 263. cikk, negyedik bekezdés)

5.      Megsemmisítés iránti kereset – Természetes vagy jogi személyek – Őket közvetlenül és személyükben érintő jogi aktusok – Állami támogatásokkal kapcsolatos határozat – A támogatásban részesülő vállalkozással versenytárs vállalkozás – Jogorvoslati jog – Feltételek – Tagjainak közös érdekében eljáró egyesület keresete – Az egyesület tagjainak személyes érintettsége – Bírósági felülvizsgálat – Terjedelem

(EUMSZ 108. cikk, (2) és (3) bekezdés, és EUMSZ 263. cikk, negyedik bekezdés)

6.      Megsemmisítés iránti kereset – Természetes vagy jogi személyek – Őket közvetlenül és személyükben érintő jogi aktusok – Állami támogatásokkal kapcsolatos határozat – A támogatásban részesülő vállalkozással versenytárs vállalkozás – Jogorvoslati jog – Feltételek – Tagjainak közös érdekében eljáró egyesület keresete – A tagok versenyhelyzete lényeges érintettségének bizonyítása – Értékelés

(EUMSZ 108. cikk, (2) és (3) bekezdés, és EUMSZ 263. cikk, negyedik bekezdés)

7.      Államok által nyújtott támogatások – Fogalom – Állami forrásból származó támogatások – Valamely autópálya‑szakasz megépítésének más autópálya‑szakaszok használati díjának megemelésével való finanszírozása – Közvetlenül és kizárólag az érintett szakaszokat üzemeltető magántársaságok között mozgó összegek – Kizártság

(EUMSZ 107. cikk, (1) bekezdés)

1.      Valamely állami támogatási ügyben benyújtott panasz vizsgálata szükségképpen maga után vonja az előzetes vizsgálati szakasz megnyitását, amelyet a Bizottság köteles az EK 88. cikk alkalmazásáról szóló 659/1999 rendelet 4. cikke szerinti határozat elfogadásával lezárni. Amennyiben a Bizottság a panasz kivizsgálása nyomán azt állapítja meg, hogy a vizsgálat nem enged állami támogatás fennállására következtetni, hallgatólagosan megtagadja a hivatalos vizsgálati eljárás megindítását, amely intézkedés nem minősíthető egyszerű ideiglenes intézkedésnek. Így, amikor a panaszos a Bizottság első levelét követően további észrevételeket nyújtott be, amely levélben a Bizottság a 659/1999 rendelet 20. cikke (2) bekezdése második mondatának megfelelően a panaszost arról tájékoztatja, hogy úgy véli, nincs elegendő indok az ügy eldöntésére, a Bizottság e rendelet 13. cikkének (1) bekezdése értelmében köteles az e rendelet 4. cikkének (2), (3) vagy (4) bekezdése szerinti határozat meghozatalával lezárni az előzetes vizsgálati szakaszt, vagyis megállapítani, hogy nem áll fenn támogatás, vagy úgy határozni, hogy nem emel kifogást, vagy megindítani a hivatalos vizsgálati eljárást. Ezenkívül annak eldöntésekor, hogy a Bizottság valamely jogi aktusa ilyen határozatnak minősül‑e, kizárólag a jogi aktus lényegét kell figyelembe venni, azt nem, hogy bizonyos formai követelményeknek megfelel‑e, vagy sem, ellenkező esetben ugyanis a Bizottság e formai követelmények egyszerű be nem tartásával kivonhatná magát a bíróság felülvizsgálata alól.

A Bizottság azon kötelezettsége, hogy az előzetes vizsgálati szakasz végén határozatot hozzon, vagy a panaszra adott válaszának jogi minősítése nem függ a panaszos által benyújtott információk minőségétől, azaz relevanciájától vagy részletes jellegétől. A panasz alátámasztására benyújtott információk minőségének alacsony szintje tehát nem mentesítheti a Bizottságot azon kötelezettsége alól, hogy megnyissa az előzetes vizsgálati szakaszt, és az alól sem, hogy e vizsgálatot a 659/1999 rendelet 4. cikke szerinti határozattal zárja le. Ezen értelmezés nem kötelezi a Bizottságot aránytalan vizsgálatra olyan esetekben, amikor a panaszos által benyújtott információk homályosak, vagy igen széles területet érintenek.

Ebből következik, hogy abban az esetben, ha Bizottság egyértelműen állást foglalt abban az értelemben, hogy szerinte a panaszos által kifogásolt intézkedések nem valósítanak meg állami támogatást, e határozatot a 659/1999 rendelet 4. cikkének (2) bekezdése alapján elfogadott határozatnak kell minősíteni, amelynek értelmében „[a]mennyiben az előzetes vizsgálatot követően a Bizottság úgy találja, hogy a bejelentett intézkedés nem valósít meg támogatást, megállapítását határozatban rögzíti”. E határozat keresettel megtámadható jogi aktusnak minősül.

(vö. 27–31., 33. pont)

2.      Lásd a határozat szövegét.

(vö. 40–43. pont)

3.      Lásd a határozat szövegét.

(vö. 48. pont)

4.      Nem szükséges, hogy valamely egyesület, amelynek alapszabály szerinti feladatai közé tartozik a tagjai érdekeinek védelme, ezen túlmenően a tagjai – akiknek az érdekeit védi – által adott konkrét megbízással vagy meghatalmazással rendelkezzen, ahhoz, hogy az uniós bíróságok előtt elismerjék a kereshetőségi jogát. Ugyanígy, amennyiben a keresetnek az uniós bíróságokhoz való benyújtása ezen egyesület alapszabály szerinti feladatai közé tartozik, azon tény, hogy tagjai közül néhány ezt követően esetleg elhatárolódik konkrét kereset benyújtásától, nem szünteti meg az eljáráshoz fűződő érdekét.

(vö. 53., 54. pont)

5.      A tagjainak közös érdekében eljáró egyesület által állami támogatásokkal kapcsolatos határozattal szemben benyújtott megsemmisítés iránti kereset keretében az uniós bíróságnak nem feladata az elfogadhatóság vizsgálatának szakaszában, hogy végleges döntést hozzon az egyesület tagjainak személyes érintettségét illetően az említett egyesület tagjai és a támogatásban részesülő vállalkozás közötti versenyviszonyok kérdésében. Ezzel összefüggésben az egyesülettől csak az várható el, hogy megfelelő módon jelölje meg azokat az okokat, amelyek miatt a feltételezett támogatás sértheti egy vagy több tagjának jogos érdekeit azáltal, hogy az érintett piacon elfoglalt helyzetüket lényegesen érinti.

(vö. 60. pont)

6.      Lásd a határozat szövegét.

(vö. 61., 64–66., 69., 78., 79. pont)

7.      Csak azok az előnyök tekintendők az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdése értelmében támogatásnak, amelyeket közvetlenül vagy közvetve állami forrásból nyújtanak. E rendelkezés minden olyan pénzügyi eszközt magában foglal, amelyet a hatóságok ténylegesen felhasználhatnak vállalkozások támogatására, anélkül hogy jelentősége lenne annak, hogy ezen eszközök állandó jelleggel az állam vagyonába tartoznak‑e, vagy sem. Következésképpen, még ha a szóban forgó intézkedésnek megfelelő összegek nincsenek is állandó jelleggel a hatóságok birtokában, azon tény, hogy folyamatosan állami ellenőrzés alatt maradnak, és így az illetékes nemzeti hatóságok rendelkezésére állnak, elegendő ahhoz, hogy azokat állami forrásoknak minősítsék.

Abban az esetben, ha a szóban forgó összegek közvetlenül és kizárólag magántársaságok között mozognak, anélkül hogy azok akárcsak átmenetileg is bármilyen közszervezet birtokába jutnának, vagy ellenőrzése alá kerülnének, nincs szó állami forrásokról. Ez az eset áll fenn akkor, ha valamely autópálya‑szakasz megépítésének más szakaszok használati díjának megemelésével való finanszírozása keretében a használati díj emeléséből származó nyereségnek megfelelő összegeket más koncessziójogosultak mint magántársaságok közvetlenül utalják át az érintett autópálya‑szakasz koncessziójogosultjának.

(vö. 103–105. pont)