A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (ötödik tanács)
2020. május 28.(*)
„Előzetes döntéshozatal – Környezet – Hulladékszállítás – 1013/2006/EK rendelet – Előzetes írásbeli bejelentési és engedélyezési eljárás – Általános információs követelmények – III A. melléklet – Papír‑, papírlemez‑ és papíráru‑hulladék – A Bázeli Egyezmény IX. mellékletének B3020 kódja – Hibás összetevő – Egy keverék más anyagokkal való szennyeződése – Környezetvédelmi szempontból megfelelő hasznosítás”
A C‑654/18. sz. ügyben,
az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Verwaltungsgericht Stuttgart (stuttgarti közigazgatási bíróság, Németország) a Bírósághoz 2018. október 18‑án érkezett, 2018. október 10‑i határozatával terjesztett elő
az Interseroh Dienstleistungs GmbH
és
az SAA Sonderabfallagentur Baden‑Württemberg GmbH
között folyamatban lévő eljárásban,
A BÍRÓSÁG (ötödik tanács),
tagjai: E. Regan tanácselnök, I. Jarukaitis, Juhász E., M. Ilešič és C. Lycourgos (előadó) bírák,
főtanácsnok: E. Sharpston,
hivatalvezető: M. Krausenböck tanácsos,
tekintettel az írásbeli szakaszra és a 2019. szeptember 18‑i tárgyalásra,
figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:
– az Interseroh Dienstleistungs GmbH képviseletében A. Oexle és T. Lammers Rechtsanwälte,
– az SAA Sonderabfallagentur Baden‑Württemberg GmbH képviseletében H. S. Wirsing és E. Beathalter Rechtsanwälte,
– a holland kormány képviseletében M. Bulterman és M. A. M. de Ree, meghatalmazotti minőségben,
– a lengyel kormány képviseletében B. Majczyna, meghatalmazotti minőségben,
– az Európai Bizottság képviseletében L. Haasbeek és A. C. Becker, meghatalmazotti minőségben,
a főtanácsnok indítványának a 2020. január 30‑i tárgyaláson történt meghallgatását követően,
meghozta a következő
Ítéletet
1 Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a 2015. november 10‑i (EU) 2015/2002 bizottsági rendelettel (HL 2015. L 294., 1. o.) módosított, a hulladékszállításról szóló, 2006. június 14‑i 1013/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2006. L 190., 1. o.; a továbbiakban: 1013/2006 rendelet) 3. cikke (2) bekezdésének értelmezésére vonatkozik.
2 E kérelmet az Interseroh Dienstleistungs GmbH (a továbbiakban: Interseroh) és az SAA Sonderabfallagentur Baden‑Württemberg GmbH (különleges hulladékok ügynöksége, Baden‑Württemberg Land, Németország; a továbbiakban: SAA) közötti jogvitában terjesztették elő, amelynek tárgyát az képezi, hogy ez utóbbi megtagadta hulladékpapírból, kartonból és papírtermékekből, valamint egyéb, az 1013/2006 rendelet által előírt bejelentési eljárás hatálya alá tartozó anyagokból álló keverék szállításának nyújtását.
Jogi háttér
A nemzetközi jog
3 A veszélyes hulladékok országhatárokat átlépő szállításának és ártalmatlanításának ellenőrzéséről szóló, Bázelben 1989. március 22‑én aláírt és az Európai Közösség nevében az 1993. február 1‑jei 93/98/EGK tanácsi határozattal (HL 1993. L 39., 1. o.) jóváhagyott egyezmény alapjogvita tekintetében alkalmazandó változatának (a továbbiakban: Bázeli Egyezmény) „Az Egyezmény tárgyköre” címet viselő 1. cikke (1) bekezdésének a) pontjában az alábbiak szerint rendelkezik:
„(1) Az Egyezmény a következő, az országhatárokat átlépő szállítás tárgyát képező hulladékokat tekinti »veszélyes hulladékok«‑nak:
a) az I. mellékletben felsorolt csoportok bármelyikéhez tartozó hulladékokat, kivéve, ha azok nem rendelkeznek a III. mellékletben felsorolt egyik jellemző tulajdonsággal sem;
[…]”
4 Az említett egyezmény IX. mellékletének bevezető mondata így szól:
„Az e mellékletben szereplő hulladékok nem tartoznak az Egyezmény 1. cikk 1 (a) pontja alá, hacsak nem tartalmaznak olyan I. Melléklet szerinti anyagot, amelytől a III. Melléklet szerinti jellemzőket mutatják”.
5 E melléklet B3 listája olyan hulladékokra vonatkozik, amelyek „főként szerves összetevőket tartalmazó hulladékok, amelyek tartalmazhatnak fémeket és szervetlen összetevőket”. E B3 lista tartalmazza többek között az alábbi, B3020 kódot:
„B3020 Papír‑, papírlemez‑ és papíráru‑hulladékok
Az alábbi anyagok, feltéve hogy nem keveredtek veszélyes hulladékokkal:
Papír‑ vagy papírlemez‑hulladék vagy ‑törmelék:
– fehérítetlen kartonpapír‑, illetve hullámpapír‑ vagy hullámkartonpapír‑hulladék,
– más olyan papír‑ vagy kartonpapír‑hulladék, amelyet főként fehérített, tömegében nem színezett papírpépből állítottak elő,
– olyan papír‑ vagy kartonpapír‑hulladék, amelyet főként mechanikusan készített papírpépből (pl. újságokból, folyóiratokból és más nyomtatványokból) állítottak elő,
– egyéb papírhulladékok, a teljesség igénye nélkül:
– laminált (többrétegű) kartonpapír;
– osztályozatlan papírhulladék.”
Az uniós jog
A 2006/12 irányelv
6 A hulladékokról szóló, 2006. április 5‑i 2006/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2006. L 114., 9. o.) 4. cikkének (1) bekezdése a következőket írta elő:
„A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a hulladék hasznosítása vagy ártalmatlanítása az emberi egészség veszélyeztetése, valamint anélkül történjen, hogy olyan folyamatokat vagy módszereket használnának, amelyek veszélyesek lehetnek a környezetre, így különösen:
a) ne jelentsen kockázatot a vízre, levegőre, talajra, növény‑ és állatvilágra,
b) ne okozzon kellemetlen zajt vagy szagot;
c) ne befolyásolja hátrányosan a tájat vagy a különleges érdeklődésre számot tartó helyeket”.
Az 1013/2006 rendelet
7 Az 1013/2006 rendelet (1), (3), (5), (7), (8), (14), (15), (33) és (39) preambulumbekezdésének szövege az alábbi:
„(1) E rendelet fő és elsődleges célja és tárgya a környezet védelme
[…]
(3) A [93/98] határozat […] a bázeli egyezménynek a Közösség részéről történő megkötését érintette; a Közösség 1994 óta részes fele az egyezménynek. […]
[…]
(5) Tekintettel arra, hogy a Közösség – a hulladéklistáknak a Bázeli Egyezménnyel való harmonizálása és néhány egyéb követelmény felülvizsgálata érdekében – jóváhagyta a hulladékok hasznosítási célú, határokat átlépő szállításának felügyeletéről szóló C(92)39 végleges határozatot felülvizsgáló C(2001)107 végleges [Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD)] tanácsi határozatot (OECD‑határozat), annak tartalmát át kell venni a közösségi jogszabályokba.
[…]
(7) Fontos, hogy a hulladékszállítás felügyeletének és ellenőrzésének megszervezésére és szabályozására olyan módon kerüljön sor, amely számításba veszi a környezet minősége és az emberi egészség megőrzésének, védelmének és javításának szükségességét, és amely a rendelet egységesebb alkalmazását segíti elő a Közösség egész területén.
(8) Figyelemmel kell lenni a bázeli egyezmény 4. cikke (2) bekezdésének d) pontjában meghatározott követelményre, mely szerint a veszélyes hulladék szállítását csökkenteni kell úgy, hogy az a lehető legkisebb legyen, összhangban e hulladékoknak a környezetvédelmi szempontból megfelelő hatékony kezelésével.
[…]
(14) […] a III., a IIIA. vagy a IIIB. mellékletekben fel nem sorolt, hasznosításra szánt hulladék szállítása esetén az ilyen szállításokra vonatkozó előzetes írásos beleegyezéssel kell biztosítani a legmegfelelőbb felügyeletet és ellenőrzést. […]
(15) A III., a IIIA. vagy a IIIB. Mellékletekben felsorolt, hasznosításra szánt hulladék szállítása esetén az ilyen szállítások felügyeletének és ellenőrzésének minimumszintjét meghatározott kísérőadatok előírásával kell biztosítani.
[…]
(33) A [2006/12] irányelvvel és egyéb, a hulladékról szóló közösségi jogalkotással összhangban meg kell tenni a szükséges lépéseket annak biztosítására, hogy a Közösségen belül szállított és a Közösségbe behozott hulladék kezelése a szállítás teljes ideje alatt – ideértve a hasznosítást vagy ártalmatlanítást a célországban – az emberi egészség veszélyeztetése és a környezetre ártalmas eljárások vagy módszerek alkalmazása nélkül történjen […]
[…]
(39) Tekintettel azokra a hulladékkeverékekre, amelyeket a IIIA. mellékletbe kell felvenni, többek között az alábbi információt kell figyelembe venni: a hulladék tulajdonságai, mint például lehetséges veszélyes jellemzők, szennyezőpotenciál és a hulladék fizikai állapota; a kezelés szempontjai, mint például a technológiai kapacitás a hulladék hasznosítására, illetve a hasznosítás műveletéből adódó környezeti előnyök, ideértve annak vizsgálatát, hogy akadályba ütközik‑e a hulladéknak a környezetvédelmi szempontból helyes kezelése. […]”
8 E rendelet 2. cikkének 3. és 8. pontja ekként rendelkezik:
„E rendelet alkalmazásában:
[…]
3. »hulladékkeverék«: két‑ vagy többfajta hulladék szándékos vagy véletlen összekeveréséből származó hulladék, amely a III., IIIB., IV. és IVA. mellékletben nem egy kód alá tartozik. Az olyan hulladékszállítmány, amely két‑ vagy többfajta hulladékból áll, de ahol az egyes hulladékfajták egymástól el vannak különítve, nem hulladékkeverék;
[…]
8. »környezetvédelmi szempontból megfelelő gazdálkodás«: mindazon gyakorlati lépések összességének megtétele annak biztosítása érdekében, hogy a hulladékgazdálkodás oly módon valósuljon meg, amely óvja az emberi egészséget és a környezetet a hulladék által esetlegesen okozott káros hatásokkal szemben”.
9 Az említett rendelet „Általános eljárási keretek” címet viselő 3. cikke előírja:
„(1) Az alábbi hulladékok szállítása az e cím rendelkezéseiben meghatározott előzetes írásos bejelentéshez és engedélyezéshez kötött:
[…]
b) ha hasznosítási művelet elvégzése céljából történik:
[…]
iii. azok a hulladékok, amelyeket a III., IIIB., IV. vagy IVA. mellékletben nem egy kód alá soroltak be;
iv. azok a hulladékkeverékek, amelyeket a III., IIIB., IV. vagy IVA. mellékletben nem egy kód alá soroltak be.
(2) Az alábbi hasznosításra szánt hulladékok szállítására a 18. cikkben meghatározott általános információs követelmények vonatkoznak, ha a szállított hulladék mennyisége meghaladja a 20 kg‑ot:
a) a III. vagy IIIB. mellékletben felsorolt hulladék;
b) azok a hulladékkeverékek, amelyeket a III. mellékletben nem egy kód alá soroltak be, és két vagy több, a III. mellékletbe sorolt hulladék keverékei, feltéve hogy e keverékek összetétele nem akadályozza a környezetvédelmi szempontból megfelelő módon történő hasznosításukat, és feltéve hogy ezeket a keverékeket a IIIA. melléklet felsorolja, az 58. cikkel összhangban.
[…]”
10 Az 1013/2006 rendelet 4. és azt követő cikkei az előzetes írásbeli bejelentés és engedélyezés részletes szabályait írják elő.
11 E rendelet 18. cikke az általános információs követelményeket rögzíti, amelyek értelmében többek között az említett rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében felsorolt hulladékokat bizonyos információkkal, köztük az ugyanezen rendelet VII. mellékletében található űrlappal kell ellátni.
12 Az 1013/2006 rendelet „Véleményeltérések a hulladék besorolásának kérdésében” című 28. cikke (2) bekezdésében így rendelkezik:
„Ha a küldő ország és a célország illetékes hatósága nem tud megállapodni a bejelentett hulladék besorolása kapcsán, hogy az a III., IIIA., IIIB. vagy IV. melléklet felsorolásában szerepel‑e, a hulladékot a IV. mellékletben felsoroltnak kell tekinteni”.
13 E rendeletnek „A környezet védelme” című 49. cikke (1) bekezdésében így rendelkezik:
„A termelő, a bejelentő és a többi, a hulladékszállításba és/vagy ‑hasznosításba vagy ‑ártalmatlanításba bevont vállalkozás megteszik [helyesen: megteszik] a szükséges lépéseket annak biztosítása érdekében, hogy az általuk szállított hulladék kezelése az emberi egészség veszélyeztetése nélkül és környezetvédelmi szempontból megfelelő módon történjen a szállítás teljes tartama alatt, és a hasznosítás, valamint az ártalmatlanítás során. Különösen, amikor a szállítás a Közösségben történik, a [2006/12] irányelv 4. cikkében foglalt követelményeket és a hulladékra vonatkozó közösségi jogszabályokat tiszteletben kell tartani”.
14 Az említett rendelet III. mellékletének címe „Azok a hulladékok, amelyek a 18. cikkben meghatározott általános információs követelmények hatálya alá tartoznak (»Zöld« listás hulladékok)” címet viseli. Bevezetője az alábbiakat mondja ki:
„Tekintet nélkül arra, hogy egy hulladék szerepel‑e ebben a jegyzékben, vagy sem, nem vethető alá a 18. cikkben meghatározott általános követelményeknek, ha egyéb anyagokkal oly mértékben szennyezett, hogy:
a) oly mértékben megnőtt a hulladékkal összefüggő kockázata annak, hogy előzetes írásos bejelentési és engedélyezési eljárás alá tartozzon a [hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. november 19‑i 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL 2008. L 312., 3. o.) módosított, a veszélyes hulladékokról szóló, 1991. december 12‑i.)] 91/689/EGK [tanácsi] irányelv [HL 1991. L 377., 20. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 2. kötet, 78. o.] III. mellékletében felsorolt veszélyes jellemzők figyelembevétele esetén; vagy
b) lehetetlenné teszi a hulladék környezetvédelmi szempontból megfelelő módon történő hasznosítását.”
15 E III. melléklet I. részében előírja egyebek mellett, hogy minden, a Bázeli Egyezmény IX. mellékletében felsorolt és az 1013/2006 rendelet V. melléklet I. részének B listáján, amely a B3020 kódot is tartalmazza, szereplő hulladék a 18. cikkben meghatározott általános információs követelmények hatálya alá tartozik.
16 E rendelet III A. melléklete, amely „A III. mellékletben felsorolt és a 3. cikk (2) bekezdése értelmében nem egy kód alá besorolt két vagy többféle hulladék keveréke” címet viseli., 3. cikkének (2) bekezdésében így rendelkezik:
„(1) Tekintet nélkül arra, hogy egy hulladék szerepel‑e ebben a jegyzékben, vagy sem, nem vethető alá a 18. cikkben meghatározott általános követelményeknek, ha egyéb anyagokkal oly mértékben szennyezett, hogy:
a) oly mértékben megnőtt a hulladékkal összefüggő kockázata annak, hogy előzetes írásos bejelentési és hozzájárulási eljárás alá tartozzon, a [91/689 irányelv] III. mellékletében felsorolt veszélyes jellemzők figyelembevétele esetén; vagy
b) lehetetlenné teszi a hulladék környezetvédelmi szempontból megfelelő módon történő hasznosítását.”
[…]
(3) E melléklet az ugyanazon kód különböző francia bekezdései és francia albekezdései alá tartozó hulladékoknak az alábbiakban felsorolt keverékeire vonatkozik:
[…]
g) a B3020 bázeli kód alá besorolt hulladékok keverékei a következőkre korlátozva: fehérítetlen papír‑ vagy kartonpapír‑, illetve hullámpapír‑ vagy hullámkartonpapír‑hulladék, más olyan papír‑ vagy kartonpapír‑hulladék, amelyet főként fehérített, tömegében nem színezett papírpépből állítottak elő, olyan papír‑ vagy kartonpapír‑hulladék, amelyet főként mechanikusan készített papírpépből (pl. újságokból, folyóiratokból és más nyomtatványokból) állítottak elő;
[…]”
17 Az említett rendelet „A 36. cikk értelmében exporttilalom alá eső hulladékok”című V. melléklete átveszi a Bázeli Egyezmény I. részének B listáját. A „főként szerves összetevőket tartalmazó hulladékok, amelyek tartalmazhatnak fémeket és szervetlen összetevőket” B3 cím alatt szereplő B3020 kód szövege az alábbi:
„B3020 „Papír‑, papírlemez‑ és papíráru‑hulladékok
Az alábbi anyagok, feltéve hogy nem keveredtek veszélyes hulladékokkal:
Papír‑ vagy papírlemez‑hulladék vagy ‑törmelék:
– fehérítetlen kartonpapír‑, illetve hullámpapír‑ vagy hullámkartonpapír–hulladék,
– más olyan papír‑ vagy kartonpapír‑hulladék, amelyet főként fehérített, tömegében nem színezett papírpépből állítottak elő,
– olyan papír‑ vagy kartonpapír‑hulladék, amelyet főként mechanikusan készített papírpépből (pl. újságokból, folyóiratokból és más nyomtatványokból) állítottak elő,
– egyéb papírhulladékok, a teljesség igénye nélkül
– laminált (többrétegű) kartonpapír;
– osztályozatlan papírhulladék.”
A 2008/98 irányelv
18 A 2008/98 irányelv 13. cikke így rendelkezik:
„A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a hulladékgazdálkodás az emberi egészség veszélyeztetése, a környezet károsítása nélkül történjen, és különösen:
a) ne jelentsen kockázatot a vízre, a levegőre, a talajra, a növény‑ vagy állatvilágra;
b) ne okozzon kellemetlen zajt vagy szagot;
c) ne befolyásolja hátrányosan a tájat vagy a különleges érdeklődésre számot tartó helyeket”.
19 Ezen irányelv III. melléklete a hulladék veszélyességét eredményező különböző tulajdonságokra vonatkozóan tartalmaz magyarázatot.
Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések
20 Az Interseroh Németországban székhellyel rendelkező társaság. Hasznosításra szánt használt kereskedelmi csomagolást, jelesül könnyű papírcsomagolást gyűjt be. Az előkezelt hulladékpapírt újrafeldolgozás céljából egy hollandiai üzembe szállítja, amelynek az ESKA Graphic Board BV (a továbbiakban: ESKA) az üzemeltetője.
21 Az előzetes döntéshozatal iránti kérelemből kitűnik, hogy a szállított hulladéknak papír‑, papírlemez‑ és papíráru‑hulladékból kell állnia, oly módon, hogy a keveréket alkotó minden egyes hulladéktípus a Bázeli Egyezmény IX. melléklete B3020 kódjának első, második vagy harmadik francia bekezdése alá tartozzon, emellett e keverék legfeljebb 10% hibás összetevőt tartalmazhat, amely folyadékok csomagolására szolgáló kartonból (legfeljebb 4%), műanyagból (legfeljebb 3%), fémből (legfeljebb 0,5%), valamint egyéb idegen összetevőkből állhat (legfeljebb 3,5%), mint amilyen az üveg, a kő, a textil vagy a gumi (a továbbiakban: a szóban forgó hulladékkeverék). Ezek az értékek az ESKA által előírt felső határoknak felelnek meg.
22 Az SAA, a hulladékszállításra vonatkozó szabályozás Baden‑Württemberg Landban (Németország) történő végrehajtásáért felelős hatóság, többek között az 1013/2006 rendelet által előírt feladatokat látja el.
23 A kérdést előterjesztő bíróság rámutat, hogy a szóban forgóhoz hasonló típusú hulladékkeverékek szállításának műveleteire az SAA és az illetékes holland hatóság által az 1013/2006 rendelet 4. és azt követő cikkeiben előírt bejelentési eljárásnak megfelelően kiállított exportellenőrzési engedélyek alapján kerül sor.
24 A Raad van State (államtanács, Hollandia) közigazgatási csoportja az ESKA kérelmének megfelelően akként határozott, hogy a szóban forgóhoz hasonló típusú hulladékkeverék, függetlenül attól, hogy jelen van‑e benne hibás összetevő, a Bázeli Egyezmény IX. mellékletének az 1013/2006 rendelet III. mellékletében említett B3020 kódja alá, következésképpen az e rendelet 18. cikkében előírt általános információs kötelezettségek hatálya alá tartozó hulladékok körébe tartozik.
25 E határozat alapján az Interseroh kérte, hogy az SAA a szóban forgó hulladékkeveréket az 1013/2006 rendelet III. mellékletében szereplő hulladékok közé sorolja be.
26 Az SAA elutasította e kérelmet egyrészt azzal az indokkal, hogy e hulladékkeverék nem tartozik teljes egészében a Bázeli Egyezmény IX. melléklete B3020 kódja négy francia bekezdésének valamelyike alá. Különösen nem tartozik e keverék e kód negyedik francia bekezdése alá, mivel nem különböző eredetű és összetételű keverékek maradványkategóriájáról van szó. Másrészt az SAA úgy vélte, hogy az említett keveréknek az 1013/2006 rendelet IIIA. mellékletének címén történő besorolása az abban jelen lévő hibás összetevők túl magas aránya miatt kizárt.
27 2016. június 1‑jén az Interseroh keresetet nyújtott be a Verwaltungsgericht Stuttgart (stuttgarti közigazgatási bíróság, Németország) előtt annak megállapítása iránt, hogy a szóban forgó hulladékkeverék szállítása tekintetében nem tartozik a bejelentési kötelezettség hatálya alá, csak az 1013/2006 rendelet 18. cikkében előírt általános információs követelmények hatálya alá.
28 Erre vonatkozóan e bíróság kételyeket táplál azon kérdés tekintetében, hogy a Bázeli Egyezmény IX. mellékletének B3020 kódja magában foglalja‑e az e kód első három francia bekezdésében szereplő hulladékokból származó olyan hulladékkeverékeket, amelyek ezenfelül legfeljebb 10% hibás összetevőt is tartalmaznak, vagy e kód kizárólag egyetlen fajtájú hulladékból álló hulladékokra vonatkozik, és ekként e keverékek az 1013/2006 rendelet IIIA. melléklete 3. pontjának g) alpontja alá tartoznak.
29 E körülmények között a Verwaltungsgericht Stuttgart (stuttgarti közigazgatási bíróság) úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság elé előzetes döntéshozatal céljából:
„1) Úgy kell‑e értelmezni az [1013/2006 rendelet] 3. cikkének (2) bekezdését […], hogy a papír‑, papírlemez‑ és papíráru‑hulladékokból származó hulladékkeverékek, amelyek úgy vannak összeállítva, hogy a hulladék‑összetevők – minden esetben önmagukban vizsgálva – a Bázeli Egyezmény IX. melléklete B3020 bejegyzése első három francia bekezdésének a hatálya alá tartoznak, és ezenkívül legfeljebb 10% hibás összetevőt mutatnak, a B3020 bázeli kód [IX. melléklet], és ily módon a 18. cikk szerinti általános tájékoztatási követelmények, és nem a 4. cikk szerinti bejelentési kötelezettség hatálya alá tartoznak?
Az első kérdésre adandó nemleges válasz esetén:
2) Úgy kell‑e értelmezni az [1013/2006 rendelet] 3. cikkének (2) bekezdését, […] hogy a papír‑, papírlemez‑ és papíráru‑hulladékokból származó hulladékkeverékek, amelyek úgy vannak összeállítva, hogy a hulladék‑összetevők – minden esetben önmagukban vizsgálva – a Bázeli Egyezmény IX. melléklete B3020 bejegyzése első három francia bekezdésének a hatálya alá tartoznak, és ezenkívül legfeljebb 10% hibás összetevőt mutatnak, nem sorolhatók a IIIA. melléklet 3. pontjának g) alpontjához, és ily módon nem a 18. cikk szerinti általános tájékoztatási követelmények, hanem a 4. cikk szerinti bejelentési kötelezettség hatálya alá tartoznak?”
A szóbeli szakasz újbóli megnyitása iránti kérelemről
30 A főtanácsnok indítványának ismertetését követően az Interseroh a Bíróság Hivatalához 2020. február 18‑án előterjesztett beadványával kérte, hogy a Bíróság eljárási szabályzatának 83. cikke alapján rendelje el az eljárás szóbeli szakaszának újbóli megnyitását.
31 Kérelme alátámasztásául az Interseroh lényegében arra hivatkozott, hogy a főtanácsnok indítványa új, a felek között még meg nem vitatott elemeken alapul. Az Interseroh e tekintetben különösen ezen indítvány 35–48., 59., 68. és 74. pontjára utal. Hozzáteszi, hogy a hulladékokra vonatkozó jogszabályok koherens értelmezésének kérdését a tárgyaláson nem vetették fel. Ezenfelül az eljárás szóbeli szakaszának újbóli megnyitása iránti kérelmében az Interseroh több tekintetben is vitatja az 1013/2006 rendeletnek a főtanácsnoki indítványban adott értelmezését.
32 Emlékeztetni kell egyrészt arra, hogy az EUMSZ 252. cikk második bekezdése értelmében a főtanácsnok feladata az, hogy teljesen pártatlanul és függetlenül eljárva, nyilvános tárgyaláson indokolással ellátott indítványt terjesszen elő azokban az ügyekben, amelyek esetében az Európai Unió Bíróságának alapokmánya szerint a főtanácsnok részvételére van szükség. A Bíróságot nem köti sem ezen indítvány, sem pedig a főtanácsnok ezen indítvány alapjául szolgáló indokolása (2019. december 19‑i Exportslachterij J. Gosschalk és társai ítélet, C‑477/18 és C‑478/18, EU:C:2019:1126, 43. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
33 Arra is emlékeztetni kell, hogy sem az Európai Unió Bíróságának alapokmánya, sem pedig az eljárási szabályzat nem írja elő annak lehetőségét az érdekelt felek számára, hogy a főtanácsnok által ismertetett indítványra válaszként észrevételeket tegyenek. Következésképpen az, ha valamelyik fél nem ért egyet a főtanácsnok indítványával, bármilyen kérdéseket is vizsgáljon a főtanácsnok az indítványban, önmagában nem indokolhatja az eljárás szóbeli szakaszának újbóli megnyitását (2019. december 19‑i Exportslachterij J. Gosschalk és társai ítélet, C‑477/18 és C‑478/18, EU:C:2019:1126, 44. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
34 Másrészt az eljárási szabályzatának 83. cikke alapján a Bíróság a főtanácsnok meghallgatását követően az eljárás során bármikor elrendelheti az eljárás szóbeli szakaszának újbóli megnyitását, különösen, ha úgy ítéli meg, hogy az ügy körülményei nincsenek kellően feltárva, vagy ha valamely fél e szakasz befejezését követően a Bíróság határozatára nézve döntő jelentőségű új tényt hoz fel, illetve ha az ügyet olyan érv alapján kellene eldönteni, amelyet a felek, illetve az Európai Unió Bírósága alapokmányának 23. cikke szerinti érdekeltek nem vitattak meg.
35 A jelen ügyben, ellentétben azzal, amit az Interseroh állít, e félnek – a jelen eljárásban részt vevő érdekeltekhez hasonlóan – alkalma nyílt mind ezen eljárás írásbeli szakasza, mind szóbeli szakasza során előadni azon jogi tényezőket, amelyeket relevánsnak vél annak érdekében, hogy a Bíróság a kérdést előterjesztő bíróság kérdéseinek megválaszolása céljából értelmezhesse az 1013/2006 rendeletet.
36 Következésképpen az Interseroh által az eljárás szóbeli szakaszának újbóli megnyitása alátámasztásául előadott elemek egyike sem igazolhatja az eljárásnak az eljárási szabályzat 83. cikkével összhangban történő, ilyen újbóli megnyitását.
37 Ilyen körülmények között a Bíróság a főtanácsnok meghallgatását követően megállapítja, hogy nem kell elrendelni az eljárás szóbeli szakaszának újbóli megnyitását.
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekről
38 Két kérdésével, amelyeket együtt célszerű vizsgálni, a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra keres választ, hogy az 1013/2006 rendelet 3. cikke (2) bekezdésének a) és b) pontját akként kell‑e értelmezni, hogy e rendelkezés hatálya alá tartozik az olyan papír‑, papírlemez‑ és papíráru‑hulladékokból származó hulladékkeverék, amelyben minden egyes hulladéktípus a Bázeli Egyezmény IX. melléklete – e rendelet V. melléklete 1. részének B listájába beemelt – B3020 kódja első három francia bekezdésének valamelyike alá tartozik, és amely legfeljebb 10% hibás összetevőt tartalmaz.
39 Az 1013/2006 rendelet 3. cikkének (2) bekezdése azt írja elő, hogy az olyan, hasznosításra szánt hulladékok szállítására, amelyek mennyisége meghaladja a 20 kg‑ot, az e rendelet 18. cikkében meghatározott általános információs követelmények vonatkoznak, feltéve egyrészt, hogy a szállított hulladék esetében az említett rendelet 3. cikke (2) bekezdésének a) pontja értelmében az ugyanezen rendelet III. mellékletében felsorolt hulladékról van szó, vagy, másrészt, e 3. cikk (2) bekezdésének b) pontja értelmében, olyan hulladékkeverékekről van szó, amelyeket a III. mellékletben nem egy kód alá soroltak be, és két vagy több, a III. mellékletbe sorolt hulladék keverékei, és e keverékek összetétele nem akadályozza a környezetvédelmi szempontból megfelelő módon történő hasznosításukat, és ezeket a keverékeket az 1013/2006 rendelet IIIA. melléklete felsorolja.
40 Mivel az 1013/2006 rendelet 3. cikke (2) bekezdésének a) pontja és 3. cikke (2) bekezdésének b) pontja e rendelet III., illetve III A. mellékletére utal, először az említett rendelet III. mellékletének hatályát és, adott esetben ezt követően, a rendelet III A. mellékletének hatályát kell megvizsgálni.
41 Először is, ami az 1013/2006 rendelet III. mellékletét illeti, az az úgynevezett „zöld” hulladékok listáját tartalmazza, és I. része a Bázeli Egyezmény IX. mellékletére utal, amelyet e rendelet V. melléklete 1. részének B listája vesz át, amelyben többek között a „Papír‑, papírlemez‑ és papíráru‑hulladékok” című B3020 kód is található.
42 Az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból kitűnik, hogy az Interseroh által összegyűjtött papír‑ és papírlemezhulladék‑keveréknek ahhoz, hogy az ESKA által üzemeltetett, Hollandiában található üzembe újrafeldolgozás céljából szállítható legyen, egyebek mellett legalább 90%‑ban olyan hulladékból kell állnia, amely a Bázeli Egyezmény IX. melléklete B3020 kódja első három francia bekezdésének valamelyike alá tartozik. A kérdést előterjesztő bíróságban e tekintetben felmerül, hogy e keverékek besorolhatók‑e ezen kód alá.
43 Elöljáróban meg kell jegyezni, hogy a Bázeli Egyezmény IX. mellékletének B3020 kódja négy francia bekezdést tartalmaz, amelyek közül a negyedik maga is két francia albekezdést tartalmaz, míg az 1013/2006 rendelet V. melléklete 1. része B listája francia nyelvi változatának ettől eltérő a szerkezete, amennyiben két francia bekezdést tartalmaz, amelyek mindegyike három, illetve két francia albekezdésre tagolódik.
44 Márpedig hangsúlyozni kell, hogy mivel – amint azt az 1013/2006 rendelet (3) és (5) bekezdése kimondja – a 93/98 határozatból az következik, hogy az Európai Unió jóváhagyta a Bázeli Egyezményt, és hogy e rendelet beemelte a hulladékok listáját ezen egyezménnyel harmonizáló OECD‑határozat tartalmát, ezen egyezmény rendelkezései az uniós jogrend szerves részét képezik attól a naptól fogva, hogy az Unió annak részes fele lett. Ezzel összefüggésben, az Unió által megkötött nemzetközi megállapodásoknak a másodlagos joggal szembeni elsőbbsége elvének fényében az 1013/2006 rendeletet a lehető legteljesebb mértékben a Bázeli Egyezménnyel összhangban kell értelmezni (lásd ebben az értelemben: 2013. április 11‑i HK Danmark ítélet, C‑335/11 és C‑337/11, EU:C:2013:222, 29. és 30. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
45 Következésképpen az 1013/2006 rendelet V. melléklete 1. részének B listájába beemelt B3020 kód értelmezése során tekintetbe kell venni, hogy miként tagolódik különböző francia bekezdésekre a Bázeli Egyezmény IX. mellékletének B3020 kódja.
46 Ezen előzetes észrevételt követően meg kell állapítani, hogy a Bázeli Egyezmény IX. mellékletének B3020 kódja a „papír‑ vagy papírlemez‑hulladék vagy –törmeléket” – feltéve hogy az nem keveredett veszélyes hulladékkal – foglalja magában, és négy francia bekezdést tartalmaz. E kód első három francia bekezdésének értelmében, amelyek az 1013/2006 rendelet V. melléklete 1. részének B listájába beemelt B3020 kód francia nyelvi változata első francia bekezdésében foglalt három francia albekezdésnek felelnek meg, ilyen hulladékok vagy törmelékek az alábbiakból származhatnak: „fehérítetlen papír vagy kartonpapír, illetve hullámpapír vagy hullámkartonpapír hulladék”, „más olyan papír‑ vagy kartonpapír‑hulladék, amelyet főként fehérített, tömegében nem színezett papírpépből állítottak elő”, vagy „olyan papír‑ vagy kartonpapír‑hulladék, amelyet főként mechanikusan készített papírpépből (pl. újságokból, folyóiratokból és más nyomtatványokból) állítottak elő”. A Bázeli Egyezmény IX. melléklete B3020 kódjának negyedik francia bekezdése, amely az 1013/2006 rendelet francia nyelvi változatában az ezen V. melléklet 1. részének B listájába átemelt B3020 kód második francia bekezdésének felel meg, az „egyéb papírhulladékok” címet viseli, és korlátozás nélkül a „laminált (többrétegű) kartonpapírt” és az „osztályozatlan papírhulladékot” tartalmazza.
47 Tehát, először is, a Bázeli Egyezmény IX. melléklete B3020 kódjának szerkezetéből, valamint e kód négy francia bekezdésének szövegéből az következik, hogy azok különböző típusú papír‑ vagy papírlemez‑hulladékra vagy ‑törmelékre vonatkoznak, anélkül hogy említenék e különböző típusú hulladékok keverékeit.
48 Ezenkívül, e kód negyedik francia bekezdésének szövegére tekintettel, e francia bekezdés úgy értendő, mint amely olyan típusú papír‑ vagy papírlemez‑hulladékra vagy ‑törmelékre vonatkozik, amely nem tartozik e kód első három francia bekezdése alá.
49 A Bázeli Egyezmény IX. mellékletében szereplő, az 1013/2006 rendelet V. melléklete 1. részének B listájába beemelt B3020 kódot úgy kell tehát értelmezni, hogy az e kód négy francia bekezdésében felsorolt hulladékok mindegyike egy adott típusú hulladéknak felel meg, és nem tartoznak az említett kód alá az e különböző típusú hulladékokból álló keverékek.
50 Másodszor, ez az egyetlen olyan értelmezés, amely megfelelhet az 1013/2006 rendelet általános rendszerének. E rendelet 3. cikke (2) bekezdésének b) pontja kifejezetten említi ugyanis az olyan hulladékkeverékeket, amelyeket nem egy kód alá soroltak be e rendelet III. mellékletében, legalább az e mellékletben felsorolt két hulladéktípusból állnak, és az említett rendelet III A. mellékletében szerepelnek. Márpedig ezen utóbbi melléklet 3. pontjának g) alpontja kifejezetten említést tesz a Bázeli Egyezmény IX. melléklete B3020 kódjának első három francia bekezdése alá tartozó hulladékok keverékeiről. Meg kell állapítani tehát, hogy – amint azt lényegében a főtanácsnok kiemelte indítványának 43. pontjában –, a III A. melléklet elveszítené hatékony érvényesülését, ha a Bázeli Egyezmény 1013/2006 rendelet V. melléklete része B listájába beemelt B3020 kódját és különösen annak utolsó, „Egyéb papírhulladékok” címet viselő francia bekezdését úgy kellene értelmezni, hogy az magában foglalja az e kód többi francia bekezdései alatt felsorolt hulladékokból álló keverékeket.
51 Harmadszor az 1013/2006 rendelet V. melléklete 1. részének B listájába beemelt B3020 kód szövegéből következő értelmezés, a Bázeli Egyezmény IX. melléklete megfelelő kódjának, valamint e rendelet általános rendszerének fényében, összhangban áll az e rendelet által követett környezetvédelmi céllal. Ugyanezen rendelet, (7) preambulumbekezdése fényében, a hulladékszállítás felügyeletét és ellenőrzését szervezi meg és szabályozza olyan módon, amely számításba veszi a környezet minősége és az emberi egészség megőrzésének, védelmének és javításának szükségességét.
52 Márpedig az, hogy a hasznosításra szánt és az 1013/2006 rendelet III. mellékletében foglalt zöld listában felsorolt hulladékok szállítása kivételként általánosságban ki van zárva az e rendelet II. címének I. fejezetében előírt előzetes írásbeli bejelentési és engedélyezési eljárás alól, azzal magyarázható, hogy e hulladékok szállítása kevesebb kockázattal jár a környezet számára, ami lehetővé teszi, amint arra e rendelet (15) preambulumbekezdése rámutat, hogy az ilyen szállítások felügyeletének és ellenőrzésének minimumszintjét meghatározott kísérőadatok előírásával biztosítsák.
53 Az 1013/2006 rendelet környezet és emberi egészség védelmére irányuló céljával tehát ellentétes az e rendelet V. melléklete 1. részének B listájába beemelt B3020 kód olyan értelmezése, amely szerint az e kód alatt kifejezetten nem felsorolt keverékek az e rendelet 18. cikkében meghatározott általános információs követelmények hatálya alá tartoznak, amely követelmények kevésbé szigorúak, mint az ugyanezen rendelet 3. cikkének (1) bekezdésében említett előzetes írásbeli bejelentési és engedélyezési eljárás szerinti követelmények.
54 A fentiekből az következik, hogy az 1013/2006 rendelet V. melléklete 1. részének B listájába beemelt B3020 kód kizárólag a papír‑, papírlemez‑ és papíráru‑hulladékok említett kód francia bekezdései alatt felsorolt egyes típusok alá tartozó hulladékaira vonatkoznak. Nem tartoznak tehát ide az olyan hulladékokból álló hulladékkeverékek, amelyek külön‑külön ezen egyes francia bekezdések alá tartoznának. Következésképpen az ilyen keverékek nem sorolhatók be a hulladékok 1013/2006 rendelet III. mellékletében szereplő „zöld” listája alá, ami kizárja, hogy azok az ugyanezen rendelet 3. cikke (2) bekezdésének a) pontja értelmében az e rendelet 18. cikke által meghatározott általános információs követelmények hatálya alá tartozzanak.
55 E közbülső következtetésre tekintettel ezt követően az 1013/2006 rendelet III. mellékletének hatályát kell megvizsgálni annak meghatározása céljából, hogy az e rendelet 3. cikke (2) bekezdésének b) pontjában előírt rendszer alkalmazható‑e a szóban forgó hulladékokra.
56 Amint azt a jelen ítélet 48. pontja felidézi, a III A. melléklet 3. pontjának g) alpontja kifejezetten említést tesz a Bázeli Egyezmény IX. melléklete B3020 kódja alá besorolt hulladékokról, az e kód első három francia bekezdése alá tartozó hulladékkeverékekre korlátozódóan.
57 E tekintetben a kérdést előterjesztő bíróságban felmerül, hogy a hibás összetevők legfeljebb 10%‑os jelenléte az olyan hulladékkeverékek összetételében, amelyekben minden hulladék az említett kód első három francia bekezdésének valamelyike alá tartozik, kizárja‑e, hogy az említett keverékeket e kód alá lehessen sorolni.
58 Ki kell emelni először is, hogy e bíróság rámutat, hogy az Interseroh által újrafeldolgozás céljából Hollandiába szállított hulladékkeverékek legfeljebb 4%‑os mértékben tartalmazhatnak folyadékok csomagolására szolgáló kartont. Márpedig a Bíróság rendelkezésére álló ügyiratokból kitűnik, hogy e kartonok tartozhatnak a Bázeli Egyezmény IX. mellékletének B3020 kódja alá. Vitathatatlan ugyanis, hogy a folyadékok csomagolására szolgáló kartonok, amennyiben hulladéknak minősülnek, besorolhatók a „papír‑, papírlemez‑ és papíráru‑hulladékok” kód alá. Ugyanakkor, mivel nem felelnek meg az e kód első három francia bekezdésében felsorolt egyik hulladéktípusnak sem, azokat úgy kell tekinteni, hogy az említett kód negyedik, maradványjellegű francia bekezdése alá tartoznak.
59 Tehát, a kérdést előterjesztő bíróság által a folyadékok csomagolására szolgáló karton szóban forgó hulladékkeverékekben való jelenlétére vonatkozóan elvégzendő vizsgálatokra is figyelemmel, e jelenlétnek az a következménye, hogy e keverékeket olyan hulladékok alkotják, amelyeket nemcsak e kód első három francia bekezdésének egyike alá, kell sorolni, hanem annak negyedik francia bekezdése alá is, mivel az említett keverékeket nem sorolja fel az 1013/2006 rendelet III A. melléklete 3. pontjának g) alpontja, amelynek szövegében csak az említett kód első három francia bekezdése alá tartozó hulladékokból álló keverékek szerepelnek, amelyek ekként nem képezik részét az e mellékletben szereplő hulladékoknak. Az ilyen keverékek tehát nem az e rendelet 18. cikke által előírt információs eljárás alá tartoznak.
60 Másodszor meg kell jegyezni, hogy az előzetes döntéshozatal iránti kérelemből az következik, hogy e keverékek mindenképpen tartalmazhatnak 7% egyéb hibás összetevőt, még abban az esetben is, ha a szóban forgó hulladékkeverékek nem tartalmaznak folyadékok csomagolására szolgáló kartont.
61 Annak meghatározásához, hogy az ilyen hulladékkeverékek tartozhatnak‑e az 1013/2006 rendelet III A mellékletének hatálya alá, emlékeztetni kell arra, hogy az említett melléklet 1. pontja kimondja, hogy tekintet nélkül arra, hogy egy hulladék szerepel‑e ebben a jegyzékben vagy sem, azt nem a 18. cikkben meghatározott általános követelményeknek kell alávetni, ha egyéb anyagokkal oly mértékben szennyezett, hogy nagy mértékben megnőtt a hulladékkal összefüggő kockázat, és előzetes írásos bejelentési és hozzájárulási eljárás alá kell tartoznia a 91/689 irányelv III. mellékletében felsorolt veszélyes jellemzők figyelembevétele esetén, vagy lehetetlenné teszi a hulladék környezetvédelmi szempontból megfelelő módon történő hasznosítását.
62 Tehát az 1013/2006 rendelet III A. mellékletének 1. pontjából kitűnik mindenekelőtt, hogy egy, az e mellékletben található listán szereplő hulladékokból álló keverék nincs kizárva e listáról azon egyetlen oknál fogva, hogy e keverék az említett listában kifejezetten felsorolt hulladékokon felül még hibás összetevőt is tartalmaz. Amint azt a főtanácsnok kiemelte indítványának 53. pontjában, az említett 1. pont jelenléte azt mutatja, hogy az uniós jogalkotó tisztában volt azzal, hogy műszakilag nehéz, hacsak nem lehetetlen, biztosítani, hogy a hulladékáram tökéletesen tiszta legyen.
63 Egyébiránt meg kell jegyezni egyrészt, hogy az 1013/2006 rendelet III A. melléklete 1. pontjának a) alpontjában előírt feltétel annak biztosítását célozza, hogy az e mellékletben szereplő hulladékkeverékek, amelyek az általuk tartalmazott hibás összetevők folytán megnövekedett kockázatot jelentenek a környezetre, előzetes írásbeli bejelentés és engedélyezési eljárásnak legyenek alávetve. Az ilyen kockázatokat közelebbről a 91/689 irányelv III. mellékletében foglalt veszélyességi kritériumokra tekintettel kell értékelni, amely mellékletet ezen irányelv hatályon kívül helyezését követően a 2008/98 irányelv III. mellékletébe iktattak be.
64 Másrészt az 1013/2006 rendelet III. melléklete 1. pontjának b) alpontjában szereplő feltétel a „környezetvédelmi szempontból megfelelő hasznosításra” utal. Noha e fogalmat e rendelet nem határozza meg kifejezetten, meg kell jegyezni ugyanakkor, hogy a „környezetvédelmi szempontból megfelelő gazdálkodás” említett rendelet 2. cikkének 8. pontjában szereplő fogalma alapján a hulladékok környezetvédelmi szempontból megfelelő hasznosítása minden olyan gyakorlati intézkedést magában foglal, amely lehetővé teszi az emberi egészség és a környezet megóvását a hulladék által esetlegesen okozott káros hatásokkal szemben.
65 Ezzel összefüggésben emlékeztetni kell arra, hogy, amint az következik az 1013/2006 rendelet 49. cikkének (1) bekezdéséből, e rendelet (33) preambulumbekezdésével összefüggésben értelmezve, a hulladékot a rendeltetési országba a szállítás teljes időtartama alatt az emberi egészség veszélyeztetése nélkül és környezetvédelmi szempontból megfelelő módon kell szállítani. Erre vonatkozóan, amennyiben a szállítás az Unión belül történik, e 49. cikk (1) bekezdése azt írja elő, hogy a többek között a 2006/12 irányelv 4. cikkének (1) bekezdésében foglalt követelményeket tiszteletben kell tartani; e bekezdés rendelkezéseit átvette a 2008/98 irányelv 13. cikke, amelynek értelmében a hulladékgazdálkodásnak úgy kell történnie, hogy ne jelentsen kockázatot a vízre, a levegőre, a talajra, a növény‑ vagy állatvilágra, ne okozzon kellemetlen zajt vagy szagot, továbbá ne befolyásolja hátrányosan a tájat vagy a különleges érdeklődésre számot tartó helyeket.
66 E pontosításra figyelemmel meg kell jegyezni, hogy az 1013/2006 rendelet IIIA. melléklete 1. pontjának b) alpontjában szereplő feltétel alkalmazásához minden egyes egyedi esetben meg kell határozni, hogy a hibás összetevő típusa és az e III A. mellékletben felsorolt hulladékkeverékekben való jelenlétének mértéke akadályozza‑e a szóban forgó hulladékok környezetvédelmi szempontból megfelelő módon történő hasznosítását. Amint azt a főtanácsnok kiemelte indítványának 64. pontjában, főszabály szerint ténykérdésről van szó, amelynek elbírálása az illetékes nemzeti hatóságok, és adott esetben a nemzeti bíróságok hatáskörébe tartozik.
67 E tekintetben meg kell állapítani, hogy, amint arra rámutatott többek között a holland kormány és az Európai Bizottság a Bíróság előtt folyó előzetes döntéshozatali eljárásban, az 1013/2006 rendelet nem tartalmaz egyetlen más olyan kritériumot sem, amely lehetővé tenné ezen, az 1013/2006 rendelet III A melléklete 1. pontjának b) alpontjában említett feltétel hatályának pontosabb meghatározását.
68 Ebből az következik, hogy az említett 1. pont végrehajtása érdekében bizonyos mérlegelési mozgásteret kell biztosítani a tagállamok számára. E célból a tagállamok szabadságot élveznek abban, hogy elfogadják azon körülmények meghatározásának kritériumait, amelyek között a hibás összetevő hulladékkeverékekben való jelenléte megakadályozza, hogy e keveréket környezetvédelmi szempontból megfelelő módon hasznosítsák, azzal a feltétellel, hogy tiszteletben tartják az 1013/2006 rendelet rendelkezéseit és céljait, ideértve az annak 18. cikke által előírt eljárást (lásd analógia útján: 2018. április 12‑i Fédération des entreprises de la beauté ítélet, C‑13/17, EU:C:2018:246, 47. pont).
69 Pontosabban, e kritériumok elfogadása során, a tagállamoknak figyelembe kell venniük azt, hogy az általános információs követelmények 1013/2006 rendelet 18. cikkében előírt eljárásának alkalmazása eltérést jelent az e rendelet 3. cikkének (1) bekezdésében előírt, előzetes írásbeli bejelentési és engedélyezési általános eljárás alkalmazása alól. Következésképpen az említett rendelet 3. cikkének (2) bekezdését, valamint éppen az ezen utóbbi rendelkezés hatályát pontosító III A mellékletét, főszabály szerint szigorúan kell értelmezni.
70 Egyébiránt e tekintetben ki kell emelni, hogy e III A. melléklet 1. pontja pontosan az általános információs követelmények 1013/2006 rendelet 18. cikkében előírt eljárása alkalmazásának biztosítására irányul, amely a az e rendelet által követett cél eléréséhez szükségesre korlátozódik, amennyiben a hulladékkeverékek szállítására ezen eljárás alkalmazásában csak akkor kerül sor, ha nem áll fenn jelentős veszély a környezetre vagy az emberi egészségre nézve, az EUMSZ 191. cikk (2) bekezdéssel összhangban, amely a környezet magas szintű védelmének, valamint az Unió politikájának e területen alapját képező elővigyázatosság és megelőzés elvének biztosítása.
71 E tekintetben az 1013/2006 rendelet (39) preambulumbekezdése tekinthető olyan elemnek, amely támpontot nyújthat azon kritériumok kialakítása céljából, amelyek ekként figyelembe vennék a hibás összetevők fajtáját, a hibás összetevőket alkotó hulladékok tulajdonságait és esetlegesen veszélyes jellegüket; ezen összetevők mennyiségét, valamint az elérhető technológiát, amint azt a főtanácsnok kiemelte indítványának 59. pontjában.
72 Ebben az összefüggésben az azon körülmények meghatározására szolgáló kritériumok elfogadása, amelyek között valamely hibás összetevőnek egy hulladékkeverékben való jelenléte megakadályozza, hogy e keveréket környezetvédelmi szempontból megfelelő módon hasznosíthassák, lehetővé teszi, hogy az illetékes nemzeti hatóságok, valamint a gazdasági szereplők előre tudják, hogy valamely hulladékkeverék Unión belüli szállítására sor kerülhet az 1013/2006 rendelet 18. cikkében meghatározott általános információs követelményekre vonatkozó eljárás alapján, ami hozzájárul a fokozottabb jogbiztonság garantálásához és ezen eljárás teljes érvényesüléséhez.
73 Mindazonáltal meg kell jegyezni egyrészt, hogy ilyen kritériumok hiányában az illetékes nemzeti hatóságoknak lehetőségük van arra, hogy esetről esetre, az e rendelet által követett célok tiszteletben tartása mellett értékeljék annak hatékony alkalmazását, amely tekintetbe veszi, hogy az említett rendelet kifejezetten rendelkezik a 18. cikkében említett információs eljárásnak a hulladékkeverékek esetében történő alkalmazásáról.
74 Másrészt, ha az illetékes nemzeti hatóságok kételyeket táplálnak a tekintetben, hogy az érintett hulladékkeverék hasznosítható‑e az e rendelet III A. melléklete 1. pontjának b) pontja értelmében környezetvédelmi szempontból megfelelő módon, a környezet és az emberi egészség megfelelő szintű védelmének biztosítása érdekében e hatóságoknak végre kell hajtaniuk az említett rendelet 3. cikkének (1) bekezdése szerinti előzetes írásbeli bejelentési és engedélyezési általános eljárást.
75 Végül hangsúlyozni kell, hogy – amint azt a főtanácsnok kiemelte indítványának 74. pontjában –, amíg nincs megfelelő jogalkotási kezdeményezés a hulladékkeverékekben jelen lévő hibás összetevő típusára és elfogadható mértékére vonatkozó közös kritériumok meghatározására, amely kritériumok lehetővé tennék az e melléklet 1. pontjának b) alpontjában előírt feltételnek az Unió egészében történő egységes alkalmazását, e rendelet 28. cikkének (2) bekezdése alkalmazható. E rendelkezés értelmében, ha a feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságai és a rendeltetési tagállam nem ért egyet egy adott hulladékszállítmány besorolásában, és így abban, hogy alkalmazható‑e az említett rendelet 18. cikke szerinti, általános információs követelményekre vonatkozó eljárás, az érintett hulladékot az ugyanezen rendelet IV. mellékletében szereplő hulladéknak kell tekinteni. E hulladék tehát az 1013/2006 rendelet 3. cikkének (1) bekezdése szerinti előzetes írásbeli bejelentési és engedélyezési eljárásnak van alávetve.
76 A jelen ügyben a kérdést előterjesztő bíróság feladata, hogy a fent kimondott értékelési szempontok alapján meghatározza, hogy az alapeljárásban a hibás összetevő szóban forgó hulladékkeverékben való jelenléte azt eredményezi‑e, hogy az 1013/2006 rendelet III A. mellékletének 1. pontjából következő követelményekre tekintettel e keverék nem sorolható be az e mellékletben szereplő hulladékok listájára, következésképpen az, e rendelet 3. cikke (2) bekezdése b) pontjának alkalmazásában, nem tartozhat az említett rendelet 18. cikke szerinti általános információs követelmények hatálya alá.
77 A fenti megfontolások összességére tekintettel az előterjesztett kérdésekre a következőképpen kell válaszolni:
– Az 1013/2006 rendelet 3. cikke (2) bekezdésének a) pontját akként kell értelmezni, hogy az nem alkalmazható az olyan papír‑, papírlemez‑ és papíráru‑hulladékokból származó hulladékkeverékre, amelyben minden egyes hulladéktípus a Bázeli Egyezmény IX. melléklete – e rendelet V. melléklete 1. részének B listájába beemelt – B3020 kódja első három francia bekezdésének valamelyike alá tartozik, és amely legfeljebb 10% hibás összetevőt tartalmaz.
– Az 1013/2006 rendelet 3. cikke (2) bekezdésének b) pontját akként kell értelmezni, hogy az alkalmazandó az ilyen hulladékkeverékre, amennyiben egyrészt e keverék nem tartalmaz az ezen egyezmény IX. melléklete – e rendelet V. melléklete 1. részének B listájába beemelt – B3020 kódja negyedik francia bekezdése alá tartozó anyagot, másrészt teljesíti az említett rendelet IIIA. mellékletének 1. pontjában foglalt feltételeket, aminek vizsgálata a kérdést előterjesztő bíróság feladata.
A költségekről
78 Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.
A fenti indokok alapján a Bíróság (ötödik tanács) a következőképpen határozott:
A 2015. november 10‑i (EU) 2015/2002 bizottsági rendelettel módosított, a hulladékszállításról szóló, 2006. június 14‑i 1013/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikke (2) bekezdésének a) pontját akként kell értelmezni, hogy az nem alkalmazható az olyan papír‑, papírlemez‑ és papíráru‑hulladékokból származó hulladékkeverékre, amelyben minden egyes hulladéktípus a veszélyes hulladékok országhatárokat átlépő szállításának és ártalmatlanításának ellenőrzéséről szóló, Bázelben 1989. március 22‑én aláírt és az Európai Közösség nevében az 1993. február 1‑jei 93/98/EGK tanácsi határozattal jóváhagyott egyezmény IX. melléklete – e rendelet V. melléklete 1. részének B listájába beemelt – B3020 kódja első három francia bekezdésének valamelyike alá tartozik, és amely legfeljebb 10% hibás összetevőt tartalmaz.
A 2015/2002 rendelettel módosított 1013/2006 rendelet 3. cikke (2) bekezdésének b) pontját akként kell értelmezni, hogy az alkalmazandó az ilyen hulladékkeverékre, amennyiben egyrészt e keverék nem tartalmaz az említett egyezmény IX. melléklete – e rendelet V. melléklete 1. részének B listájába beemelt – B3020 kódja negyedik francia bekezdése alá tartozó anyagot, másrészt teljesíti az említett rendelet III A. mellékletének 1. pontjában foglalt feltételeket, aminek vizsgálata a kérdést előterjesztő bíróság feladata.
Aláírások