2013. november 4-én benyújtott kereset – BASF Agro és társai kontra Bizottság
(T-584/13. sz. ügy)
Az eljárás nyelve: angol
Felek
Felperesek: BASF Agro BV (Arnhem, Hollandia); BASF SE (Ludwigshafen am Rhein, Németország); BASF Belgium Coordination Center (Antwerpen, Belgium); BASF Española, SL (Barcelona, Spanyolország); BASF Italia SpA (Cesano Maderno, Olaszország); BASF Nederland BV (Arnhem) és BASF Slovensko spol. s r. o. (Pozsony, Szlovákia) (képviselők: J. Montfort és M. Peristeraki ügyvédek)Alperes: Európai BizottságKérelmekA felperesek azt kérik, hogy a Törvényszék:semmisítse meg az 540/2011/EU v
Spanyolország); BASF Italia
SpA (Ces
ano Maderno, Olaszország); BASF Nederland BV
(Arnhem) és BASF Slovensko spol. s r. o. (Pozsony, Szlovákia) (képviselők: J. Montfort és M. Peristeraki ügyvédek)Alperes: Európai BizottságKérelmekA felperesek azt kérik, hogy a Törvényszék:semmisítse meg az 540/2011/EU végrehajtási rendeletnek a fipronil hatóanyag jóváhagyási feltételei, valamint az e hatóanyagot tartalmazó növényvédő szerrel
kezelt vetőmagok használatának és értékesítésének tilalma tekintetében történő módosításáról szóló, 2013. augusztus 14-i 781/2013/EU bizottsá
gi végrehajtási rendeletet (HL 2013. L 219., 22. o.);másodlagosan, és kizárólag abban az esetben, ha a fenti kereseti kérelemnek nem ad helyt, semmisítse meg a megtámadott rendeletet annyiban
, amennyiben az visszavonja a
fipronillal kezelt napraforgómagok használatára és értékesítésére vonatko
zó engedélyt;az alperest kötelezze a felpereseknél a jelen eljárás során felmerülő költségek viselésére.Jogalapok és fontosabb érvekKeresetük alátámasztása érdekében a felperesek hét jogalapra hivatkoznak.Az első jogalap annak állításán alapul, hogy a Bizottság megsértette az 1107/2009/EK rendelet 21. cikkét, mivel a megtámadott rendelet elfogadása során nem tudományos vagy műszaki ismeretekre, hanem „rendkívül vitatott” adatokra támaszkodott. A Bizottság a vonatkozó monitoring adatokat szintén figyelmen kívül hagyta. A rendelkezésre álló monitoring adatok nem utaltak a méhk
olóniákat érintő kedvezőtlen hatásokra. A felperesek azt is állítják, hogy a Bizottság tévesen állapította meg, hogy az 1107/2009/EK rendelet 4. cikkének feltételeit a fipronil hatóanyag többé nem elégíti ki.A második jogalap annak állításán alapul, hogy a Bizottság megsértette az 1107/2009/EK rendelet 49. cikkét, mivel a megtámadott rendelettel korlátozó intézkedéseket fogadott el a fipronillal kezelt vetőmagok vonatkozásában annak bizonyítása nélkül, hogy e kezelt vetőmagok valószínűleg olyan „komoly kockázatot” jelentenek a méhekre, amely má
s eszközökkel kielégítően nem hárítható el. Ezenkívül a Bizottság elmulasztotta figyelembe venni azokat a kockázatcsökkentő intézkedéseket, amelyek az állítólagos kockázatokat kielégítően elháríthatták volna.A harmadik jogalap annak állításán alapul, hogy a megtámadott rendeletet a Bizottság útmutatóinak tervezeteiben szereplő módszertan alapján, és nem a meglévő és jóváhagyott útmutató alapján fogadták el. Ily módon a Bizottság jogi tévedést követett el, és megs
értette a jogbiztonság és a jogos bizalom alapelvét, mivel az útmutatóknak valamely hatóanyag jóváhagyásának felülvizsgálata előtt – és nem azt követően – kell rendelkezésre állniuk és elfogadottnak lenniük.A negyedik jogalap annak állításán alapul, hogy a vitatott rendelet nem igazolható az elővigyázatosság elve alapján, mivel az említett elv feltételei a jelen ügyben nem teljesülnek. Pontosabban a felperes azt állítja, hogy a Bizottság által relevánsnak ítélt kockázatok pusztán olyan feltételezéseken alapultak, amelyeket tudományosan nem erősítettek meg; a releváns adatokat nem vették figyelembe; a Bizottság kockázatértékelése téves módszertanon alapult; amellett hogy a Bizottság elmulasztotta bevonni a felpereseket a kockázatértékelés szakaszába, ami kötelessége lett volna. Ez ahhoz vezetett, hogy a megtámadott rendelettel aránytalan és következetlen intézkedéseket fogadott el.Az ötödik jogalap annak állításán alapul, hogy a megtámadott rendelet túlzott korlátozásokat vezet be a vetőmagok fipronillla történő kezelése vonatkozásában, amelyek nem megfelelők, sem pedig szükségesek az EU-n belüli egészségvédelem szempontjából. A felperesek azt is kiemelik, hogy különösen a napraforgó tekintetében a Bizottság figyelmen kívül hagyta, hogy a fipronil kezelés soha nem járt kedvezőtlen hatásokkal a méhek egészségére nézve.A hatodik jogalap annak állításán alapul, hogy azon időbeli keret miatt, amelyen belül a megtámadott rendelet elfogadásra került, és az eset bonyolultságára tekintettel a Bizottság nem volt képes hatékonyan figyelembe venni a felperesek által – az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság által elfogadott, „A fipronil hatóanyagú növényvédő szereknek a méhekre jelentett kockázatai felméréséről szóló szakértői értékelésből levont következtetés” műszaki, szabályozási és tudományos vonatkozásai kapcsán – előterjesztett lényegi és részletes észrevételeket.A hetedik jogalap annak állításán alapul, hogy a Bizottság elmulasztotta megfelelően k
ifejteni azokat a fenntartásokat, amelyek alapján azt kérte az EFSA-tól, hogy vizsgálja felül a fipronil jóváhagyását. A Bizottság azt is elmulasztotta megindokolni, hogy miért utasította el a felperesek által előterjesztett érveket és bizonyítékokat. A megtámadott rendelet szintén nem tárja fel egyértelműen a Bizottság által az annak elfogadásával követett elsődleges célkitűzést.
________________________1 A növényvédő szerek forgalomba hozataláról valamint a 79