2013. szeptember 16-án benyújtott kereset – McCullough kontra Cedefop

(T-496/13. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Colin Boyd McCullough (Szaloniki, Görögország) (képviselő: G. Matsos ügyvéd)

Alperes: Európai Szakképzés-fejlesztési Központ (Cedefop)

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

semmisítse meg a Cedefop 2013. július 15-i határozatát, amellyel megtagadja a felperes hozzáférését bizonyos dokumentumokhoz;

kötelezze a Cedefopot arra, hogy a kért dokumentumokat bocsássa a felperes rendelkezésére;

az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyv 1. cikkének (3) bekezdése alapján a Törvényszék engedélyezze a Cedefop helyiségei és épületei sérthetetlenségének felfüggesztését a görög nemzeti hatóságok számára, abból a célból, hogy felderítsék és megszerezzék a szóban forgó dokumentumokat, illetve hogy a Cedefoppal kapcsolatban álló bármely személy által esetlegesen elkövetett bűncselekményekben nyomozzanak; valamint

kötelezze a Cedefopot a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes öt jogalapra hivatkozik.

Az első jogalap keretében a felperes azt állítja, hogy a Cedefop a vitatott határozatával az 1049/2001/EK rendelet 4. cikke (1) bekezdése b) pontjának téves értelmezése folytán megsértette az uniós jogot.

A második jogalap keretében a felperes azt állítja, hogy a Cedefop az 1049/2001/EK rendelet 4. cikke (3) bekezdésének téves értelmezésével megsértette az uniós jogot.

A harmadik jogalap keretében a felperes azt állítja, hogy a Cedefop ügyvezető igazgatójának magatartása legalábbis megkérdőjelezhető, amikor azt állítja, hogy kérdéses, hogy a kért dokumentumok közül a KMS–Steering Group találkozóiról készült emlékeztetők léteztek-e valaha, mivel tudnia kellene a létezésükről (vagy arról, hogy nem léteznek), mert hosszú ideig (egy éven keresztül) ő volt a Cedefop részlegvezetője, mialatt ilyen dokumentumokat készítettek. E magatartás miatt szükség van arra, hogy a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságok a Cedefop helyiségeiben nyomozzanak.

A negyedik jogalap keretében a felperes azt állítja, hogy a Cedefop nem fogadott el az 1049/2001/EK tanácsi rendelet átültetésére szolgáló végrehajtási rendelkezéseket, és analógia útján a Bizottság által e tárgyban elfogadott részletes szabályokat kell alkalmazni.

Az ötödik jogalap keretében a felperes azt állítja, hogy sérti az őt büntetőeljárásokban megillető védelemhez való jogot az, hogy a Cedefop megtagadta a hozzáférést az általa kért dokumentumokhoz.