A TÖRVÉNYSZÉK ÍTÉLETE (hatodik tanács)
2012. szeptember 20. (*)
„Strukturális alapok – Pénzügyi támogatás – Az M43 autópálya Szeged és Makó közötti szakasza – Héa – Nem elszámolható költségek”
A T‑89/10. sz. ügyben,
Magyarország (képviselik kezdetben: Fazekas J., Szíjjártó K. és Fehér M. Z., később Fehér M. Z. és Szíjjártó K., meghatalmazotti minőségben)
felperesnek
az Európai Bizottság (képviselik: D. Triantafyllou, Bottka V. és A. Steiblytė, meghatalmazotti minőségben)
alperes ellen
a „Konvergencia” célkitűzés keretében az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERFA) és a Kohéziós Alapból nyújtható európai uniós strukturális támogatásra irányuló „Közlekedés” operatív program részét képező, „Az M43 autópálya Szeged és Makó közötti szakasza” című (2008HU161PR016 CCI számú) nagyprojektről szóló, 2009. december 14‑i bizottsági határozat megsemmisítése iránti keresete tárgyában,
A TÖRVÉNYSZÉK (hatodik tanács),
tagjai: H. Kanninen elnök (előadó), N. Wahl és S. Soldevila Fragoso bírák,
hivatalvezető: K. Andová tanácsos,
tekintettel az írásbeli szakaszra és a 2012. április 18‑i tárgyalásra,
meghozta a következő
Ítéletet
Jogi háttér
Az uniós szabályozás
1 A módosított, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1260/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. július 11‑i 1083/2006/EK tanácsi rendelet (HL L 210., 25. o.) 2. cikkének 4. és 5. pontjában a következőképpen határozza meg a „kedvezményezett” és a „közkiadás” fogalmát:
„4. »kedvezményezett«: a közszférához vagy a magánszférához tartozó gazdasági megvalósító, szervezet vagy cég [helyesen: gazdasági szereplő, szervezet vagy vállalkozás], amely felelős a műveletek kezdeményezéséért vagy azok kezdeményezéséért és végrehajtásáért. A Szerződés 87. cikke szerinti támogatási rendszerek összefüggésében a kedvezményezettek a köz‑ vagy a magánszférához tartozó vállalkozások, amelyek egyedi tervet hajtanak végre, és állami támogatásban részesülnek;
5. »közkiadás«: a műveletek finanszírozásához nyújtott bármely, az állam, a regionális és helyi hatóságok, az Európai Közösségek költségvetéséből származó közpénzből való hozzájárulás, amely kapcsolódik a strukturális alapokhoz és a Kohéziós Alaphoz, továbbá bármely hasonló kiadás. A műveletek finanszírozásához nyújtott bármely olyan hozzájárulás, amely egy vagy több regionális vagy helyi hatóság közjogi intézményei vagy társulásai, vagy az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31‑i 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel […] összhangban eljáró közjogi intézmények költségvetéséből származik, hasonló kiadásnak tekintendő […]”
2 Ugyanezen rendeletnek a jövedelemtermelő projektekre vonatkozó 55. cikke előírja:
„(1) E rendelet alkalmazásában jövedelemtermelő projekt bármely, olyan infrastrukturális beruházást magában foglaló művelet, amelynek igénybevétele közvetlenül a felhasználókat terhelő díjakkal jár, vagy föld vagy épületek értékesítését vagy bérbeadását, vagy bármely más, ellenszolgáltatás fejében történő szolgáltatásnyújtást magában foglaló művelet.
(2) A jövedelemtermelő projektekre fordítható elszámolható költség nem haladhatja meg a beruházásból egy adott referencia‑időszak során származó nettó bevétel jelenértékével csökkentett, jelenértéken számított beruházási költséget az alábbiak tekintetében:
a) infrastrukturális beruházások; vagy
b) egyéb projektek, amelyeknél a bevételek előzetes objektív becslése lehetséges.
Amikor a beruházás teljes költsége nem társfinanszírozható, a nettó jövedelmet a beruházási költségek elszámolható és el nem számolható részeinek arányában kell felosztani.
A számítás során az irányító hatóság figyelembe veszi az érintett beruházási kategóriának megfelelő referencia‑időszakot, a projekt kategóriáját, az érintett beruházási kategória esetében rendesen elvárható nyereségességet, a »szennyező fizet« elv alkalmazását, és szükség esetén az érintett tagállam viszonylagos prosperitásához kapcsolódó méltányossági megfontolásokat.
(3) Amennyiben objektíve nem lehetséges előzetesen megbecsülni a jövedelmet, a művelet megvalósulásától számított öt éven belül keletkezett nettó jövedelmet le kell vonni a Bizottságnak bejelentett kiadásokból.
(4) Amennyiben megállapítják, hogy egy művelet olyan nettó jövedelmet keletkeztetett, amelyet a (2) és a (3) bekezdés értelmében nem vettek figyelembe, ezt a nettó jövedelmet az igazoló hatóság legkésőbb az operatív programmal kapcsolatos, a 89. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett dokumentumok benyújtásakor levonja. A végsőegyenleg‑kifizetési kérelmet ennek megfelelően kell korrigálni.
(5) E cikk (1)–(4) bekezdése csak azokra az ERFA vagy a Kohéziós Alap által társfinanszírozott műveletekre alkalmazandó, amelyek összköltsége meghaladja az 1 millió EUR‑t.
(6) Ezt a cikket a Szerződés 87. cikkében foglalt, az állami támogatásra vonatkozó szabályok hatálya alá tartozó projektekre nem kell alkalmazni.”
3 Ugyanezen rendeletnek a költségek elszámolhatóságára vonatkozó 56. cikkének (4) bekezdése előírja:
„A költségek elszámolhatóságára vonatkozó szabályok nemzeti szinten kerülnek megállapításra, az egyes alapokra vonatkozó egyedi rendeletekben előírt kivételekre is figyelemmel. Ezek a szabályok az operatív program keretében bejelentett költségek egészére vonatkoznak.”
4 A Kohéziós Alap létrehozásáról és az 1164/94/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. július 11‑i 1084/2006/EK tanácsi rendelet (HL L 210., 79. o.) (1) preambulumbekezdése szerint az 1083/2006 rendelet „létrehozza a strukturális alapok és a Kohéziós Alap működésének új keretét. Mindenekelőtt a partnerségre, a programozásra, az értékelésre és az irányításra vonatkozó célkitűzéseket, elveket és szabályokat határozza meg”. Az 1084/2006 rendelet a Kohéziós Alap célkitűzéseit a tevékenységét szabályozó új keretre és a Szerződésben a számára meghatározó célokra tekintettel határozza meg.
5 Az 1084/2006 rendelet (4) preambulumbekezdéséből kitűnik, hogy „[a]z 1083/2006[…] rendelet előírja, hogy a kiadások támogathatóságára vonatkozó szabályokat nemzeti szinten kell meghatározni, bizonyos kivételek figyelembevételével, amelyek esetére külön rendelkezéseket kell megállapítani”. A Kohéziós Alapot érintő kivételekre vonatkozó külön rendelkezéseket az 1084/2006 rendelet tartalmazza.
6 Az 1084/2006 rendelt 1. cikkének (2) bekezdése kimondja, hogy a Kohéziós Alapra az említett rendelet és az 1083/2006 rendelet rendelkezései irányadók.
7 Az 1084/2006 rendeletnek a kiadások támogathatóságára vonatkozó 3. cikke előírja:
„A következő kiadások nem jogosultak a Kohéziós Alapból való hozzájárulás formájában támogatásra:
[…]
e) visszaigényelhető [helyesen: megtérülő] hozzáadottérték‑adó.”
8 A módosított, a közös hozzáadottértékadó‑rendszerről szóló, 2006. november 28‑i 2006/112/EK tanácsi irányelv (HL L 347., 1. o.) 2. cikkének (1) bekezdése kimondja:
„(1) A HÉA hatálya alá a következő ügyletek tartoznak:
a) egy tagállamon belül az adóalanyként eljáró személy vagy szervezet (a továbbiakban: adóalanyként eljáró személy) által ellenszolgáltatás fejében teljesített termékértékesítés;
[…]”
9 A 2006/112 irányelv adólevonásokra vonatkozó X. címe tartalmazza azon részletes feltételeket, amelyek mellett a hozzáadottérték‑adó (a továbbiakban: héa) levonható, illetve visszatéríthető.
A nemzeti szabályozás
10 A közúti közlekedésről szóló, 1988. évi I. törvény (Magyar Közlöny 1988/15. [IV.21.], a továbbiakban: az 1988. évi törvény) tényállás idején hatályos változata 29. §‑ának (1) és (3) bekezdése kimondja:
„(1) Az országos közutak építtetője – a magántőke bevonásával megvalósuló utak kivételével – a Magyar Állam kizárólagos tulajdonában lévő, az országos közúthálózat fejlesztési és építtetői feladatainak ellátásáért felelős, részvénytársasági formában működő gazdasági társaság, a [Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.]. Az építtető – a magántőke bevonásával megvalósuló utak kivételével – a Magyar Állam javára és nevében jár el.
[…]
(3) A [Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő] – az elkészült utak ideiglenes, valamint végleges forgalomba helyezése után – a felhasznált forrásokkal és a létrehozott eszközökkel elszámol a Magyar Állam nevében eljáró, a forrásokat rendelkezésre bocsátó szervvel. Az elszámolás során a [Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő] az utakat, illetve az egyes projektekkel kapcsolatban létrehozott vagy megszerzett egyéb eszközöket is magában foglaló földterületet, mint állami vagyont a vagyonkezelői jogának egyidejű megszűnése mellett közvetlenül átadja (nyilvántartásaiból az elszámolásra kapott forrásokkal szemben kivezeti) [a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.] részére, amelyet az [a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.] a miniszter és az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter egyetértésével megjelölt szervezet részére vagyonkezelésbe ad és azzal vagyonkezelési szerződést köt [...]”
11 A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló, 2003. évi CXXVIII. törvény (Magyar Közlöny 2003/157. [XII.28.]) 4. §‑ának (2) bekezdése a következőképpen írja le az országos közúthálózat fejlesztési és építtetői feladatainak ellátásáért felelős társaság, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (a továbbiakban: NIF) hatásköreit a közúthálózat fejlesztése terén:
„(2) A [NIF] mint építtető […] kizárólagos fejlesztési és építtetői feladatkörében, a Magyar Állam javára és nevében eljárva a beruházás előkészítéseként teljeskörűen elkészítteti a szükséges terveket, tanulmányokat, ügyfélként részt vesz a hatósági és egyéb igazgatási eljárásokban, saját nevére megszerzi az építési engedélyeket, elvégzi vagy elvégezteti a munkaterület előkészítését (beleértve különösen a területszerzést, megelőző régészeti feltárást, közműkiváltást, illetve ‑fejlesztést, terület‑előkészítést), továbbá lefolytatja a közbeszerzési eljárásokat, építési szerződéseket köt a megvalósításra, ellátja a mérnöki felügyeletet, lebonyolítja a műszaki átadás‑átvételt.”
A jogvita előzményei
12 Az iratokból kitűnik, hogy a NIF 100%‑ban a magyar állam tulajdonában áll. Az e részesedéshez kapcsolódó jogokat a közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter gyakorolja. A ráruházott állami hatáskörökre tekintettel a NIF feladatkörébe tartozik a gyorsforgalmi utak, a közúthálózat, valamint a vasúthálózat fejlesztése. A NIF e feladatokhoz kapcsolódó bevételei kizárólag állami és európai uniós támogatásból származnak.
13 A NIF a fejlesztési tevékenysége eredményeként elkészült vagyontárgyakat ellenérték realizálása nélkül átadja a Magyar Állam nevében tulajdonosi jogokat gyakorló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.‑nek (a továbbiakban: MNV). A PPP (Public‑Private Partnership) konstrukcióban megvalósuló gyorsforgalmi utak kivételével az állami tulajdonba kerülő gyorsforgalmi utak kezelése, fenntartása és üzemeltetése az Állami Autópálya Kezelő Zrt. (a továbbiakban: ÁAK), illetve az állam által közbeszerzési eljárásban kiválasztott más üzemeltető feladata. Az infrastruktúrák használatáért az 1988. évi törvény és a felhatalmazása alapján kiadott gazdasági és közlekedési miniszteri rendelet alapján az ÁAK héával terhelt díjat szed, ideértve azon díjköteles infrastruktúrákat is, amelyeknek nem az ÁAK a kezelője.
14 Az iratokból az is kitűnik, hogy az ÁAK egy másik önálló állami szervvel, a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központtal (a továbbiakban: KKK) szerződést kötött a szóban forgó autópálya kezelése, fenntartása és üzemeltetése tárgyában. E projekt vonatkozásában az ÁAK által beszedett díjak nem az ÁAK, hanem a KKK bevételét képezik, amely így finanszírozza az ÁAK‑nak az említett autópálya kezelésével, fenntartásával és üzemeltetésével kapcsolatos költségeit.
15 A NIF tevékenysége tehát az állami gyorsforgalmi út‑, közút‑, valamint vasúthálózat kiépítéséből és azoknak ellenérték nélkül a magyar állam részére történő átadásából áll. Ezzel összefüggésben nem végez gazdasági tevékenységet, következésképpen tevékenysége nem tartozik az általános forgalmi adóról szóló, 2007. évi CXXVII. törvény, illetve a 2006/112 irányelv hatálya alá. A NIF nem jogosult az általa megfizetett héa levonására.
16 A „Közlekedés” operatív program 2008. szeptember 30‑i budapesti (Magyarország) éves megbeszélésén az Európai Bizottság képviselői közölték, hogy a héakifizetésekkel kapcsolatos kiadások nem tekinthetők a Kohéziós Alapból támogatható kiadásoknak, amennyiben a kedvezményezettek azokat bármilyen módon visszaszerezhetik.
17 Magyarország 2008. december 3‑án nyújtotta be a Bizottságnak „Az M43 autópálya Szeged és Makó közötti szakasza” című nagyprojekt támogatására vonatkozó kérelmét. E kérelemben a magyar hatóságok a szóban forgó projekt tekintetében a héát mint támogatható kiadást vették figyelembe, tekintettel arra, hogy az autópálya‑szakasz építtetéséért felelős NIF, amely a támogatás végső kedvezményezettje, nem jogosult a héa levonására, illetve visszaigénylésére.
18 Több levélváltás után 2009. június 12‑én a Bizottság jelezte, hogy a szóban forgó projektben kifizetett héát nem tekinti támogatható kiadásnak. Ezt az álláspontját a Bizottság többször is megismételte azt megelőzően, hogy 2009. december 14‑én meghozta a konvergencia célkitűzés keretében az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (a továbbiakban: ERFA) és a Kohéziós Alapból nyújtható uniós strukturális támogatásra irányuló „Közlekedés” operatív program részét képező, „Az M43 autópálya Szeged és Makó közötti szakasza” című nagyprojektről szóló határozatát (a továbbiakban: megtámadott határozat).
19 A megtámadott határozat 1. cikke szerint:
„1. A konvergencia célkitűzés keretében a Magyar Köztársaságban az ERFA és a Kohéziós Alapból származó [uniós strukturális] támogatásra vonatkozó »Közlekedés« operatív program részét képező, »Az M43 autópálya Szeged és Makó közötti szakasza« című nagyprojektnek a Kohéziós Alapból nyújtott pénzügyi hozzájárulást a Bizottság jóváhagyja.
2. A nagyprojekt fizikai tárgyát az I. melléklet határozza meg.
3. Az összeg, amelyre az operatív program első, »az ország és a régióközpontok nemzetközi közúti elérhetőségének javítása« elnevezésű prioritási tengelyének társfinanszírozási rátája alkalmazandó, a nagyprojekt esetében 197 194 646 [euró].
4. A nagyprojektre vonatkozóan a Kohéziós Alapból származó pénzügyi hozzájárulás éves terve a II. mellékletben található.”
20 A megtámadott határozat I. mellékletének 3.3. pontja a nem támogatható kiadások tekintetében így rendelkezik:
„Az 1084/2006/EK rendelet 3. cikke e) bekezdésének [helyesen: pontjának] rendelkezéseivel összhangban, valamint a Bizottság szolgálatai kérésére a magyar hatóságok által rendelkezésre bocsátott információk fényében a Bizottság ezennel elutasítja a magyar hatóságok azon javaslatát, hogy az érintett projekt esetében vonják be az [általánosforgalmiadó–kifizetésekkel] kapcsolatos kiadást, mivel az általános forgalmi adó [útdíjak] formájában hárul a felhasználókra, ezért úgy véli, hogy ezek a költségek visszaigényelhetők [helyesen: megtérülnek], tehát azon maximális összeg kiszámolásában, amelyre az érintett nagyprojekt esetében a társfinanszírozási ráta alkalmazandó, nem vehető figyelembe.”
21 A megtámadott határozat II. melléklete tartalmazza a Kohéziós Alapból a nagyprojektre nyújtott pénzügyi hozzájárulás éves tervét 2007‑től 2012‑ig.
22 A felperes a Törvényszék Hivatalához 2010. február 24‑én benyújtott keresetlevelével megindította a jelen keresetet.
23 A felperes 2010. február 24‑én gyorsított eljárás elrendelése iránt is kérelmet nyújtott be, amelyet a Törvényszék 2010. március 25‑én elutasított.
A felek kérelmei
24 A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:
– helyezze hatályon kívül a megtámadott határozat 1. cikkének 3. és 4. pontját, I. mellékletének 3.3 pontját, illetve II. mellékletét annyiban, amennyiben e rendelkezések kizárják a támogatható kiadások köréből a héakifizetésekkel kapcsolatos kiadásokat;
– a Bizottságot kötelezze a költségek viselésére.
25 A Bizottság azt kéri, hogy a Törvényszék:
– utasítsa el a keresetet;
– a felperest kötelezze a költségek viselésére.
A jogkérdésről
26 Keresete alátámasztására a felperes a módosított 1083/2006 rendelet 56. cikke (4) bekezdésének és az 1084/2006 rendelet 3. cikkének megsértésére hivatkozik.
27 A felperes szerint az 1084/2006 rendelet 3. cikkének e) pontjából következik, hogy csak a visszaigényelhető héa szerepel a Kohéziós Alapból származó támogatások keretében nem elszámolható költségek között, míg a vissza nem igényelhető héa ilyen támogatásra jogosít, így a Bizottság nem zárhatta volna ki a támogatásból a NIF‑fel szemben előzetesen felszámított héának megfelelő kiadásokat. A felperes hozzáteszi, hogy a tagállamok állapíthatják meg a költségek elszámolhatóságára vonatkozó szabályokat, és a megtámadott határozatban a Bizottság elvonja ezt a hatáskört a tagállamoktól.
28 Emellett, szintén a felperes álláspontja szerint, noha a hivatkozott rendelkezés nyelvtani értelmezése nem ad egyértelmű támpontot a jogvita megoldásához, e rendelkezés rendszertani és teleologikus értelmezése arra a következtetésre vezet, hogy a szóban forgó autópálya‑szakasz építése vonatkozásában megfizetett héa nem visszaigényelhető, következésképpen a Kohéziós Alapból támogatható. A felperes álláspontja szerint a Strukturális Alapokra és a Kohéziós Alapra vonatkozó szabályozás nem teremt speciális kontextust az 1084/2006 rendelet 3. cikke e) pontjának értelmében vett visszaigényelhető héa fogalmának értelmezésére vonatkozóan. E fogalmat ugyanúgy kell értelmezni, mint az adóalany héalevonáshoz való jogát. Következésképpen a felperes megjegyzi, hogy mivel a NIF adójogi szempontból nem minősül adóalanynak, és nem szed be díjakat, az általa fizetendő héából nem vonhatja le a szóban forgó autópálya‑szakasz építésével kapcsolatban számára értékesített termékek, illetve nyújtott szolgáltatások után általa megfizetett adót.
29 A megtámadott határozatban a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a NIF által a szóban forgó autópálya‑szakasz építése vonatkozásában megfizetett héa nem jogosít a Kohéziós Alapból való hozzájárulás formájában való támogatásra. A Bizottság ezt azzal indokolja, hogy a héa az 1084/2006 rendelet 3. cikkének e) pontja értelmében megtérül.
30 A Bizottság álláspontja szerint a NIF által a szóban forgó autópálya‑szakasz építésével kapcsolatban eredetileg megfizetett héa megtérül, mivel az említett autópálya‑szakaszt üzemeltető társaság héával terhelt díjat fog szedni ugyanezen autópálya‑szakasz használóitól.
31 Először is emlékeztetni kell arra, hogy az 1083/2006 rendelet 55. cikkének (1) bekezdése értelmében „»jövedelemtermelő projekt« bármely olyan infrastrukturális beruházást magában foglaló művelet, amelynek igénybevétele közvetlenül a felhasználókat terhelő díjakkal jár, vagy föld vagy épületek értékesítését vagy bérbeadását, vagy bármely más, ellenszolgáltatás fejében történő szolgáltatásnyújtást magában foglaló művelet”.
32 Márpedig a jelen esetben nem vitatott, hogy a szóban forgó projekt jövedelemtermelő projekt az említett rendelkezés értelmében.
33 Egyfelől, amint a fenti 10–15. pontból kiderül, a szóban forgó autópálya‑szakaszt, miután megépíti, a NIF ellenérték nélkül átadja a magyar állam nevében a tulajdonosi jogokat gyakorló MNV‑nek, a PPP konstrukcióban megvalósuló gyorsforgalmi utak kivételével az állami tulajdonba kerülő gyorsforgalmi utak kezelése, fenntartása és üzemeltetése pedig az ÁAK, illetve az állam által közbeszerzési eljárásban kiválasztott más üzemeltető feladata. Az infrastruktúrák használatáért az 1988. évi törvény és a felhatalmazása alapján kiadott gazdasági és közlekedési miniszteri rendelet alapján az ÁAK héával terhelt díjat szed, ideértve azon díjköteles infrastruktúrákat is, amelyeknek nem az ÁAK a kezelője. Az érintett autópályát illetően az ÁAK szerződést kötött a szóban forgó autópálya kezelése, fenntartása és üzemeltetése tárgyában a KKK‑val.
34 Másfelől a felperes kifejtette, hogy figyelembe vette az építtetési és üzemeltetési fázis egységes pénzügyi kezelését, és elvégezte a jövedelemtermelő projektek költség‑haszon elemzését. A keresetlevél 2. mellékleteként benyújtott támogatási kérelemből kitűnik, hogy a felperes a támogatási igény kiszámításakor figyelembe vette az autópálya‑szakasz üzemeltetéséből származó díjakat.
35 Emellett a Bizottság jogosan hivatkozik arra, hogy amennyiben a NIF szedné be a héával terhelt díjakat, akkor el kellene ismerni, hogy a NIF által fizetett héa megtérül. A felperes a Törvényszék előtt nem vitatta ezen feltevés következményét.
36 Márpedig az 1083/2006 rendelet és az 1084/2006 rendelet együttesen értelmezett rendelkezéseiből olyan esetben, mint amely az alapügyben fennáll, amikor is a felperes a közjogi szervezeti struktúrát választja a jövedelemtermelő projekt megvalósítására, nem lehet arra következtetni, hogy mivel e választásra tekintettel az építésért való felelősség nem ugyanazon közjogi szervezetet terheli, mint az üzemeltetés felelőssége, az a döntés, hogy a bevételeket és a kiadásokat több, a magyar állam ellenőrzése alatt álló közjogi szervezet, illetve több jövedelemtermelő projekt felelőse között megosszák, megváltoztathatná a költségek, így az említett projekt megvalósítása során megfizetett héa támogathatóságának megítélését.
37 E tekintetben nem lehet helyt adni a felperes azon érvének, miszerint a Bizottság a határozatával tagállami hatáskört von el.
38 Az 1083/2006 rendelet 56. cikkének (4) bekezdéséből ugyanis kitűnik, hogy noha a költségek elszámolhatóságára vonatkozó szabályok nemzeti szinten kerülnek megállapításra az egyes alapokra vonatkozó egyedi rendeletekben előírt kivételekre figyelemmel, épp az 1084/2006 rendelet állapít meg a (4) preambulumbekezdése szerint ilyen kivételeket, és szabályozza azokat a Kohéziós Alap tekintetében.
39 E vonatkozásban az 1084/2006 rendelet 3. cikkének e) pontja előírja, hogy a megtérülő héa nem jogosít a Kohéziós Alapból való hozzájárulás formájában támogatásra.
40 Ezen túlmenően nem megalapozott a felperes azon érve sem, miszerint a megtérülő héa fogalmát szigorúan az adójogi rendelkezések, nevezetesen a héaalanyok adólevonási jogára vonatkozó rendelkezések fényében kell meghatározni.
41 Az 1084/2006 rendelet 3. cikke e) pontjának magyar nyelvi változata úgy szól, hogy a „visszaigényelhető héa” nem támogatható. Más nyelvi változatokban, mint a spanyol, a dán, az angol, a francia, az olasz vagy a finn nyelvi változatban a „megtérülő héa” nem támogatható.
42 Az említett rendelkezés azonban nem határozza meg, hogy mit kell érteni visszaigényelhető vagy megtérülő héán.
43 Emlékeztetni kell arra, hogy főszabály szerint valamely uniós jogi szöveg valamennyi nyelvi változatát egyenértékűnek kell tekinteni, és ezt nem befolyásolhatja többek között az, hogy a tagállamok lakosságának mekkora része használja az érintett nyelvet. Az uniós jog egységes értelmezésének megőrzése érdekében ezért, amennyiben e nyelvi változatok eltérnek egymástól, az érintett rendelkezést azon szabályozás általános rendszerének és céljának figyelembevételével kell értelmezni, amelynek e rendelkezés részét képezi (lásd a Bíróság C‑152/01. sz. Kyocera‑ügyben 2003. november 20‑án hozott ítéletének [EBHT 2003., I‑13821. o.] 32. és 33. pontját, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatot).
44 Az 1084/2006 rendelet 3. cikke e) pontja nyelvi változatainak eltérésére tekintettel e rendelkezést a szóban forgó szabályozás általános rendszerének és céljának figyelembevételével kell értelmezni.
45 A felperes álláspontja szerint a visszaigényelhető héa magyar fogalma a levonható héa fogalmához kapcsolható, amelyet a 2006/112 irányelv rendelkezései határoznak meg.
46 A 2006/112 irányelv X. címe tartalmazza ugyanis a héa adóalany általi levonásának, illetve annak az adóalany részére történő visszatérítésének eseteit.
47 A levonási jog ugyanakkor nem foglalja magában feltétlenül a megtérülő héának az 1084/2006 rendeletnek a magyartól eltérő különböző nyelvi változataiban megjelenő fogalmát. Amint azt a Bizottság hangsúlyozza, ez különösen nyilvánvaló, amennyiben a megtérülő héának a strukturális alapokra és a Kohéziós Alapra vonatkozó szabályozásban szereplő meghatározását vesszük figyelembe.
48 A Bizottság a Kohéziós Alap által társfinanszírozott intézkedések keretében a kiadások támogathatósága tekintetében az 1164/94/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó különleges részletes szabályok megállapításáról szóló, 2003. január 6‑i 16/2003/EK rendeletének (HL L 2., 7. o.; magyar nyelvű különkiadás 14. fejezet, 1. kötet, 189. o.) 11. cikkére hivatkozik, amely kimondja:
„A [héa] csak abban az esetben minősül támogatható kiadásnak, ha azt ténylegesen és véglegesen a végrehajtásért felelős testület [helyesen: szervezet] viseli. A bármilyen módon visszaigényelhető [helyesen: megtérülő] HÉA még akkor sem minősül támogathatónak, ha azt a végrehajtásért felelős testület vagy a végső kedvezményezett ténylegesen nem igényli vissza [helyesen: ha azt ténylegesen nem a végrehajtásért felelős szervezet vagy a végső kedvezményezett kapja vissza].”
49 A Bizottság ugyanebben a vonatkozásban a strukturális alapok által társfinanszírozott tevékenységek kiadásainak támogathatósága tekintetében az 1260/1999/EK tanácsi rendelet alkalmazása részletes szabályainak megállapításáról szóló 1685/2000/EK rendelet módosításáról és az 1145/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. március 10‑i 448/2004/EK rendeletének (HL L 72., 66. o.; magyar nyelvű különkiadás 14. fejezet, 2. kötet, 3. o.) 7. szabályára is hivatkozik, amely kimondja:
„A [héa] nem képez támogatható kiadást, kivéve ha az valóban és végérvényesen a végső kedvezményezettet, illetve a Szerződés 87. cikke szerinti támogatási rendszer keretében és a tagállamok által kijelölt testületek [helyesen: szervezetek] által nyújtott támogatás esetében az egyéni címzettet terheli. A bármilyen módon visszaigényelhető [helyesen: megtérülő] HÉA nem tekinthető támogatható kiadásnak, még akkor sem, ha azt ténylegesen nem a végső kedvezményezett vagy az egyéni címzett kapja vissza. A végső kedvezményezett vagy az egyéni címzett állami vagy magánintézmény‑jellegét nem veszik figyelembe annak meghatározásánál, hogy a HÉA támogatható kiadást jelent‑e e szabály rendelkezéseinek alkalmazásában.”
50 A fenti 48. és 49. pontban hivatkozott meghatározások azon álláspontot támasztják alá, miszerint a megtérülő héa fogalma nem függ szükségképpen az adóalany adólevonásra vonatkozó lehetőségétől.
51 Ez alapján meg kell jegyezni, hogy az 1083/2006 és az 1084/2006 rendelet vonatkozásában a héa támogathatóságával kapcsolatban a támogatás kedvezményezettjére és nem a 2006/112 irányelv értelmében vett adóalanyra történik utalás.
52 A Bizottság jogosan hivatkozik arra, hogy az 1083/2006 rendelet 2. cikkének (4) bekezdéséből kitűnik, hogy a műveletek kezdeményezéséért vagy azok kezdeményezéséért és végrehajtásáért felelős állami vagy magánszférabeli gazdasági szereplőként, szervezetként vagy vállalkozásként meghatározott „kedvezményezett” kifejezés nem foglalja magában a 2006/112 irányelv értelmében vett „adóalany” fogalmát.
53 Végül a felperes keresetlevelének 22. pontjában a 2007–2013‑as időszakra vonatkozó pénzügyi tervvel kapcsolatos 2005. december 19‑i tanácsi dokumentum 57. pontjára hivatkozik a megtérülő héa fogalma általa javasolt értelmezésének alátámasztására. Márpedig, amint arra a Bizottság jogosan hivatkozik, e dokumentum azon bekezdését, amelyben említést nyer a megtérülő héa és a 2006/112 irányelv, az 1084/2006 rendelet szövege nem vette át.
54 Mivel az 1083/2006 és az 1084/2006 rendeletben a megtérülő héa fogalma a kedvezményezett, és nem az adóalany fogalmához kapcsolódik, ebből nehezen lehetne arra a következtetésre jutni, hogy e fogalmat a levonható, illetve a visszatéríthető héa fogalmának mintájára adójogi összefüggésben kell értelmezni.
55 A felperes ezért érvelésével nem bizonyította azt, hogy a Bizottság a jelen ügyben nem állapíthatta volna meg, hogy a szóban forgó jövedelemtermelő projekthez választott közjogi szervezeti struktúra alapján arra kell következtetni, hogy az említett projekt megvalósítása során megfizetett héa nem támogatható.
56 A fentiek alapján a jelen keresetet mint megalapozatlant el kell utasítani.
A költségekről
57 Az eljárási szabályzat 87. cikkének 2. §‑a alapján a Törvényszék a pervesztes felet kötelezi a költségek viselésére, ha a pernyertes fél ezt kérte. Mivel Magyarország pervesztes lett, a Bizottság kérelmének megfelelően kötelezni kell a költségek viselésére.
A fenti indokok alapján,
A TÖRVÉNYSZÉK (hatodik tanács)
a következőképpen határozott:
1) A Törvényszék a keresetet elutasítja.
2) A Törvényszék Magyarországot kötelezi a költségek viselésére.
Kanninen | Wahl | Soldevila Fragoso |
Kihirdetve Luxembourgban, a 2012. szeptember 20‑i nyilvános ülésen.
Aláírások