2011. május 3-án benyújtott kereset - Sigma Alimentos Exterior kontra Bizottság
(T-239/11. sz. ügy)
Az eljárás nyelve: spanyol
Felek
Felperes: Sigma Alimentos Exterior, SL (Madrid, Spanyolország) (képviselő: M. Ferre Navarrete ügyvéd)
Alperes: Európai Bizottság
Kérelmek
A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:
semmisítse meg a megtámadott határozat 1. cikke (1) bekezdését, amennyiben az megállapítja, hogy a társasági adóról szóló törvény egységes szerkezetbe foglalt szövege (TRLIS) 12. cikkének (5) bekezdése állami támogatásnak minősülő elemeket tartalmaz;
másodlagosan semmisítse meg a megtámadott határozat 1. cikkének (1) bekezdését, amennyiben az megállapítja, hogy a TRLIS 12. cikkének (5) bekezdése állami támogatásnak minősülő elemeket tartalmaz, amikor olyan részesedésszerzésekre alkalmazzák, amelyek irányításszerzést feltételeznek;
harmadlagosan semmisítse meg a megtámadott határozat 4. cikkét, amennyiben az a visszatéríttetés elrendelését alkalmazza a keresettel megtámadott végleges határozatnak az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzététele előtt megkötött ügyletekre;
a Bizottságot kötelezze az eljárásban felmerült költség viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
A jelen eljárás felperese az Egyesült Államokban és Peruban letelepedett társaságokban szerzett részesedést 2008-2010 közötti időszakban, a TRLIS 12. cikkének (5) bekezdése alapján pedig leírta az említett társaságokban való többségi részesedésszerzésből eredő üzleti és cégérték amortizációját.
2011. január 12-én a Bizottság elfogadta a megtámadott, a külföldi vállalkozásban való részesedésszerzés esetén az üzleti és cégértékre alkalmazott adózási amortizációról szóló C 45/2007 (ex NN 51/2007, ex CP 9/2007) határozatot (az értesítés a C(2010) 9566. számú végleges bizottsági határozattal történt). E határozat következményeként a spanyol adóhatóság vizsgálatot indított a felperes által alkalmazott amortizáció kiigazítása céljából.
Keresete alátámasztására a felperes két jogalapra hivatkozik.
Az első jogalap azon követelmények nem teljesítésén alapul, amelyek az intézkedés állami támogatásként való minősítéséhez szükségesek.
E tekintetben a felperes azt állítja, hogy az első indok, amely miatt a szóban forgó adószabályozás nem minősülhet állami támogatásnak, a vitatott intézkedés szelektív jellegének hiánya. A Bizottság ugyanis téved, amikor úgy véli, hogy a nemzeti részesedésszerzés előnyben részesítése, és a legalább 5%-os részesedésre vonatkozó követelmény alapján ténybeli szelektivitás áll fenn. A felperes szerint a Bizottság azért jut erre a következtetésre, mert nem veszi figyelembe az említett szabályozást alkalmazó vállalatok tevékenységi köreire és ágazataira vonatkozó elemzést.
A második jogalap a határozat indokolásának hiányán alapul.
A felperes úgy véli, hogy minden tekintetben elégtelen az az indokolás, amely alapján a Bizottság szerint nincs kifejezett jogi akadálya az Egyesült Államokbeli és perui társaságokban való részesedésszerzésnek.
____________