T‑472/09. és T‑55/10. sz. ügyek
SP SpA
kontra
Európai Bizottság
„Verseny – Kartellek – A betonvasrudak, illetve ‑tekercsek piaca – Az ESZAK 65. cikk megsértését az ESZAK‑Szerződés lejárta után az 1/2003/EK rendelet alapján megállapító határozat – Az árak és a fizetési határidők rögzítése – A gyártás vagy az eladás korlátozása, illetve ellenőrzése – Lényeges eljárási szabályok megsértése – Jogalap – Hatáskörtúllépés és eljárással való visszaélés – Bírságok – Az 1/2003 rendelet 23. cikkének (2) bekezdésében meghatározott felső határ – Megsemmisítés iránti kereset – Módosító határozat – Elfogadhatatlanság”
Összefoglaló – A Törvényszék ítélete (nyolcadik tanács), 2014. december 9.
1. Bírósági eljárás – Keresetlevél – Alaki követelmények – A jogvita tárgyának megjelölése – A felhozott jogalapok rövid ismertetése – A jogalap alátámasztására felhozott kifogásokra vonatkozó hasonló követelmények
(A Törvényszék eljárási szabályzata, 44. cikk, 1. §)
2. Bírósági eljárás – Új jogalapoknak az eljárás folyamán történő előterjesztése – Korábban felhozott jogalap kiterjesztése – Elfogadhatóság
(A Törvényszék eljárási szabályzata, 44. cikk, 1. §, és 48. cikk 2. §)
3. Intézmények jogi aktusai – Az érvényesség vélelme – Nem létező aktus – Fogalom
(EK 249. cikk)
4. Intézmények jogi aktusai – Indokolás – Kötelezettség – Terjedelem – A mellékletei nélkül közölt, versenyszabályokat alkalmazó határozat – Az érintett előtt ismert olyan összefüggés, amely lehetővé teszi számára a vele szemben hozott intézkedés jelentőségének megértését – Az indokolási kötelezettség megsértésének hiánya
(ESZAK 15. cikk és ESZAK 36. cikk)
5. Bizottság – A kollegialitás elve – Terjedelem – A mellékletei nélkül közölt, versenyszabályokat alkalmazó határozat – A kollegialitás elvének megsértése – Hiány – A határozat szövegében jogilag megkövetelt módon kifejtett elemek
(EK 219. cikk)
6. Intézmények jogi aktusai – A jogalap megválasztása – Uniós szabályozás – Az egyértelműség és az előreláthatóság követelménye – A jogalap kifejezett megjelölése – Az ESZAK 65. cikk megsértését az ESZAK‑Szerződés lejárta után megállapító és a szóban forgó vállalkozást szankcionáló bizottsági határozat – Az 1/2003 rendelet 7. cikkének (1) bekezdése és 23. cikkének (2) bekezdése által alkotott jogalap
(ESZAK 65. cikk, (1) bekezdés; 1/2003 tanácsi rendelet, 7. cikk, (1) bekezdés, és 23. cikk, (2) bekezdés)
7. Kartellek – Az ESZAK‑Szerződés jogi rendszerének tárgyi és időbeli hatálya alá tartozó kartellek – Az ESZAK‑Szerződés lejárta – A szabad verseny rendszerének az EK‑Szerződés hatálya alatti folytonossága – Az 1/2003 rendelet jogi keretében eljáró Bizottság általi ellenőrzés fenntartása
(ESZAK 65. cikk, (1) bekezdés; 1/2003 tanácsi rendelet)
8. Intézmények jogi aktusai – Időbeli hatály – Eljárási szabályok – Anyagi jogi szabályok – Különbségtétel – Az ESZAK‑Szerződés lejárta – E lejárat előtti tényállással kapcsolatban a lejárat után hozott, a versenyszabályokat alkalmazó határozat – A jogbiztonság elve, a bizalomvédelem elve és a büntetések törvényességének elve – Az ESZAK‑Szerződés lejártát megelőzően keletkezett jogi helyzetek – Az ESZAK‑Szerződés jogi rendszere alá tartozás
(ESZAK 65. cikk, (1) bekezdés; az Európai Unió Alapjogi Chartája, 49. cikk, (1) bekezdés)
9. Kartellek – Vállalkozások közötti megállapodások – Az ESZAK 65. cikk értelmében vett versenytorzítás – Értékelési szempontok – Versenyellenes cél – Megfelelő megállapítás
(ESZAK 65. cikk, (1) bekezdés)
10. Kartellek – Mind a megállapodás, mind az összehangolt magatartás alkotóelemeit tartalmazó összetett jogsértés – „Megállapodásként és/vagy összehangolt magatartásként” történő egységes minősítés – Megengedhetőség – Következmények az indokolási kötelezettség tekintetében
(ESZAK 15. cikk, és ESZAK 65. cikk, (1) bekezdés)
11. Kartellek – Összehangolt magatartás – Fogalom – Azon kötelezettséggel összeegyeztethetetlen egyeztetés és együttműködés, hogy minden vállalkozásnak önállóan kell meghatároznia piaci magatartását – Versenytársak közötti információcsere – Az információknak a piaci magatartás meghatározása érdekében való felhasználására vonatkozó vélelem – A piacra gyakorolt versenyellenes hatás hiánya – Hatás hiánya
(ESZAK 65. cikk, (1) bekezdés)
12. Verseny – Közigazgatási eljárás – A megfelelő ügyintézés elve – A pártatlanság követelménye – Következmények a bizonyítékok értékelése tekintetében
(Az Európai Unió Alapjogi Chartája, 41. cikk; 1/2003 tanácsi rendelet, (37) preambulumbekezdés)
13. Kartellek – Versenyellenes célú találkozókon való részvétel – A meghozott döntésektől való elhatárolódás hiányában az ezen döntésekből eredő kartellben való részvételre következtetést engedő körülmény – Nyilvános elhatárolódás – Megszorító értelmezés
(ESZAK 65. cikk, (1) bekezdés)
14. Verseny – Közigazgatási eljárás – Jogsértést megállapító bizottsági határozat – Bizonyítási mód – Okirati bizonyítékok – Valamely dokumentum bizonyító erejének értékelése – Szempontok – Kézjegy és aláírás hiánya – Hatás hiánya
(ESZAK 65. cikk)
15. Kartellek – Tilalom – Jogsértések – Egységes jogsértést megvalósító megállapodások és összehangolt magatartások – Fogalom – Értékelés – A jogsértés egészéért való felelősség egyetlen vállalkozásnak való betudása – Megengedhetőség
(ESZAK 65. cikk, (1) bekezdés; EK 81. cikk)
16. ESZAK – Árak – Árjegyzékek – Kötelező közzététel – A kartelltilalommal való összeegyeztethetőség
(ESZAK 60. cikk, és ESZAK 65. cikk, (1) bekezdés)
17. Verseny – Közigazgatási eljárás – A védelemhez való jog tiszteletben tartása – Az elv terjedelme – A jogsértést megállapító első bizottsági határozat megsemmisítése – Más jogalap és a korábbi előkészítő aktusok alapján új határozat elfogadása – Megengedhetőség – Új kifogásközlés elfogadására vonatkozó kötelezettség – Hiány
(ESZAK 65. cikk, (1), (4) és (5) bekezdés)
18. Verseny – Közigazgatási eljárás – A védelemhez való jog tiszteletben tartása – Iratbetekintés – Terjedelem – Iratbetekintés megtagadása – Következmények – Az érintett vállalkozásra háruló bizonyítási teher keretében a terhelő és mentő dokumentumok közötti megkülönböztetés szükségessége
19. Verseny – Bírságok – Összeg – Meghatározás – Maximális összeg – Kiszámítás – Figyelembe veendő forgalom – A vállalkozásként tevékenykedő gazdasági egységet képező valamennyi társaság összesített forgalma – A bírság kiszabásakor felbomlott gazdasági egység – A felső határnak a külön‑külön figyelembe vett társaságokra való alkalmazása – Felszámolás alatt álló társaság – Annak lehetetlensége, hogy az e társaság és a megbírságolt csoport közötti gazdasági egység bizonyítása hiányában e társasággal szemben bírságot szabjanak ki
(1/2003 tanácsi rendelet, 23. cikk, (2) bekezdés)
20. Megsemmisítés iránti kereset – Az eljáráshoz fűződő érdek – Olyan határozat elleni kereset, amely létező határozathoz csatol mellékleteket anélkül, hogy annak lényegét megváltoztatná – Kereset, amelyből az azt benyújtó félnek nem származhat előnye – Elfogadhatatlanság
(EUMSZ 263. cikk, negyedik bekezdés)
1. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 65. pont)
2. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 66. pont)
3. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 72–74. pont)
4. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 78–83., 104. pont)
5. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 106., 107. pont)
6. A közösségi jogrenden belül az intézmények csupán származékos hatáskörrel rendelkeznek. Ezért a közösségi jogi aktusok bevezető részében feltüntetik azt a jogalapot, amely az érintett intézményt felhatalmazza arra, hogy a szóban forgó területen eljárjon. A megfelelő jogalap kiválasztásának ugyanis alkotmányos jellegű jelentősége van.
Az olyan határozatnak, amellyel a Bizottság az ESZAK‑Szerződés lejártát követőn megállapítja, hogy valamely vállalkozás megsértette az ESZAK 65. cikk (1) bekezdését, és amelyben bírságot szab ki vele szemben, a jogsértés megállapítása tekintetében az 1/2003 rendelet 7. cikkének (1) bekezdése, a bírság kiszabása tekintetében pedig ugyanezen rendelet 23. cikkének (2) bekezdése képezi a jogalapját.
(vö. 117., 121. pont)
7. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 122–138. pont)
8. Az EK‑Szerződés szabályainak egy eredetileg az ESZAK‑Szerződés által szabályozott területen való alkalmazására az időbeli hatályra irányadó elvek tiszteletben tartásával kell, hogy sor kerüljön. E tekintetben, míg az eljárási szabályokat általában a hatálybalépésükkor folyamatban lévő valamennyi jogvitára alkalmazni kell, az anyagi jogi szabályokat a jogbiztonság és a bizalomvédelem elvének tiszteletben tartása érdekében úgy kell értelmezni, hogy azok a hatálybalépésüket megelőzően keletkezett helyzetekre csak annyiban vonatkoznak, amennyiben azok szövegéből, céljából vagy rendszertani elhelyezkedéséből egyértelműen kitűnik, hogy ilyen joghatást kell nekik tulajdonítani.
Ezzel összefüggésben az egyértelműen az ESZAK‑Szerződés lejártát megelőzően keletkezett jogi helyzetekre alkalmazandó anyagi jogi rendelkezések kérdését illetően az uniós jogrend folytonossága és a jogbiztonság, illetve a bizalomvédelem elvéhez kapcsolódó követelmények az ESZAK‑Szerződés alapján elfogadott anyagi jogi rendelkezések alkalmazását írják elő a tárgyi és időbeli hatályuk alá tartozó tényállások tekintetében. E tekintetben a bűncselekmények és büntetések jogszerűségének elve a versenyszabályok megsértéséért bírságot kiszabó határozat vonatkozásában nem követeli meg, hogy a szóban forgó cselekmény ne csupán az elkövetése időpontjában, hanem a formális szankciója időpontjában is jogellenes legyen.
(vö. 140., 141., 143–145. pont)
9. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 150., 151., 162., 210., 220. pont)
10. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 156–160., 167. pont)
11. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 163–166., 178., 181., 269. pont)
12. A Bizottság által a versenyjog területén folytatott közigazgatási eljárásokat illetően abban az esetben, ha az érintett intézmény mérlegelési jogkörrel rendelkezik, az uniós jogrend által a közigazgatási eljárás vonatkozásában előírt biztosítékok tiszteletben tartásának különösen nagy jelentősége van. E biztosítékok tiszteletben tartását ezenkívül az 1/2003 rendelet is előírja. E biztosítékok között szerepel többek között a hatáskörrel rendelkező intézmény azon kötelessége, hogy alaposan és pártatlanul vizsgálja meg az ügy valamennyi releváns körülményét. Egyébiránt a bizonyítékokat összességükben kell értékelni, figyelemmel valamennyi releváns ténybeli körülményre.
(vö. 184–187. pont)
13. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 197., 223., 226. pont)
14. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 201. pont)
15. Az EK 81. cikk és analógia útján az ESZAK 65. cikk megsértése nem csak elszigetelt magatartás eredménye lehet, hanem magatartássorozat vagy folytatólagos magatartás eredménye is. E tekintetben a termékalapár és a fizetési határidők rögzítésével összefüggő magatartások a megállapodás szerinti minimálár rögzítésére irányuló egy és ugyanazon cél gyakorlati megvalósításának lépéseit jelentik, amennyiben e magatartások egyenként olyan, időben többé‑kevésbé hasonló módozatok formájában nyilvánulnak meg, amelyekkel a megállapodás szerinti minimálárat rögzítik.
Az a tény, hogy ugyanazon magatartásokat fogadták el az alapárak, a felárak, a fizetési határidők és a termelés vagy értékesítés ellenőrzése vagy korlátozása terén, és mindezt hosszú éveken keresztül, és hogy ezenkívül bizonyítékok utalnak az összehangolt magatartásokat ellenőrző találkozókra is, azt mutatja, hogy a piaci helyzetet állandóan felügyelték, és hogy új kezdeményezéseket fogadtak el, amikor az érintett vállalkozások azt szükségesnek ítélték, ily módon fel sem merülhet a szóban forgó magatartások időleges jellege.
(vö. 211–213. pont)
16. Az árjegyzékeken belül az árakat valamennyi vállalkozásnak függetlenül kell meghatároznia, egymás közötti – akár hallgatólagos – megállapodás nélkül. Ebből következik, hogy amikor a versenytárs vállalkozások rendszeres összehangolás keretében folyamatosan olyan magatartást tanúsítanak, amelynek célja, hogy megállapodásokon, illetve összehangolt magatartásokon keresztül kiiktassa különösen a piacon alkalmazni tervezett méretfelárakkal kapcsolatos bizonytalanságot, e magatartás az ESZAK 65. cikk értelmében tiltott kartellnek minősül.
(vö. 231–232. pont)
17. Amennyiben az ESZAK‑Szerződés versenyszabályaiba ütköző jogsértést megállapító és bírságokat kiszabó bizottsági határozat azért került megsemmisítésre, mert az ESZAK 65. cikk (4) és (5) bekezdése lejárt, és ennélfogva a Bizottság már nem alapozhatta hatáskörét a fent hivatkozott, az említett határozat meghozatalakor már nem hatályos rendelkezésekre, az e semmisséget megállapító ítélet végrehajtása arra kötelezi a Bizottságot, hogy az eljárást pontosan onnantól ismételje meg, ahol a jogellenesség bekövetkezett, azaz a megsemmisített határozat elfogadásának időpontjától. A Bizottság ennélfogva a védelemhez való jog tiszteletben tartásának elve értelmében nem köteles újabb kifogásközlést küldeni a felperesnek.
(vö. 277., 280. pont)
18. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 285–288. pont)
19. A versenyszabályok megsértése miatt megbírságolt vállalkozás megelőző üzleti évben elért teljes forgalmának 10%‑át kitevő felső határ célja – amely felső határt az 1/2003/EK rendelet 23. cikkének (2) bekezdése e bírság határaként rögzíti – különösen az, hogy megóvja a vállalkozásokat az olyan túlzott mértékű bírságoktól, amelyek gazdaságilag tönkretehetik őket. Ebből az következik, hogy a felső határ nem a szankcionált jogsértések időszakára vonatkozik, amely akár évekkel is megelőzheti a bírság kiszabásának időpontját, hanem az ezen időponthoz közel álló időszakra. Amennyiben kitűnik, hogy több címzett alkotja még e határozat elfogadásának időpontjában is azt a vállalkozást, amely a szankcionált jogsértésért felelős gazdasági egység, a felső határ e vállalkozásnak, vagyis annak együttesen vett minden alkotóelemének teljes forgalma alapján számítható ki. Amennyiben azonban e gazdasági egység időközben felbomlott, a határozat minden egyes címzettje jogosult arra, hogy a szóban forgó felső határt egyedileg alkalmazzák rá. Ebből következik, hogy amennyiben nem bizonyítják valamely vállalkozás és a megbírságolt cégcsoport közötti gazdasági egység fennállását, és amennyiben e vállalkozás a bírság kiszabásakor felszámolás alatt áll, és ennélfogva nem bonyolít forgalmat, vele szemben nem lehet bírságot kiszabni.
E tekintetben kizárólag azon tény, hogy a vállalkozás tőkéjében részesedéssel rendelkező személyek a vállalkozás igazgatótanácsában is képviselve vannak, anélkül hogy ott többséggel rendelkeznének, nem igazolhatja annak megállapítását, hogy e tagok a bírság kiszabásának időpontjában továbbra is meghatározó befolyást gyakoroltak e vállalkozásra. Ugyanígy egy olyan sajtóközlemény, amely e tagok és a cégcsoport közötti stratégiai partnerségre utal, nem elegendő annak bizonyításához, hogy a bírságot kiszabó határozat elfogadásának időpontjában e tagok meghatározó befolyást gyakoroltak e csoportra. Két társaság közötti gazdasági egység fennállását nem alapozhatja meg önmagában az a körülmény sem, hogy az egyik társaság székhelye megfelel a másik társaság üzletvezetése központjának.
(vö. 307., 308., 317., 318., 321., 324. pont)
20. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 331–334. pont)