T‑300/10. sz. ügy
Internationaler Hilfsfonds eV
kontra
Európai Bizottság
„A dokumentumokhoz való hozzáférés – 1049/2001/EK rendelet – A LIEN 97-2011 szerződésre vonatkozó dokumentumok – A hozzáférés részleges megtagadása – Az első kérelem tárgyának meghatározása – Az egyén magánszférájának és becsületének védelmére vonatkozó kivétel – A döntéshozatali eljárás védelmére vonatkozó kivétel – A megfelelő ügyintézés elve – Konkrét és egyedi vizsgálat – Indokolási kötelezettség”
Az ítélet összefoglalása
1. Eljárás – Keresetlevél – Alaki követelmények – A felhozott jogalapok rövid ismertetése – A Törvényszék korábbi ítéletére való hivatkozás – A jogalap elfogadhatatlansága
(A Törvényszék eljárási szabályzata, 44. cikk, 1. §, c) pont, és 48. cikk, 2. §)
2. Európai Unió – Intézmények – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001 rendelet – Az intézmény azon kötelezettsége, hogy segítséget nyújtson a kérelmezőnek a kérelme elutasítását megelőzően
(1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 6. cikk, (2) bekezdés, 7. és 8. cikk)
3. Európai Unió – Intézmények – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001 rendelet – A dokumentumokhoz való hozzáférés elve alóli kivételek – A közérdek védelme – Terjedelem – Az intézménynek a dokumentumok konkrét és egyedi vizsgálatára vonatkozó kötelezettsége
(1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 4. cikk, (2), (3) és (6) bekezdés)
4. Európai Unió – Intézmények – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001 rendelet – A dokumentumokhoz való hozzáférés joga alóli kivételek – Az egyén magánszférájának és becsületének védelme – Terjedelem – A személyes adatok védelmére vonatkozó uniós szabályozásnak megfelelő értékelés kötelezettsége – A 45/2001 rendelet rendelkezéseinek valamennyi, személyes adatokat tartalmazó dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelemre történő maradéktalan alkalmazása
(EUSZ 6. cikk; 45/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 1. cikk, (1) bekezdés, 8., 18. cikk, és 1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 4. cikk, (1) bekezdés, b) pont)
5. Európai Unió – Intézmények – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001 rendelet – A dokumentumokhoz való hozzáférés joga alóli kivételek – Az egyén magánszférájának és becsületének védelme – Magára a kérelmezőre vonatkozó dokumentumok hozzáférhetővé tétele – Megengedhetőség – Korlátok – Harmadik személyek magánszférájának és becsületének védelme
6. Európai Unió – Intézmények – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – A dokumentumokhoz való hozzáférés joga alóli kivételek – Az egyén magánszférájának és becsületének védelme – A személyes adatok védelmére vonatkozó uniós szabályozásnak megfelelő értékelés kötelezettsége – A kivétel alkalmazásának mellőzése a védelemre érdemtelen személyek vonatkozásában vagy nyomós közérdek fennállása miatt – Megengedhetetlenség
(45/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 4. cikk, (1) bekezdés, b) pont, 1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 4. cikk, (1) bekezdés, b) pont)
7. Európai Unió – Intézmények – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001 rendelet – A dokumentumokhoz való hozzáférés joga alóli kivételek – A döntéshozatali eljárás védelme – Már befejezett eljárás során keletkezett dokumentumok védelme – Terjedelem
(1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 4. cikk, (3) bekezdés, második albekezdés)
8. Intézmények jogi aktusai – Indokolás – Kötelezettség – Terjedelem és korlátok
(EUMSZ 296. cikk)
9. Európai Unió – Intézmények – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001 rendelet – A dokumentumokhoz való hozzáférés joga alóli kivételek – Indokolási kötelezettség – Terjedelem
(EUMSZ 296. cikk; 1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 4. cikk)
1. Nem felel meg az eljárási szabályzat 44. cikke 1. §‑ának c) pontjában szereplő azon alakszerűségi feltételnek, hogy a keresetlevélben felhozott jogalapokat röviden ismertetni kell, azon felperes állítása, aki pusztán annak vizsgálatát kéri a Törvényszéktől, hogy az egy korábbi ítéletben tett megállapításai analógia útján alkalmazhatók‑e az adott ügyben. Ennélfogva az ilyen állítást elfogadhatatlannak kell nyilvánítani.
(vö. 41–43. pont)
2. A dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelemmel érintett intézmény köteles teljes körűen megvizsgálni a hozzáférhetővé tétel iránti kérelemben említett valamennyi dokumentumot. E kötelezettség főszabály szerint nemcsak az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001 rendelet 8. cikkének értelmében vett megerősítő kérelem kezelésekor áll fenn, hanem az ugyanezen rendelet 7. cikkének értelmében vett első kérelem kezelésekor is.
Egyébiránt az említett rendelet 6. cikke (2) bekezdésének szövegéből, különösen pedig a felkéri és a segítséget nyújt kifejezések használatából az következik, hogy önmagában a hozzáférés iránti kérelem pontatlanságának megállapítása – bármi legyen is e pontatlanság oka – arra kell indítsa a címzett intézményt, hogy kapcsolatba lépjen a kérelmezővel a kért dokumentumok lehető legpontosabb meghatározása érdekében.
Ennélfogva a Bizottság az első kérelem tárgyának meghatározására vonatkozó nyilvánvaló mérlegelési hibát követ el, és ebből következően megsérti az említett kérelem teljes körű megvizsgálására vonatkozó kötelezettségét, ha nem kéri fel a kérelmezőt arra – méghozzá a kért dokumentumok közlését megtagadó határozat elfogadása előtt –, hogy mind az első kérelemben, mind a megerősítő kérelemben pontosabban határozza meg a kért dokumentumokat.
(vö. 69., 84., 85., 87. pont)
3. Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001 rendelet alapján előterjesztett, dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelem kezeléséhez szükséges vizsgálatnak konkrétnak kell lennie. Egyrészt ugyanis önmagában az a körülmény, hogy valamely dokumentum kivétellel védett érdeket érint, nem elégséges e kivétel alkalmazásának igazolására. A kivétel alkalmazása főszabály szerint csupán abban az esetben igazolható, ha az intézmény előzetesen értékelte egyfelől, hogy a dokumentumhoz való hozzáférés konkrétan és ténylegesen sérti‑e a védett érdeket, másfelől az említett rendelet 4. cikkének (2) és (3) bekezdése szerinti esetekben azt, hogy nem fűződik‑e az érintett dokumentum hozzáférhetővé tételéhez nyomós közérdek. Másrészt a védett érdek sérelme kockázatának ésszerűen előreláthatónak, és nem pusztán hipotetikusnak kell lennie.
Főszabály szerint a dokumentumok konkrét és egyenkénti vizsgálata is szükséges, mivel – még akkor is, ha egyértelmű, hogy a hozzáférés iránti kérelem kivétel körébe eső dokumentumokra irányul – egyedül az ilyen vizsgálat teheti lehetővé, hogy az intézmény mérlegelje az 1049/2001 rendelet 4. cikke (6) bekezdésének megfelelő részleges hozzáférés kérelmező részére való biztosításának lehetőségét. A Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való hozzáférésre vonatkozó magatartási kódex alkalmazása keretében elégtelennek kell tekinteni a dokumentumok kategória szerinti, és nem a dokumentumokban foglalt konkrét adatok alapján történő értékelését, mivel az intézmény által lefolytatandó vizsgálatnak lehetővé kell tennie annak konkrét értékelését, hogy a hivatkozott kivétel valóban alkalmazandó‑e az említett dokumentumokban foglalt valamennyi információra.
(vö. 91., 92., 133., 144., 149., 150. pont)
4. Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001 rendelet 4. cikke (1) bekezdésének b) pontjában a dokumentumokhoz való hozzáférés alóli kivétel szerepel arra az esetre vonatkozóan, ha a hozzáférhetővé tétel sértené az egyén magánszférájának és becsületének különösen a személyes adatok védelmére vonatkozó közösségi joganyagnak megfelelő védelmét. E rendelkezés oszthatatlan, és azt írja elő, hogy az egyén magánszférájának és becsületének esetleges sérelmét mindig az említett szabályozásnak, különösen pedig a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő kezelése tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló 45/2001 rendeletnek megfelelően vizsgálják és értékeljék. A 45/2001 rendeletet és az 1049/2001 rendeletet egymáshoz igen közeli időpontokban fogadták el. Azok nem tartalmaznak olyan rendelkezéseket, amelyek kifejezetten az egyik rendelet elsőbbségét állapítanák meg. Főszabály szerint biztosítani kell a teljes körű érvényesülésüket.
E tekintetben a 45/2001 rendelet (15) preambulumbekezdésének első mondatából kitűnik, hogy az uniós jogalkotó utalt az EUSZ 6. cikk – és ennek révén az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény 8. cikke – alkalmazásának szükségességére, ha a közösségi intézmények vagy szervek általi adatkezelés e rendelet hatályán kívül eső tevékenységek gyakorlása során történik, különösen az EU‑Szerződés Lisszaboni szerződést megelőző változatának V. és VI. címében szereplő tevékenységek során. Ugyanakkor ez az utalás nem bizonyult szükségesnek az olyan adatkezelés esetében, amelyet az említett rendelet hatályán belüli tevékenységek gyakorlása során valósítanak meg, mivel ilyen esetben nyilvánvalóan magát a 45/2001 rendeletet kell alkalmazni.
Következésképpen, amennyiben az 1049/2001 rendeleten alapuló kérelem célja személyes adatokat tartalmazó dokumentumokhoz való hozzáférés, a 45/2001 rendelet valamennyi rendelkezése alkalmazandó. Márpedig a 45/2001 rendelet 8. cikke többek között azt a kötelezettséget írja elő azon címzett számára, akinek a személyes adatokat továbbítják, hogy igazolja a személyes adatok hozzáférhetővé tételének szükségességét. Ugyanezen rendelet 18. cikke pedig többek között azt a lehetőséget biztosítja az érintettnek, hogy a sajátos helyzetével kapcsolatos, fontos jogos érdekből bármikor kifogást emelhet a rá vonatkozó adatok kezelése ellen.
(vö. 98., 99., 101., 103., 104. pont)
5. Mind az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001 rendelet 4. cikkében felsorolt kivételek szigorú értelmezésére, mind a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő kezelése tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló 45/2001 rendelet céljára tekintettel a kizárólag a hozzáférést kérelmezőre vonatkozó személyes adatok hozzáférhetővé tétele nem tagadható meg amiatt, hogy sértené az egyén magánszférájának és becsületének védelmét.
Ezenfelül ami az ilyen adatok hozzáférhetővé tételének terjedelmét illeti, bár az 1049/2001 rendelet 4. cikke (1) bekezdésének b) pontjában szereplő érdek védelmére a hozzáférést kérővel szemben nincs szükség, azonban e védelmet a harmadik személyekkel szemben a 45/2001 rendeletnek megfelelően garantálni kell. Ebből következően azon elvvel ellentétben, amely szerint az 1049/2001 rendelet célja, hogy az intézmények dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésre vonatkozó általános jogot biztosítson, ha a kért dokumentumok a hozzáférést kérelmezőre vonatkozó személyes adatokat tartalmaznak, ez utóbbinak az intézmények dokumentumaihoz való hozzáférésre vonatkozó jogon alapuló hozzáférhetővé tételhez való joga nem járhat azzal a következménnyel, hogy az említett dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésre vonatkozó általános jog nyílik meg.
(vö. 107., 109. pont)
6. Az uniós intézmények dokumentumaihoz való hozzáférés jogával összefüggésben nem a felperes feladata annak értékelése, hogy valamely személy részesülhet‑e, vagy nem, a magánszférája és a becsülete védelmében. Ugyanis a személyes adatoknak az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001 rendelet 4. cikke (1) bekezdése b) pontja alkalmazása keretében garantálandó védelmet a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő kezelése tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló 45/2001 rendelet rendelkezéseinek szigorú tiszteletben tartásával kell biztosítani. Márpedig ez utóbbi rendeletben nem szerepel a benne garantált alapvető jog alóli, azon alapuló kivétel, hogy a szóban forgó adatok olyan személyre vonatkoznak, aki nem méltó az említett védelemre. Egyébiránt az 1049/2001 rendelet 4. cikke (3) bekezdésének második albekezdésében említett kivétellel ellentétben az 1049/2001 rendelet 4. cikke (1) bekezdésének b) pontján és a 45/2001 rendeleten alapuló kivétel nem hagyható figyelmen kívül nyomós közérdek fennállása miatt.
(vö. 112., 124. pont)
7. Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001 rendelet 4. cikke (3) bekezdése második albekezdésének értelmében az érintett intézményen belüli tárgyalások és előzetes egyeztetések részét képező, belső használatra korlátozott állásfoglalásokat tartalmazó dokumentumokhoz való hozzáférést meg kell tagadni a döntés meghozatalát követően is, amennyiben a dokumentum hozzáférhetővé tétele az intézmény döntéshozatali eljárását súlyosan sértené, kivéve, ha a hozzáférhetővé tételhez nyomós közérdek fűződik. Az intézmények dokumentumaihoz való hozzáférésre vonatkozó jog alóli kivételek szigorú értelmezésére vonatkozó elvre tekintettel csupán a belső használatra szánt dokumentumok egyik része, azaz az érintett intézményen belüli tárgyalások és előzetes egyeztetések részét képező, belső használatra korlátozott állásfoglalásokat tartalmazó dokumentumok esetében teszi lehetővé az 1049/2001 rendelet 4. cikke (3) bekezdésének második albekezdése a hozzáférés megtagadását akár a döntés meghozatalát követően is, amennyiben a hozzáférhetővé tételük súlyosan sértené az intézmény döntéshozatali eljárását.
Ebből következően az 1049/2001 rendelet e rendelkezésének az a célja, hogy védje a valamely eljárás során létrehozott azon dokumentumok bizonyos típusait, amelyek hozzáférhetővé tétele, akár az említett eljárás befejezését követően is, súlyosan sértené az érintett intézmény döntéshozatali eljárását. E dokumentumoknak az érintett intézményen belüli tárgyalások és előzetes egyeztetések részét képező, belső használatra korlátozott állásfoglalásokat kell tartalmazniuk.
(vö. 130–132. pont)
8. Az EUMSZ 296. cikk által megkövetelt indokolást az adott jogi aktus természetéhez kell igazítani, valamint a jogi aktust kiadó intézmény érvelését világosan és egyértelműen kell megfogalmazni, hogy az az érdekeltek számára a meghozott intézkedés indokait megismerhetővé, az uniós bíróság számára pedig a felülvizsgálati jogkört gyakorolhatóvá tegye. Az indokolási kötelezettséget az eset összes körülményeire, így különösen a jogi aktus tartalmára, a felhívott indokok jellegére, és a címzettek vagy a jogi aktus által közvetlenül és személyükben érintett egyéb személyek magyarázathoz fűződő érdekére tekintettel kell vizsgálni. Nem követelmény, hogy az indokolás az összes releváns ténybeli és jogi elemet tartalmazza, minthogy azt a kérdést, hogy valamely jogi aktus indokolása megfelel‑e az EUMSZ. 296. cikk követelményeinek, nemcsak szövegére, hanem körülményeire, valamint az adott tárgyra vonatkozó jogszabályok összességére is figyelemmel kell vizsgálni.
(vö. 181. pont)
9. Ami a dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelmet illeti, ha az adott intézmény e hozzáférést megtagadja, minden egyes esetben a rendelkezésére álló adatok alapján bizonyítania kell, hogy a dokumentumok, amelyekhez a hozzáférést kérték, ténylegesen az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001 rendelet 4. cikkében felsorolt kivételek hatálya alá tartoznak. Tehát a dokumentumhoz való hozzáférést megtagadó intézmény olyan indokolást köteles adni, amelyből megérthető és ellenőrizhető egyfelől, hogy a kért dokumentum ténylegesen kapcsolódik‑e a hivatkozott kivétellel érintett területhez, másfelől, hogy az e kivétellel kapcsolatos védelmi szükséglet valós‑e.
E tekintetben a hozzáférés hallgatólagos megtagadása jellegénél fogva az indokolás teljes hiányával jár, amely nem felel meg az EUMSZ 296. cikkben az uniós intézmények számára előírt indokolási kötelezettségnek.
(vö. 182., 185–187., 198. pont)