T‑122/17. sz. ügy
Devin AD
kontra
az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala
„Európai uniós védjegy – Törlési eljárás – DEVIN európai uniós szóvédjegy – Feltétlen kizáró ok – Leíró jelleg – Földrajzi név – A 207/2009/EK rendelet 7. cikke (1) bekezdésének c) pontja (jelenleg az (EU) 2017/1001 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének c) pontja)”
Összefoglaló – A Törvényszék ítélete (nyolcadik tanács), 2018. október 25.
1. Európai uniós védjegy – Jogorvoslati eljárás – Az uniós bírósághoz benyújtott kereset – A Törvényszéknek a megtámadott határozat megváltoztatására vonatkozó jogosultsága – Korlátok
(207/2009 tanácsi rendelet, 64. cikk, (1) bekezdés, második mondat és 65. cikk, (3) bekezdés)
2. Európai uniós védjegy – A védjegyoltalomról való lemondás, a védjegyoltalom megszűnése és a védjegy törlése – Feltétlen törlési okok – A 207/2009 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének c) pontjával ellentétes lajstromozás – Fogalom
(207/2009 tanácsi rendelet, 7. cikk, (1) bekezdés, c) pont, és 52. cikk, (1) bekezdés, a) pont)
3. Európai uniós védjegy – A védjegyoltalomról való lemondás, a védjegyoltalom megszűnése és a védjegy törlése – Feltétlen törlési okok – A 207/2009 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének c) pontjával ellentétes lajstromozás – A védjegy leíró jellegének értékelése – Földrajzi nevek
(207/2009 tanácsi rendelet, 7. cikk, (1) bekezdés, c) pont, és 52. cikk, (1) bekezdés, a) pont)
4. Európai uniós védjegy – A védjegyoltalomról való lemondás, a védjegyoltalom megszűnése és a védjegy törlése – Feltétlen törlési okok – A 207/2009 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének c) pontjával ellentétes lajstromozás – A védjegy leíró jellegének értékelése – Földrajzi nevek
(207/2009 tanácsi rendelet, 7. cikk, (1) bekezdés, c) pont, és 52. cikk, (1) bekezdés, a) pont)
5. Európai uniós védjegy – A védjegyoltalomról való lemondás, a védjegyoltalom megszűnése és a védjegy törlése – Feltétlen törlési okok – A 207/2009 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének c) pontjával ellentétes lajstromozás – DEVIN szóvédjegy – A „devin” kifejezés uniós átlagfogyasztó általi észlelése – A Devin földrajzi név rendelkezésre állása
(207/2009 tanácsi rendelet, 7. cikk, (1) bekezdés, c) pont, és 52. cikk, (1) bekezdés, a) pont)
6. Európai uniós védjegy – Az európai uniós védjegy hatálya – Korlátozások – A 207/2009 rendelet 12. cikkének b) pontja – A rendelkezésre állás követelménye – Hatás
(207/2009 tanácsi rendelet, 7. cikk, (1) bekezdés, c) pont, és 12. cikk, b) pont)
7. Európai uniós védjegy – Az európai uniós védjegy hatálya – A védjegyoltalom tartalma – A védjegy használatának megtiltásához való jog – Azonos vagy hasonló megjelölés alapos ok nélkül történő használata, amely tisztességtelenül kihasználja vagy sérti a védjegy megkülönböztető képességét vagy jóhírnevét – Az alapos ok fogalma– Terjedelem
(207/2009 tanácsi rendelet, 9. cikk, (2) bekezdés, c) pont)
1. Lásd a határozat szövegét.
(lásd: 11., 97–99. pont)
2. Lásd a határozat szövegét.
(lásd: 17., 18. pont)
3. Lásd a határozat szövegét.
(lásd: 20–22. pont)
4. Lásd a határozat szövegét.
(lásd: 23., 24. pont)
5. A DEVIN szóvédjegy – Bulgária fogyasztóinak kivételével – nem földrajzi származást leíró védjegy sem a Bulgáriával szomszédos országok, nevezetesen Görögország és Románia, sem pedig az Unió összes többi tagállamának átlagos fogyasztói számára.
Miközben a Devin földrajzi nevet az érintettek köre Bulgáriában ismeri, azt kell megállapítani, hogy az Unió más tagállamaiban az érintettek körében a Devin földrajzi név túlnyomórészt ismeretlen, vagy legalábbis földrajzi hely megjelöléseként ismeretlen.
Pusztán az a tény, hogy Devin városát az internetes keresőmotorok észlelik nem elegendő annak megállapításához, hogy olyan helyről van szó, amelyet Görögország és Románia érintett közönségének jelentős része ismer. Önmagában az, hogy egy kisváros „az interneten idegenforgalmi imázzsal” rendelkezik, nem elegendő ahhoz, hogy megállapítható legyen annak a külföldön élő érintett közönség körében való ismertsége.
Ráadásul az Unió ásványvizet és üdítőitalokat vásárló átlagos fogyasztói nem rendelkeznek magas szintű földrajzi vagy idegenforgalmi szaktudással. A fellebbezési tanács azzal, hogy tévesen csupán azokra a külföldi – különösen a görög és a román – turistákra fókuszált, akik Devinbe vagy Bulgáriába látogatnak, nem az érintett közönség egészét vette figyelembe, amelyet az Unió – többek között Görögország és Románia – átlagos fogyasztói alkotnak, hanem tévesen az érintett közönség azon kicsiny vagy elenyésző részére korlátozta vizsgálatát, vagyis a Bulgáriába vagy Devinbe látogató külföldi turistákra, amely mindenképpen elhanyagolhatónak bizonyul, és az ítélkezési gyakorlatra tekintettel nem tekinthető kellőképpen reprezentatívnak. A fellebbezési tanács így nem a megfelelő tesztet alkalmazta, ami a „devin” szó érintett közönség általi észlelésének téves ténybeli értékeléséhez vezetett.
A Devin földrajzi név rendelkezésre állásával kapcsolatban meg kell állapítani, hogy a „Devin” név leíró jellegű használata megengedett a város idegenforgalmi célállomásként történő reklámozása céljából. Az európai uniós védjegyről szóló 207/2009 rendelet korlátokat állít fel a védjegyek által nyújtott kizárólagos jogok meghatározásánál, amely korlátok arra szolgálnak, hogy figyelembe vegyék a harmadik személyek érdekeit is. Devin városának neve továbbra is rendelkezésre áll a harmadik felek számára, nem csupán leíró jellegű használat – mint például e város idegenforgalmának reklámozása – céljából, hanem „alapos ok” fennállása esetén megkülönböztető jelölésként is, amennyiben nem áll fenn összetéveszthetőség, ami kizárja a 207/2009 rendelet 8. és 9. cikkének alkalmazását. Az olyan földrajzi nevek rendelkezésre állásának megőrzéséhez fűződő általános érdek, mint például Devin fürdővárosának neve tehát oltalom alatt állhat az ilyen nevek leíró jellegű használata megengedettségének és a vitatott védjegy jogosultjának kizárólagos joga korlátainak köszönhetően, anélkül hogy e védjegyet törölni kellene.
(lásd: 39., 41., 46–48., 79., 83., 89., 90., 93. és 95. pont)
6. Az európai uniós védjegyről szóló 207/2009 rendelet 12. cikkének célja az, hogy a védjegyoltalomhoz fűződő alapvető érdekeket összebékítse az áruk szabad mozgásával és a szolgáltatásnyújtás szabadságával a belső piacon, oly módon, hogy a védjegyhez fűződő jogok betölthessék alapvető funkciójukat a torzulásmentes verseny azon rendszerében, amelyet az Európai Unió működéséről szóló szerződés célja létrehozni és fenntartani. Közelebbről, a rendelet 12. cikke b) pontjának célja az összes gazdasági szereplő részére biztosítani annak a lehetőségét, hogy leíró jellegű megjelöléseket használhassanak. E rendelkezés tehát a rendelkezésre állás követelményének kifejeződése. Mindenesetre, a rendelkezésre állás követelménye semmi esetre sem képezheti a védjegyoltalomhoz fűződő hatásoknak az említett cikkben foglaltakon felüli, önálló korlátozását. Így, habár a 12. cikk (1) bekezdésének b) pontja nem ruházza harmadik felekre az ilyen név védjegyként történő használatának jogát, pusztán azon jogukat biztosítja, hogy azt leíróan – azaz földrajzi eredet‑megjelölésként – használják, feltéve, hogy azt az üzleti tisztesség követelményeivel összhangban teszik.
(lásd: 76–78. pont)
7. Lásd a határozat szövegét.
(lásd: 87., 88. pont)