T‑383/03. sz. ügy

(kivonatos közzététel)

Hynix Semiconductor Inc.

kontra

az Európai Közösségek Tanácsa

„Bizalmasság – Vitatás”

A végzés összefoglalása

1.      Eljárás – Beavatkozás – Az eljárási iratok megküldése a beavatkozók részére – Eltérés – Bizalmas kezelés – Bizalmas kezelés iránti kérelem – Feltételek – Pontosság – Indokolás

(Az Elsőfokú Bíróság eljárási szabályzata, 116. cikk, 2. §)

2.      Eljárás – Beavatkozás – Az eljárási iratok kézbesítése a beavatkozók részére – Eltérés – Bizalmas kezelés – Bizalmas kezelés iránti kérelem – Az elnök által vitatás esetén történő vizsgálat – A titkos vagy bizalmas jelleg vizsgálata – Az érdekek mérlegelése

(Az Elsőfokú Bíróság eljárási szabályzata, 116. cikk, 2. §; 2026/97 tanácsi rendelet, 29. cikk)

3.      Eljárás – Beavatkozás – Az eljárási iratok kézbesítése a beavatkozók részére – Eltérés – Bizalmas kezelés – Az eljárási iratokban többször előforduló információ – Annak szükségessége, hogy a bizalmas kezelés iránti kérelem minden releváns szövegrészre vonatkozzon

4.      Eljárás – Beavatkozás – Az eljárási iratok kézbesítése a beavatkozók részére – Eltérés – Bizalmas kezelés – Titkosnak vagy bizalmasnak nem tekinthető információk

5.      Eljárás – Beavatkozás – Az eljárási iratok kézbesítése a beavatkozók részére – Eltérés – Bizalmas kezelés – Titkosnak vagy bizalmasnak tekinthető információk

6.      Eljárás – Beavatkozás Az eljárási iratok kézbesítése a beavatkozók részére – Eltérés – Bizalmas kezelés – Ténylegesen titkos vagy bizalmas, de a beavatkozók eljárási jogainak gyakorlásához szükséges információkra vonatkozó bizalmas kezelés iránti kérelem – Elutasítás

1.      Az Elsőfokú Bíróság eljárási szabályzata 116. cikkének 2. §‑a alapelvként megállapítja, hogy a beavatkozóknak minden egyes, a felek részére kézbesített eljárási iratról másolatot kell kapniuk, és csak eltérés alapján engedi meg, hogy bizonyos titkos vagy bizalmas iratokat vagy információkat ne küldjenek meg számukra.

A bizalmas kezelés iránti kérelmet beterjesztő fél feladata a kérelem által érintett iratok és információk meghatározása, és annak kellő indokolása, hogy miért bizalmasak.

A bizalmas kezelés iránti kérelem, amely egyáltalán nem pontosítja, hogy mely információt kell mellőzni a beavatkozóknak küldendő másolatokból, nem felel meg a pontosság követelményének, holott a beavatkozóknak képeseknek kell lenniük ezen információk azonosítására annak érdekében, hogy bizalmas jellegük vagy velük való közlésük esetleges szükségessége tekintetében előadják észrevételeiket.

Az indokolási kötelezettséget minden egyes irat természete és az általa érintett információ figyelembevételével kell megítélni. Különbséget lehet tenni egyrészt a természetüknél fogva titkos információk között, mint például az üzleti, versenyhez kapcsolódó, pénzügyi vagy számviteli természetű, illetve bizalmas – úgymint a tisztán bennfentes jellegű – információk, és másrészt az olyan iratok vagy információk között, amelyek a kérelmező által bizonyítandó okokból lehetnek titkosak vagy bizalmasak.

Mivel olyan információkról van szó, amelyek számadatokból, valamint pontos üzleti, versenyhez kapcsolódó és pénzügyi jellegű adatokból állnak, az indokolási kötelezettség teljesítéséhez elegendő ezek rövid leírása, jelezve, hogy azok – az esettől függően – titkosak vagy bizalmasak.

(vö. 17–18., 31–32., 34–35. pont)

2.      Ha valamely fél az Elsőfokú Bíróság eljárási szabályzata 116. cikke 2. §‑ának második mondata alapján nyújt be kérelmet, az elnöknek csak azon iratok és információk tekintetében kell határoznia, amelyek bizalmas jellege a másik fél vagy a beavatkozó által vitatott. Ugyanis, amennyiben a kérelem nem vitatott, annak tárgyában nem kell határozatot hozni.

Ha az elnöknek határoznia kell, először meg kell vizsgálnia, hogy valóban titkosak és bizalmasak‑e azok az iratok és információk, amelyek bizalmassága vitatott. E vizsgálat során az elnököt nem kötheti a bizalmas kezelést kérő fél által a vitában részt nem vevő féllel, az utóbbi személyre vonatkozó és a beadványok tartalmát képező iratok és információ tekintetében kötött bizalmassági megállapodás. Az elnököt az a tény sem kötheti, hogy bizonyos iratoknak vagy információknak a Bizottság bizalmas kezelést biztosított a megtámadott jogi aktus elfogadásához vezető igazgatási eljárás során. Ezzel szemben feladata megvizsgálni, hogy a kérdéses irat, illetve információ ténylegesen titkos vagy bizalmas‑e.

Az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező támogatott behozatallal szembeni védelemről szóló 2026/97 rendelet alapján elfogadott jogi aktust érintő eljárásokban mindazonáltal helyénvaló lehet azt a tényt figyelembe venni, hogy az adott jogi aktus elfogadásához vezető igazgatási eljárás során az intézmények, azt követően, hogy erre irányuló indokolt kérelmet kaptak, a hivatkozott rendelet 29. cikkét alkalmazva elfogadják, hogy a fél által bizalmasan vagy bizalmas jelleggel rendelkezésre bocsátott iratokat vagy információkat bizalmasan kezeljék.

Ha az elnököt vizsgálata annak megállapítására indítja, hogy valamely irat és információ, amelynek bizalmasságát vitatják, titkos és bizalmas, ezt követően valamennyi ilyen irat és információ tekintetében mérlegelnie kell az ellentétes érdekeket, és egyensúlyt kell teremtenie közöttük. E tekintetben az eljárási szabályzat 116. cikke 2. §‑ának második mondata szerinti eltérés szempontjából számításba jöhető körülmények értékelése különbözik, aszerint hogy a bizalmas kezelést a bizalmas kezelés iránti kérelem benyújtója érdekében vagy a vitában részt nem vevő fél érdekében kérik.

Ahol a bizalmas kezelést a kérelmező érdekében kérik, az elnöknek az értékelés során valamennyi ilyen irat és információ tekintetében a kérelmezőnek az érdekei súlyos sérelme megelőzésére való jogos törekvését kell egyensúlyba hoznia a beavatkozók ugyanolyan jogos, arra irányuló törekvésével, hogy megszerezzenek minden olyan információt, amely eljárási jogaik gyakorlásához szükséges.

Ahol a bizalmas kezelés iránti kérelmet a vitában részt nem vevő fél érdekében kérik, az elnöknek az értékelés során valamennyi ilyen irat és információ tekintetében e személynek az őt érintő titkos vagy bizalmas iratok, illetve információk védelemben részesítésére vonatkozó érdekét kell egyensúlyba hoznia a beavatkozók arra irányuló érdekével, hogy megszerezzék ezen iratokat vagy információkat az eljárási jogaik gyakorlásához.

Mindenesetre a kérelmezőnek számolnia kell azzal a lehetőséggel – figyelemmel a bírósági eljárások kontradiktórius és nyilvános jellegére –, hogy néhány olyan titkos vagy bizalmas irat, illetve információ, amelynek benyújtásáról döntött, szükségesnek tűnhet a beavatkozók eljárási jogainak a gyakorlása szempontjából, és ezért azokat közölni kell velük.

Végül pedig lényegtelen, hogy a beavatkozó felajánlja, hogy nem hozza nyilvánosságra azokat az iratokat és információkat, amelyek mellőzését kérik a számára megküldendő beadványok másolataiból, és kizárólag csak a beavatkozás céljára használja őket. Ugyanis az eljárásban részt vevő felek és beavatkozók a részükre megküldött beadványmásolatokat egyébként is kizárólag csak az őket megillető eljárási jogok gyakorlására használhatják.

(vö. 36., 38–47., 83. pont)

3.      Ha ugyanazt az információt az eljárási iratokban számos esetben ismétlik, és a fél elmulasztja a bizalmas kezelést kérelmezni minden egyes szövegrész tekintetében, ahol az előfordul, és ennek eredményeként az információt a beavatkozók mindenképpen megismerik, az erre vonatkozó kérelmet csak elutasítani lehet, tekintettel értelmetlenségére.

Ha a beadványok és a hozzájuk csatolt iratok magas oldalszámot tesznek ki, és nagyon nagy mennyiségű információra vonatkozik a bizalmas kezelés iránti kérelem, lehetetlen annak módszeres vizsgálata, hogy a kérelemmel érintett minden információ a kérelmező által megjelöltektől eltérő más helyeken is említésre került‑e az eljárási iratokban. Következésképpen egyet kell érteni abban, hogy a bizonyos információ tekintetében elismert bizalmas kezelés csak annyiban hatásos, amennyiben nem derül ki később, hogy az ily módon kezelt információ ismétlődik az eljárási iratok beavatkozókkal közölt részleteiben.

(vö. 49–53. pont)

4.      Nem titkosak és nem bizalmasak azon információk, amelyek a beavatkozókra vonatkoznak, és szükségszerűen ismertek előttük, illetve a nagyközönség számára vagy szakmai körök részére hozzáférhetők, vagy nagyrészt nyilvánvalóak, illetve kikövetkeztethetők a beavatkozók által már jogszerűen megismert vagy velük a jövőben közlendő információkból, vagy nem eléggé pontosak, illetve meghatározottak, vagy több mint öt éve keletkeztek, és ezért elavultnak tekintendők, hacsak a kérelmező nem bizonyítja, hogy koruk ellenére az adatok még mindig lényegi elemét képezik saját vagy az érintett harmadik személy piaci helyzetének, vagy a kérelmező által meghozott vagy meghozandó stratégiai döntések tekintetében kétségek között hagyják a beavatkozókat, és azok tartalmát nem fedi fel előttük. Ellenben nem tekinthetők jogszerűen közöltnek azok az információk, amelyekre vonatkozóan a kérelmező a kezdetektől bizalmas kezelést kért, majd megfelelő időn belül közölte, hogy a beavatkozókkal való közlésük a részéről elkövetett gépelési hiba eredménye volt, és kérte, kötelezzék e beavatkozókat arra, hogy ezen iratokat juttassák vissza az Elsőfokú Bíróságnak.

(vö. 54–60., 75., 88., 90. pont)

5.      A kérelmező, illetve az érintett harmadik személyek üzletpolitikájára és versenyhelyzetére, valamint a kérelmező pénzügyi helyzetére vagy az általa e tekintetben a jogvitában félként részt nem vevő harmadik személyekkel szemben vállalt kötelezettségekre vonatkozó bizonyos számadatok és műszaki információk titkos jelleggel bírnak, amennyiben azok meghatározottak, pontosak és új keletűek.

Bizalmas jellegűek lehetnek más iratok és információk, amelyek bizalmasságát a jelen ügyben a kérelmező megfelelő indokokkal támasztotta alá. Ilyen jellegű indok lehet különösen az a tény, hogy valamely irat meghatározott, pontos és új kereskedelmi információk elválaszthatatlan egységét képezi, amelyek természetüknél fogva a kérelmező üzleti titkát jelentik, valamint ezen üzleti titkok vonatkozásában bizalmas jellegű értékeléseket tartalmaz. Az a tény, hogy bizonyos iratok egy elkövetkezendő időszakot illető rendkívül bizalmas stratégiai és pénzügyi tervekre vonatkoznak, szintén alátámaszthatja azt, hogy azokat kivételesen teljes egészükben bizalmasnak kell tekinteni.

(vö. 62–67., 86. pont)

6.      A beavatkozók eljárási jogainak gyakorlásához szükségesnek tűnő titkos és bizalmas információkra vonatkozó kérelmet el kell utasítani. Ha ugyanis a beavatkozók nem bírnának tudomással ezekről, hasztalanul vitatnák az azokhoz kapcsolódó jogalapokat.

Ezzel szemben a titkos vagy bizalmas információk nem tekinthetők szükségesnek a beavatkozók eljárási jogainak gyakorlásához, ha a felek beadványaiból leszűrhető azok összefoglalása, és az aktában máshol szereplő információk elégséges áttekintést nyújtanak róluk.

(vö. 70–73. pont)