T‑102/13. sz. ügy
Heli-Flight GmbH & Co. KG
kontra
Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (EASA)
„Polgári repülés – A Robinson R66 típusú helikopter repülési feltételeinek jóváhagyása iránti kérelem– Az EASA elutasító határozata – Megsemmisítés iránti kereset – A fellebbviteli tanács által végzendő ellenőrzés terjedelme – A Törvényszék által végzendő felülvizsgálat terjedelme – Intézményi mulasztás megállapítása iránti kereset – Szerződésen kívüli felelősség”
Összefoglaló – A Törvényszék ítélete (nyolcadik tanács), 2014. december 11.
1. Az Európai Unió ügynökségei – Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (EASA) – Jogorvoslati eljárás – Az uniós bírósághoz benyújtott kereset – Az uniós bíróság hatásköre – A fellebbviteli tanácsi határozatok jogszerűségének felülvizsgálata – A meghallgatáshoz való jog tiszteletben tartására alkalmas eljárás
(Az Európai Unió Alapjogi Chartája, 41. cikk; 1592/2002 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 41. cikk, (1) bekezdés és az 1108/2009 rendelettel módosított 216/2008 európai parlamenti és tanácsi rendelet, (26) preambulumbekezdés, valamint 49. cikk és 50 cikk, (2) bekezdés)
2. Intézmények jogi aktusai – Indokolás – Kötelezettség – Terjedelem – Az indokolási kötelezettségnek az adott ügy körülményeire tekintettel történő értékelése
(EUMSZ 296. cikk)
3. Közlekedés – Légi közlekedés – A légi járatok Unió területén való működtetésének közös szabályai – A repülési feltételek jóváhagyása iránti eljárás – A légi jármű biztonságos repülésre való képességének az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (EASA) általi vizsgálata – A típusalkalmassági eljárás során megfogalmazott fenntartások figyelembevétele – Megengedhetőség – Valamely hasonló jellemzőkkel rendelkező más légi járműre kiadott jóváhagyás jelentősége – Hiány – Harmadik állam által kiadott típusalkalmassági bizonyítvány kötelező jellege – Hiány
(1702/2003 bizottsági rendelet, melléklet, 21A.710. pont, c) alpont; az 1108/2009 rendelettel módosított 216/2008 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 2. cikk, (1) bekezdés)
4. Közlekedés – Légi közlekedés – A légi járatok Unió területén való működtetésének közös szabályai – A repülési feltételek jóváhagyása iránti eljárás – Az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (EASA) mérlegelést nem engedő hatáskörébe nem tartozó határozat – Összetett műszaki értékelést igénylő határozat – Bírósági felülvizsgálat – Korlátok
(1702/2003 bizottsági rendelet, melléklet, 21A.710. pont, a) és c) alpont)
5. Közlekedés – Légi közlekedés – A légi járatok Unió területén való működtetésének közös szabályai – A repülési feltételek jóváhagyása iránti eljárás – A légi jármű biztonságos repülésre való képességének az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (EASA) általi vizsgálata – Az ellenőrzési módokra vonatkozó mérlegelési jogkör – Ellenőrzések vagy tesztek elvégzésére vonatkozó kötelezettség – Hiány
(1702/2003 bizottsági rendelet, melléklet, 21A.709. pont, b) 2. alpont és 21A.710. pont, a) és c) alpont)
6. Közlekedés – Légi közlekedés – A légi járatok Unió területén való működtetésének közös szabályai – A repülési feltételek jóváhagyása iránti eljárás – Bizonyítási teher – Terjedelem
(1702/2003 bizottsági rendelet, melléklet, 21A.708. pont, b) 2. alpont és c) alpont)
7. Bírósági eljárás – Keresetlevél – Alaki követelmények – A jogvita tárgyának megjelölése – A felhozott jogalapok rövid ismertetése – Absztrakt hivatkozás– Elfogadhatatlanság
(A Bíróság alapokmánya, 21. cikk, első bekezdés és 53. cikk, első bekezdés; a Törvényszék eljárási szabályzata, 44. cikk, 1. §, c) pont)
8. Intézményi mulasztás megállapítása iránti kereset – Uniós szerv vagy hivatal felszólítása – Hiány – Elfogadhatatlanság
(EUMSZ 265. cikk; az 1108/2009 rendelettel módosított 216/2008 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 50. cikk, (1) bekezdés)
9. Szerződésen kívüli felelősség – Feltételek – Jogellenesség – Kár – Okozati összefüggés – Valamelyik feltétel hiánya – A kártérítési kereset egészének elutasítása
(EUMSZ 340. cikk, második bekezdés)
1. A polgári repülés területén közös szabályokról és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (EASA) létrehozásáról, valamint a 91/670 irányelv, az 1592/2002 rendelet és a 2004/36 irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 216/2008 rendelet (26) preambulumbekezdésének, valamint 49. cikke és 50. cikke (2) bekezdése rendelkezéseinek elemzéséből, mind megfogalmazásukra, mind pedig céljukra tekintettel, amelyek lényege egyfelől, hogy a fellebbviteli tanács adott esetben helyt adhasson egy olyan kérelemnek, amelyet az EASA egyéb szervei elutasítottak, és másfelől, ha ez a tanács hatályban tartja az elutasítást, világosan fejtse ki az elutasítás ténybeli és jogi indokait, ily módon tegye lehetővé, hogy az uniós bíróság ezen elutasító határozat jogszerűségének felülvizsgálatát elvégezhesse, az következik, hogy az EASA különböző vizsgálati fórumai és fellebbviteli tanácsa között – akárcsak az OHIM különböző vizsgálati fórumai és fellebbezési osztályai között – funkcionális folytonosság áll fenn.
Továbbá az EASA határozathozatali eljárásának éppen az a célja, hogy a meghallgatáshoz való, az Európai Unió Alapjogi Chartája 41. cikke (2) bekezdésének a) pontjában biztosított jogot tiszteletben tartsák. Kizárólag a végleges határozat, azaz a fellebbviteli tanács határozata támadható meg ugyanis a Törvényszék előtt, és ezt megelőzően a fellebbviteli tanács összegyűjti mind az érintett természetes vagy jogi személy írásbeli észrevételeit, mind pedig a meghallgatás során tett szóbeli észrevételeit.
(vö. 27., 45., 46. pont)
2. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 41. pont)
3. A repülési feltételeknek az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (EASA) általi, a légi járművek és kapcsolódó termékek, alkatrészek és berendezések légialkalmassági és környezetvédelmi tanúsítása, valamint a tervező és gyártó szervezetek tanúsítása végrehajtási szabályainak megállapításáról szóló 1702/2003 rendelet melléklete 21A.710. pontjának c) alpontja szerinti jóváhagyásáról szólva: az EASA‑nak a repülési feltételek jóváhagyását megelőzően meg kell bizonyosodnia arról, hogy a légi jármű képes a meghatározott feltételek és korlátozások szerinti biztonságos repülésre. Joggal támaszkodik tehát a típusalkalmassági eljárás során megfogalmazott fenntartásokra, amennyiben ezek olyan jellegűek, hogy befolyásolhatják e biztonságos repülési képességet. A típusalkalmassági bizonyítvány kiadását megakadályozó fenntartások ugyanis nem szükségszerűen meghatározó jellegűek a légi jármű biztonságos repülési képességének tekintetében, és következésképpen a repülési feltételek jóváhagyását sem akadályozzák meg.
Továbbá a repülési feltételek jóváhagyására irányuló eljárás per definitionem érvényes légialkalmassági bizonyítvány hiányát feltételezi. Mivel a repülési feltételek jóváhagyása a jellegénél fogva az egyes légi járművekhez kapcsolódik, az a tény, hogy egy, a repülési feltételek jóváhagyása iránti kérelem tárgyát képező légi jármű jellemzőihez feltételezetten hasonló jellemzőkkel rendelkező másik légi jármű rendelkezik típusbizonyítvánnyal, nem lehet hatással az EASA fellebbviteli tanácsának határozatára.
Amint azt a 1108/2009 rendelettel módosított, a polgári repülés területén közös szabályokról és az EASA létrehozásáról, valamint a 91/670 irányelv, az 1592/2002 rendelet és a 2004/36 irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 216/2008 rendelet 2. cikkének (1) bekezdése is kiemeli, az EASA‑t, amelynek feladata a polgári repülésbiztonság egységesen magas szintjének létrehozása és fenntartása Európában, az általa az Európai Unió területén lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező természetes vagy jogi személyek birtokában álló légi járművek tekintetében érvényesíteni kívánt biztonsági szabályokat illetően nem kötik harmadik államoknak a légiközlekedés biztonsága szabályozásával megbízott olyan szervezeteinek kevésbé szigorú követelményei, mint például a Federal Aviation Administration (az Amerikai Egyesült Államok légügyi hivatala, FAA). Márpedig a nemzetközi egyezményekkel, különösen a nemzetközi polgári repülésről Chicagóban, 1944. évi december hó 7. napján aláírt egyezménnyel, amelyet az Unió valamennyi tagállama ratifikált, nem ellentétes az, ha e tagállamok saját légi járműveik tekintetében az említett egyezményben részes más tagállamok, például az Amerikai Egyesült Államok által alkalmazott szabályoknál szigorúbb biztonsági szabályokat fogadnak el. Az FAA által kiállított típusalkalmassági bizonyítvány tehát nem minősülhet kötelezően elfogadandónak az EASA számára.
(vö. 69., 93., 95., 96. pont)
4. A repülési feltételeknek az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (EASA) általi jóváhagyásáról szólva: a légi járművek és kapcsolódó termékek, alkatrészek és berendezések légialkalmassági és környezetvédelmi tanúsítása, valamint a tervező és gyártó szervezetek tanúsítása végrehajtási szabályainak megállapításáról szóló 1702/2003 rendelet melléklete 21A.710. pontja a) alpontjának olvasata annak megállapításához vezet, hogy az EASA nem mérlegelést nem engedő, hanem olyan hatáskörrel rendelkezik, amely egy összetett műszaki kérdésre, nevezetesen annak meghatározására vonatkozó széles mérlegelési mozgásteret biztosít számára, hogy a légi jármű képes‑e, vagy sem a biztonságos repülésre. Az e rendelkezésben szereplő „kell kiállítani” kifejezés nem a repülési feltételek jóváhagyására vonatkozik, hanem a repülési engedélyekre, amelyekkel kapcsolatban felidézendő, hogy azok kiadása a repülési feltételek előzetes jóváhagyásához kötött. Valamint a hatáskörrel hatóságra nehezedő, a vitatott kifejezésből eredő feltételezett kötelezettség csak azt követően konkretizálódik, hogy az említett hatóság úgy ítélte meg, hogy az érintett légi jármű képes biztonságosan repülni a hivatkozott pontban meghatározott célokból, ami azt jelenti, hogy e kötelezettség egyszerűen csak a hatáskörrel rendelkező hatóság által végzett pozitív értékelés következménye.
Továbbá az összetett műszaki kérdések értékelése az uniós bíróság előtt csak korlátozott bírósági felülvizsgálat tárgyát képezheti, ami azt jelenti, hogy az uniós bíróság által végzendő felülvizsgálat az eljárási szabályok betartásának, a vitatott döntés megalapozása végett megállapított tényállás objektív helytállóságának, valamint a nyilvánvaló mérlegelési hiba, illetve a hatáskörrel való visszaélés hiányának vizsgálatára terjed ki. Mivel valamely légi jármű biztonságos repülési képességének értékelése összetett műszaki értékelésnek minősül, az erre vonatkozó jogszerűségi felülvizsgálat az uniós bíróság általi korlátozott felülvizsgálat alá tartozik. Az 1702/2003 rendelet melléklete 21A.710. pontja c) alpontjának megfogalmazása, amely semmiféle pontosítást nem tartalmaz az EASA által annak ellenőrzése céljából követendő módozatok és elfogadandó kritériumok tekintetében, hogy a légi jármű képes a meghatározott feltételek és korlátozások szerinti biztonságos repülésre, megerősíti, hogy az EASA széles mérlegelési mozgástérrel rendelkezik. Éppen a nyilvánvaló mérlegelési hibák esetleges megléte az, amellyel szemben az uniós bíróságnak fel kell lépnie.
(vö. 74., 75., 89., 90. pont)
5. A repülési feltételeknek az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (EASA) általi jóváhagyásáról szólva: a légi járművek és kapcsolódó termékek, alkatrészek és berendezések légialkalmassági és környezetvédelmi tanúsítása, valamint a tervező és gyártó szervezetek tanúsítása végrehajtási szabályainak megállapításáról szóló 1702/2003 rendelet melléklete 21A.710. pontjának a) alpontjában biztosított mérlegelési jogkör az EASA‑t, illetve egy megfelelően jóváhagyott tervező szervezetet, pontosan meghatározott összefüggésben illeti meg, nevezetesen a tervezés szintjén a biztonság kérdésében, amelynek meghatározása a repülési feltételek jóváhagyása iránti kérelem benyújtásakor már megtörtént.
A mozgástér, amely valamely légi jármű biztonságos repülési képességének ezen összefüggésben történő ellenőrzését követeli meg, azon tényben nyilvánul meg, miszerint az EASA megfelelő ellenőrzéseket vagy teszteket végezhet, illetve a kérelmező számára előírhatja ezek elvégzését. Nem állítható tehát megalapozottan az, hogy az EASA‑nak el kell végeznie vagy végeztetnie valamennyi szükséges ellenőrzést, illetve tesztet, mivel az 1702/2003 rendelet melléklete 21A.710. pontjának szövege arra utal, hogy csak lehetőségről, nem pedig kötelezettségről van szó. Az EASA tehát – amennyiben a határozatát e vonatkozásban kellőképpen indokolja – minden olyan rendelkezésére álló elemre támaszkodhat, amely érvényessé teheti a szóban forgó légi jármű biztonságára vonatkozó értékelését, például a repülési feltételek alátámasztása céljából benyújtott dokumentumokat felhasználva, és nem köteles ellenőrzéseket vagy teszteket végezni vagy végeztetni, ha úgy ítéli meg, hogy kellőképpen tájékozott.
Ezért egyáltalán nem minősül nyilvánvaló mérlegelési hibának az a tény, hogy az EASA nem végzett ellenőrzést vagy teszteket. Az EASA ugyanis nem köteles ellenőrzéseket végezni, ha ellenőrzés nélkül, önmagában is arra a következtetésre jut, hogy nem került bizonyításra, hogy a légi jármű képes a biztonságos repülésre.
(vö. 77–79., 91. pont)
6. A repülési feltételeknek az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (EASA) általi jóváhagyása során az olyan kérelmező, aki a repülési feltételek jóváhagyása iránti kérelméhez nem csatolta a megfelelő bizonyítékokat, nem róhatja fel megalapozottan az EASA‑nak e hiányosság megállapítását, és nem kifogásolhatja azon műszaki és tudományos ismereteit, amelyekkel az említett kérelem elutasítása tekintetében rendelkezik.
A bizonyítási terhet ugyanis a légi járművek és kapcsolódó termékek, alkatrészek és berendezések légialkalmassági és környezetvédelmi tanúsítása, valamint a tervező és gyártó szervezetek tanúsítása végrehajtási szabályainak megállapításáról szóló 1702/2003 rendelet melléklete 21A.710. pontjának b) és c) alpontjában a repülési feltételek jóváhagyása érdekében előírt mechanizmus a kérelmezőre rója, akinek be kell nyújtania minden arra vonatkozó bizonyítékot, hogy a légi jármű képes az általa meghatározott feltételek és korlátozások szerinti biztonságos repülésre, amelyek között szerepelnek a repülőszemélyzettel kapcsolatos azon feltételek és korlátozások, amelyek a légi jármű közlekedtetésére jogosítanak, valamint a betartandó üzemi korlátozások, egyedi eljárások és műszaki feltételek. E tekintetben a javasolt repülési feltételeket dokumentációnak, illetve az arra vonatkozó nyilatkozatnak kell kísérnie, hogy a légi jármű képes a fent említett feltételek szerinti biztonságos repülésre. Az EASA‑nak tehát mindenekelőtt a kérelmező által benyújtott adatok alapján kell megállapítania, hogy valamely légi jármű képes‑e a biztonságos repülésre. E tekintetben a repülési feltételek jóváhagyását lehetővé tévő rendelkezéseket, mivel azok az érvényes légialkalmassági bizonyítvány követelményéhez viszonyítva eltérésnek minősülnek, szigorúan kell értelmezni.
(vö. 80–84. pont)
7. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 104–106. pont)
8. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 108., 109., 111. pont)
9. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 116., 117. pont)