A Törvényszék (tizedik tanács) T-293/22. sz., PB kontra ESZT ügyben 2023. szeptember 20-án hozott ítélete ellen PB által 2023. november 28-án benyújtott fellebbezés

(C-727/23. P. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Fellebbező: PB (képviselő: N. de Montigny ügyvéd)

A másik fél az eljárásban: Egységes Szanálási Testület (ESZT)

A fellebbező kérelmei

A fellebbező azt kéri, hogy a Bíróság:

adjon helyt a fellebbezésnek, és helyezze hatályon kívül a megtámadott ítéletet;

érdemben bírálja el az ügyet, és ennek megfelelően járjon el úgy, ahogyan a Törvényszéknek kellett volna eljárnia, semmisítse meg a 2021. július 16-i határozatot annyiban, amennyiben az nem tartalmazza a felperes nevét a 2021. évi pénzügyi évre vonatkozóan átsorolt alkalmazottak között;

a fellebbezési eljárásban ellenérdekű felet kötelezze a fellebbező részéről a jelen eljárásban és az elsőfokú eljárásban felmerült költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A fellebbező a következő kifogásokra hivatkozik, amelyek a jogalapok típusa szerint a következőképpen csoportosíthatók:

mivel a fellebbező által az eljárás során benyújtott egyes mellékleteket mint elfogadhatatlanokat elutasította, a Törvényszék nyilvánvaló hibákat követett el a jogalapok érdemi vizsgálata szempontjából való relevanciájuk vizsgálata során;

mivel a Törvényszék egyáltalán nem vont le következtetést az ESZT által a tárgyaláson tett azon nyilatkozatból, hogy kizárólag az utolsó értékelő jelentést vették figyelembe a vitatott átsorolás vizsgálata során, elmulasztott határozatot hozni, holott a fellebbező e nyilatkozatot a tárgyaláson cáfolta;

miközben a fellebbező a személyzeti szabályzatban és az ennek alapján az általános végrehajtási rendelkezésekben (a továbbiakban: ÁVR) megállapított átlagok és kvóták megsértésére hivatkozott, a Törvényszék elmulasztott határozatot hozni egy olyan lényeges jogellenességi kérdésről, amely az egész átsorolási eljárást érvénytelenné tette, és az egyes besorolási fokozatok egyedi vizsgálatától függetlenül érintette a fellebbezőt, és ezzel megsértette az egyenlő bánásmód elvét is;

a Törvényszék az eljárás során szolgáltatott mellékletek, tények és adatok vizsgálata során nyilvánvalóan elferdített egyes bizonyítékokat, illetve ellentmondásos következtetésekre jutott, méltánytalanul és a bizonyítási teherre, valamint az adminisztrációt megillető jogszerűségi vélelemre vonatkozó szabályok megsértésével módszeresen a fellebbezőre rótta egy negatív tény bizonyításának terhét, illetve mivel nagyon megszorítóan értelmezte a bizonyítási teher megfordításának elvét, megsértette ezáltal a tisztességes eljáráshoz és a fegyveregyenlőséghez való jogot, amely valamennyi felperest megillet;

a Törvényszék ellentmondásos módon, méltánytalanul alkalmazta a felek által előterjesztett védekezésekkel kapcsolatos bizonyítási teherre vonatkozó szabályokat, amikor arra kötelezte a fellebbezőt, hogy bizonyítson egy negatív tényt, holott az ESZT egy negatív tényre vonatkozó egyszerű állítására támaszkodott annak megállapításához, hogy vélelmezni kell, hogy az ESZT nem alkalmazta a rá vonatkozó ÁVR-t, amikor azok jogellenesnek bizonyultak, megsértve azt a vélelmet, amely szerint feltehető, hogy az adminisztráció tiszteletben tartja a saját maga által felállított szabályokat. Így a Törvényszék az ESZT-en belül alkalmazandó szabályok vizsgálata keretében is több alkalommal elmulasztotta figyelembe venni e szabályok tényleges végrehajtásának módját, és az ESZT által megfogalmazott, érdemi tartalommal nem bíró puszta állításokra támaszkodott, egyrészt elferdítve a bizonyítékokat, másrészt megsértve az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek 54. cikkét és az alkalmazandó ÁVR-t;

az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 54. cikkének az ESZT-re történő alkalmazása és az első, harmadik, negyedik és ötödik jogalap vizsgálata keretében a Törvényszék jogellenesen állapította meg, hogy az ESZT „széles mérlegelési mozgástérrel” rendelkezik az átsorolási eljárás megszervezése és az átsorolásokról való döntés tekintetében, mivel e mérlegelési mozgásteret az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzata 110. cikke (2) bekezdésének megsértésével értelmezte a személyzeti szabályzatban megállapított és az alkalmazandó ÁVR-ben megismételt átlagokat és kvótákat, és kizárva az említett szabályok konkrét alkalmazásából eredő minden hibát, szabálytalanságot és jogsértést;

ami a sérelmet okozó határozat indokolása hiányának vizsgálatát illeti, a Törvényszék ellentmondott önmagának, és megsértette az egyedi, elégséges és nem ellentmondásos indokolás fogalmát, miközben úgy ítélte meg, hogy a panaszt elutasító határozatban az átsorolási vegyesbizottság (a továbbiakban: VB) nem egyedi és nem részletezett véleményére való hivatkozás elegendő, és később a peres eljáráson keresztül kiegészíthető, továbbá tévedett az indokolás elemei fellebbező általi megismerésének időbeli aspektusát illetően, amikor az eljárás során benyújtott mellékletekre hivatkozott, és azt állította, hogy ez alapján a fellebbezőnek le kellett volna vezetnie a rá vonatkozó egyedi indokolást;

a Törvényszék tévesen utasította el a nyilvánvaló értékelési hibára alapított érvelést, mivel azt elfogadhatatlannak ítélte az összhang elvének megsértése miatt, miközben a panasz ilyen hibára utaló elemeket tartalmaz;

a Törvényszék továbbá a jogalap elfogadhatóságára és hatásosságára vonatkozó eljárási szabályok megsértésével utasította el az arra alapított jogalapot, hogy a VB nem tett közzé zárójelentést, jogellenesen megállapítva, hogy a közzététel e hiányát ellensúlyozhatta a dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelem, noha az eljárások eltérő célkitűzéseknek és szabályoknak felelnek meg, és nem ugyanazon dokumentumokra vonatkoznak;

végül a Törvényszék nyilvánvalóan tévesen – megsértve a költségek viselésére alkalmazandó elveket, köztük a méltányosság elvét, amely alapján a költségek megosztásra kerülnek – kötelezte a fellebbezőt a felek összes költségének viselésére, anélkül hogy figyelembe vette volna azt, hogy az ESZT megsértette a pert megelőző eljárás célját, a tárgyaláson tett, eljárási szabálytalanságra vonatkozó nyilatkozatát, és azt, hogy a peres eljárás végén olyan elemeket terjesztett elő, amelyek alapján a Törvényszék nagyrészt a megtámadott ítélet indokolására összpontosított;

átívelő jelleggel, a Törvényszék megkérdőjelezi az ítélkezési gyakorlat egységességét az elé terjesztett különböző jogkérdések vizsgálata során.

____________