A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (negyedik tanács)
2024. január 18.(*)
„Előzetes döntéshozatal – Az árubeszerzésre és az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélésével kapcsolatos jogorvoslati eljárások – 89/665/EGK irányelv – Jogorvoslati lehetőség – A 2. cikk (3) bekezdése és a 2a. cikk (2) bekezdése – Felfüggesztő hatályú jogorvoslati eljárás előírására vonatkozó tagállami kötelezettség – Elsőfokú jogorvoslati szerv – A szerződés odaítéléséről szóló döntésre vonatkozó jogorvoslat – A 2. cikk (9) bekezdése – Jogorvoslati eljárásokért felelős, nem bírósági szerv – Közbeszerzési szerződés azt megelőzően való megkötése, hogy az e szerv által hozott határozattal szemben jogorvoslatot nyújtottak volna be – Az Európai Unió Alapjogi Chartájának 47. cikke – Hatékony bírói jogvédelem”
A C‑303/22. sz. ügyben,
az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Krajský soud v Brně (brnói regionális bíróság, Csehország) a Bírósághoz 2022. május 9‑én érkezett, 2022. május 5‑i határozatával terjesztett elő
a CROSS Zlín, a.s.
és
az Úřad pro ochranu hospodářské soutěže
között,
a Statutární město Brno
részvételével folyamatban lévő eljárásban,
A BÍRÓSÁG (negyedik tanács),
tagjai: C. Lycourgos tanácselnök (előadó), O. Spineanu‑Matei, J.‑C. Bonichot, S. Rodin és L. S. Rossi bírák,
főtanácsnok: M. Campos Sánchez‑Bordona,
hivatalvezető: A. Lamote tanácsos,
tekintettel az írásbeli szakaszra és a 2023. május 25‑i tárgyalásra,
figyelembe véve a következő által előterjesztett észrevételeket:
– a CROSS Zlín, a.s. képviseletében M. Šimka és L. Vaculínová advokáti,
– az Úřad pro ochranu hospodářské soutěže képviseletében P. Mlsna és I. Pospíšilíková, meghatalmazotti minőségben,
– a cseh kormány képviseletében L. Halajová, M. Smolek és J. Vláčil, meghatalmazotti minőségben,
– a ciprusi kormány képviseletében N. Ioannou, D. Kalli és E. Zachariadou, meghatalmazotti minőségben,
– az Európai Bizottság képviseletében G. Gattinara, P. Ondrůšek és G. Wils, meghatalmazotti minőségben,
a főtanácsnok indítványának a 2023. szeptember 7‑i tárgyaláson történt meghallgatását követően,
meghozta a következő
Ítéletet
1 Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a 2014. február 26‑i 2014/23/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL 2014. L 94., 1. o.; helyesbítések: HL 2015. L 114., 24. o.; HL 2018. L 82., 17. o.) módosított, az árubeszerzésre és az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélésével kapcsolatos jogorvoslati eljárás alkalmazására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló, 1989. december 21‑i 89/665/EGK tanácsi irányelv (HL 1989. L 395., 33. o.; magyar nyelvű különkiadás 6. fejezet, 1. kötet, 246. o.; a továbbiakban: 89/665 irányelv) 2. cikke (3) bekezdésének és 2a. cikke (2) bekezdésének, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartája (a továbbiakban: Charta) 47. cikkének az értelmezésére vonatkozik.
2 E kérelmet a CROSS Zlín, a.s. és az Úřad pro ochranu hospodářské soutěže (versenyvédelmi hivatal, Cseh Köztársaság; a továbbiakban: hivatal) között annak tárgyában folyamatban lévő jogvita keretében terjesztették elő, hogy e hivatal elnöke helybenhagyta a CROSS Zlín által a Statutární město Brno (Brno, Cseh Köztársaság) azon határozatával szemben benyújtott kereset elutasítását, amely e társaságot kizárta az e város (fényjelző készülékrendszeréhez kapcsolódó) forgalomirányító központjának funkcióbővítésére irányuló közbeszerzési eljárásból.
Jogi háttér
Az uniós jog
3 A 89/665 irányelv ötödik preambulumbekezdésének szövege a következő:
„mivel a közbeszerzési szerződések odaítélésére vonatkozó eljárások időtartama rövid, az illetékes jogorvoslati szerveket fel kell hatalmazni többek között arra, hogy ideiglenes intézkedéseket hozhassanak egy ilyen eljárásnak vagy valamely ajánlatkérő által esetleg meghozott határozat végrehajtásának a felfüggesztése érdekében; mivel az eljárások rövid időtartama a fent említett jogsértések sürgősséggel történő kezelését követeli”.
4 A 89/665/EGK és a 92/13/EGK tanácsi irányelvnek a közbeszerzési szerződések odaítélésére vonatkozó jogorvoslati eljárások hatékonyságának javítása tekintetében történő módosításáról szóló 2007. december 11‑i 2007/66/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2007. L 335., 31. o.) (3), (4) és (36) preambulumbekezdése kimondja:
„(3) Az érdekelt felekkel folytatott konzultáció, valamint a Bíróság joggyakorlata rámutatott a tagállami jogorvoslati eljárások egyes gyenge pontjaira. E gyenge pontok következtében a 89/665/EGK [irányelvben] és a [vízügyi, energiaipari, szállítási és távközlési ágazatokban működő vállalkozások beszerzési eljárásairól [helyesen: közbeszerzési eljárásairól] szóló közösségi szabályok alkalmazására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló, 1992. február 25‑i 92/13/EGK tanácsi irányelvben (HL 1992. L 76., 14. o.; magyar nyelvű különkiadás 6. fejezet, 1. kötet, 315. o.)] meghatározott eljárások nem mindig teszik lehetővé a közösségi jog tiszteletben tartásának biztosítását, különösen abban a szakaszban, amikor a jogsértések még orvosolhatók. Következésképpen az ezen irányelvek által megcélzott átláthatóság és megkülönböztetésmentesség garanciáit meg kell erősíteni annak biztosítása érdekében, hogy a Közösség egésze teljes mértékben élvezhesse a közbeszerzési eljárásokra vonatkozó szabályok korszerűsítésének és egyszerűsítésének előnyös hatásait, amelyeket [az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31‑i 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2004. L 134., 114. o.; magyar nyelvű különkiadás 6. fejezet, 7. kötet, 132. o.; helyesbítés: HL 2014. L 339., 14. o.)] és [a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban működő ajánlatkérők beszerzési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31‑i 2004/17/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2004. L 134., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 6. fejezet, 7. kötet, 19. o.)] valósított meg. […]
(4) Az említett gyenge pontok közé tartozik többek között különösen egy olyan időszak hiánya, amely a közbeszerzési szerződés odaítéléséről szóló döntés és az érintett szerződés megkötése közötti időben hatékony jogorvoslatot tesz lehetővé. Ez egyes esetekben ahhoz vezet, hogy az odaítélésről szóló vitatott döntés következményeit visszafordíthatatlanná tenni kívánó ajánlatkérők a szerződés minél gyorsabb aláírására törekednek. Az érintett – azaz a véglegesen még ki nem zárt – ajánlattevők hatékony jogi védelmének súlyos akadályát képező ezen gyenge pont orvoslására elő kell írni egy minimális szerződéskötési tilalmi időszakot, amelynek során a kérdéses szerződés megkötésére nem kerülhet sor, függetlenül attól, hogy a megkötésre a szerződés aláírásakor kerül‑e sor, vagy sem.
[…]
(36) Ez az irányelv tiszteletben tartja az alapvető jogokat és megfelel azoknak az alapelveknek, amelyeket különösen a [Charta] állapít meg. Ezen irányelv célja különösen, hogy a Charta 47. cikke első és második bekezdésének megfelelően biztosítsa a hatékony jogorvoslathoz és tisztességes eljáráshoz való jog teljes mértékben történő tiszteletben tartását.”
5 A 89/665 irányelvnek „A jogorvoslati eljárások alkalmazási köre és rendelkezésre állása” címet viselő 1. cikke a következőképpen rendelkezik:
„(1) […]
[…]
A tagállamok megtesznek minden szükséges intézkedést annak biztosítására, hogy a [közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. február 26‑i 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2014. L 94., 65. o.; helyesbítések: HL 2015. L 275., 68. o.; HL 2020. L 211, 22. o.)] vagy a a [koncessziós szerződésekről szóló, 2014. február 26‑i 2014/23/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2014. L 94., 1. o.; helyesbítések: HL 2015. L 114., 24. o.; HL 2018. L 82., 17. o.),] irányelv hatálya alá tartozó szerződések tekintetében az ajánlatkérő szerv által hozott döntésekkel szemben az ezen irányelv 2–2f. cikkében meghatározott feltételeknek megfelelően hatékonyan és különösen a lehető leggyorsabban jogorvoslat legyen igénybe vehető azon az alapon, hogy ezek a döntések megsértették a közbeszerzésre vonatkozó közösségi jogot vagy az e jogot átültető nemzeti jogszabályokat.
[…]
(3) A tagállamok biztosítják, hogy az általuk megállapítandó részletes szabályok szerint legalább azon személyeknek álljon jogorvoslati eljárás a rendelkezésére, akiknek érdekükben áll vagy állt egy adott szerződés elnyerése, és akiknek az állítólagos jogsértés érdeksérelmet okozott vagy ennek kockázata fennáll.
[…]
(5) A tagállamok előírhatják, hogy az érintett személy először az ajánlatkérőhöz forduljon jogorvoslatért. Ebben az esetben a tagállamok biztosítják, hogy az ilyen kérelem benyújtása a szerződés lehetséges megkötésére azonnali felfüggesztő hatállyal bírjon.
[…]
Az első albekezdésben említett automatikus felfüggesztés az ajánlatkérő által faxon vagy elektronikus úton eljuttatott válasz elküldésének időpontját követő naptól számított legalább tíz naptári napig tartó időszak lejártakor, vagy egyéb kommunikációs eszköz felhasználása esetén, vagy az ajánlatkérő válasza elküldésének időpontját követő naptól számított legalább tizenöt naptári napig tartó időszak lejártakor vagy a válasz kézhezvételét követő naptól számított legalább tíz naptári napig tartó időszak lejártakor szűnik meg.”
6 A 89/665 irányelvnek „A jogorvoslati eljárásokra vonatkozó előírások” címet viselő 2. cikke előírja:
„(1) A tagállamok biztosítják, hogy az 1. cikkben meghatározott jogorvoslati eljárásokra vonatkozóan hozott intézkedések hatáskört biztosítanak a következőkre:
a) a lehető legrövidebb időn belül és közbenső döntés útján ideiglenes intézkedések megtétele az állítólagos jogsértés orvoslása vagy az érintett érdekek további sérelmének elkerülése céljából, beleértve a közbeszerzési szerződés odaítélési eljárásának vagy az ajánlatkérő által hozott bármely döntés végrehajtásának a felfüggesztését vagy felfüggesztésének biztosítását;
b) a jogellenesen meghozott döntések semmissé nyilvánítása vagy semmissé nyilváníttatása, beleértve a megkülönböztető műszaki, gazdasági vagy pénzügyi előírások törlését az ajánlati felhívásból, az ajánlattételhez szükséges dokumentációból, illetve minden egyéb, a kérdéses szerződés‑odaítélési eljárással kapcsolatos dokumentumból;
c) a jogsértés következtében érdeksérelmet szenvedett személyek részére kártérítés megítélése.
(2) Az (1) bekezdésben, valamint a 2d. és a 2e. cikkben meghatározott hatáskörök átruházhatók a jogorvoslati eljárás különböző szempontjaiért felelős különálló szervekre.
(3) Amennyiben első fokon valamely, az ajánlatkérőtől független szerv vizsgálja felül a szerződés‑odaítélési eljárást, a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az ajánlatkérő ne köthesse meg a szerződést azt megelőzően, hogy a jogorvoslati szerv meghozta volna az ideiglenes intézkedések alkalmazására vagy a jogorvoslatra vonatkozó döntését. A felfüggesztési időszak legkorábban a 2a. cikk (2) bekezdésében és a 2d. cikk (4) és (5) bekezdésében említett szerződéskötési tilalmi időszak lejártakor szűnik meg.
(4) A (3) bekezdésben és az 1. cikk (5) bekezdésében előírtak kivételével a jogorvoslati eljárások nem szükségszerűen függesztik fel automatikusan a kapcsolódó szerződés‑odaítélési eljárásokat.
(5) A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy a jogorvoslati eljárások lefolytatásáéért felelős szerv figyelembe veheti az ideiglenes intézkedések valószínű következményeit valamennyi várhatóan veszélyeztetett érdekre, valamint a közérdekre nézve, és határozhat úgy, hogy nem hoz ilyen intézkedéseket olyan esetben, amikor azok hátrányai meghaladhatják azok előnyeit.
Az ideiglenes intézkedés elrendelésének elutasításáról szóló döntés nem érinti az ilyen intézkedéseket kérő személy egyéb követeléseit.
(6) A tagállamok előírhatják, hogy ha a kártérítés követelésének jogalapja az, hogy egy döntést jogellenesen hoztak meg, a vitatott döntést először a szükséges hatáskörrel rendelkező szervnek semmissé kell nyilvánítania.
(7) […]
Továbbá az olyan esetek kivételével, amelyekben egy döntést a kártérítés megítélését megelőzően semmissé kell nyilvánítani, a tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy az 1. cikk (5) bekezdésének, e cikk (3) bekezdésének vagy a 2a–2f. cikknek megfelelő szerződéskötés után a jogorvoslati eljárások lefolytatásáért felelős szerv hatásköre csak a kártérítésnek a jogosult részére történő megítélésére korlátozódik.
[…]
(9) Amennyiben a jogorvoslati eljárások lefolytatásáért felelős szervek jellegüket tekintve nem bírói testületek, döntéseiket minden esetben írásban kell indokolniuk. Továbbá erre az esetre rendelkezéseket kell hozni olyan eljárások biztosítására, amelyek révén a jogorvoslati szerv által hozott valamennyi, állítólagosan jogellenes intézkedést vagy az azokra átruházott hatáskörök gyakorlása során elkövetett bármilyen állítólagos hibát bírósági felülvizsgálat vagy egy olyan más szerv által nyújtott jogorvoslat tárgyává lehet tenni, amely az [EUMSZ 267. cikk] értelmében bíróság, és mind az ajánlatkérőtől, mind pedig a jogorvoslati szervtől független.
[…]”
7 Ezen irányelvnek a „Szerződéskötési tilalmi időszak” címet viselő 2a. cikke értelmében:
„(1) A tagállamok az e cikk (2) bekezdésében, valamint a 2c. cikkben említett minimumfeltételeket tiszteletben tartó, szükséges rendelkezések elfogadásával biztosítják, hogy az 1. cikk (3) bekezdésében említett személyek számára az ajánlatkérők szerződés odaítéléséről szóló döntéseivel szembeni hatékony jogorvoslatra elegendő idő álljon rendelkezésre.
(2) A [2014/24] irányelv vagy a [2014/23] irányelv hatálya alá tartozó szerződésnek az eljárás eredménye megszületését követő odaítélésére nem kerülhet sor a szerződés odaítéléséről szóló döntésnek az érintett ajánlattevők és részvételre jelentkezők részére faxon vagy elektronikus úton való megküldését követő naptól számított legalább tíz naptári nap lejárta előtt, illetve egyéb kommunikációs eszköz felhasználása esetén a szerződés odaítéléséről szóló döntésnek az érintett ajánlattevők és részvételre jelentkezők részére való megküldését követő naptól számított legalább tizenöt naptári nap lejárta előtt, illetve a szerződés odaítéléséről szóló döntés kézhezvételét követő naptól számított legalább tíz naptári nap lejárta előtt.
Az ajánlattevők akkor tekintendők érintettnek, ha még véglegesen nem lettek kizárva. A kizárás akkor végleges, ha arról az érintett ajánlattevőket értesítették, és ha a kizárást egy független jogorvoslati szerv jogszerűnek ítélte, vagy ha a kizárás ellen jogorvoslatnak többé nincs helye.
[…]
A szerződés odaítélésről szóló döntésről való tájékoztatásban minden egyes érintett ajánlattevővel és részvételre jelentkezővel közölni kell:
– a lényeges indokok összefoglalását […], és
– az e bekezdést átültető nemzeti jogszabályok szerint alkalmazandó szerződéskötési tilalmi időszak pontos tartamára vonatkozó egyértelmű nyilatkozatot.”
8 A 89/665 irányelvnek az „Érvénytelenség” címet viselő 2d. cikke a következőket írja elő:
„(1) A tagállamok biztosítják, hogy az alábbi esetekben az ajánlatkérőtől független jogorvoslati szerv a szerződést érvénytelennek nyilvánítja, vagy annak döntése következményeként a szerződés érvénytelenné válik a következő esetek egyikének fennállása esetén:
[…]
b) ezen irányelv 1. cikke (5) bekezdésének, a 2. cikke (3) bekezdésének vagy a 2a. cikke (2) bekezdésének megsértése esetén, amennyiben ez a jogsértés a jogorvoslatot kérelmező ajánlattevőt megfosztotta a szerződéskötést megelőző jogorvoslat lehetőségétől, amennyiben az ilyen jogsértés a [2014/24] irányelv vagy a [2014/23] irányelv megsértését is jelenti, ha ez a jogsértés hatással volt jogorvoslati kérelmet benyújtó ajánlattevő[nek] a szerződés megszerzésére vonatkozó esélyeire; vagy
[…]
(2) A szerződés érvénytelenségének megállapításából fakadó következményeket a nemzeti jogszabályok határozzák meg.
A nemzeti jogszabályok ennélfogva előírhatják például valamennyi szerződéses kötelezettség visszamenőleges hatályú megszűnését vagy a teljesítendő kötelezettségekre korlátozhatják a megszüntetés hatályát. Ez utóbbi esetben a tagállamok előírják a 2e. cikk (2) bekezdése szerinti egyéb szankciók alkalmazását.”
A cseh jog
9 A zákon č. 134/2016 Sb., o zadávání veřejných zakázek (a közbeszerzési szerződések odaítéléséről szóló 134/2016. sz. törvény) alapeljárásra alkalmazandó változata (a továbbiakban: 134/2016. sz. törvény) szerinti 241. és 242. §‑ából az következik, hogy az ajánlatkérő eljárásával szemben panasz nyújtható be az azon naptól számított tizenöt napon belül, amikor a panaszos tudomást szerez az ajánlatkérő által elkövetett jogszabálysértésről.
10 E törvény 245. §‑ának (1) bekezdése értelmében az ajánlatkérő a panasz kézhezvételétől számított tizenöt napon belül megküldi az e panasz tárgyában hozott határozatát a panaszos részére, megjelölve, hogy helyt ad‑e annak, vagy elutasítja azt. A határozatot indokolással kell ellátni, amelyben az ajánlatkérő részletesen és közérthető módon ismerteti a panaszos által a panaszban hivatkozott valamennyi körülményt. Ha az ajánlatkérő helyt ad a panasznak, a határozatban egyúttal jelzi, hogy milyen korrekciós intézkedéseket rendel el.
11 Az említett törvény 245. §‑ának (4) bekezdése szerint ha az ajánlatkérő elutasítja a panaszt, a panasz tárgyában hozott határozatában tájékoztatja a panaszost arról, hogy az ugyanezen törvény 251. §‑ának (2) bekezdésében előírt határidőn belül az ajánlatkérő aktusának felülvizsgálatára irányuló eljárás megindítása iránti kérelmet nyújthat be a hivatalhoz, valamint arról, hogy ugyanezen határidőn belül köteles átadni az ajánlatkérő részére e kérelem másolatát.
12 A 134/2016. sz. törvény 246. §‑ának (1) bekezdése előírja, hogy az ajánlatkérő nem köthet szerződést az ajánlattevővel:
„(a) a közbeszerzési eljárásban részt vevő fél kizárásáról, az ajánlattevő kiválasztásáról vagy a szerződéskötésre vonatkozó szándék kinyilvánításáról szóló határozat elleni panasz benyújtására nyitva álló határidő lejárta előtt;
(b) a panasz tárgyában hozott határozatnak a panaszosok részére történő kézbesítéséig, ha panaszt nyújtottak be;
(c) az ajánlatkérő aktusa elleni fellebbezés benyújtására nyitva álló határidő lejárta előtt, ha az ajánlatérő elutasította az előterjesztett panaszt;
(d) az ajánlatkérő aktusa elleni jogorvoslati eljárás megindításától számított 60 napon belül, ha határidőben ezen eljárás megindítására irányuló kérelmet nyújtottak be. Az ajánlatkérő ugyanakkor ezen időszak lejárta előtt is megkötheti a szerződést, ha a hivatal a kérelmet elutasította, vagy a kérelemre vonatkozó közigazgatási eljárás megszűnt, és az ebben az ügyben hozott határozat jogerőre emelkedett.”
13 E törvény 246. §‑ának (2) bekezdése értelmében az ajánlatkérő nem köthet szerződést az ajánlattevővel az ajánlatkérő aktusának felülvizsgálata tárgyában indított eljárás megindításától számított 60 napon belül, ha a hivatal hivatalból indított ilyen eljárást. Az ajánlatkérő ugyanakkor ezen időszak lejárta előtt is megkötheti a szerződést, ha a közigazgatási eljárást megszüntették, és ha az ezen eljárásban hozott határozat jogerőre emelkedett.
14 Az említett törvény 254. §‑ának (1) bekezdése értelmében a közbeszerzési szerződés teljesítésének megtiltása iránti kérelmet az az ajánlattevő nyújthatja be, aki azt állítja, hogy az ajánlatkérő a szerződést többek között előzetes hirdetmény közzététele nélkül, az e szerződés megkötésére vonatkozó, e törvény vagy ideiglenes intézkedések szerinti tilalom ellenére vagy közbeszerzési eljáráson kívüli eljárás útján kötötte meg.
15 A 134/2016. sz. törvény 257. §‑ának j) pontja úgy rendelkezik, hogy a hivatal az eljárást végzéssel megszünteti, ha az ajánlatkérő a közigazgatási eljárás során szerződést kötött a jogorvoslat tárgyát képező szerződés teljesítésére.
16 E törvény 264. §‑ának (1) bekezdése előírja, hogy az említett törvény 254. §‑a szerinti kérelemre indult eljárásban a hivatal megtiltja az ajánlattevő számára a szerződés teljesítését, ha a közbeszerzési szerződést vagy a keretmegállapodást a 254. § (1) bekezdésében meghatározott módon kötötték meg. Vélelmezni kell, hogy az a szerződés, amelynek teljesítését a hivatal megtiltotta, a megkötésétől fogva érvénytelen, anélkül, hogy a (3) bekezdés szerinti eljárást le kellene folytatni. E 264. § (2) bekezdése értelmében a közbeszerzési szerződés az ugyanezen törvény megsértése miatt csak azokban az esetekben válik érvénytelenné, amikor a hivatal annak teljesítését az említett 264. § (1) bekezdése alapján megtiltja.
Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések
17 2019. szeptember 27‑én Brno városa közbeszerzési eljárást írt ki az e város (fényjelző készülékrendszeréhez kapcsolódó) forgalomirányító központjának funkcióbővítésére. A közbeszerzési szerződés hozzádottérték‑adó (héa) nélküli becsült értéke 13 805 000 cseh korona (CZK) (hozzávetőleg 560 000 EUR) volt.
18 Brno városa mint ajánlatkérő két ajánlatot kapott, nevezetesen a CROSS Zlín ajánlatát, amely a legalacsonyabb volt, és a Siemens Mobility, s.r.o. ajánlatát. Ezen ajánlatkérő a 2020. április 6‑i döntésével kizárta a CROSS Zlínt az eljárásból, mivel annak ajánlata nem felelt meg az ajánlattételhez szükséges dokumentációban foglaltaknak. 2020. április 7‑én az említett szerződést a Siemens Mobility részére ítélték oda.
19 A CROSS Zlín panaszt nyújtott be az e kizárásról szóló határozattal szemben, amelyet az ajánlatkérő a 2020. május 4‑i határozatával elutasított. E társaság ezt követően az ajánlatkérő aktusainak felülvizsgálata iránti kérelmet nyújtott be a hivatalhoz, amely az említett kizárásról szóló határozat, valamint az érintett szerződés Siemens Mobility részére való odaítéléséről szóló határozatnak a megsemmisítésére irányult.
20 A hivatal előtt folyamatban lévő közigazgatási eljárásban ez utóbbi 2020. július 3‑án hivatalból ideiglenes intézkedést fogadott el, amellyel e közigazgatási eljárás jogerős lezárásáig megtiltotta az ajánlatkérőnek a szóban forgó közbeszerzési szerződés megkötését.
21 2020. augusztus 5‑i határozatával a hivatal elutasította a CROSS Zlín kérelmét. Ez utóbbi ekkor panaszt nyújtott be e határozattal szemben, amelyet a hivatal másodfokon eljáró közigazgatási szervként eljáró elnöke a 2020. november 9‑i határozatával elutasított. Az ajánlatkérő 2020. november 18‑án megkötötte e közbeszerzési szerződést a Siemens Mobilityvel.
22 2021. január 13‑án a CROSS Zlín keresetet nyújtott be a hivatal elnökének e határozatával szemben a Krajský soud v Brně‑hez (brnói regionális bíróság, Cseh Köztársaság), amely a kérdést előterjesztő bíróság. E keresettel párhuzamosan a CROSS Zlín arra irányuló kérelmet terjesztett elő, hogy ismerjék el az említett keresetnek a szerződés megkötésére vonatkozó felfüggesztő hatályát, és fogadjanak el olyan ideiglenes intézkedést, amely megtiltja az ajánlatkérőnek az említett közbeszerzési szerződés megkötését vagy teljesítését.
23 2021. február 11‑én e bíróság lényegében azzal az indokkal utasította el ezt a kérelmet, hogy amennyiben már megkötöttek valamely közbeszerzési szerződést, nincs helye az e szerződés megkötésére vonatkozó tilalom érintett ajánlatkérővel szemben való előírásának. A cseh jog jelenlegi állása szerint ugyanis, még abban az esetben is, ha helyt adnak az ilyen bírósági jogorvoslatnak, és a vitatott határozatot az ügy hivatal elé történő visszautalása mellett megsemmisítik, ez utóbbi a 134/2016. sz. törvény 257. §‑ának j) pontja alapján ezen ügy érdemi vizsgálata nélkül megszünteti az eljárást.
24 Az említett bíróság hasonlóképpen megtagadta a szerződés teljesítésének az ajánlatkérővel szemben való megtiltását, mivel nem ellentétes a cseh szabályozással a közbeszerzési szerződés azt követően történő megkötése, hogy a hivatal elnökének határozata a közigazgatási eljárásban jogerőre emelkedett.
25 A kérdést előterjesztő bíróság ebben az összefüggésben kétségeit fejezi ki azzal kapcsolatban, hogy ellentétes‑e a 89/665 irányelvvel, valamint a hatékony bírósági jogorvoslat biztosításának a Charta 47. cikkéből eredő követelményével az olyan tagállami szabályozás, amely lehetővé teszi az ajánlatkérő számára, hogy a másodfokú közigazgatási szerv határozatával szembeni bírósági jogorvoslat benyújtására előírt határidő lejárta előtt, vagy azt megelőzően kössön meg valamely közbeszerzési szerződést, hogy az eljáró bíróság olyan ideiglenes intézkedés elfogadására irányuló kérelemről határozna, amely az e jogorvoslatról szóló határozat jogerőre emelkedéséig megtiltja ezen ajánlatkérő számára ezen szerződés megkötését.
26 A cseh bíróságok ítélkezési gyakorlatából az következik, hogy amennyiben a közbeszerzési szerződést azt megelőzően kötik meg, hogy az eljáró bíróság az ilyen keresetről vagy kérelemről határozott volna, e bíróság már nem hoz ideiglenes intézkedéseket, mivel ilyen esetben már nincs szükség a felek helyzetének ideiglenes rendezésére.
27 Így abban az esetben, ha az eljáró bíróság arra a következtetésre jutna, hogy a hivatal tévesen értékelte az érintett ajánlattevő kizárásának jogszerűségét, jogellenessége miatt meg kéne semmisítenie a hivatal elnökének a jelen ítélet 21. pontjában hivatkozott határozatát, és vissza kellene utalnia az ügyet e közigazgatási hatóság elé. Ugyanakkor, ha a szóban forgó közbeszerzési szerződést azt megelőzően kötötték meg, hogy e bíróság határozatot hozott volna, a hatóság, miután az ügyet visszautalják elé, nem vizsgálja meg újra az ajánlatkérő aktusainak felülvizsgálata iránti kérelem megalapozottságát az említett bíróság következtetéseinek megfelelően, és a 134/2016. sz. törvény 257. §‑ának j) pontja alapján megszünteti az eljárást.
28 Ebben az esetben a kizárt ajánlattevő az ajánlatkérő jogellenes magatartásával okozott kár megtérítése iránti kérelem keretében kizárólag polgári bíróságokhoz fordulhat, az ilyen kártérítéshez jutás feltételei ugyanakkor a kérdést előterjesztő bíróság szerint nehezen teljesíthetők.
29 E bíróság hozzáteszi, hogy a cseh szabályozás értelmében a hivatal a 89/665 irányelv értelmében vett „jogorvoslati szerv”. E tekintetben a 134/2016. sz. törvény 246. §‑a előírja azokat a határidőket, amelyeken belül az ajánlatkérő számára a hivatal előtti eljárás során tilos a szerződéskötés. Ez utóbbi ugyanakkor nem tekinthető bíróságnak.
30 Következésképpen, ha – amint az a 2021. december 21‑i Randstad Italia ítéletből (C‑497/20, EU:C:2021:1037, 73. pont) következik – úgy kellene tekinteni, hogy a 89/665 irányelv 2. cikkének (3) bekezdése vagy 2a. cikkének (2) bekezdése alapján a független jogorvoslati szervnek a Charta 47. cikke értelmében vett bíróságnak kell lennie, a cseh szabályozás, amely lehetővé teszi, hogy közvetlenül a hivatal elnökének határozatát követően sor kerüljön a közbeszerzési szerződés megkötésére, sérti ezen irányelvet, és nem biztosít hatékony bírósági jogorvoslatot a közbeszerzési eljárásból kizárt ajánlattevők számára.
31 Végül abban az esetben, ha a Bíróság a 89/665 irányelv cseh jogrendbe való átültetésének elégtelenségét állapítaná meg, a kérdést előterjesztő bíróság úgy véli, hogy az ajánlatkérő határozata jogellenességének megállapítása esetén köteles arra kötelezni a hivatalt, hogy mellőzze a cseh jog ezen irányelv megsértését eredményező rendelkezéseinek alkalmazását.
32 E körülmények között a Krajský soud v Brně (brnói regionális bíróság) úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdést terjeszti a Bíróság elé:
„Összeegyeztethető‑e a [89/665] irányelvnek [a Charta] 47. cikkével összefüggésben értelmezett 2. cikkének (3) bekezdésével és 2a. cikkének (2) bekezdésével az a cseh szabályozás, amely a [hivatal] által az ajánlattevő kizárásáról másodfokon hozott határozat jogszerűségének vizsgálatára hatáskörrel rendelkező bíróság előtti keresetindítást megelőzően lehetővé teszi az ajánlatkérő számára a közbeszerzési szerződés megkötését?”
Az eljárás szóbeli szakaszának újbóli megnyitása iránti kérelemről
33 A főtanácsnok indítványának ismertetését követően a CROSS Zlín a Bíróság Hivatalához 2023. szeptember 19‑én előterjesztett beadványával kérte, hogy a Bíróság az eljárási szabályzatának 83. cikke alapján rendelje el az eljárás szóbeli szakaszának újbóli megnyitását.
34 Kérelmének alátámasztására a CROSS Zlín előadja, hogy a főtanácsnok indítványára tekintettel fennáll a veszélye annak, hogy az ügyet olyan érv alapján bírálják el, amelyet a felek, illetve az Európai Unió Bírósága alapokmányának 23. cikke szerinti érdekeltek nem vitattak meg. A cseh jogrend ugyanis sem ténybeli, sem jogi szempontból nem teszi lehetővé a közigazgatási bíróság számára a szerződés érvénytelenségének megállapítását, még akkor sem, ha azt az ajánlatkérő jogellenes határozata alapján kötötték. Márpedig e következtetések nem veszik figyelembe ezt a körülményt, amit a CROSS Zlín a szóbeli szakasz újbóli megnyitása keretében kíván kifejteni.
35 Megjegyzi továbbá, hogy a Bíróság előtt különösen az alapügyben szóban forgó közbeszerzési szerződés teljesítésének megtiltására irányuló ideiglenes intézkedés iránti kérelmének a Krajský soud v Brně (brnói regionális bíróság) általi elutasítása okára, a cseh közigazgatási bíróságoknak a hivatal által első fokon hozott határozatokkal összefüggésben kötött közbeszerzési szerződések érvényessége elbírálására vonatkozó hatáskörére, valamint a hivatal valamely határozatának közigazgatási bíróság általi megsemmisítéséből eredő tényleges joghatásokra és e határozatoknak a már megkötött közbeszerzési szerződésre gyakorolt hatására kíván összpontosítani. E tekintetben azt javasolja, hogy a főtanácsnok által az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésre javasolt választ több elemmel egészítsék ki.
36 Emlékeztetni kell egyrészt arra, hogy az EUMSZ 252. cikk második bekezdése értelmében a főtanácsnok feladata az, hogy teljesen pártatlanul és függetlenül eljárva, nyilvános tárgyaláson indokolással ellátott indítványt terjesszen elő azokban az ügyekben, amelyek esetében az Európai Unió Bíróságának alapokmánya szerint a főtanácsnok részvételére van szükség. A Bíróságot nem köti sem ezen indítvány, sem pedig a főtanácsnok ezen indítvány alapjául szolgáló indokolása (2023. szeptember 28‑i LACD‑ítélet, C‑133/22, EU:C:2023:710, 22. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
37 Arra is emlékeztetni kell, hogy sem az Európai Unió Bíróságának alapokmánya, sem pedig az eljárási szabályzat nem írja elő annak lehetőségét az érdekelt felek számára, hogy a főtanácsnok által ismertetett indítványra válaszként észrevételeket tegyenek. Következésképpen az, ha az alapeljárásban részt vevő fél vagy valamely érdekelt nem ért egyet a főtanácsnok indítványával, bármilyen kérdéseket is vizsgáljon a főtanácsnok az indítványban, önmagában nem indokolhatja a szóbeli szakasz újbóli megnyitását (2020. május 28‑i Interseroh ítélet, C‑654/18, EU:C:2020:398, 33. pont; 2023. november 9‑i Všeobecná úverová banka ítélet, C‑598/21, EU:C:2023:845, 50. pont).
38 A Cross Zlín tehát nem indokolhatja érvényesen az eljárás szóbeli szakaszának újbóli megnyitása iránti kérelmét azzal, hogy javasolja a főtanácsnok által az indítványában az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésre javasolt válasz kiegészítését.
39 Másrészt kétségtelen, hogy az eljárási szabályzatának 83. cikke alapján a Bíróság a főtanácsnok meghallgatását követően az eljárás során bármikor elrendelheti az eljárás szóbeli szakaszának újbóli megnyitását, különösen, ha úgy ítéli meg, hogy az ügy körülményei nincsenek kellően feltárva, vagy ha valamely fél e szakasz befejezését követően a Bíróság határozatára nézve döntő jelentőségű új tényt hoz fel, illetve ha az ügyet olyan érv alapján kellene eldönteni, amelyet a felek, illetve az Európai Unió Bírósága alapokmányának 23. cikke szerinti érdekeltek nem vitattak meg.
40 A jelen ügyben, meg kell állapítani, hogy a CROSS Zlínnek – a jelen eljárásban részt vevő érdekeltekhez hasonlóan – alkalma nyílt mind ezen eljárás írásbeli szakasza, mind szóbeli szakasza során előadni azon jogi tényezőket, amelyeket relevánsnak vél annak érdekében, hogy a Bíróság a kérdést előterjesztő bíróság kérdésének megválaszolása céljából értelmezhesse a 89/665 irányelvet. E tekintetben a Bíróság úgy ítéli meg, hogy minden olyan információ a rendelkezésére áll, amely szükséges a jelen előzetes döntéshozatal iránti kérelem elbírálásához, és hogy a CROSS Zlín által az eljárás szóbeli szakaszának újbóli megnyitására irányuló kérelmének alátámasztására hivatkozott elemek egyike sem igazolja az eljárási szabályzat 83. cikke szerinti ezen újbóli megnyitást.
41 E körülmények között a Bíróság a főtanácsnok meghallgatását követően megállapítja, hogy nem kell elrendelni az eljárás szóbeli szakaszának újbóli megnyitását.
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésről
42 Elöljáróban emlékeztetni kell arra, hogy a Bíróság állandó ítélkezési gyakorlata szerint a nemzeti bíróságok és a Bíróság között az EUMSZ 267. cikkel bevezetett együttműködési eljárás keretében a Bíróság feladata, hogy a nemzeti bíróságnak az előtte folyamatban lévő ügy eldöntéséhez hasznos választ adjon, és ebből a szempontból adott esetben a Bíróságnak át kell fogalmaznia az elé terjesztett kérdéseket (2022. május 5‑i ítélet, Universiteit Antwerpen és társai, C‑265/20, EU:C:2022:361, 33. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
43 A kérdés szövege többek között a 89/665 irányelv 2. cikke (3) bekezdésének olyan tagállami szabályozással összefüggésben történő értelmezésére hivatkozik, amely lehetővé teszi az ajánlatkérő számára, hogy közbeszerzési szerződést kössön azt megelőzően, hogy a hatáskörrel rendelkező bíróság felülvizsgálhatná az ajánlatkérőnek az ajánlattevőt e közbeszerzési eljárásból kizáró határozatának jogszerűségét.
44 Márpedig meg kell állapítani, hogy e 2. cikk (3) bekezdése nem az ajánlattevőt az érintett közbeszerzési eljárásból kizáró határozat elleni jogorvoslati kérelemre, hanem az e szerződést odaítélő határozattal szembeni jogorvoslati kérelemre vonatkozik. Így, mivel az előzetes döntéshozatal iránti kérelemben szereplő információkból kitűnik, hogy a hivatal előtt a CROSS Zlín nem csupán a kizárására vonatkozó döntés, hanem az alapügyben szóban forgó közbeszerzési szerződést a Siemens Mobility részére odaítélő határozat megsemmisítését is kérte, a jelen előzetes döntéshozatal iránti kérelmet kizárólag az ezen odaítélésről szóló határozatra tekintettel kell megvizsgálni.
45 E körülmények között meg kell állapítani, hogy kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy úgy kell‑e értelmezni a 89/665 irányelv 2. cikkének (3) bekezdését és 2a. cikkének (2) bekezdését, hogy azokkal ellentétes az olyan tagállami szabályozás, amely csak addig az időpontig tiltja meg az ajánlatkérő számára a közbeszerzési szerződés megkötését, amíg az e 2. cikk (3) bekezdése értelmében vett elsőfokú szerv, amely e tagállamban jellegét tekintve nem minősül bírói testületnek, az e szerződés odaítéléséről szóló határozattal szemben benyújtott jogorvoslati kérelmet elbírálja.
46 Elöljáróban meg kell állapítani, hogy a 89/665 irányelv a közbeszerzések területén a jogorvoslati eljárások koherens rendszerét előíró részletes rendelkezéseket tartalmaz, amelyeknek ezen irányelv 1. cikke (3) bekezdésének megfelelően legalább azon személyeknek kell rendelkezésre állniuk, akiknek érdekükben áll vagy állt egy adott szerződés elnyerése, és akiknek az állítólagos jogsértés érdeksérelmet okozott vagy ennek kockázata fennáll.
47 E tekintetben először is emlékeztetni kell arra, hogy a 89/665/EGK irányelv 2a. cikkének (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a tagállamok az e 2a. cikk (2) bekezdésében említett minimumfeltételeket tiszteletben tartó, szükséges rendelkezések elfogadásával biztosítják, hogy az 1. cikk (3) bekezdésében említett személyek számára az ajánlatkérők szerződés odaítéléséről szóló döntéseivel szembeni hatékony jogorvoslatra elegendő idő álljon rendelkezésre.
48 Ez utóbbi rendelkezés meghatározza azokat a minimális szerződéskötési tilalmi időszakokat, amelyek alatt a közbeszerzési szerződés odaítéléséről szóló határozatot követően az e szerződésre vonatkozó szerződést nem lehet megkötni. Esettől függően ezen időszakok a szóban forgó szerződés odaítéléséről szóló határozatnak az érintett ajánlattevők részére történő megküldése vagy annak az általuk történő kézhezvétele időpontját követő naptól számított tíz, illetve tizenöt naptári napot foglalnak magukban, attól függően, hogy milyen módon küldték el e határozatot.
49 A 89/665 irányelv 2a. cikkének (2) bekezdése ily módon a törvény erejénél fogva szerződéskötési tilalmi időszakokat határoz meg a közbeszerzési szerződés megkötésére vonatkozóan annak érdekében, hogy biztosítsa az ezen irányelv 1. cikkének (3) bekezdésében említett személyek által az ilyen odaítélésről szóló határozattal szemben benyújtható jogorvoslat hatékonyságát.
50 Másodszor meg kell állapítani, hogy amennyiben e személyek ilyen keresetet nyújtanak be, az említett irányelv 2. cikkének (3) bekezdését kell alkalmazni.
51 Az állandó ítélkezési gyakorlat értelmében valamely uniós jogi rendelkezés értelmezése során nemcsak annak kifejezéseit, hanem szövegkörnyezetét, és annak a szabályozásnak a célkitűzéseit is figyelembe kell venni, amelynek az részét képezi (2022. december 22‑i Sambre & Biesme és Commune de Farciennes ítélet, C‑383/21 és C‑384/21, EU:C:2022:1022, 54. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
52 E tekintetben a 89/665 irányelv 2. cikke (3) bekezdésének szövegéből mindenekelőtt az következik, hogy amennyiben első fokon valamely, az ajánlatkérőtől független szerv vizsgálja felül a szerződés‑odaítélési eljárást, az ajánlatkérő nem kötheti meg e szerződést mindaddig, amíg az elsőfokú szerv nem határoz az ideiglenes intézkedés iránti kérelemről vagy e jogorvoslatról.
53 Így egyrészt e rendelkezés előírja a közbeszerzési szerződés odaítéléséről szóló határozat ellen benyújtott jogorvoslatnak a szerződés aláírására vonatkozó, az e jogorvoslatot elbíráló elsőfokú szerv előtti eljárás során, vagy legalábbis addig az időpontig fennálló felfüggesztő hatályát, amíg e szerv nem határoz az esetleges ideiglenes intézkedés iránti kérelemről. Másrészt, jóllehet az említett rendelkezés megköveteli, hogy az említett szerv független legyen az ajánlatkérőtől, az nem tartalmaz olyan utalást, amelyből az következne, hogy ugyanezen szervnek jellegét tekintve bírói testületek kellene lennie.
54 Továbbá, ami a 89/665 irányelv 2. cikke (3) bekezdésének összefüggéseit illeti, e 2. cikk (9) bekezdése kifejezetten arra az esetre vonatkozik, amikor „a jogorvoslati eljárások lefolytatásáért felelős szervek jellegüket tekintve nem bírói testületek”, amiből az következik, hogy a tagállamoknak lehetőségük van arra, hogy a közbeszerzési szerződések odaítéléséről szóló határozatok elleni jogorvoslati kérelmek elbírálására vonatkozó hatáskört ilyen szervekre ruházzák. Az említett 2. cikk (9) bekezdése ilyen esetre pontosítja, hogy az ilyen nem bírósági jogorvoslati szerv által hozott valamennyi, állítólagosan jogellenes intézkedést vagy az azokra átruházott hatáskörök gyakorlása során elkövetett bármilyen állítólagos hibát bírósági felülvizsgálat, vagy egy olyan más szerv által nyújtott jogorvoslat tárgyává lehet tenni, amely az EUMSZ 267. cikk értelmében vett bíróság, és amely független az ajánlatkérőtől és az első fokon eljáró, nem bírósági jogorvoslati szervtől.
55 Ugyanezen 2. cikk (9) bekezdése tehát lehetőséget biztosít a tagállamoknak arra, hogy a közbeszerzési szerződések felülvizsgálati rendszerének megszervezése tekintetében két lehetőség közül válasszanak. Az első megoldás az, hogy a jogorvoslati kérelmek elbírálására vonatkozó hatáskört bírósági jellegű szervre ruházzák. A második megoldás szerint e hatáskört először is olyan szervekre ruházzák, amelyek jellegüket tekintve nem bírói testületek. Ebben az esetben az e szervek által hozott valamennyi határozattal szemben lehetővé kell tenni, hogy azok bírósági jogorvoslat vagy lényegében az uniós jog értelmében vett „bírósági” jogorvoslat tárgyát képezhessék, ami lehetővé teszi a megfelelő jogorvoslat biztosítását (lásd ebben az értelemben: 1999. március 4‑i HI ítélet, C‑258/97, EU:C:1999:118, 16. és 17. pont).
56 Márpedig meg kell állapítani, hogy a 89/665 irányelv 2. cikkének (3) bekezdése a közbeszerzési szerződés megkötésének felfüggesztésére vonatkozó kötelezettség megfogalmazásával egyáltalán nem utal az e 2. cikk (9) bekezdésében előírt, a jogorvoslati eljárások lefolytatásáért felelős olyan szervek határozataival szembeni bírósági jogorvoslatra, amelyek jellegüket tekintve nem bírói testületek.
57 E körülmények között mind a hivatkozás e hiánya, mind pedig a 89/665 irányelv 2. cikkének (9) bekezdésében a tagállamok számára biztosított azon választás, hogy a közbeszerzési szerződések odaítéléséről szóló határozatokkal szembeni jogorvoslati eljárások elbírálására vonatkozó hatáskört olyan első fokon eljáró szervekre ruházzák, amelyek bírósági jelleggel rendelkeznek, vagy olyan szervekre, amelyek jellegüket tekintve nem bírói testületek, azt vonja maga után, hogy amennyiben valamely tagállam úgy dönt, hogy e hatáskört egy jellegét tekintve nem bírói testületre ruházza, az e 2. cikk (3) bekezdésében szereplő „jogorvoslati szerv” kifejezés ezen elsőfokú, nem bírósági szervre vonatkozik. Ilyen esetben a tagállamok kötelesek előírni, hogy az érintett közbeszerzési szerződés megkötését a törvény erejénél fogva fel kell függeszteni mindaddig, amíg az említett szerv a keresetről határozatot nem hoz, vagy legalábbis addig, amíg az az ilyen felfüggesztés iránti ideiglenes intézkedés iránti kérelmet el nem bírálja.
58 Ezzel szemben a 89/665 irányelv 2. cikkének az e 2. cikk (9) bekezdésével összefüggésben értelmezett (3) bekezdése nem követeli meg, hogy e felfüggesztés fennmaradjon az ilyen nem bírósági jogorvoslati szerv előtti eljárás befejezését követően, például addig, amíg valamely bíróság határozatot nem hoz az e nem bírósági jogorvoslati szerv határozatával szemben benyújtható jogorvoslati kérelemről.
59 Végül, ez a következtetés összhangban van a 89/665 irányelv által elérni kívánt célokkal. Ezen irányelv célja, hogy a Charta 47. cikke első és második bekezdésének megfelelően biztosítsa a hatékony jogorvoslathoz és tisztességes eljáráshoz való jog teljes mértékben történő tiszteletben tartását (lásd ebben az értelemben: 2021. szeptember 7‑i Klaipėdos regiono atliekų tvarkymo centras ítélet, C‑927/19, EU:C:2021:700, 128. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
60 E tekintetben megállapításra került, hogy az említett irányelv 1. cikkének (1) és (3) bekezdése, amelynek célja a gazdasági szereplőknek az ajánlatkérő önkényétől való megóvása, ily módon annak biztosítására irányul, hogy minden tagállamban hatékony és a lehető leggyorsabb jogorvoslati lehetőségek álljanak rendelkezésre annak érdekében, hogy a közbeszerzésre vonatkozó európai uniós szabályokat hatékonyan alkalmazzák, különösen, amikor a szabályok megszegése még orvosolható (2021. szeptember 7‑i Klaipėdos regiono atliekų tvarkymo centras ítélet, C‑927/19, EU:C:2021:700, 127. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
61 Mindamellett azt is meg kell állapítani, hogy az uniós jogalkotónak a 89/665 irányelv rendelkezéseivel az a célja, hogy összeegyeztesse az elutasított ajánlattevő érdekeit az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő érdekeivel (lásd ebben az értelemben: 2014. szeptember 11‑i Fastweb ítélet, C‑19/13, EU:C:2014:2194, 63. pont; 2015. április 23‑i Bizottság kontra Vanbreda Risk & Benefits végzés, C‑35/15 P(R), EU:C:2015:275, 34. pont).
62 Így egyrészt ezen irányelv 2. cikkének (5) bekezdése előírja, hogy a jogorvoslati eljárások lefolytatásáéért felelős szerv figyelembe veheti az ideiglenes intézkedések valószínű következményeit valamennyi várhatóan veszélyeztetett érdekre, valamint a közérdekre nézve, és határozhat úgy, hogy nem hoz ilyen ideiglenes intézkedéseket olyan esetben, amikor azok hátrányai meghaladhatják azok előnyeit. Márpedig a közbeszerzési szerződések túlzott késedelem nélküli megkötéséhez fűződő érdek ilyen közérdeknek minősül.
63 Másrészt a 89/665 irányelv 2. cikke (7) bekezdésének második albekezdése előírja, hogy a tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy amennyiben valamely szerződést az említett 2. cikk (3) bekezdésének megfelelően, azaz azt követően kötöttek meg, hogy a szerződés megkötésére vonatkozó felfüggesztési időszak megszűnt, a jogorvoslati eljárások lefolytatásáért felelős szerv hatásköre a közbeszerzésre vonatkozó uniós jog vagy az e jogot végrehajtó nemzeti szabályok megsértése miatti kártérítéseknek a jogosult részére történő megítélésére korlátozódik.
64 E tényezők tehát megerősítik azt az értelmezést, amely a 89/665 irányelv 2. cikke (3) bekezdésének olvasatából következik, figyelemmel e 2. cikk (9) bekezdésére, amely szerint a közbeszerzési szerződés megkötése tekintetében az említett 2. cikk (3) bekezdésében előírt felfüggesztési időszak legkésőbb addig az időpontig fennmarad, amíg az elsőfokú szerv határozatot hoz az e szerződés odaítéléséről szóló határozattal szemben benyújtott jogorvoslati kérelemről, függetlenül attól, hogy e szerv jellegét tekintve bírósági testület‑e, vagy sem. Miután az említett bíróság határozatot hozott, a tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy a károsult személy csak kártérítésre tarthat igényt.
65 Harmadszor meg kell állapítani, hogy a 2021. december 21‑i Randstad Italia ítélet (C‑497/20, EU:C:2021:1037) nem kérdőjelezheti meg ezt az értelmezést. Ezen ítélet 73. pontjában a Bíróság a 89/665 irányelv 2a. cikke (2) bekezdésének második albekezdése értelmében vett „független jogorvoslati szerv” kifejezést úgy értelmezte, hogy az a Charta 47. cikke értelmében vett, törvény által megelőzően létrehozott, független és pártatlan bíróságra vonatkozik. Ugyanakkor a Bíróság kifejezetten szűkítette ez utóbbi értelmezést, pontosítva, hogy e 2a. cikk (2) bekezdésének második albekezdése értelmében az „annak meghatározásá[ra vonatkozik], hogy valamely ajánlattevő kizárása véglegessé vált‑e”.
66 E tekintetben a Bíróság az említett ítélet 74. pontjában rámutatott arra, hogy a kizárásról szóló határozat még nem végleges jellege az ajánlattevők esetében meghatározza a szerződés odaítélésről szóló határozattal szembeni kereshetőségi jogot. Ugyanezen ítélet 75. pontjában pontosította, hogy „kizárólag a 89/665 irányelv 2a. cikke (2) bekezdés[ének második albekezdése] értelmében vett végleges kizárás járhat azzal a hatással, hogy az ajánlattevő elveszíti a [közbeszerzési] szerződés odaítéléséről szóló határozattal szembeni kereshetőségi jogát”.
67 Így az e 2a. cikk (2) bekezdésének második albekezdése szerinti „független jogorvoslati szerv” határozata tehát azt eredményezheti, hogy az ajánlattevőt megfosztják a szerződés odaítéléséről szóló határozattal szembeni kereshetőségi jogától. Ebben az összefüggésben az ilyen ajánlattevő hatékony bírói jogvédelemhez való jogának tiszteletben tartása megköveteli, hogy az ezen ajánlattevő kizárásának jogszerűségéről döntő szerv a Charta 47. cikke értelmében vett, törvény által megelőzően létrehozott, független és pártatlan bíróság legyen.
68 E megfontolások azonban a 89/665 irányelv 2. cikkének (3) bekezdése szerinti elsőfokú jogorvoslati szervre nem érvényesek. Amikor ugyanis valamely tagállam él az ezen irányelvben számára biztosított azon lehetőséggel, hogy ilyen, jellegét tekintve nem bírósági testületet hoz létre, a hatékony bírói jogvédelemhez való jogot az e 2. cikk (9) bekezdésében előírt azon követelmény biztosítja, hogy az ilyen nem bírósági jogorvoslati szerv valamennyi határozatával szemben bírósági jogorvoslattal lehessen élni.
69 Negyedszer és utolsósorban, az Európai Bizottsághoz hasonlóan ugyanakkor meg kell állapítani, hogy amennyiben valamely tagállam jogszabályai nem írják elő, hogy a közbeszerzési szerződés megkötését a törvény erejénél fogva fel kell függeszteni, amíg a 89/665 irányelv 2. cikkének (3) bekezdése szerinti elsőfokú jogorvoslati szerv a keresetet el nem bírálja, és amennyiben e jogorvoslati szerv jellegét tekintve nem bírósági testület, amíg e szerv ezen jogorvoslati kérelmet nem bírálja el, a közbeszerzési szerződés megkötésének tilalmára irányuló ideiglenes intézkedés iránti kérelem említett szerv általi elutasítása tekintetében biztosítani kell, hogy az felfüggesztő hatályú bírósági jogorvoslat tárgyát képezhesse mindaddig, amíg az eljáró bíróság ezen ideiglenes intézkedésekről határozatot nem hoz.
70 E követelmény a 89/665 irányelv 2. cikke (3) és (9) bekezdésének együttes olvasatából következik. Így az első fokon eljáró, nem bírósági szerv által hozott azon határozattal szembeni jogorvoslat hatékonyságának biztosítása érdekében, amely valamely közbeszerzési szerződés megkötésének azon időpontig való tilalmára irányul, amíg e szerv határozatot nem hoz, egyrészt észszerű szerződéskötési tilalmi időszakot kell biztosítani az ezen elutasító határozattal érintett ajánlattevő számára annak érdekében, hogy benyújthassa e jogorvoslatot, másrészt pedig – amennyiben sor kerül annak benyújtására – az e szerződés megkötésére vonatkozó felfüggesztési időszaknak mindaddig fenn kell maradnia, amíg az eljáró bíróság az említett jogorvoslat tárgyában határozatot nem hoz.
71 A jelen ügyben az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból kitűnik, hogy a 134/2016. sz. törvény 246. §‑a előírja, hogy a közbeszerzési szerződés nem köthető meg egyrészt a közbeszerzési szerződés odaítéléséről szóló határozattal szembeni panasz ajánlatkérő szervhez történő benyújtására nyitva álló határidő, majd az ajánlatkérő jogi aktusainak felülvizsgálata iránti kérelemnek a hivatalhoz történő benyújtására nyitva álló határidő lejárta előtt, másrészt pedig a hivatal előtti eljárás során, amely a kérdést előterjesztő bíróság szerint olyan elsőfokú jogorvoslati szerv, amely a 89/665 irányelv 2. cikkének (3) bekezdése értelmében független az ajánlatkérőtől, és amely jellegét tekintve nem bírósági testület. Közelebbről, a közbeszerzési szerződés megkötésének a törvény erejénél fogva beálló tilalma a szerződés odaítéléséről szóló határozattal szembeni jogorvoslat ezen elsőfokú jogorvoslati szerv által való elbírálásáig áll fenn, fenntartva, hogy e bíróságnak le kell folytatnia az e 246. § (1) bekezdése szerint vizsgálatokat.
72 E tekintetben az előzetes döntéshozatalra utaló határozatban szereplő információkból az következik, hogy az alapügy keretében először is a hivatal 2020. július 3‑án hivatalból ideiglenes intézkedést fogadott el, amely megtiltotta az ajánlatkérőnek, hogy a hivatal előtti közigazgatási eljárás jogerős befejezéséig megkösse az alapügyben szóban forgó közbeszerzési szerződést. Ezt követően a hivatal elnöke másodfokú közigazgatási szervként a 2020. november 9‑i határozatával elutasította a CROSS Zlín által azon határozattal szemben benyújtott panaszt, amellyel a hivatal a szóban forgó közbeszerzési szerződés odaítéléséről szóló határozat megsemmisítése iránti kérelmét elutasította, végül pedig 2020. november 18‑án az ajánlatkérő megkötötte e szerződést a nyertes ajánlattevővel. Ebből az következik, hogy az említett szerződést csak azt követően kötötték meg, hogy a hivatal első‑ és másodfokon jogerősen határozott az odaítélésről szóló határozat jogszerűségéről, aminek vizsgálata ugyanakkor a kérdést előterjesztő bíróság feladata.
73 Meg kell tehát állapítani, hogy – az e bíróság által elvégzendő vizsgálatokra is figyelemmel – úgy tűnik, hogy e nemzeti szabályozás, akárcsak annak az alapügy keretében történő végrehajtása, lehetővé teszi annak biztosítását, hogy a 89/665 irányelvnek a Charta 47. cikkében előírt hatékony bírói jogvédelemhez való joggal összefüggésben értelmezett 2. cikke (3) bekezdését és 2a. cikke (2) bekezdését helyesen alkalmazzák.
74 A fenti megfontolásokra tekintettel az előterjesztett kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 89/665 irányelv 2. cikkének (3) bekezdését és 2a. cikkének (2) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy azokkal nem ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely csak addig az időpontig tiltja meg az ajánlatkérő számára a közbeszerzési szerződés megkötését, amíg az e 2. cikk (3) bekezdése értelmében vett elsőfokú szerv az e szerződés odaítéléséről szóló határozattal szemben benyújtott jogorvoslati kérelmet elbírálja, anélkül hogy e tekintetben jelentősége lenne annak, hogy e jogorvoslati szerv jellegét tekintve bírói testületnek minősül‑e, vagy sem.
A költségekről
75 Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.
A fenti indokok alapján a Bíróság (negyedik tanács) a következőképpen határozott:
A 2014. február 26‑i 2014/23/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított, az árubeszerzésre és az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélésével kapcsolatos jogorvoslati eljárás alkalmazására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló, 1989. december 21‑i 89/665/EGK tanácsi irányelv 2. cikkének (3) bekezdését és 2a. cikkének (2) bekezdését
a következőképpen kell értelmezni:
azokkal nem ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely csak addig az időpontig tiltja meg az ajánlatkérő számára a közbeszerzési szerződés megkötését, amíg az e 2. cikk (3) bekezdése értelmében vett elsőfokú szerv az e szerződés odaítéléséről szóló határozattal szemben benyújtott jogorvoslati kérelmet elbírálja, anélkül hogy e tekintetben jelentősége lenne annak, hogy e jogorvoslati szerv jellegét tekintve bírói testületnek minősül‑e, vagy sem.
Aláírások