A Törvényszék (második tanács) T-796/19. sz., HB kontra Európai Bizottság ügyben 2021. december 21-én hozott ítélete ellen az Európai Bizottság által 2022. március 3-án benyújtott fellebbezés

(C-161/22. P. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Fellebbező: Európai Bizottság (képviselők: J. Baquero Cruz, J. Estrada de Solà és B. Araujo Arce meghatalmazottak)

A másik fél az eljárásban: HB

A fellebbező kérelmei

A Bíróság helyezze hatályon kívül a Törvényszék 2021. december 21-i ítéletét (T-796/19) annyiban, amennyiben az a 2019. október 15-i C(2019) 7318 final bizottsági határozat megsemmisítése iránti keresetet mint elfogadhatatlant elutasítja (a rendelkező rész 1. pontja), és a Bizottságot kötelezi a költségek viselésére, beleértve az ideiglenes intézkedés iránti eljárással kapcsolatos költségeket is (a rendelkező rész 3. pontja);

utalja vissza az ügyet a Törvényszékhez érdemi határozathozatal céljából;

HB-t kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Fellebbezésének alátámasztására a Bizottság három jogalapra hivatkozik.

Az első jogalap a jogi minősítés hibáján alapul: a Törvényszék figyelmen kívül hagyja és megfosztja hatékony érvényesülésétől a Bizottság által a közhatalmi jogosítványainak szerződéses keretben való gyakorlásával elfogadott határozat rendelkezéseit azáltal, hogy ezeket az intézkedéseket szerződéses jellegűnek minősíti, és azokat a szerződés tárgyában eljáró bíróság általi elbírálásnak rendeli alá. Ez a téves jogi minősítés a megtámadott ítélet 62–87. pontját érinti.

A második jogalap a határozat 1. cikkére tekintettel téves jogi minősítésen (az ítélet 62–73. pontja) és a tények elferdítésén alapul. A határozat 1. cikkének minősítése révén, amely cikk megállapítja a HB felelősségét szabálytalanságnak a közbeszerzési eljárás során való elkövetésében, a Törvényszék elferdítette a tényeket, és tévesen minősítette szerződéses jellegűnek az 1. cikket.

A harmadik jogalap a határozat 2. és 3. cikkére tekintettel téves jogi minősítésen alapul (az ítélet 74–83. pontja). A Bizottság azáltal, hogy a szerződés árát nulla euróra csökkentette, és visszafizettette a már kifizetett összegeket, nem szerződéses keretben járt el, hanem közhatalmi jogosítványait gyakorolta. A Törvényszék tévedett, amikor e cikkek rendelkezéseit egyenértékűnek tekintette a szerződés megtévesztés vagy akarathiba miatti megsemmisítésének következményeivel.

____________