2014. február 19-én benyújtott kereset – Olaszország kontra Bizottság

(T-122/14. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: olasz

Felek

Felperes): Olasz Köztársaság (képviselők: S. Fiorentino avvocato dello Stato, e G. Palmieri meghatalmazott)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

semmisítse meg a megtámadott határozatot;

a Bizottságot kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A jelen kereset az Európai Bizottság 2013. december 9-i C(2013) 8681. sz. végleges határozata ellen irányul, amellyel a Bizottság az Olasz Köztársaságot – a Bíróság által a C-496/09. sz. ügyben 2011. november 17-én hozott ítélet végrehajtásaként – 6 252 000,00 euró kényszerítő bírság megfizetésére hívta fel.

A megtámadott határozat a késedelem második félévére, azaz a 2012. május 17. és november 17. közötti időszakra vonatkozik.

Keresetének alátámasztása érdekében az olasz kormány a következő jogalapokra hivatkozik.

Az első, az EUMSZ 260. cikk (1) bekezdésének és (3) bekezdése második albekezdésének megsértésére, valamint a „csődegyezséggel” érintett vagy „csődhelyzetre előírt vagyonfelügyelet” alá helyezett vállalkozásokkal szembeni követelések tekintetében a végrehajtandó ítélet megsértésére alapított jogalap

A felperes e tekintetben azzal érvel, hogy a határozat nem vonja le a referenciafélév lejártakor fennálló támogatásból a csődeljárás vagy (kollektív) fizetésképtelenségi eljárás alá vont vállalkozásokkal szembeni, a megfelelő eljárások keretében érvényesített követeléseket, jóllehet az olasz kormány úgy véli, hogy olyan követelésekről van szó, amelyek visszatérítése tekintetében a tagállam a szükséges körültekintéssel járt el, és amely követeléseket ki kell zárni a végrehajtandó ítélet alapján fennálló támogatások összegéből.

A második, az EK-Szerződés 93. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1999. március 22-i 659/1999/EK tanácsi rendelet (HL L 83., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 8. fejezet, 1. kötet, 339. o.) 14. cikkének megsértésére, valamint az EK-Szerződés 93. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 659/1999/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló, 2004. április 21-i 794/2004/EK bizottsági rendelet (HL L 140., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 8. fejezet, 4. kötet, 3. o.; helyesbítés HL L 114., 7. o.) 11. cikkének nem megfelelő alkalmazására alapított jogalap

A felperes e tekintetben azzal érvel, hogy a határozat arra kötelezi az olasz hatóságokat, hogy a vállalkozások által az állami támogatások visszafizetése címén járó összegekre a 794/2004 rendelet 11. cikkében előírtaknak megfelelően alkalmazzon kamatos kamatlábat. Az olasz kormány kifogásolja ezt a pontot, mivel úgy véli, hogy – többek között az Európai Unió Bírósága ítélkezési gyakorlatának (és különösen a C-295/07. sz., Bizottság kontra Département du Loiret és Scott SA ügyben 2008. december 11-én hozott ítéletének) tükrében – a kamatszámításnak ezt a rendszerét nem lehet alkalmazni a 794/2004 rendelet hatálybalépését megelőzően hozott visszatéríttetési határozatok, és még kevésbé a jogszerűtlenül nyújtott támogatás behajtásakor alkalmazandó kamatlábakról szóló, 2003. május 8-i 2003/C 110/08 közleményének (HL C 110., 2003.5.8., 21. o.) közzétételét megelőzően hozott határozatok vonatkozásában.