T‑344/08. sz. ügy

EnBW Energie Baden‑Württemberg AG

kontra

Európai Bizottság

„A dokumentumokhoz való hozzáférés – 1049/2001/EK rendelet – A kartellek tárgyában folytatott eljárás közigazgatási ügyirata – A hozzáférés megtagadása – A vizsgálati tevékenységek céljainak védelmével kapcsolatos kivétel – Harmadik személy kereskedelmi érdekeinek védelmére vonatkozó kivétel – A döntéshozatali eljárás védelmére vonatkozó kivétel – Az érintett intézmény kötelezettsége a hozzáférés iránti kérelemben említett dokumentumok tartalmának konkrét és egyenként történő vizsgálatára”

Az ítélet összefoglalása

1.      Európai Unió – Intézmények – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001 rendelet – Az intézménynek a dokumentumok konkrét és egyedi vizsgálatára vonatkozó kötelezettsége – Terjedelem

(1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 4. cikk)

2.      Európai Unió – Intézmények – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001 rendelet – A kérelmezőt vezérlő személyes érdek – A hozzáféréshez való jogra gyakorolt hatás hiánya

(1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet)

3.      Európai Unió – Intézmények – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001 rendelet – Az intézménynek a dokumentumok konkrét és egyedi vizsgálatára vonatkozó kötelezettsége – A vizsgálati kötelezettségtől való eltérés – Feltételek

(1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 4. cikk)

4.      Európai Unió – Intézmények – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001 rendelet – A dokumentumokhoz való hozzáférés joga alóli kivételek – Az ellenőrzések, vizsgálatok és könyvvizsgálatok céljának védelme – Terjedelem – Korlátok

(1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 4. cikk; 659/1999 és 1/2003 tanácsi rendelet)

5.      Európai Unió – Intézmények – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001 rendelet – Az intézménynek a dokumentumok konkrét és egyedi vizsgálatára vonatkozó kötelezettsége – Terjedelem – A kötelezettség kizártsága – A dokumentumok kategóriák szerinti vizsgálatának lehetősége – Feltételek

(1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 4. cikk)

6.      Európai Unió – Intézmények – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001 rendelet – Különösen nehézkesnek és alkalmatlannak bizonyuló vizsgálat – A vizsgálati kötelezettségtől való eltérés – Korlátozott terjedelem – Az intézményre háruló bizonyítási teher – Az intézménynek a kérelmezővel való egyeztetésre vonatkozó kötelezettsége

(1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 4. cikk, 7. cikk, (3) bekezdés, és 8. cikk, (2) bekezdés)

7.      Európai Unió – Intézmények – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001 rendelet – A dokumentumokhoz való hozzáférés joga alóli kivételek – Az ellenőrzések, vizsgálatok és könyvvizsgálatok céljának védelme – Időbeli hatály – Az alkalmazás lehetősége e tevékenységek befejezését követően – Feltételek

(EK 81. cikk; 1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 4. cikk, (2) bekezdés, harmadik francia bekezdés)

8.      Európai Unió – Intézmények – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001 rendelet – A dokumentumokhoz való hozzáférés joga alóli kivételek – Az ellenőrzések, vizsgálatok és könyvvizsgálatok céljának védelme – Terjedelem – Korlátok

(1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 4. cikk, (2) bekezdés, harmadik francia bekezdés)

9.      Európai Unió – Intézmények – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001 rendelet – A dokumentumokhoz való hozzáférés joga alóli kivételek – Meghatározott személy kereskedelmi érdekeinek védelme – Terjedelem

(1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 4. cikk, (2) bekezdés, első francia bekezdés)

10.    Európai Unió – Intézmények – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001 rendelet – A versenyjogi ügyek vonatkozásában az 1/2003 rendeletben meghatározott hozzáféréshez való joghoz képest önálló értelmezés – A Bizottság azon kötelezettsége, hogy a versenyjogi ügy vizsgálatát követően újból megvizsgálja az 1049/2001 rendeleten alapuló hozzáférés iránti kérelmet

(1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet; 1/2003 tanácsi rendelet)

11.    Európai Unió – Intézmények – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001 rendelet – A dokumentumokhoz való hozzáférés joga alóli kivételek – A döntéshozatali eljárás védelme

(1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 4. cikk, (3) bekezdés, második albekezdés)

1.      Az intézmény azon kötelezettsége, hogy az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001 rendelet alapján benyújtott valamennyi kérelemben említett dokumentum tartalmát konkrétan és egyenként értékelje, elvi megoldás, amely alkalmazandó, bármi is legyen azon terület, amelyhez a kért dokumentumok kapcsolódnak, még ha ezen elvi megoldás nem is jelenti azt, hogy minden körülmények között szükséges e vizsgálat.

Következésképpen az e kötelezettség esetleges megsértésére irányuló vizsgálat előzetes lépésnek minősül az 1049/2001 rendelet 4. cikke rendelkezései megsértésének vizsgálatához képest. Ebből következik, hogy az uniós bíróságnak az e rendelkezések megsértésére irányuló vizsgálata keretében mindenképpen ellenőriznie kell, hogy a Bizottság elvégezte‑e mindegyik kért dokumentum konkrét és egyenként történő vizsgálatát, vagy pedig bizonyította‑e, hogy a megtagadott dokumentumok nyilvánvalóan teljes egészükben a hozzáférési jog alóli kivétel hatálya alá tartoznak.

(vö. 28. és 29. pont)

2.      Az a személyes érdek ugyanis, amely a kérelmezőt a hozzáférés iránti kérelmében vezérelheti, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001 rendelettől teljesen idegen feltétel, így nem a Bizottság feladata, hogy azt megítélje, vagy arról feltételezéseket tegyen, illetve abból következtetéseket vonjon le a kérelem kezelésével kapcsolatban.

(vö. 36. pont)

3.      Három esetben képzelhető el eltérés az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001 rendelet alapján valamely intézménytől kért dokumentumok tartalmának konkrét és egyenként történő vizsgálatára vonatkozó kötelezettségtől. Elsősorban azokban az esetekben, amikor egyértelmű, hogy a dokumentumokhoz való hozzáférést meg kell tagadni, vagy – éppen ellenkezőleg – meg kell adni. Ez lehet a helyzet többek között akkor, ha egyes dokumentumok vagy nyilvánvalóan teljes egészükben a hozzáférési jog alóli kivétel hatálya alá tartoznak, vagy éppen ellenkezőleg, nyilvánvalóan teljes egészükben hozzáférhetők, vagy a Bizottság azokat ugyanilyen körülmények között már konkrétan és egyenként értékelte. Az intézmények – annak megindokolása céljából, hogy a kért dokumentumokhoz való hozzáférés mennyiben sérti az 1049/2001 rendelet 4. cikkének (2) bekezdésében szereplő valamely kivétel által védett érdeket – alapíthatják a dokumentumok bizonyos kategóriáira alkalmazandó általános vélelmekre az álláspontjukat, mivel az azonos természetű dokumentumok hozzáférhetővé tételére irányuló kérelmek esetében hasonló általános megfontolások alkalmazhatók. Másodsorban egyetlen és ugyanazon igazolás alkalmazható az ugyanabba a kategóriába tartozó dokumentumok esetén, ami többek között akkor áll fenn, ha ugyanolyan típusú információt tartalmaznak, a szóban forgó dokumentumok közös jellemzője tehát a tartalmukra vonatkozik. Az uniós bíróság feladata felülvizsgálni, hogy a hivatkozott kivétel nyilvánvalóan és teljes egészében kiterjed‑e az e kategóriába tartozó dokumentumokra.

Harmadsorban kivételesen és egyedül akkor lehet eltérni a dokumentumok konkrét és egyenkénti vizsgálatára vonatkozó kötelezettségtől, ha a kért dokumentumok konkrét és egyenkénti vizsgálata rendkívül súlyos, az ésszerű elvárhatóság kereteit meghaladó adminisztratív tehernek bizonyul.

(vö. 45–47. pont)

4.      Habár az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001 rendelet alapján benyújtott hozzáférés iránti kérelem esetén ezen hozzáférés megtagadása céljából az érintett intézmény támaszkodhat a dokumentumok bizonyos kategóriáira alkalmazandó olyan általános vélelmekre, amelyek az adott eljárásra vonatkozó konkrét ügyirathoz való hozzáférés rendszerének létén alapulnak, ugyanakkor az ilyen rendszerek – akár állami támogatással, akár kartellekkel kapcsolatos eljárásról van szó – csak a szóban forgó eljárás időtartama alatt alkalmazhatók, és abban a helyzetben már nem, amikor az intézmény már meghozta az azon ügyiratot lezáró végleges határozatot, amelyhez hozzáférést kértek. Egyébként, habár figyelembe kell venni az ügyirathoz való hozzáférésre vonatkozóan az adott eljárás keretében, így a versenyjogi eljárások keretében fennálló korlátozásokat, e figyelembevétel alapján nem feltételezhető, hogy ha az ügyirataiban szereplő összes dokumentum nem tartozna automatikusan az 1049/2001 rendelet 4. cikkében szereplő valamelyik kivétel hatálya alá, akkor sérülne a Bizottság kartellek felszámolására irányuló képessége.

(vö. 55., 57., 61. pont)

5.      A dokumentumokhoz való hozzáférés területén egyetlen és ugyanazon igazolás alkalmazható az ugyanabba a kategóriába tartozó dokumentumok esetében többek között akkor, ha ugyanolyan típusú információt tartalmaznak. A dokumentumonként történő vizsgálat azonban mindenképpen szükséges a kért dokumentumokhoz való esetleges részleges hozzáférés – az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001 rendelet 4. cikkének (6) bekezdése szerint kötelező – vizsgálatának elvégzése céljából. Ennélfogva csak abban az esetben mentesülhet az intézmény e dokumentumok egyenként történő vizsgálata alól, ha a hozzáféréshez való jog alóli kivétel nyilvánvalóan és teljes egészében kiterjed a valamely kategóriába tartozó dokumentumokra. Ezenfelül a szóban forgó intézmény által kialakított dokumentumkategóriákat a dokumentumokban szereplő információk alapján kell meghatározni. Az egész dokumentumcsoport hozzáférhetővé tételének a megtagadása különösen abban az esetben képezheti egyetlen és ugyanazon igazolás tárgyát, ha a valamely kategóriába tartozó dokumentumok ugyanolyan típusú információkat tartalmaznak. E körülmények között ugyanis a dokumentumcsoportonként történő igazolás megkönnyíti, illetve egyszerűsíti a Bizottság munkáját a kérelem vizsgálata és a határozatának indokolása során.

Ebből következik, hogy a kategóriánként történő vizsgálat egyik jogszerűségi feltétele az, hogy az ilyen vizsgálat hasznosnak mutatkozik a hozzáférés iránti kérelem kezelése során. A dokumentumkategóriákat tehát olyan kritériumok alapján kell meghatározni, amelyek lehetővé teszik a Bizottság számára, hogy az egy kategóriába tartozó valamennyi dokumentumra közös érvelést alkalmazzon.

(vö. 64–67., 76., 79., 85. pont)

6.      Mivel az intézmények birtokában lévő dokumentumokhoz való hozzáférés joga képezi a főszabályt, a kérelem folytán elvégzendő feladat ésszerűtlenségén alapuló kivételre hivatkozó intézmény köteles az ésszerűtlenség mértékét bizonyítani. A kérelem elbírálásához szükséges munkaterhet illetően, annak figyelembevétele főszabály szerint nem játszik szerepet a hozzáférési jog terjedelmének meghatározásában. Egyébként a kérelem elbírálásához szükséges munkateher nem csupán a kérelemmel érintett dokumentumok számától és terjedelmétől függ, hanem azok jellegétől is. Következésképpen igen nagyszámú dokumentum konkrét és egyenkénti vizsgálatának szükségességéből önmagában még nem állapítható meg, mekkora munkaterhet jelent a hozzáférés iránti kérelem elbírálása, mivel a munkateher a vizsgálat szükséges részletességétől is függ.

Ezenkívül az intézmény, ha bizonyította a kérelemmel érintett dokumentumok konkrét és egyenkénti vizsgálatához szükséges adminisztratív teher ésszerűtlen voltát, köteles egyeztetést megkísérelni a kérelmezővel, egyrészt azért, hogy a kérdéses dokumentumok megszerzésére vonatkozó érdekeltségéről tudomást szerezzen, vagy azt a kérelmezővel pontosíttassa, másrészt azért, hogy konkrétan figyelembe vegye a rendelkezésére álló, a dokumentumok konkrét és egyenkénti vizsgálatánál kevésbé kényszerítő lehetőségeket. Mivel azonban a dokumentumokhoz való hozzáférés joga képezi a főszabályt, az intézmény még ebben az összefüggésben is azt a lehetőséget köteles előnyben részesíteni, amelyik nem minősül az ésszerű elvárhatóság kereteit meghaladó adminisztratív tehernek, és egyben a kérelmező hozzáférési joga szempontjából a legkedvezőbb. Ebből adódóan az intézmény csak akkor mentesülhet a konkrét és egyenkénti vizsgálat alól, miután minden más figyelembe vehető lehetőséget ténylegesen tanulmányozott, és határozatában aprólékosan kifejtette, miért jelentenek e más lehetőségek is ésszerűtlen munkaterhet.

(vö. 100–102., 105., és 106. pont)

7.      Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001 rendelet 4. cikke (2) bekezdésének harmadik francia bekezdése szerinti kivétel megfogalmazásából kitűnik, hogy e kivétel nem maguknak a vizsgálatoknak, hanem azok céljának védelmére irányul, amely a versenyjogi tárgyú eljárások esetén annak ellenőrzésében áll, hogy megsértették‑e az EK 81. cikket, adott esetben pedig a felelős vállalkozások szankcionálásában. Ezért terjedhet ki továbbra is a szóban forgó kivétel a különböző vizsgálati cselekményekkel kapcsolatos iratokra mindaddig, amíg e cél meg nem valósult, még akkor is, ha már befejeződött az a konkrét vizsgálat vagy ellenőrzés, amelynek alapján az a dokumentum készült, amelyhez hozzáférést kérnek.

A valamely konkrét ügyben folytatott vizsgálati tevékenységeket azonban a végleges határozat meghozatalával lezártnak kell tekinteni, függetlenül attól, hogy e határozatot a bíróságok utóbb esetleg megsemmisíthetik, mivel maga a szóban forgó intézmény ebben az időpontban tekintette befejezettnek az eljárást.

Ha ugyanis elfogadnánk, hogy a vizsgálati tevékenységekre vonatkozó különböző dokumentumokra az 1049/2001 rendelet 4. cikke (2) bekezdésének harmadik francia bekezdése szerinti kivétel mindaddig kiterjed, amíg a szóban forgó eljárás valamennyi lehetséges kimenetele le nem zárul, még akkor is, ha olyan keresetet nyújtottak be a Törvényszékhez, amely adott esetben a Bizottság előtti eljárás ismételt megindításához vezet, ez azt jelentené, hogy az említett dokumentumokhoz való hozzáférést bizonytalan eseményektől, vagyis az említett keresetek eredményétől, és a Bizottság által abból levonható következtetésektől tennénk függővé. Mindenesetre ezek jövőbeli és bizonytalan események, amelyek a kartellt szankcionáló határozat címzett vállalkozásainak és a különböző érintett hatóságoknak a döntéseitől függenek.

Ez a megoldás ellentétes lenne az intézmények dokumentumaihoz való, lehető legszélesebb nyilvános hozzáférés biztosítására irányuló célkitűzéssel, amely arra szolgál, hogy lehetőséget adjon a polgároknak a közhatalom gyakorlása jogszerűségének hatékonyabb ellenőrzésére.

(vö. 116., 119–121. pont)

8.      A dokumentumokhoz való hozzáférés területén a vizsgálati tevékenységek céljainak védelme fogalom nem értelmezhető úgy, mint amely általános hatállyal bír, és a Bizottság által a kartellek szankcionálására és megelőzésére vonatkozóan kialakított politika egészét felöleli. Ez az értelmezés ugyanis azt jelentené, hogy a Bizottság számára időbeli korlátozás nélkül lehetővé tennénk, hogy egyszerűen az engedékenységi programjának lehetséges jövőbeli sérelmére hivatkozva a versenyjogi ügyiratban szereplő valamennyi dokumentumot kivonja az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001 rendelet alkalmazása alól. E tekintetben azok a következmények, amelyektől a Bizottság az engedékenységi politikáját félti, több bizonytalan tényezőtől függnek, így többek között a megszerzett dokumentumoknak a kartell miatt sérelmet szenvedett felek általi használatától, az általuk indított kártérítési keresetek esetleges eredményességi fokától, a nemzeti bíróságok által számukra megítélt összegektől, valamint a kartellben részt vevő vállalkozások jövőbeli reakcióitól.

A vizsgálati tevékenységek fogalmának ilyen széles értelmezése összeegyeztethetetlen azzal az elvvel, mely szerint az említett rendelet célja következtében – amely e rendelet (4) preambulumbekezdése szerint az, hogy a lehető legteljesebb érvényt szerezzen a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés jogának – az e rendelet 4. cikkében meghatározott kivételeket szigorúan kell értelmezni és alkalmazni.

Az 1049/2001 rendeletben semmi nem teszi lehetővé annak feltételezését, hogy e rendelet alkalmazása keretében az uniós versenypolitikát egyéb uniós politikákhoz képest eltérő módon kellene kezelni. Semmilyen ok nem támasztja tehát alá, hogy a „vizsgálati tevékenységek céljainak” fogalmát a versenypolitika keretében az egyéb uniós politikákhoz képest eltérően kellene értelmezni.

Ezenkívül azok az engedékenységi és együttműködési programok, amelyek hatékonyságát a Bizottság védeni törekszik, az uniós versenyszabályok tiszteletben tartása biztosításának nem az egyedüli eszközei. A nemzeti bíróságok előtt indított kártérítési keresetek ugyanis jelentősen hozzájárulhatnak az Unión belüli hatékony verseny fenntartásához.

(vö. 123., 125–128. pont)

9.      Nem minden a társaságokra és az üzleti kapcsolataikra vonatkozó információ tekinthető olyannak, mint amelyre vonatkozik az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001 rendelet 4. cikke (2) bekezdésének első francia bekezdése értelmében a kereskedelmi érdekeknek biztosítandó védelem, ellenkező esetben ugyanis meghiúsulna azon általános elv alkalmazása, mely szerint az intézmények birtokában lévő dokumentumokhoz a lehető legszélesebb körű nyilvános hozzáférést kell biztosítani. Még ha a kártérítési keresetek valamely társaság elleni indítása kétségkívül magas költségekkel is járhat a társaság számára, akár csak az ügyvédi munkadíjak tekintetében – még abban az esetben is, ha az ilyen kereseteket utóbb megalapozatlanokként elutasítják –, ez nem változtat azon, hogy a kartellben részt vevő társaság ilyen keresetek elkerüléséhez fűződő érdeke nem tekinthető kereskedelmi érdeknek, mindenesetre pedig nem minősül védelemre méltó érdeknek, tekintettel arra, hogy bármely személynek joga van az olyan magatartás által okozott károkért kártérítést követelni, amely alkalmas arra, hogy a versenyt korlátozza vagy torzítsa.

(vö. 134., 148. pont)

10.    Így a védelemhez való jog – mint az azon vállalkozások alapjogai közé tartozó, különleges jog, amelyekhez a Bizottság a Szerződés 81. és 82. cikkében meghatározott versenyszabályok végrehajtásáról szóló 1/2003 rendelet 27. cikkének (2) bekezdése alapján kifogásközlést címzett – kizárólag különleges célokból biztosít hozzáférést olyan különleges dokumentumokhoz, amelyek közül csak az intézmények belső dokumentumai, más vállalkozások üzleti titkai és a más bizalmas információk vannak kizárva. A nyilvánosság számára az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001 rendelet szerint biztosított hozzáférési jog ezzel szemben általános jogként, a megszerzett dokumentumok felhasználására vonatkozó korlátozás nélkül ad potenciális hozzáférést az intézmények birtokában lévő minden dokumentumhoz, ám ez a hozzáférés az említett rendelet 4. cikkében felsorolt több ok alapján megtagadható. E különbségekre tekintettel az, hogy a Bizottság korábban már mérlegelte, hogy az ügyirathoz a védelemhez való jog címén való hozzáférés körében milyen mértékben adhat hozzáférést valamely ügyiratban szereplő információkhoz, vagy milyen mértékben kell ezeket az információkat közzétenni a versenyjogi eljárás végén hozott határozat nem bizalmas változatában, nem mentesítheti a Bizottságot e kérdéseknek az 1049/2001 rendelet szerinti hozzáférési joggal kapcsolatos feltételek alapján történő újbóli vizsgálata alól.

Noha nem alkalmazható szigorú szabályként az, hogy minden, bizonyos idővel korábbi tényekre vonatkozó információt úgy kell tekinteni, mint amely már nem befolyásolja azon társaság kereskedelmi érdekeit, amelyre vonatkozik, mindazonáltal az, hogy a szóban forgó információk bizonyos idővel korábbról származnak, növeli annak valószínűségét, hogy az érintett társaságok kereskedelmi érdekeit már nem érintik olyan mértékben, amely igazolná az 1049/2001 irányelvben szereplő átláthatóság elve alóli kivétel alkalmazását. Ennélfogva az, hogy bizonyos társaságok kereskedelmi tevékenységeire vonatkozó információk tizenhat éves múltbeli időszakra vonatkoznak, kötelezheti a Bizottságot mindenképpen a kért dokumentumoknak a kereskedelmi érdekek védelmére alapított kivétel tekintetében történő konkrét és egyenkénti vizsgálatára. Ehhez hasonlóan az, hogy több mint két év eltelt az ügyirathoz való hozzáférésnek az 1/2003 rendelet 27. cikkének (2) bekezdése alapján történő megadása, valamint a dokumentumokhoz való hozzáférésről szóló határozatnak a 1049/2001 rendelet alapján történő meghozatala között, elegendő ahhoz, hogy a Bizottság köteles legyen újra megvizsgálni az érintett vállalkozások kereskedelmi érdekeinek védelméből eredő bizalmasság követelményét.

(vö. 142., 145., és 146. pont)

11.    Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001 rendelet 4. cikkének (3) bekezdése a döntéshozatali eljárás védelmére vonatkozó kivételre vonatkozóan egyértelmű különbséget tesz az alapján, hogy az eljárás befejeződött‑e már, vagy sem. Így csupán a belső használatra szánt dokumentumok egyik része, azaz az érintett intézményen belüli tárgyalások és előzetes egyeztetések részét képező, belső használatra korlátozott véleményeket tartalmazó dokumentumok esetében teszi lehetővé az említett (3) bekezdés második albekezdése, hogy a hozzáférést a döntéshozatalt követően is megtagadják, amennyiben e dokumentumok hozzáférhetővé tétele súlyosan sértené az intézmény döntéshozatali eljárását. Következésképpen az uniós jogalkotó úgy találta, hogy a határozat meghozatalát követően a döntéshozatali eljárás védelme már kevésbé jelentős követelmény, így az 1049/2001 rendelet 4. cikke (3) bekezdésének második albekezdésében említett dokumentumokon kívül valamennyi más dokumentum hozzáférhetővé tétele nem veszélyeztetheti az említett eljárást, és az ilyen dokumentum hozzáférhetővé tételének megtagadása nem engedélyezhető, még akkor sem, ha a hozzáférhetővé tétel súlyosan sértette volna ezen eljárást, ha arra a szóban forgó határozat meghozatalát megelőzően került volna sor.

(vö. 152–154. pont)