Language of document : ECLI:EU:C:2020:542

C264/19. sz. ügy

Constantin Film Verleih GmbH

kontra

YouTube LLC
és
Google Inc.

(a Bundesgerichtshof [Németország] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

 A Bíróság ítélete (ötödik tanács), 2020. július 9.

„Előzetes döntéshozatal – Szerzői jog és szomszédos jogok – Online videoplatform – Filmnek a a jogosult hozzájárulása nélküli feltöltése – Szellemitulajdon‑jog megsértése miatt indított eljárás – 2004/48/EK irányelv – 8. cikk – A felperes tájékoztatáshoz való joga – A 8. cikk (2) bekezdésének a) pontja – A »cím« fogalma – E‑mail‑cím, IP‑cím és telefonszám – Kizártság”

1.        Jogszabályok közelítése – A szellemitulajdonjogok érvényesítése – 2004/48 irányelv – Tájékoztatáshoz való jog a szellemitulajdonjog megsértése miatt indított eljárásban – A felperesnek a jogsértő áruk vagy szolgáltatások előállítói, terjesztői és szállítói nevéről és címéről való tájékoztatásához való joga – A cím fogalma – A szellemitulajdonjogot sértő fájlokat feltöltő szolgáltatások felhasználójának emailcíme, IPcíme és telefonszáma – Kizártság

(Az Európai Unió Alapjogi Chartája, 17. cikk, (2) bekezdés, és 47. cikk; 2004/48 európai parlamenti és tanácsi irányelv, 8. cikk, (1) bekezdés, c) pont, és (2) bekezdés, a) pont)

(lásd: 30–38., 40. pont, és a rendelkező rész)

2.        Jogszabályok közelítése – A szellemitulajdonjogok érvényesítése – 2004/48 irányelv – Minimális harmonizáció

(2004/48 európai parlamenti és tanácsi irányelv)

(lásd: 36. pont)

3.        Jogszabályok közelítése – A szellemitulajdonjogok érvényesítése – 2004/48 irányelv – Tájékoztatáshoz való jog a szellemitulajdonjog megsértése miatt indított eljárásban – A tagállamok azon lehetősége, hogy a szellemitulajdonjogok jogosultjai számára szélesebb körű tájékoztatáshoz való jogot biztosítsanak – Korlátok – A szóban forgó különböző alapvető jogok igazságos egyensúlyának biztosítására, valamint az uniós jog egyéb általános elveinek tiszteletben tartására vonatkozó kötelezettség

(2004/48 európai parlamenti és tanácsi irányelv, 8. cikk)

(lásd: 39. pont)

Összefoglalás

Valamely filmnek a YouTubehoz hasonló online platformra való jogellenes feltöltése esetén a szellemitulajdonjogok érvényesítéséről szóló irányelv alapján a jogosult kizárólag az érintett felhasználó postai címét követelheti az üzemeltetőtől, az emailcímét, az IPcímét és a telefonszámát azonban nem

A 2020. július 9‑i Constantin Film Verleih ítéletben (C‑264/19) a Bíróság kimondta, hogy valamely filmnek a szerzői jogok jogosultjának hozzájárulása nélküli, online videoplatformra való feltöltése esetén a 2004/48 irányelv(1) nem kötelezi a bíróságokat arra, hogy elrendeljék, hogy az online videoplatform üzemeltetője megadja a vitatott filmet feltöltő felhasználó e‑mail‑címét, IP‑címét vagy telefonszámát. Az irányelv, amely a szellemitulajdon‑jogot megsértő személyek „címének” megadását írja elő, kizárólag a postai címre vonatkozik.

2013 és 2014 folyamán a Parker és a Scary Movie 5 című filmeket e művek németországi kizárólagos felhasználási jogainak jogosultja, a Constantin Film Verleih hozzájárulása nélkül feltöltötték a YouTube videoplatformra. E filmeket több tízezerszer megjelenítették itt. A Constantin Film Verleih ezért azt követelte a YouTube‑tól és annak anyavállalatától, a Google‑tól, amelynél a felhasználóknak először egy felhasználói fiók segítségével regisztrálniuk kell, hogy minden olyan felhasználóra vonatkozóan adjon számára bizonyos tájékoztatást, akik ilyen műveket töltöttek fel. A két társaság megtagadta, hogy megadja a Constantin Film Verleih számára a felhasználóira vonatkozó tájékoztatást, különösen az e‑mail‑címüket és a telefonszámukat, valamint az érintett fájlok feltöltésének időpontjában, illetve a Google/YouTube fiókjukhoz való utolsó hozzáférésük időpontjában általuk használt IP‑címet.

Az alapjogvita attól a kérdéstől függ, hogy az ilyen tájékoztatás a 2004/48 irányelv értelmében vett „cím” fogalma alá tartozik‑e. Ezen irányelv előírja, hogy a bíróságok elrendelhessék a szellemitulajdon‑jogot sértő áruk vagy szolgáltatások eredetéről és terjesztési hálózatairól való tájékoztatásadást. Ezen információk között szerepel többek között a jogsértő áruk vagy szolgáltatások előállítóinak, terjesztőinek és szállítóinak a „címe”.

A Bíróság először is, a „cím” kifejezés szokásos jelentését illetően megállapította, hogy az csak a postai címre, vagyis egy meghatározott személy lakóhelyére vagy tartózkodási helyére vonatkozik. Ebből következik, hogy e kifejezés, amennyiben azt további pontosítás nélkül használják, mint ahogyan a 2004/48 irányelv teszi, nem vonatkozik az e‑mail‑címre, a telefonszámra vagy az IP‑címre. Másodszor, a 2004/48 irányelv elfogadásához vezető előkészítő munkálatok(2) nem tartalmaznak olyan valószínűsítő körülményt, amely arra utalna, hogy a „cím” kifejezést úgy kellene érteni, hogy az nemcsak a postai címre, hanem az érintett személyek e‑mail‑címére, telefonszámára vagy IP‑címére is vonatkozik. Harmadszor, más, az e‑mail vagy az IP‑címre vonatkozó uniós jogi aktusok vizsgálatából kitűnik, hogy további pontosítás nélkül azok egyike sem használja a „cím” szót a telefonszám, az IP‑cím vagy e‑mail‑cím megjelölésére.

A Bíróság szerint ez az értelmezés összhangban áll a 2004/48 irányelv tájékoztatáshoz való jogra vonatkozó rendelkezésének céljával. Az általában a szellemitulajdon‑jogok érvényesítésére vonatkozó minimális harmonizációra tekintettel, e harmonizáció ugyanis e rendelkezés értelmében pontosan körülírt tájékoztatásra korlátozódik. E rendelkezés egyébként különböző jogok – különösen a jogosultak tájékoztatáshoz való joga és a felhasználók személyes adatainak védelméhez való jog – tiszteletben tartásának egymással való összhangba hozatalára irányul.

E körülmények között a Bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a 2004/48 irányelvben szereplő „cím” fogalma nem vonatkozik a szellemi tulajdonhoz fűződő jogot sértő fájlokat feltöltő felhasználó e‑mail‑címére, telefonszámára, valamint az e fájlok feltöltéséhez használt IP‑címre vagy a felhasználói fiókjához való utolsó hozzáféréskor használt IP‑címre.

A Bíróság mindazonáltal pontosította, hogy a tagállamoknak jogukban áll, hogy a szellemitulajdon‑jogok jogosultjai számára szélesebb körű tájékoztatáshoz való jogot nyújtsanak, azzal a feltétellel azonban, hogy igazságos egyensúlyt biztosítanak a szóban forgó különböző alapvető jogok között, valamint tiszteletben tartják az uniós jog egyéb általános elveit, mint például az arányosság elvét.


1      A szellemi tulajdonjogok érvényesítéséről szóló, 2004. április 29‑i 2004/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2004. L 157., 45. o.; magyar nyelvű különkiadás 17. fejezet, 2. kötet, 32. o.)8. cikke (2) bekezdésének a) pontja.


2      A 2004/48 irányelv elfogadásához vezető előkészítő munkálatok, és különösen a szellemitulajdon‑jogok érvényesítésének biztosítását célzó intézkedésekről és eljárásokról szóló, 2003. január 30‑i európai parlamenti és tanácsi irányelvjavaslat (COM(2003) 46 végleges), az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2003. október 29‑i véleménye (HL 2004. C 32., 15. o.), valamint az Európai Parlament e javaslatra vonatkozó, 2003. december 5‑i jelentése (A5–0468/2003).