A KÖZSZOLGÁLATI TÖRVÉNYSZÉK ÍTÉLETE (második tanács)
2010. szeptember 30.
F‑20/06. sz. ügy
Patrizia De Luca
kontra
Európai Bizottság
„Közszolgálat – Tisztviselők – Kinevezés – Nyílt versenyvizsgával magasabb csoportba lépő tisztviselők – Az új személyzeti szabályzat hatálybalépését megelőzően tartaléklistára vett pályázó – A besorolási fokozatba a felvételkor történő besorolás átmeneti szabályai – A besorolási fokozatba a kedvezőtlenebb új szabályok alkalmazásával történő besorolás – A személyzeti szabályzat XIII. melléklete 5. cikkének (2) bekezdése és 12. cikkének (3) bekezdése”
Tárgy: Az EK 236. cikk és az EA 152. cikk alapján benyújtott kereset, amelyben P. De Luca, a 2004. május 1‑jét megelőző versenyvizsga sikeres pályázója, a Bizottság 2005. február 23‑i, őt tanácsosnak kinevező határozatának megsemmisítését kéri annyiban, amennyiben az az A*9 besorolási fokozat 2‑es fizetési fokozatába sorolja be.
Határozat: A Közszolgálati Törvényszék a keresetet elutasítja. A felek maguk viselik saját költségeiket.
Összefoglaló
1. Tisztviselők – Kereset – Előzetes közigazgatási panasz – Határidők – Kezdet
(Személyzeti szabályzat, 25., 26., 90. és 91. cikk)
2. Megsemmisítés iránti kereset – A közösségi bíróság hatásköre – Sérelmet okozó egyedi aktus megsemmisítése iránti kérelem – A közösségi bíróság arra irányuló hatáskörének hiánya, hogy ítéletei rendelkező részében állapítsa meg valamely általános jellegű rendelkezés jogellenességét
(EK 230. cikk)
3. Tisztviselők – Felvétel – Besorolási fokozatba történő kinevezés – Új előmeneteli rendszer bevezetése a 723/2004 rendelettel – A besorolási fokozatba való besorolásra vonatkozó átmeneti rendelkezések
(Személyzeti szabályzat, XIII. melléklet, 1. cikk, (2) bekezdés és 12. cikk, (3) bekezdés; 723/2004 tanácsi rendelet)
4. Tisztviselők – Felvétel – Besorolási fokozatba történő kinevezés – Új előmeneteli rendszer bevezetése a 723/2004 rendelettel – A besorolási fokozatba való besorolásra vonatkozó átmeneti rendelkezések
(Személyzeti szabályzat, 3. cikk; XIII. melléklet, 12. cikk, (3) bekezdés; 723/2004 tanácsi rendelet)
5. Tisztviselők – Felvétel – Besorolási fokozatba történő kinevezés – A versenyvizsga-kiírásban megnevezett csoport besorolási fokozatába történő kinevezés – Új előmeneteli rendszer bevezetése a 723/2004 rendelettel – A besorolási fokozatba való besorolásra vonatkozó átmeneti rendelkezések
(Személyzeti szabályzat, 29. cikk, (1) bekezdés és 31. cikk, (1) bekezdés; XIII. melléklet, 2. cikk, (1) bekezdés, és 12. cikk, (3) bekezdés; 723/2004 tanácsi rendelet)
6. Tisztviselő – Felvétel – Besorolási fokozatba történő kinevezés – Új előmeneteli rendszer bevezetése a 723/2004 rendelettel – A besorolási fokozatba való besorolásra vonatkozó átmeneti rendelkezések
(Személyzeti szabályzat, XIII. melléklet, 12. cikk, (3) bekezdés; 723/2004 tanácsi rendelet)
7. Tisztviselők – Felvétel – Besorolási fokozatba történő kinevezés – A versenyvizsga-kiírásban megnevezett csoport besorolási fokozatába történő kinevezés – Új előmeneteli rendszer bevezetése a 723/2004 rendelettel – A besorolási fokozatba való besorolásra vonatkozó átmeneti rendelkezések
(Személyzeti szabályzat, XIII. melléklet, 12. cikk, (3) bekezdés; 723/2004 tanácsi rendelet)
1. A panasz benyújtására nyitva álló, a személyzeti szabályzat 90. cikkében meghatározott határidő kezdete lehet az a nap, amikor az érintett tudomást szerzett a neki sérelmet okozó aktusról. Ezt az eljárási jellegű, sokféle helyzet lefedésére szánt rendelkezést a személyzeti szabályzat alapvető, a tisztviselőknek a munkaviszonyuk lényeges elemeiről való tájékoztatására vonatkozó, különösen e tájékoztatás kötelező formáját előíró rendelkezéseinek fényében kell értelmezni. Márpedig a személyzeti szabályzat szabályainak rendszeréből, és különösen annak 25. és 26. cikkéből kitűnik, hogy a besorolásra vonatkozó határozatokat, mint egyébiránt a kinevezésre vonatkozó határozatokat, az érintett tisztviselővel megfelelően közölni kell, és az adminisztráció nem szorítkozhat arra, hogy a tisztviselőt mindössze az e határozatok következményeként kiállított dokumentum útján tájékoztassa, és azt sem teheti meg, hogy nem ügyel arra, hogy az ilyen jellegű tájékoztatás ténylegesen eljusson a címzetthez. Az érintett tisztviselő kötelezése ugyanis arra, hogy legkésőbb az állásajánlat, és nem a kinevezési határozatról szóló értesítés kézhezvételétől számított három hónapon belül nyújtsa be panaszát, a lényegétől fosztja meg a személyzeti szabályzat 25. cikkének második bekezdését, valamint 26. cikkének második és harmadik bekezdését, amelyek célja pontosan az, hogy lehetővé tegyék a tisztviselők számára, hogy ténylegesen tudomást szerezhessenek különösen a hivatali státuszukra vonatkozó határozatokról, és érvényesíthessék a személyzeti szabályzat által biztosított jogaikat.
(lásd a 38–40. pontot)
Hivatkozás:
a Közszolgálati Törvényszék F‑101/05. sz., Grünheid kontra Bizottság ügyben 2006. június 28‑án hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2006., I‑A‑1‑55. o. és II‑A‑1‑199. o.) 49., 52. és 56. pontja.
2. Az egyedi aktus megsemmisítésére irányuló kérelem elbírálása keretében a közösségi bíróság adott esetben valóban jogosult megállapítani a megtámadott aktus alapjául szolgáló általános jellegű rendelkezés jogellenességét, ítéletei rendelkező részében azonban a közösségi bíróság nem jogosult ilyen jellegű megállapítások megtételére.
(lásd a 44. pontot)
Hivatkozás:
a Közszolgálati Törvényszék F‑134/07. és F‑8/08. sz., Adjemian és társai kontra Bizottság egyesített ügyekben 2009. június 4‑én hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2009., I‑A‑1‑149. o. és II‑A‑1‑841. o.) 38. pontja, az ítélettel szemben T‑325/09. P. ügyszám alatt fellebbezés van folyamatban az Európai Unió Törvényszéke előtt; F‑20/08., F‑34/08. és F‑75/08. sz., Aparicio és társai kontra Bizottság egyesített ügyekben 2009. szeptember 29‑én hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2009., I‑A‑1‑375. o. és II‑A‑1‑2013. o.) 28. pontja.
3. A személyzeti szabályzat XIII. melléklete 1. cikke (2) bekezdésének és 12. cikke (3) bekezdésének együttes értelmezéséből kiderül, hogy az utóbbi rendelkezésben foglalt „vettek fel” megfogalmazás egyértelmű, és úgy értelmezendő, hogy a 2004. május 1‑je, az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzatának, valamint az Európai Közösségek egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételeinek módosításáról szóló 723/2004 rendelet hatálybalépése és 2006. április 30. között olyan álláshelyen szolgálatba lépő tisztviselőkre vonatkozik, amely a régi személyzeti szabályzat szerint közzétett versenyvizsgát lezáró alkalmassági listára a 2006. május 1‑je előtti felvételüket követően vált betölthetővé, függetlenül attól, hogy e tisztviselők a szolgálatba lépésük időpontjában rendelkeztek‑e ezen minőséggel.
(lásd az 56. pontot)
4. Sérül az egyenlőség elve, ha személyek két csoportjával, amelyek ténybeli és jogi helyzete között nincs lényeges különbség, felvételük során eltérően bánnak, és e bánásmódbeli eltérés objektíve nem igazolt.
Mivel egyébként lehetetlen a jogalkotás bármilyen fejlődése, az egyenlőség elve nem akadályozhatja a jogalkotó azon jogosultságát, hogy a személyzeti szabályzat rendelkezéseit bármikor módosítsa, ha ezt a szolgálat érdekében állónak ítéli, még akkor is, ha ezek a rendelkezések a korábbi rendelkezéseknél kedvezőtlenebbeknek bizonyulnak a tisztviselő számára.
Egyébiránt a személyzeti szabályzat 3. cikkéből kitűnik, hogy a tisztviselő kinevezésére szükségszerűen az adminisztrációtól származó egyoldalú aktussal kerül sor, és hogy a versenyvizsga sikeres pályázója csak az ilyen határozattal történő kinevezését követően tekinthető tisztviselőnek, és igényelheti a személyzeti szabályzat rendelkezései által nyújtott előnyöket.
A fentiekből következik, hogy a 2004. május 1‑jét, a személyzeti szabályzatot és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételeket módosító 723/2004 rendelet hatálybalépését követően kinevezett tisztviselők besorolási fokozatba való besorolása jogszerűen csak az ezen időpontban hatályos új kritériumok alapján végezhető el. A 2004. május 1‑je és 2006. április 30. közötti átmeneti időszak vonatkozásában a személyzeti szabályzat XIII. melléklete 12. cikkének (3) bekezdése határozta meg e kritériumokat.
E következtetést nem cáfolják meg a személyzeti szabályzat reformja hatálybalépésének időpontjával kapcsolatos megfontolások. Először is, nem zárható ugyan ki, hogy az új szabályozás hatálybalépésének időpontja hátrányosan megkülönböztetőnek minősülhessen, a 2004. május 1‑jei hatálybalépés a jelen esetben objektíve igazolható. A személyzeti szabályzat reformját általában véve társadalmi változások indokolták, amelyeket az európai közszolgálatra vonatkozó szabályozási keret tükröz annak érdekében, hogy „megfeleljen az intézmények és személyzetük változó igényeinek”, ahogyan azt a 723/2004 rendelet első preambulumbekezdése is megfogalmazza. Érthető tehát, hogy a reform hatálybalépése egybeeshetett a tíz új tagállam csatlakozásával. Végül a felvételnek az adminisztráció által meghatározott időpontja objektív és a közösségi jogalkotó szándékától független tényező.
(lásd a 68–71. és 73. pontot)
Hivatkozás:
a Bíróság C‑443/07. P. sz., Centeno Mediavilla és társai kontra Bizottság ügyben 2008. december 22‑én hozott ítéletének (EBHT 2008., I‑10945. o.) 76. és 81. pontja;
az Elsőfokú Bíróság T‑121/97. sz., Ryan kontra Számvevőszék ügyben 1998. szeptember 30‑án hozott ítéletének (EBHT 1998., II‑3885. o.) 100. pontja; T‑135/05. sz., Campoli kontra Bizottság ügyben 2006. november 29‑én hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2006., I‑A‑2‑297. o. és II‑A‑2‑1527. o.) 105. pontja; T‑58/05. sz., Centeno Mediavilla és társai kontra Bizottság ügyben 2007. július 11‑én hozott ítéletének (EBHT 2007., II‑2523. o.) 54., 55., 77., 86. és 113. pontja;
a Közszolgálati Törvényszék F‑54/06. sz., Davis és társai kontra Tanács ügyben 2007. június 19‑én hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2007., I‑A‑1‑165. o. és II‑A‑1‑911. o.) 81. pontja.
5. Ami a tisztviselők besorolási fokozatba való azon kinevezését illeti, amelyre az új előmeneteli rendszernek a személyzeti szabályzatot és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételeket módosító 723/2004 rendelet általi bevezetését követően került sor, a betöltendő állások szintjének meghatározása – amelyet az adminisztráció a versenyvizsga‑kiírás elkészítésekor a korábbi személyzeti szabályzat rendelkezései alapján végzett – nem fejthette ki hatását 2004. május 1‑je, a 723/2004 rendelet hatálybalépésének időpontja után.
Ebből kifolyólag a versenyvizsga sikeres pályázóinak azon, a személyzeti szabályzat 31. cikkének (1) bekezdéséből eredő joga, hogy a versenyvizsga‑kiírásban szereplő besorolási fokozatot állapítsák meg számukra, kizárólag a fennálló jogra alkalmazható, mivel valamely határozat jogszerűségének értékelésére a határozat meghozatalának időpontjában fennálló tények és jogszabályok figyelembevételével kerül sor, és e rendelkezés nem kötelezheti tehát arra az adminisztrációt, hogy a jogalkotó által módosított személyzeti szabályzattal összhangban nem álló, ebből következően jogellenes határozatot hozzon.
Ilyen körülmények között, amikor 2004. május 1‑jét követően az azt megelőzően közzétett versenyvizsga–kiírásban megjelölt besorolási fokozatok az új előmeneteli rendszer keretében megszűntek, a jogalkotó elfogadhatta a személyzeti szabályzat XIII. melléklete 12. cikke (3) bekezdését annak érdekében, hogy megoldja az e helyzetben rejlő nehézségeket, és megállapítsa a versenyvizsgán sikeres, 2004. május 1‑je előtt közzétett tartaléklistára felvett, azonban e versenyvizsga alapján próbaidős tisztviselőnek ezt követően kinevezett pályázók besorolási fokozatát.
Igaz, hogy a besorolási fokozatba való, a személyzeti szabályzat XIII. melléklete 12. cikkének (3) bekezdésében meghatározott besorolás nem felel meg a 2004. május 1‑je előtti versenyvizsga–kiírásban megjelölt besorolási fokozatoknak, és e rendelkezés ellentmond a személyzeti szabályzat 31. cikkében és a korábbi személyzeti szabályzat 31. cikkében szereplő szabálynak. Mindazonáltal a személyzeti szabályzat XIII. melléklete 12. cikkének (3) bekezdése – tekintettel a céljára – átmeneti jellegű speciális rendelkezés, amely mint ilyen eltérhet a személyzeti szabályzat 31. cikkében előírt, a tisztviselők meghatározott csoportjára alkalmazandó általános jellegű szabálytól.
Az egyik igazgatási rendszerről a másikra történő átállás esetében természetszerűleg jelentkező kényszerűségek ugyanis arra indíthatják az adminisztrációt, hogy a tisztviselők előmenetelét illetően időlegesen és bizonyos határokon belül eltérjen a kérdéses helyzetekre szokásosan alkalmazott állandó szabályok és elvek szigorú alkalmazásától.
Ezenkívül, ami a személyzeti szabályzat 29. cikkének tiszteletben tartását illeti, amelyből az következik, hogy az álláshirdetés az adminisztrációra nézve kötelező jogi keretet képez, e cikk nem rendelkezik nagyobb kötelező erővel, mint a személyzeti szabályzat XIII. melléklete 12. cikkének (3) bekezdése, és nem lehet elsőbbsége ez utóbbi különös és átmeneti rendelkezéshez képest.
Egyébiránt a személyzeti szabályzat XIII. melléklete 2. cikkének (1) bekezdése, amely ugyanezen melléklet 12. cikkének (3) bekezdésében meghatározottól kedvezőbb viszonyt hoz létre a korábbi besorolási fokozatok, és a 2004. május 1‑je és 2006. április 30. közötti átmeneti időszak alatt hatályban lévő besorolási fokozatok között, mindössze azt a célt tűzte ki, hogy 2004. május 1‑jén átalakítsa azoknak a besorolási fokozatát, akik 2004. április 30‑án tisztviselők voltak, annak érdekében, hogy alkalmazhatóvá tegye rájuk a teljes egészében 2006. május 1‑jén hatályba lévő új előmeneteli rendszert. A személyzeti szabályzat XIII. melléklete 2. cikke (1) bekezdésének, mint bármely átmeneti rendelkezésnek, a megszorító értelmezése esetén e rendelkezésnek nem lehetne olyan értelmezést tulajdonítani, amely túlhalad e köztes viszony létrehozásán.
(lásd a 84–86., 91. és 92. pontot)
Hivatkozás:
a Bíróság a fent hivatkozott Centeno Mediavilla és társai kontra Bizottság ügyben hozott ítéletének 100. és 101. pontja;
az Elsőfokú Bíróság T‑30/02. sz., Leonhardt kontra Parlament ügyben 2003. február 11‑én hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2003., I‑A‑41. o. és II‑265. o.) 51. pontja; T‑311/04. sz., Buendía Sierra kontra Bizottság ügyben 2006. október 19‑én hozott ítéletének (EBHT 2006., II‑4137. o.) 213. pontja; a fent hivatkozott Centeno Mediavilla és társai kontra Bizottság ügyben hozott ítéletének 110. és 112–115. pontja.
6. A tisztviselő nem hivatkozhat a bizalomvédelem elvére valamely új rendelkezés jogszerűségével szemben, főleg olyan területen, ahol a jogalkotó széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik. Ráadásul a bizalomvédelemre való hivatkozás joga feltételezi többek között, hogy a nyújtott biztosítékok összhangban állnak az alkalmazandó szabályokkal. A kinevezésre jogosult hatóság jogellenes, a személyzeti szabályzatnak nem megfelelő határozatot hozott volna, ha a 2004. május 1‑je, a személyzeti szabályzat és az egyéb alkalmazottak alkalmazási feltételeinek módosításáról szóló 723/2004 rendelet hatálybalépése után kinevezett tisztviselőt a korábbi személyzeti szabályzatnak a besorolási fokozatokra és előmenetelre vonatkozó, már hatályát vesztett rendelkezései alapján sorolta volna be.
(lásd a 99–101. pontot)
Hivatkozás:
a Bíróság a fent hivatkozott Centeno Mediavilla és társai kontra Bizottság ügyben hozott ítéletének 91. és 100. pontja;
az Elsőfokú Bíróság T‑381/00. sz., Wasmeier kontra Bizottság ügyben 2002. július 11‑én hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2002., I‑A‑125. o. és II‑677. o.) 106. pontja; T‑398/03. sz., Castets kontra Bizottság ügyben 2005. május 4‑én hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2005., I‑A‑109. o. és II‑507. o.) 34. pontja; T‑282/02. sz., Cementbouw Handel & Industrie kontra Bizottság ügyben 2006. február 23‑án hozott ítéletének (EBHT 2006., II‑319. o.) 77. pontja; a fent hivatkozott Centeno Mediavilla és társai kontra Bizottság ügyben hozott ítéletének 95. pontja; T‑145/06. sz., Omya kontra Bizottság ügyben 2009. február 4‑én hozott ítéletének (EBHT 2009., II‑145. o.) 117. pontja.
7. A személyzeti szabályzat és az egyéb alkalmazottak alkalmazási feltételeinek módosításáról szóló 723/2004 rendelet által bevezetett, a tisztviselők besorolási fokozatainak szerkezetét módosító személyzeti szabályzati reform összefüggésében az az elv, amely szerint valamennyi tisztviselőnek lehetősége van szakmai előmenetelre az őt foglalkoztató intézményben, önmagában nem igazolhatja a korábbi rendelkezések tisztviselőre való alkalmazását, és ezzel nem ronthatja le a jogalkotó által követett célt. Alapelv ugyanis, hogy az általános érvényű rendelkezések – és különösen a személyzeti szabályzat rendelkezései – módosítása esetén az új jogszabályt azonnal alkalmazni kell a korábbi jogszabály hatálya alatt keletkezett – de nem teljesen létrejött – helyzetek jövőbeli hatásaira. Márpedig a személyzeti szabályzat nyílt versenyvizsga révén nem teszi lehetővé a magasabb besorolási fokozatba lépést, még azon tisztviselők esetében sem, akik teljesítik az ilyen kinevezés összes feltételét, mivel a sikeres pályázóknak a válogatási eljárást követően létrehozott alkalmassági listákra való felvétele az érdekeltek számára csupán azon álláshelyek egyikére való kinevezés lehetőségét biztosítja, amelyet a versenyvizsga útján be kívántak tölteni, és mivel e lehetőség szükségszerűen kizárja, hogy szerzett jogról legyen szó.
(lásd a 125. és 126. pontot)
Hivatkozás:
az Elsőfokú Bíróság a fent hivatkozott Centeno Mediavilla és társai kontra Bizottság ügyben hozott ítéletének 51–53. pontja.